Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-27 / 22. szám
4 é ZOL NOK MEGYEI NÉPLAP 1972. január 27. Fogalmak — fókuszban Gazdasági növekedés A gyermek ifjúvá serdül, majd felnőtt lesz belőle. Éhhé;. — sok más feltétel mellett — rendszeres és elegendő mennyiségű táplálékra van szüksége. Az emberi szervezet s bármiféle más mechanizmus hasonlítgatása tévutakra visz, de példaként mégis fölhasználható. Egy-' egy ország gazdaságának szervezete ugyanis szintén végigjárja a növekedés különböző szakaszait, s hogy ezt megtehesse, „táplálékra”, a termelés növekvő mennyiségére van szüksége. Leírhatjuk tehát, a világszerte használt fogalom, a gazdasági növekedés nem más, mint a hosszú távú bővített újratermelés. Ha ily gyorsad summ. ázhattuk a lényeget, aligha bonyolult dologról van szó. A gazdasági növekedés azonban minden ország fejlődésének legbonyolultabb folyamata. Mérce hosszú távra növekedésben, annak gyorsabb vagy lassúbb ütemében, esetleg megrekedésében? Anélkül, hogy részletesebb taglalásba bocsátkozhatnánk, a következők: az anyagi javak termelésére fordított munkaerő mennyisége, a népesség növekedése, rr. ind termelői, mind fogyasztói szemszögből. Az anyagi javák termelésében résztvevők munkájának hatékonysága, a műszaki fejlődés, a termelőeszközök bővítése (beruházás), a munkafolyamatokban felhasznált termelési eszközökben elért megtakarítás. Ezek a szőkébb értelemben vett alkotóelemek. A gazdasági növekedésben ugyanakkor szerepet játszanak más tényezők is. így a termelő felhalmozás és az állóalapok hatékonysága, a népgazdaság szerkezetváltozásai, a tudományos kutatás, az oktatás (a munkaerő kvalifikáltsága), a földrajzi és a társadalmi környezet. E két utóbbinál maradva: a földrajzi környezet szerepe fontos — hailyesfajta tényezői? Magyar- országon a foglalkoztatás magasfökú, megfelel a fejlett ipari országokban elértnek. 1950 és 1970 között a nemzeti jövedelem növekedésének 20 százaléka a foglalkoztatás, 80 százaléka a termelékenység em. elkedésé- ből származott. Az említett időszakban ugyanis az aktív keresők száma csupán 870 ezerrel nőtt, ám ezen belül jelentős átrétegződés ment végbe, a kevésbé termelékeny ágazatokból a termelékenyebb területekre áramlott a munkaerő. E húsz év alatt az ipari foglalkoztatottak száma 797 ezerről, 1 819 000-re bővült, s 'míg 1950-ben az ipar a nemzeti jövedelem 26 százalékát állította elő, részesedése 1970- ben már 43 százalék volt. Ami pedig a nemzeti jövedelem felosztását illeti: 1945 előtt a felhalmozás mindösz- sze hat-hét százalék volt. A felszabadulás után 18 és 30 százalék közötti értékeket találni, míg a legutóbbi években a felhalmozás és fogyasztás aránya stabilizáMiiyen országtól származik? A külföldi bélyegek rendezésénél először a kibocsátó államot kell megállapítani. Az európai országok általában feltüntetik nevüket a kiadványokon, de a hagyományokhoz ragaszkodó^ angol posta értékcikkeit a világ első bélyegétől mind a mai napig csak a 'mindenkori uralkodó arcképéről ismerhetjük fel. Az 1867—7l közötti, Ausztriával közös bélyegen, majd az 1871-ben megjelent első magyar újságbélyegen sem olvasható a kibocsátó állam neve. Az országjelzés nélküli néhány kiadást (az eddigieken kívül pl. Svájc, Belgium, Hollandi., egyes portósorozatait) a katalógusok külön bemutatják és a képek segítségével igazítják el a gyűjtőket. Ismert ország megjelöléseknél is találunk változást. A több mint száz éve megszokott Norge feliratot 1951 óta három alkalommal helyettesítette a Noreg szó, az ország ó-norvég elnevezése, mert a bélyegek az ősök nyelvén verselő költőket mutattak be. Románia kiadva-' nyain a helyesírás módosítása miatt Romina és Romana felirat olvasható. Eleim en t' bélyegek Egy vagy néhány esztendő nem szolgáltat reális alapot a növekedés mértékére: a kamaszok nagy többsége hirtelen nő, de csak ettől nem lesz már^ felnőtt. A gazdasági növekedést tartós folyami tként, hosszú távon lehet — helyesen — értékelni. Mércéje a társadalmi össztermék és a nemzeti jövedelem mennyiségének errelke- dése, de szemléletesebb, ha az egy főre jutó nemzeti jövedelem bővülésén mérjük. . Utóbbinál maradva: lía- zánkban az egy főre jutó nemzeti jövedelem megközelíti a 800 dollárt, ami nemzetközi méretekben a közepes fejlettségű országok között jelöli ki helyünket. A gazdasági növekedés üteme Magyarország esetében gyorsuló: 1950—1958 között évi átlagban 4,6 1959—1967 között 5,7, de 1965—1970 között rr. ár 6,4 százalékkal nőtt az egy főre jutó nemzeti jövedelem. Ami a felszabadulás előtti többszöröse, mert akkor ez a mutató hosszú évek átlagában 1,5 százalék volt. Jogos 'kérdés: egyáltalán , miért fontos a gazdasági növekedés mérése, számontartása? A gazdasági növekedés hozza létre azokat az anyagi alapokat, amelyek a társa- ■ dalom minden más tevékenységének szükségszerű — elengedhetetlen — forrásai. Mércéje i a szocializmus és a kapitalizmus közötti gazdasági versenynek, ugyanakkor megmutatja az egy-egy országon belül követett gazdaságpolitika helyességét és gyengeségeit, ezzel döntő tényeket szolgáltat a további gazdaságfejlesztési koncepciók kimunkálásához. így már érthetővé válik, hogy 'úlágszerte nagy tudományos apparátus dolgozik a gazdasági növekedés minél mérhetőbbé tételén — mert ma még mind a tényezőket, mind azok súlyát és mérését tekintve sok a vitatott kérdés —, s hogy az államvezetés fokozott mértékben támaszkodik ezekre az elemzésekre. Tényezők, összegezve Mind hazai, mind nemzetközi tapasztalatok alapján megállapíthatjuk, hogy a gazdasági növekedés tényezőinek figyelemén kívül hagyása az egyensúly megbomlásához, illetve az egyensúly zavarok fokozódásához vezet. Nem lehet tehát önkényesen, az objektív adottságoktól független növekedési iramot diktálni. Milyen főbb tényezők játszanak szerepet » gazdasági zánkban például a kibányászott szén átlagosan 3400 ka- lóriás, a szénbányászat vezető országaiban 6000 —, de elsősorban adottság, amely nem automatizmusként működik. Ami pedig a társadalmi környezet jelentőségét illeti: a szocialista országokban a gazdasági növekedés egyenletesebb, fejlődésvonala kisebb törésekkel tarkított, mint a tőkés államoké, hogy csak egyetlen jellemzőt emeljünk ki a társadalmi környezetből származó, s idevágó sok közül. Végső soron tehát a gazdásági növekedés rengeteg tényező összegeződése, amelyen belül az alkotó elemek gyengíthetik és erősíthetik egymást Szilárd alapokon A hosszú távú bővített újratermelésben — mint leírtuk — nagy szerepe van a foglalkoztatottságnak, s a nemzeti jövedelem felosztásának. Szilárdak-e hazánkban a gazdasági növekedés lódott, a felhalmozás 22—24 százalékos részesedésével. A negyedik ötéves terv lényegében hasonló megoszlást tart kívánatosnak: a felhalmozást 23—25 százalék között rögzíti. Szilárd alapokon nyugszanak tehát a gazdaságfejlesztési tervek, kiegyensúlyozott, tervszerű gazdasági növekedésre nyílik lehetőség. S hogy érzékeljük értelmét mindennek, váltsuk át forintra az elmondottakat. Összehasonlítható árak alapján számítva 1960-ban 153 milliárd forint volt a nemzeti jövedelem, s ebből a lakosság anyagi fogyasztása 114 milliárdot emésztett fel. 1970-ben a nemzeti jövedelem 260 milliárd volt, s ebből a lakosság. már 178 milliárdot fordíthatott anyagi fogyasztása fedezésére, azaz 64 mil- liárddal többet, mint tíz esztendeje. Mert a hosszú távú bővített újratermelés értelme és célja nem más, mint az életszínvonal emelése. Mészáros Ottó A második világháború során a lakosság az értékeit magával vitte az óvóhelyre, sok gyűjteményt tönkre is tett a pincék nedvessége. Ennek elkerülésére ltom Graham, a mostani kiállító albumának legértékesebb példányaival egy fémszelencét zsúfolásig megtömött, majd többszörösen becsomagolva ruhája zsebébe helyezte. A gyakori német támadások egyike alkalmával Londonra már akkor hullották a bombák,. amikor a lakosság nagy része, így Graham is az utcán tartózkodott Hatalmas robbanást hallott, majd ütést érzett mellén. A közelben faiak dőltek, a környéket porfelhő borította, a légnyomás mindenkit földöz csapott. Amikor Gx-aham hosszú percek múltával feltápászkodott, zakóján a szíve felett lyuk tátongott. A "bélvegszelence közepébe repeszdarab fúródott és több száz egymásra helyezett bélyeg papíi-jában rekedt meg. Napokig tartott, míg teljesen magához tért és megvizsgálhatta gyűjteményét. Az életmentő példányokat félretette, a megsérült, értéktelenné vált bélyegeket albumában megkülönböztetett figyelemmel őrizte és most a nyilvánosságnak bemutatta. Az 1972. évi népgazdasági terv íV! NÉPGAZDASÁGI TERV | ABMrkolélapgTárj oHajficMbai Camuntgyár^ oBorsadi Húskembínit m Miskotc^ pBü'ISQ^i Sg -.yií ' » /'"*]»»*»»*« j ,1 ff * •NylrífíSta« / ífe-cTiiiin V Trafctorgyfcn / X. . . ' ' °MVG iármúgyárfás o Pamuteiövö-és Mübörgyár o Körle kedés i te Távközlési Műszaki Főiskola | oTimfö!dgyó?r^**. T~~~----- »f*» \ i L Baa.ilbányap-Nyi.aJ *? |o Bamitbánya H.j Rákhegy ^^SzigethalotB Várpalota # Százhalombatta ^ Központi beruházások: ♦ 1972-ig befejeződő beruházások o 1972-n áthúzódó beruházások & 1B7S*beo kezdődő beruházások *• Polláck M. Műszaki Ffiiskote nrvostudoményi Egyetem 'méleti tömb 1 Batthyány tér randazáseo 2 Metró K-Ny-i vonal o 3 Várpalota építés o 1 Kelenföldi távhőellétés ♦ 3 Kartongép o r 6 Csapoli Papírgyár heHámvertikua- üzem o 9 Millenniumi FAV meghosszabbítása o 8 Vörösmarty téri Kulturális Központ o 9 Metrá É-D-i vonal o 10 Ikarusz karosszéria- és jérmfigyér o 11 Semmelweis Orvostudományi Egyetem o 12IV. Házépítő Kombinál ♦ 13 Vörös Csillag Tiaktorgyár o> 1972-ben 106 milliárd forint értékű beruházás megvalósítására van lehetőség. A terv a beruházási eszközöket a folyamatban levő beruházások befejezésének meggyorsítására összpontosítja, következésképpen aj 1971. évinél kevesebb új beruházás kezdhető meg, A beruházások tervszerű végrehajtását szolgálták az 1972. ja nuáf elsején életbe lépő kormányzati Intézkedések . — TERRA — A jugoszláv élelmiszeriparról A jugoszláv élelmiszeripar termeléséek növekedése 1966-tól 1970-ig 6 százalékot tett ki, amely elégséges volt ahhoz hogy — bizonyos termékféleségek kivételével — kielégítse az igényeket. 1970-ben a nyersanyaghiány következtében a cukor és az olajipar pem tudta fedezni a lakosság szükségletét és ezért ezekből a termékekből tetemes behozatalra szoraii az ország. Az élelmiszeripari termelés növekedése sokkal nagyobb ütemű volt, mint a mezőgazdasági termelés növekedése. Ezért azok az iparágak, amelyeknek termelése a hazai mezőgazda- sági nyersanyagokon alapul, nem tudták megfelelő mértékben növelni termelésüket, Az angol hústermelés Növekvő marha és borjúhústermelést, kezdetben emelkedő. majd később csökkenő . tendenciájú bárány és ürühústermelést és lanyhuló sertéshústermelést jósol 1972-re a brit Hús és Állattenyésztési Bizottság nemrégiben közreadott időszaki szemléje. . . A prognózis szerint 1972- ben, a szigetország marha- és borjúhústermelése 3—4 százalékkal emelkedik az 1971. évi 920 000 tonnás szinthez képest, ugyanakkor egy százalékkal alatta marad az 1970. évi szintnek. 1972. első negyedére 5 szá- zálékos bárány vágás emelkedést jelez a bizottság szemléje — azonban az 1972. márciusától 197$. márciusáig tai'tó időszakban a vágások száma 2 százalékkal csökken 1971—72. hasonló időszakához képest. Az Egyesült Államok piackutató szakembereinek véleménye szerint a tej- és a vajfogyasztás fokozatos visszaesése az utóbbi években elsősorban a kellő propaganda hiánya miatt következett be. A tejfogyasztás .propagálására a tejtermelő, tejfeldolgozó és tejértékesítő szervezetek együttesen évente mintegy 30 millió dollárt fordítanak, míg az egyéb italnem űek hírverésére az USA-ban évente 125 millió dollárt költenek. Jól szervezett, tudományosan megalapozott hírverés nemcsak megállíthatja a tejfogyasztás csökkenését, de a fogyasztás nagyarányú növeléséhez vezethet. Az USA legnagyobb tej- gazdasági szervezete az Ameri kai Te:i szövetkezet (ADA) egyik legfontosabb feladatának a tejfogyasztás előnyeinek propagálását tartja, S ennek érdekében plakátokat, ismertetőket, hirdetéseket bocsát ki, igénybeveszi a rádiót és a televíziót, összejöveteleket, előadásokat tart. A lengyel zöldség- és gyümölcstermesztésről A statisztikai adatok- tanúsága szerint Lengyelországban egyre több zöldséget és gyümölcsöt fogyaszt a lakosság. 1970-ben az egy személyre jutó zöldségfogyasztás 100,5 kilogramm volt, azaz 14 kilogrammal több mint egy évvel korábban. Az egy főre eső gyümölcsfogyasztás 22 kilogramm volt. A prognózis szerint öt év múlva az egy főre jutó zöldségfogyasztás 104, a gvü- möícsfogyasztás pedig 32 kilogramm lesz. Ugyanakkor lényeges változások történnek a zöldség- termesztés földrajzi elhelyezkedésében is- a folyamatos ellátás ■ biztosítására az ipari központok, közeiében új, nagvkapacitású zöldségtermesztő gazdaságok jönnek létre. Néhány évvel ezlőtt a varsói Vajdaságból a „zöld vonatok” évente 99.6 ezer tonna zöldséget és gyümölcsöt szállítottak a sziléziai városaikba, 1970-ben pedig már csak 75,6 ezer tonnát. Ez nem azt jelenti, hogy Katowice és a többi sziléziai város lakosai kevesebb zőki- séget fogyasztottak. Ellenkezőleg. A szállításcsökkenéseknek az a magyarázata, hogy a környékbeli zöldség és gyümölcstermelő gazdaságok öt esztendő alatt több mint 120 ezer tonnával nör vélték termelésüket. Ennek megfelelően emelkedtek a felvásárlások is. Szilézia zöldségellátásában nagy szerepet játszanak az egyéni zöldség- és gyümölcskertek. illetve kisgazdaságok. A lengyel bányászok ismert kedvtelése, kiegészítő tevékenysége a zöldség- és virágtennesztés. A múlt év végén a Varsó közelében levő Miszjadló állami gazdaságban — itt épül Lengyelország legnagyobb primőrzöldségermelő kombinátja — felavatták az első hat hektár alapterületű üvegházi egységet. Az üvegházi kombinátot egy bolgár szakvállalat építi holland li~ cenc alapján. Ez a hatalmas üzem teliesen automatzált lesz (önműködő ventiiláciő, kondicionált levegő, automatikus öntöző, melegítő és világító berendezések stb.). Az olasz paradicsomtermelésről A Vezúv, amely csaknem két évezreddel ezelőtt a földdel tette egyenlővé Pom- pej városát, az utókorra nemcsalt „hírhedt” legendáját hagyta örökül, hanem olyan termőfölddel látta el a vidéket, amely kitűnően alkalmas egy speciális fajtájú paradicsom, a San Marzano termesztésére. A Vezúv környéki paradicsomfajta reputációja oly nagy. hogy manapság sokféle — Olaszországban termesztett — hibridparadicsom-féleséget propagálnak „San Marzano” címkével. Arról azonban elfeledkeznek a reklámszakemberek hogy a kitűnő minőségű San Mirwno Darn'-ü'-som — hasonlóan sok más h=crvomá- nvos pövénvi kultúrához — „nem fér össze” a produktivitás modem elméletével. Munkaigényesebb, mint hibridtársai, mivel szabályos karózást igényel és serenként! hozama is kisebb. Mindazonáltal a San Marzano fajta tei-mesztése ..nagv üzlet” mind a mai naoie. Erről tanúskodnak a délolaszországi paradicsomtermesztő és feldolgozó vállalatok mutatói is. Csupán a náoolvi-salernói vidéken 130 vállalat specializálódott hámozott oaradicsomtermé!'«- te. többségükben kis- és középvállalatok. A konzervparadiesom. valamint egyéb feldolgozott oaradi csomkészítmén vek Olaszország 1971. évi 500 000 tonnás zöldség- és gvümöles- konzervexportiának csaknem a felát (240 000 tonnát) tették ki, értókKpn idfei°rve 39 -mo millió lírát. A zöldség- és gvflmHI— 1.-,„Tervexoort összértéke 90 900 millió líra volt. (Az 1969-es évhez viszonyítva 13 százalékkal nőtt a paradicsomkor!« zerv-kiviteL) Tejfogyasztás az USA-ban
