Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-28 / 23. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. január 28 Egyedülálló tenyészet Kispesten, azaz hoey Bu­dapest XIX. kerületében, a regi Wekerle telepnek neve­zett részben az eavlk ut­cácska neve. Álmos utca. Eddig talán arról tartották említésre méltónak, hogy a hét vezér egyikének nevét (Viseli ma azonban másról nevezetes. Itt van Európa, s< t. talán a világ egyik leg­nagyobb újfoundlandi tenyé­szete, ifj. Pacsav Vilmos tu­lajdonában. A közelmúltban a tenyészet alaposan meg­szaporodott, számtalan kiál­lításon győztes két anya kú­ttá számos kis utódnak adott életet A tenyészet Anya kutyák, (szukák) és a kicsinyek, jelenleg 4—5 hetesek. Vannak vagy tíz— tizenketten. Aranyos öt-hat k lós kicsi mackók. Szelídek é:; pajkosak, de vicsorgásuk ' és morgolódásuk mutatja legfőbb tulajdonságaik egyi­ket. őrző-védő kutyáknak ezek is könnyen kifejleszt- hetok. . Szakértők a megmondha­tói, hogy hányféle ilyen munkára hasznosítják őket. A Német Derr okratikus Köztársaságban a határőrség kedvelt kutyái, mert a la­kossággal szelídek, viszont a legerősebb ellenséggel is el­bánnak felszólításra vagy ha a gazdájukhoz nyúlnak. Angliában éppen ezért pél­dául gyermekőrzésre is hasz­nálják őket. Egyik legfőbb tulajdonságuk életmentő ösz­tönük is. Történetírók •fel­jegyezték. hogy Napóleon egyszer lovával egy folyó partján jeges áradatba csú­szott és életét egy újfund­landi kutya mentette meg. Igaz, nem igaz, nem lehet pontosan ’tudni, annyi azon­ban bizonyos, hogy az új­fundlandi ma is vizek mel­lett hasznosítható a legjob­ban. Ha valaki elfekszik a vízen, vagy csapkod, elme- riilést színlelve, az ú.ifound­landi azonnal beugrik, igyek­szik megragadni és kihúzni. Ősi származásuk Őshazájuk Kanada egyik észak-keleti szigete. Az 1630- as években tűntek fel ezen a szigeten. Miguelonban. A fajta akkoriban valószínűleg a halászoknak, hajósoknak a nyílt tengerhez szokott ku­tyáiból és a parti lakosok munkakutyáiból alakult, de egyesek szerint ősei közé so­rolhatók a dél-francia baszk vidék és Spanyolország ház­őrző kutyái. Mindenesetre ma már tel­jesen tisztult, a világ min­den táján elismert fajta, no­ha nem sok, becslések sze­rint csak néhány száz lehet belőlük. Pedig nem kénye­sek. ennivalóban sem igé­nyesek. hiszen nagy testal­katuk mellett (kifejlődve megközelítik a bernáthegyi­ek nagyságát) aránylag kis- étkűek és nem is válogató­sak. Mégsem szaporodtak el. Az érdekesség az, hogy most Magyarországon van egv tenyésztőnél a legtöbb újfundlandi. Erre a tenyé­szetre a legszebb dicsérő bé­lyeget éppen múlt évben a Vadászati Világkiállítás al­kalmából ütötték rá. amikor a Wekerle telepi tenyésztők Antonio Gabanetól, a Vi­lágszövetség brazil elnökétől a tenyésztői nagydíjat átve­hették. Elismerések sorozata , Ez a Wekerle telepi csa­lád a magyarországi első újfoundlanditól származik, a Csehszlovákiából hazánkba került Zsuzsa néven ma­gyarra átvedlett tehetséges anya kutyától. Zsuzsa őseit vagy 64 felmenőig tudja le­vezetni gazdája, de nem ki­sebb hírességek a férjek sem. hogy csak egy példát említsünk az első , Anouk von der Schneibergeiche, az osztrák gyáros és kereskedő „síkirály” tulajdonában van. Tőle származnak Mercedes és Mónika, meg a többiek végtelen sok Hungária Champion és nemzetközi ú. n. CACIB-díj győztesei. Nyertek közönség díjat is, de azzal is büszkélkedhetné­nek — ha büszkélkedni tud­nának —, hogy egy cseh ki­állításon Ludvik Svoboda elnök igen hosszasan idő­zött mellettük simogatva őket és beszélgetve a gazdá­jukkal. Vagy például, hogy egv olasz gróf, akinek hob­byja a -tenyésztés a magyar-, országi újfoundlandiakat rr eghívta többhetes olaszor­szági tartózkodásra. Aztán még egy érdekesség. Amikor Juliette Greco Magyarorszá­gon járt. megismerkedett az egyik újfo undlandival és alig tudott elszakadni tőle. Az emberek ismerik és ér­zik bennük azokat a tulaj­donságokat. amelyeket By­ron. a híres angol költő írt meg újfundlandi kutyájá­ról szóló sírversében. „... megvolt benne a szép­ség hiúság nélkül, a bátor­ság kegyetlenség nélkül, Erős volt anélkül, .hogy erő­szakos lett volna. Az ember minden erénye megvolt ben­ne az emberek hibái nél­kül.” Byron kutyáját Boats- Wain-nek hívta. Egy ilyen híres kutyafaj­ta ennyi példányát egy or­szágban szakértők és nem szakértők egyedülállónak tartják. Mi lesz a kicsik sorsa? Értékesítik őket itt­hon és külföldre. Van ér­deklődés. A tenyésztők vi­szont azt mondják, csak olyan gazdáknak adják, akik szeretni fogják őket, ha nem is sokat, de vala­mennyit hajlandók foglal­kozni velük, hogy kiváló ké­pességeik valamennyi utód­ban kifejlődjenek. A köztudatban Martino­vics Ignác (1755—1795) ne­ve a XVIII. század végén a francia forradalom eszméi­nek hazai terjesztéséért róla e: nevezett összeesküvés ve­zetőjeként ismeretes. De azt már sokkal kevesebben tud­ják, hogy az egykori feren­cesrendi szerzetes korának kiváló természettudósa volt, akit a magyar vegyészet el­ső nagyjai közt tart számon. A pesti születésű Martino­vics Ignácot, aki fiatalon a ferencesrendi szerzet tagja lett, rendje a pesti tudo­mányegyetemre küldte böl­csészeti és teológiai tanul­mányokra. Az éles eszű fia­tal szerzetest azonban első­sorban a matematika és a k írnia vonzotta. Egyetemi tanulmányai elvégzése után a rend budai iskolájában a matematika -tanára lett. Mar­tinovics csakhamar ki akar­ta szakítani magát a rend kötöttségéből, ezért tábori papi beosztást vállalt, majd 1783-ban a lembergi akadé­mia — később egyetem — fizika professzora lett. Itta £;zikát kémiai alapvetéssel tárgyalta. Három. kötetre tervezett fizikai tankönyvé­nek — előadásai anyagának -- megjelent első kötetében a kémia akkori ismereteit foglalta össze. Lembergi tartózkodása idején jól felszerelt labora­tóriumban különösen sokat foglalkozott a kor egyik legtöbbet vitatott kérdésé­vel: az égés és a robbanás okára keresett magyaráza­tot. Kísérleteiről írt cikkei a lggfontosabb tudományos folyóiratokban jelentek meg. Lembergi katedrájáról 1791- ben lemondott, abban a re­ményben. hogy a bécsi, vagy a pesti egyetem tan­székét kapja mteg. miután azonban egyiket se nyerte el, Lipót császár mellett udvari vegyész lett Bécsben. Ezt a megbízatást Lipót császár korai halála miatt csak rö­vid ideig viselhette. ezért tevékenyen a kémiai kuta­tó munkában nem vehetett részt. Rövidesen teljes ener­giáját. a francia forradalmi eszmék hatása alett. az ate­izmus terjesztésére és a tra­gikus végű összeesküvés megszervezésére fordította. Több társával együtt Bu­dán — a mai Vérmezőn — 1795. május 20-án fejez­ték le. Martinovics Ignác a ké­mikus emléke hozzátartozik a magyar vegyészet első út­törőinek arcképcsarnokához s mint ilyent, a Várpalotán létesített Magyar Vegyé­szeti Múzeum a magyar ké­mia kiemelkedő tudósai kö­zött tartja számon. Két évvel ezelőtt tuniszi kulturális delegáció járt Prágában, hogy megbeszélje az iskplaügy, kulturális és tudományos együttműködési tervet. A tanácskozásokon érdekes javaslatot terjesz­tettek elő: néhány európai or­szágban. köztük Csehszlová­kiában is, a római időkből fennmaradt mozaikok kiállí­tását kellene megrendezni. A tuniszi vendégek meglá­togatták a prágai Nemzeti Galériát, amely akkor ép­pen a „Régi Ciprus művé­szete” című kiállítást készí­tette elő: — ez a kiállítás követte Mexikó Kolumbus előtti művészeti kincseinek kerábbi bemutatását. Csábí­tónak ígérkezett tehát az a terv. hogy folytassák a leg­ősibb kultúrák emlékeinek felsorakoztatását. A KIÁLLÍTÁS ANYAGA A. minisztérium elfogadta a tuniszi delegáció ajánla­tát és megbízta a Nemzeti Galériát a kiállítás előkészí­tésével. mégpedig nemcsak Csehszlovákiában. hanem minden szocialista ország­ban. A kiállítás anyaga az időszámításunk I—VI. szá­zada közötti ;dőszakból szár­mazik. Alapja 57 mozaik, a legnagyobb közöttük 5 néev- zetméter teriedelmű. A má­sodik jelentős csoportba a fazekasmunka. a figurális kerámia, a rsemoeborító la­pok és falfestmények tartoz­nak. Az anvag legnagyobb része a bardói és a karthá­I gói múzeumok gyűiteménvé- bő' Való kisebb részét a su- sai és az el-jemi múzeumok kölcsönözték. wmmmmmmmm wmmmmmmmmmmm mmwmmmmmm Arzén és disznóhús Helyüu k a világ­ranglistán A Föld 148 önálló állama közül hazánk területre néz­ve a 98, a lakosság számá­ban a 49. helyen van. Az európai prszágok közül terü­letre a 18.. lakosságban a 12. a sorszáma. Termelés szempontjából viszont sokkal előkelőbb a helyzetünk. Az egy főre jutó termelés mennyiségében a kukori­catermelésben értük el a legjobb eredményt. Ebben Európában az első és világviszonylatban is a má­sodik helyen állunk. Búzá­ból sem állunk rosszul. Európában második, világvi­szonylatban negyedik helye­zésünkkel. Cukorból 7., il­letve 18. a helyezésünk. Ce­mentből viszont az egv főre jutó termelésben a konti­nensen csak a 21. helyet tartjuk, az egész világon pedig csak a 26-odikat Vil­lamosenergia termelésben Európában a 19.. világvi­szonylatban 24. a helyünk. Egészségügyi téren — a sok panasz ellenére — na­gyon is előkelő pozíciónk van. Az egy orvosra jutó lakosok száma hazánkban 453. Ennél kevesebb csak a vi­lág három országában, a Szovjetunióban 347, Cseh­szlovákiában 445 és az NSZK-ban 449 lakosra jut egy orvos. Mert például Jugoszláviában 858 lakos jut egy orvosra, Spanyolországban 716. A fej­let' kapitalista országok kö­zül például Hollandiában 703, Belgiumban 589, Fran­ciaországban 640, Olaszor­szágban 564, Svédországban 512, Japánban 691, Ausztrá­liában 676 és az. Amerikai Egyesült Államokban is csak 493 lakosra jut egy orvos. Még megemlíthetjük, hogy a (külkereskedelmi forgalom egy főre eső hányadában Európában a 17-ikek. világ­viszonylatban a 22-ikek va­gyunk. Ez egyben azt jelen­ti, hogy hazánkban egy főre évi 390 dollárnyi érték jut a külkereskedelmi forgalom­ban. összehasonlításul meg­említhető, hogy ugyanilyen számítási kulcs szerint ez a szám Belgiumban 2009, Hollandiában 1628, Svédországban 1454, vi­szont Lengyelországban csak 195, Jugoszláviában 177, Romániában 169, a Szovjetunióban pedig 91 dollár. Ez egyben azt is mutatja, mennyire önellátó az illető ország. Magyarország nem tartozik a nyersanyagokban gazdag országok közé. Jó földrajzi helyzete és előrelá­tó külkereskedelmi politiká­ja révén mégis számottevő, sok tekintetben kiemelkedő szerepet visz a világpiac forgalmában. Hajdani halászok művészete Leningrádi archeológusok és művészettörténészek a Fehér-tenger partján végig­húzódó településeken végzett ásatások során mintegy 3000 olyan használati tárgyat ta­láltak, amelyeken halak, madarak, lovak és szarvasok faragott vésett figurái van­nak. A kormeghatározás szerint a fino -művű met­szetek mintegy 400 évvel ez­előtt készültek, amikor a halászok tengerre szálltak, hogy távoli vizeket keresse­nek fel. A leletek érdekes­ségét emeli. hogy velük együtt feliratokat is talál­tak. amelyeknek segítségével pontosan követhető a régi halaszok útvonala. A leleteket kiállították: a nagy érdeklődés nyomán a Kolszki-félsziget és az ar- hangelszki terület faragó népművészei most feleleve­nítik a régi halászok mű­vészeti hagyományait. példány rekordernek bizo­nyult: 335 gramm volt a súlya. A szovjet tudósok felderí­tették a zsenyseny egyes összetevőinek szerkezetét kivonatot készítettek a le­gendás életgvökér biológiai hatóanyagaiból, s most ezek mesterséges szintézisén dol­goznak. ne a 300 méter magas Eiffel tornyot. Az osztriga 15 kilo­grammos erővel zárja le hé­jait. Egy hasonló erővel megáldott súlyemelő 80 nagyméretű vasúti mozdonyt tudna felemelni. Az ember fizikai ereje természetesen korlátozott, de értelmének alkotóereje határtalan. be. A távirányítású manipu­látorkarra szerelt olló se­gítségével sikerült elvágni a kábelt attól a külső ballaszt­tól, amely a szerkezet üre­sen végzett próbája során & hajó berendezését hivatott kompenzálni. Amint a merülő csészealj az Archimedes segítségével lebegő helyzetbe került, le­hetővé vált, hogy önerejéből a felszínre jusson. A kisza-* badított merülő csészealjat a Marcel Le Bihan nevű ki* . >érőhajó vette fedélzetére? i te egy-egv grammal gyara­podik. Unikumok, úgy lát­szik, még így vadon is akad­nak: N. Szingajevszkij taj- gai vadász a primarjei ha­tárterületen 320 gramm sú­lyú gyökeret talált. A tudó­sok megállapították, hogy a példány kora legalább 200 év. Az életgyökér értékes gyógynövény. A Vlagyivosz­Rekordok Valerij Brumel magasug­ró világrekordja (2 méter 28 centiméter) alig másfélsze­rese az emberi átlagmagas­ságnak. A bolha izomzata 30 centiméteres ugrásra képes, ami körülbelül kétszázszoro­sa az állat saját magasságá­nak. Egy ugyanilyen ugró­képességű sportoló minden nehézség nélkül átrepüihet­* Az „Archimedes” tenegrfenékjáró A Centre National d’ Exp­loitation des Oceans „SP 3000” típusú merülőcsésze­alja egy üresjárási próba so­rán mozdulatlanságra kény­szerült 3000 m mélységben a Tirrén-tenger fenekén. Az esetnek az volt az oka, hogy elszakadt a’ csészealjat a felszíni hajóval összekötő ká­bel. A mozdulatlanságra kárhoztatott szerkezetet az Archimedes tengerfenékjáró segítségével hozták felszínre. Az Archimedes a baleset színhelyén merült le a mély­Martinovics és a kémfa Mozaikkiállítás Az amerikai földművelés- ügyi minisztérium felkérésé­re laboratóriumokban igye­keztek meghatározni a disz- nóhüsban és a disznóhúsból készült termékekben levő arzén tűrési határát. Az ál­lattenyésztők körében ugyanis elterjedt az a szo­Májgyulladás elleni védőruha kás, hogy arzén alapanyagú készítményeket kevernek a disznók ételébe és italába, gyors növekedésük elősegí­tésére. A szabványok értel­mében e készítmények ada­golását legalább 5 nappal az állatok levágása előtt be kell szüntetni. A hemodializissel foglal­kozó központokban egyre több vírusos májgyulladást észleltek a személyzet köré­ben. A fertőzést elsősorban a vér terjeszti. Annak érde­kében, hogy a veszélyt a le­hető legkisebb mértékre csökkentsék, speciális védő­ruhákat terveztek, amelyet egy londoni cég a Bondel Fabre Fabric készített el. A védőruha Rayon alapanyag­ból készül, nem szívja fel a vért. Az új védőruhával mind ez ideig kielégítő ered­ményeket értek el. Vizsgálják az „élctgyökeret” A Szovjetunió távol-keleti részén, a Szihote-Aliny hegység nyúlványain elterü­lő ültetvényeken ritka nö­vényfajta terem: a zseny- seny. amelyet a népnyelv életgyökérnek nevez. Természetes feltételek kö­zött lassan növekszik, éven­tok környéki Zsenyseny szovhoz szakemberei megta­nulták, hogyan lehet „ágya­sokban” termeszeni és így meggyorsítani fejlődését. A múlt évben itt több mint ezer kilogrammot takarítói­ak be ebből a növényből. Képünkön az egyik ötéves

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents