Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-28 / 23. szám

/ 1972. január 28. r SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A tapasztalatok igazolták a lakáshatározatok Ii*áiive! vclnek realitását Sas Béla, az MTI hírma­gyarázója írja: A lakásépítés fejlesztésé­ről. a lakáselosztás és a lakbérek új rendszeréről szóló határozatok végrehaj­tásának tapasztalatait ösz- szegező jelentés megállapít­ja. hogy a közvélemény megértéssel fogadta, általá­ban időszerűnek, indokolt­nak és igazságosnak tartotta az intézkedéseket. A végre­hajtás eddigi tapasztalatai a lakáselosztás és a lakbérek új rendszerére vonatkozó központi irányelvek realitá­sát tanúsítják. A lakásigénylők igazságos­nak tartják, hogy a lakás­elosztásnál, igényeik elbí­rálásánál mindenekelőtt szociális, anyagi és jöve­delmi helyzetüket veszi fi­gyelembe a tanács. Kedvező visszhangra talált a szociálpolitikai kedvezmé­nyek új formája, különösen a fiatal házasok és a több- gyermekes családok körében, hiszen a lakásjuttatásnál a kedvezmények alapja a gyer­mekek és az eltartottak szá­ma. A közvélemény helyes­lésével találkozott, hogy a tanácsok minden lakásigényt egyedileg megvizsgálnak és tájékoztatják az érdekelteket arról, hogy igényük 1975-ig kielégíthető-e, és ha igen, milyen formában és feltéte­lek mellett Az igénylők megértették, hogy a lakással kapcsolatos terhekben min­den családnak anyagi erejé­hez mérten részt kell vál­lalnia, tehát a társadalmi igazságosság követelménye volt a bérlakás-juttatás in­gyenességének. megszünte­tése. A lakáselosztás fejlesztése során a közvélemény egyet­értésével találkozott, hogy az igényjogosultak kijelölé­sébe, a sorolási, kiválasztási tényezők meghatározásábá a tanácsok bevonják a társa­dalmi és a munkáltató szer­veket. A lakáselosztás helyi rendeletéiben a tanácsok meghatározták a jövedelem- határokat és azokat a szo­ciális. vagyoni és egyéb té­nyezőket, amelyek alapján tanácsi bérlakást vagy taná­csi értékesítésű lakást kap­hat az igénylő. így bérlakás-juttatásnál az egy családtagra jutó jövedelem felső határa ha­vi 1200—1500 forint, taná­csi értékesítésű lakás ese­tén pedig havi 2000—2500 forint között változik, a helyi rendelkezéseknek megfelelően. A lakásigénylések megújí­tása során az országban 178 ezer kérelmező jelentkezett ismét. A feltételezéseknek megfelelően jóval keveseb-' ben újították meg lakásigé­nyüket. mint ahány lakás­igény a tanácsi nyilvántar­tásban szerepelt. A szabá­lyozás elvei szerint az igény­lők szelektálódtak, mert a megújított kérelmeknek több mint a felében nem bérla­kást, hanem tanácsi értéke­sítései lakást kértek. Jelentősen megnövekedett az érdeklődés a tanácsi érté­kesítésű lakások iránt, hi­szen az ártámogatás és a szociálpolitikai kedvezmé­nyek következtében ez a la­kásépítési forma nyújtja a legkedvezőbb lehetőségeket a saját tulajdonú lakás meg­szerzéséhez. Kedvezőek a tapasztalatok az új lakásépí­tő szövetkezeti forma beve­zetésénél is. mert ezek a szö­vetkezetek a karbantartó­javítószolgáltatások ellátá­sára saját részlegeket szer­vezhetnek. Az újonnan meg­alakult lakásépítő szövetke­zetek száma meghaladja már a százat. Az előtakaré- kossági intézkedések is jó hatást váltottak ki. Az „ifjúsági takarékbetét” akcióban résztvevők szá­ma egy év alatt elérte a 120 ezret. Az új rendelkezések lehe­tővé tették a lakásépítés vállalati támogatásának ki- szélesítését. Az előterjesztés azonban megállapítja, hogy a vállalatok és intézmények « eddigi segítsége elmarad a lehetőségektől. A tapaszta­latok szerint jobbára a dol­gozók lakásvásárlási szán­dékait — az előtörlesztést, a készpénz-befizetést, a bérlő- kijelölési jog megszerzését stb. — támogatják a válla­latok, s csak elenyésző szám - ban fognak hozzá vállalati lakásépítéshez. A lakbérek rendezésével kapcsolatban csaknem egy­millió bérlakást kellett fel­mérni és — a komfortnél­küli lakásokat leszámítva — mintegy 650 ezer lakásra kellett a lakbért ismét meg­állapítani. A tanácsok körül­tekintő munkáját mutatja, hogy országosan a bérlők­nek mindössze 4.2 százalé­ka tett észrevételt, s ennek is csak töredéke került fel­lebbezésként a különféle jogorvoslati fórumok elé. A lakbérrendezés anyagi kiha­tásairól csak előzetes számí­tási adatokkal rendelkeznek, mert a feldolgozás még tart Annyi azonban máris meg­állapítható, hogy a többlet lakbérbevétel az első évek­ben a tervezettnél lényege­sen kevesebb lesz. Csökkenti a bevételeket, hogy azokban a lakásokban, amelyekben a bérlők végeztek korszerűsí­tést, visszamenőlegesen 10 évi korábbi lakbérnek meg­felelő összeg erejéig bérbe- szárnításban részesülnek. A bérbeszámítások teljes összege 300—400 millió fo­rint, amelyből az idén mintegy 100 millió csök­kenti a bevételeket. A lakbérhozzájárulas m eg- elégedést váltott ki a bér­lők körében. A végrehajtás során néhány kérdésben méltányossági és szociális okokból, felmerült jogos igé­nyek rendezésére több ki­egészítő intézkedést adott ki a Pénzügyminisztérium. Az előterjesztés beszámolt arról, hogy az ingatlanok adásvételének és cseréjének. valamint a bérlakások cseré­jének élénkítésére hozott kormányhatározat végrehaj- ,tása is megkezdődött. A la­kásforgalom fejlesztésére számos jó kezdeményezés valósult meg a tanácsoknál. Megkezdődött az ingatlan- közvetítés új rendszerének bevezetése is. A jelentés rámutat arra, hogy a rendelkezések végre­hajtásáról folyamatosan be­számoltak az érdekelt állami és tanácsi szervek, s érté­kelték az elvégzett munká­kat. Ezek szerint az előkészí­tő és végrehajtási munkála­tok eredményesen lezárul­tak, a lakáselosztás fejlesz­téséről és a lakbérek új rendszeréről szóló határozat végrehajtása tehát megtör­tént. Az előterjesztés hangsú­lyozza, hogy a lakáshelyzet javítása nemcsak az új rendelkezé­sek maradéktalan végre­hajtásán, hanem alapvető­en a tervidőszak lakásépí­tési programjának meg­valósításán múlik. A lakásépítési célok teljesí­tésére már szám os intézke­dést tettek az állami és ta­nácsi szervek. Egyes tenden­ciák azonban az eddiginél nagyobb erőfeszítések szük­ségességére figyelmeztetnek. Ezért az érdekelt állami, tanácsi és társadalmi szer­veknek kiemelt feladatként kell figyelemmel kísérniük a lakásépítést és segíteniük a problémák megoldásában. Miután a lakásépítési prog­ram egyik legfontosabb cél­ja a városok és a munkás­lakta települések lakáshely­zetének javítása, különösen nagy gondot igényel az álla­mi lakásépítési előirányza­tok teljesítése. • A jelentés melléklete tá­jékoztatásul felsorolja azo­kat a kérdéseket, amelyek­ben egyes lakosok, a taná­csok és más szervek a jog­szabályok kiegészítését, vagy további intékedések kezde­ményezését javasolják. A felvetett kérdések egy része már korábban, a rendelke­zések előkészítésének során napirendre került, és akkor a problémák ismeretében döntöttek. A kérdések má­sik részében eltérő az illeté­kes szervek véleménye, és ezért széles körű vizsgála­tok, egyeztetések után lehet csak állást foglalni. Ezért döntött úgy a kor­mány, hogy a felmerülő problémák megoldása ér­dekében meg kell vizsgál­ni, milyen vonatkozásban inkolt kiegészíteni vagy módosítani az új lakásügyi jogszabályokat. A miniszterek felhatalma­zást .kaptak, hogy hatáskö­rükben megfelelő egyeztetés után tegyenek intézkedése­ket. a hatáskörüket megha­ladó ügyekben pedig ter­jesszenek javaslatot a kor­mány elé. Már a kételkedők is hiszik A kirakatokon át az egy­más mellett sorakozó be­rendezéseket látva a sokáig jogosan kételkedők is elhi­szik. . hogy Jászapátiban rö­videsen átadják rendelteté­sének a több mint 4 millió forint költséggel épített ÁFÉSZ ÁBC áruházat. A nagyközség ellátását szol­gáló árúházat a tervek sze­rint a február közepén meg­rendezésre kerülő ÁFÉSZ közgyűléssel egyidőben ad­ják át. Bolgár vendégek az MHSZ-nél A bolgár vendégek nagy érdeklődéssel nézték azt a célzókészüléket, amelyet az iskolai honvédelmi oktatás­nál oly jól hasznosítanak, és amelyet a Szolnok me­gyei repülő-, ejtőernyős klub műhelyében gyártanak az ország általános iskolái számára. Az MHSZ Szolnok megyei vezetőségéhez tegnap délelőtt vendégek érkeztek: a honvé­delmi szervezetek vezetőinek budapesti tanácskozásán résztvevő bolgár küldöttek — Sztojan Tasenov alezre­des, a DKSZM osztályveze­tője és Ella Christova, a DKSZM munkatársa — egy napot Szolnokon töltöttek. Kíséretükben volt Magdolnái Mihály alezredes, az MHSZ országos vezetőségének' osz­tályvezetője. A vendégeket az MHSZ- megyei szakágvezetőinek tár­saságában Vass Lajos me­gyei titkár üdvözölte. Ott volt a megyei tanácsadó tes­tületnek több tagja, köztük Bánkúti Miklós, a megyei pártbizottság munkartársa. Sztojan Tasenov és kísé­rete a megyei titkár ismer­tetője után, meglátogatta az MHSZ több bázisát, így a megyei rádiós klubot, — ahol összeköttetést teremtet­tek számára egy bolgár rá­dióamatőrrel, a Yambolban lakó Willy-vel (adóállomá­sának száma LZ1WG) — a gép járművezetőképző ’ isko­lát, a repülő- és ejtőernyős klubot, a víziteleoet és a megyei KISZ-iskolát. A bu­dapesti tanácskozásról mun­katársunknak a bolgár kül­döttség vezetője a követke­zőket mondotta: — Két éve rendszeresen megtartjuk ezeket a tanács­kozásokat. Most megtárgyal­tuk a technikai sportágak­ban lezajlott nemzetközi versenyek tapasztalatait, — egyeztettük az új verseny- naptárt (Magyarország ren­dezi az idén nváron a szo­cialista országok ejtőernyős négy- és öttusa bajnoksá­gát); megtárgyaltuk az anya­gi-, technikai ellátás helyze­tét is. Döntés született, hogy a különböző tevékenységi körökhöz szükséges techni­kai eszközök gyártását sza­kosítjuk, ennek következté­ben kerül sor a gazdasági szakemberek tanácskozására Szófiában és valószínű, hogy ugyanebben a témában a KGST végrehajtó bizottsága elé is terjesztünk egy ánya- got. A harmadik téma ami a tanácskozáson szerepelt, az a testvérszervezetek egy­máshoz való viszonya. Ép­pen a magyar elvtársak ja­vaslata alapján határoztunk arról, hogy ezután a legma­gasabb szintű delegációk kölcsönös látogatásán túl le­hetőség lesz szakági delegá­ciók cseréjére is. Azt hi­szem, talán felesleges is hangsúlyoznom, hogy ez a budapesti tanácskozás teljes egyetértésben zajlott le. — Egyébként júniusban, vagy júliusban Kiíevben sor ke­rül a honvédelmi szerveze­tek nemzetközi tervének egyeztetésére is. Megalakult a szövetkezeti szövetségek megyei bizottsága Tegnap tartotta alakuló ülését a Szövetkezeti Szö­vetségek Szolnok megyei Bizottsága. Az együttműkö­dési megállapodás aláírásá­val kezdett ülésen Tóth Já­nos, a megyei pártbizottság titkára és Szentesi László a ráegyei tanács elnökhelyet­tese is résztvett. Az általános és fogyasztá­si szövetkezetek, valamint az ipari szövetkezetek me­gyei érdekképviseletére hi­vatott MÉSZÖV, illetve KlSZÖV és mezőgazdasági termelőszövetkezeteink két területi szövetsége — a nagykunsági, továbbá a kö- zéptiszavidéki és jászsági — hozta létre új, együttes ta­nácskozószervként a bizott­ságot. Elsősorban azzal a céllal; hogy a szövetkezeti mozgalom közös érdekű, megyei feladatainak megol­dását elősegítse. Főképp az­által, hogy e kérdésekben egységes állásfoglalást hoz, az előterjesztett problémák megvitatása »után. A párt szövetkezetpoliti­kájából adódó közös teen­dőknek a szövetkezeti tör­vény alapján történő végre­hajtását kívánja elősegíteni a bizottság, amely tanácsko­zó-fóruma a három nagy szövetkezeti ágazat képvise­lőinek. Társadalmi testület, mely állásfoglalásait ajánlá­sokként juttatja' el a szövet­ségekhez. Ez utóbbiakat az elnökük és még két megbí­zottjuk képviseli a bizott­ságban. Az alakuló ülésen már ér­demben is tanácskoztak egyebek közt az idei szö­vetkezeti rendezvények programjáról, s jóváhagyták a bizottság ez évi munka­tervét is. E szerint az idén további két ülést tartanak: júliusban négy, november­ben öt napirendi témát vi­tatnak meg. A bizottság egy- egy esztendőre elnököt vá­laszt. Elsőként ezt a tisz­tet Bordás László, a KlSZÖV elnöke látja el. s a további években is egy-egy szövet­kezeti szövetség elnöke ve­zeti majd a bizottság ta­nácskozásait. Hozzászólás A szocialista közgondolkodásról című cikkhez E fontos témakör tanulmá­nyozásakor támadt bennem a gondolat, hogy néhány sorban kifejtsem tapasztala­taimat, véleményemet a szo­cialista közgondolkodás fej­lődésével kapcsolatban. Si­pos Károly cikkének befeje­ző része szó szerint a követ­kező: „A szocialista közgon­dolkodásnak sokféle összete­vője van. A téma. megérde­melné, hogy sokak érdeklő­désével több oldalúan ki­fejtsük.” Először is a szocialista brieádmozsalom hatását em­lítem meg. amelynek nagy szerepe van a szociálisa tu­dat feledésében. Szocialista brigádjaink az utóbbi 2—3 évben sokat feHőd+ek. Ezt bÍ7onvftiák gazdasági ered­ményeink is: a iárműjavító üzem kocsioszt.álván nem volt év vé°i bpi-á. mint 2—3 éivei ezelőtt. Sőt ölvén fél­kész állománnyal kezdtük az 1972. évet. amire még nem volt példa. Tartalmasabbak lettek a szocialista brigádvállalások is. Az 1970—71-es oktatási évben szakszervezeti politi­kai oktatásra összesen hat- vanan jelentkeztek. Ebben az oktatási évben hat cso­portban szazhúszan tanul­nak. A politikai oktatásokon szerzett tapasztalatokról egy példát említek. Az esyik pártonkívüli szakszervezeti bizalmi elmondta nekem: el­gondolkozott azon, amit a szakszervezeti politikai okta­táson tanultak. Miről is volt szó? Az egvéni érdek, cso­portérdek és a társadalmi érdek összhangjáról. Arról, hogy az egyéni és csoport- érdek nem mehet a társa­dalmi érdek rovására; a mindenáron való túlteliesítés a minőség rovására. Azt hi­szem ebhez nem kell külö­nösebb kommentár. A szocialista brigádok szó. cialista közgondolkodásából fakad a társadalmi munka- vállalás is. Jelentős távsadal- mi munkáéra vállalások születnek. El kell azonban mondani: tavaly nem volt lehetőség arra, hogy a bri­gádok vállalásukat száz szá­zalékban teljesítsék. Szo­cialista brigádjaink közös elhatározásából kezdődött a X. pártkongresszusra indí­tott szocialista munkaver- seny és a KISZ kezdeménye zésére a KISZ kongesszusi munkaverseny. — Ezek a munkaverse­nyek lendületét adtak a munkásoknak és nagyban hozzájárultak jó gazdasági eredményeinkhez. A teljes­ség igénye nélkül ezt a né­hány szempontot kívántam megemlíteni a szocialista brigádmozgalom hatásával kapcsolatban. Elmondhatom még. ho<m párttagságunk az utóbbi években jelentős poloskái feilődésen ment keresztül. — Alans7ervezptiink fa óságá­nak 50 százaléka elvévoz.te a marxista—leni-ista közZn- iskolát — Jé'enlpf' mind°n párttagunk Párt-, illetve ál­lami oktatáson vesz részt. Varga András alapszervi párttítkár slAV járműjavító üzem

Next

/
Thumbnails
Contents