Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-27 / 22. szám

s A Munkásőrség ünnepe Beszélgetés Posta Mihály megyei parancsnokkal 1972. jafnuár 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP nálunk a közrend olyan, hogy nem kívánja a mun­kásörök rendszeres járőrözé­sét. Azért megmondhatom, hogy a rendőrséggel együtt állományunk részt Vesz raz­ziákon. Csak a tiszai árvíz- védekezéskor csaknem húsz körözött bűnözőt fogtak el a munkásőrök a megyében. Újságíró: Említette az ár- vízvédelmet. Ez is hivatása a munkásőrségnek ? Posta Mihály: Az állo­mányt kiképezzük az elemi csapások elleni védekezésre, az élet- és vagyonmentésre is. Sajnos tudok,fényképeket mutatni arról, amikor 1963- ban a Tárná árvizénél Jász- dózsán derékig érő vízben viszik a hátukon az időseb­beket munkásőreink. A ti­szai árvízvédelemben har­mincnyolc napot töltöttek a gáton a megye munkásőr Újságíró: Posta elvtárs i'é- gi parancsnok. Mi a legem­lékezetesebb élménye a tes­tületben? ,. Posta Mihály: Szabad él­ményekről szólnom? -A leg­nagyobb mindenképpen az, hogy olyan jól összeforrott elvtársi közösségek a mun­kásőr egységek, alegységek. Hadd bizonyítsam egy uél- dával. Kezdetben csak párt­tagok voltak munkásőrök. Aztán mikor sokat emlege­tett pártkongresszusunk ki­mondta, hogy a párttisztsé­gen kívül ebben az ország­ban mindén posztot betölt- hetnek a pártonkívüliek is, megjelentek nálunk is. Ki­alakult egy arány. A me­gyében a munkásőrök 88 százaléka párttag. Ez évek óta alig változik. Holott már esztendők óta az előképző- sök mintegy fele pártonkí- vüli. Mi történik? Az, hogy Ezekben a hetekben sokat hallunk, olvasunk a mun­kásőrségről. Tizenöt eszten­deje született a munkáshad­sereg. Szolnok megyei pa­rancsnokukkal, Posta Mi­hállyal beszélgetett erről la­punk munkatársa. újságíró: Parancsnok eiv- társ, pontosan mikor alakult meg a testület? Posta Mihály: Nem restel­lem. hogy nem tudok napot megjelölni. Országos pa­rancsnokunktól, Papp Árpád vezérőrnagy elvtárstól is kérdezték már újságírók, ő is azt válaszolta, nem tudná megmondani. Újságíró: Ez meglep. Posta Mihály: Megmagya­rázom. A Magyar Szocialis­ta Munkáspárt ideiglenes in­tézőbizottsága 1956 decembe­rében, az ellenforradalom tanulságait összegezve olyan határozatot hozott: nem. tör­ténhet meg mégegyszer, hogy a szocializmus hívei ki­szolgáltatottan, fegyver nél­kül, tétlenségre kárhoztatva tűrjék az ellenforradalmá­ról: atrocitásait. Ez még csak politikai döntés volt, és csak később jelent meg az Elnö­ki Tanács rendelete. Közben már jöttek az emberek a párthoz: itt yagyunk, adja­tok fegyvert, rendet aka­runk. A Néplap is megírta a túrkevei alakulást, ahol jó­val többen jelentkeztek, mint ahány elvtársat a szakasz létszáma elbírt. Az egész megyében az volt a jellem­ző, sokkal többen jöttek vol­na, mint akiknek helyet tud­tunk adni. Újságíró: Mivel magyaráz­za ezt parancsnok elvtárs? Posta Mihály: A munkás- ernberek szeretik a rendet. Még dolgozni sem hagyták őket Sztrájkokat szerveztek ellenséges elemek, zaklatták a munkába állókat. Bizony­talanság, infláció fenyege­tett. A becsületes többségnek elege volt a zűrzavarból, rendet akartak. Mikor pedig 1957 elején az ellenforrada­lom maradványa kiadta a jelszót a márciusi újrakez-. désre, forradalmi harag se­pert végig az országon. A dolgozó emberek nagy több­ségének az volt a válasza, nem engedjük még egyszer szóhoz jutni a salakot. És hazánk szinte minden váro­sában megjelentek az utcán a forradalir.i dalokat éneklő fegyveres munkáscsapatok. Emlékszem és gondolom, ve­lem együtt a Néplap szolno­ki olvasói is emlékeznek a megyeszékhely főutcáján hogy zengett esténként a dal: „Menetel a munkásgár­da, mely az osztályharcra kész..Hősi, szép napok voltak. És azt hiszem, sze­rénytelenség nélkül mond­hatom, hogy a párt megúj- hódott politikáján kívül a Munkásőrség léte is tette, hogy sem akkor márciusban, sem azóta nem volt rendza­varás az országban. Hazánk­ban megerősödött a belső rendszer, nyugodt napokat él az ország. Újságíró: Azóta eltelt ti­zenöt év. Posta elvtárs is hivatkozott a szilárd belső rendre. Szükség van-e még a Munkásőrségre? Posta Mihály: Visszakér­dezek. Nincs-e még impe­rializmus a világon? Nincs-e belső fellazítási taktika? Nincs-e megannyi kísérlet arra. hogy ahol átmenetileg meggyengülnek a szocializ­mus erői, azonnal próbál­kozik az ellenség? A szer­vezett erőnek visszatartó ha­tása van. Nálunk a dolgozó nép akaratából erős a rend. És ezt az akaratot biztosít­ja a társfegvve”es testüle­tekkel együtt a Munkásőrség is. Ezentúl a Munkásőrség­nek egyéb feladatai is van­nak. Például az ünnepi ren­dezvények biztosítása, a köz- rendvédelem. is. Szerencsére ZAGYVA-PART alakulatai. Avagy az emlé­kezetes szolnoki Centrum áruház tüzét is szolgálatban lévő munkásőrülik vette észre és intézkedett elsőnek. Újságíró: Ezekután azt kérdezem, ilyen áldozatkész, ség után m egbecsülik-e kel­lőképpen a testület tagjait? Posta Mihály: Azt hiszem minden munkásőrtársam ne­vében hálával szólhatok ar­ról a bizalomról, gondosko­dásról, amellyel a munkahe­lyi kollektívák, pártszerve­zetek körülvesznek bennün­ket. Társadalmunkban ki­alakult szokások szerint pél­dául a tizenöt évet nem te­kintjük kerek évfordulónak. A Munkásőrséggel mégis ki­vételt tettek. Megyeszerte párttaggyűléseken, iskolák­ban, KISZ-szervezetekben, úttörőcsapatok, fegyveres testületek ünnepségein em­lékeznek meg a munkásőr­ség másfél évtizedéről. Újságíró: Hogy ünnepel a Munkásőrség? Posta Mihály: Mi nem ün­nepeljük önmagunkat. Ezért a megemlékezést is össze­kötjük az év végi egység­gyűlésekkel. Ezek most ün­nepélyesebbek. Mindenütt a járási-városi pártbizottságok első titkárai az előadók. Többségében már megtar­tották ezeket az ünnepsége­ket. Jónéhányon részt vet­nem és mondhatom, a meg- hatódottsággal küszködtem. A szolnoki járás Bem Jó­zsef zászlóalja Tiszaföldvá- ron tartotta az ünnepséget és felemelő volt, ahogy kö­szöntötték őket. Törökszent- miklóson a Kilián György zászlóalj megemlékezésén fil­met vetítettek, amelyet a ga­bonafelvásárló vállalat kol­lektívája készített róluk. Ugyanott a városi művelő­dési ház zenekara egy hóna­pig próbálta a munkásőr dalokat, hogy előadhassa. Elgondolkodtam, milyen mé­lyen a népbe ágyazott testü­let ez. ha kívülálló embe­rektől ekkora bizalmat ken. Hiszen sem az amatőr fil­mesek. sem a zenekar tag­jai nem is munkásőrök. Érezzük a szeretetet. és ma­gunktól telhetőén próbálunk is rászolgálni Kis községek — nagy beruházások ezekben a jó közösségek­ben a pártonkívüliek is kommunistákká érnek. Újságíró: Mivel magyaráz­za ezt? Kevés pénzből- jól gazdál­kodni, a legszükségesebb be­ruházások helyes sorrendjét meghatározni nem könnyű. Főleg ott nem, ahol még olyan sok minden hiányzik, ahol a nagy pénzösszegeket igénylő új létesítmények megvalósításához évek kelle- ' nek. Mint például a hat­ezernyolcszáz lélekszámú Jászkiséren, az iskola nap­közi felépítéséhez. * Két éve, 1970-ben kezdték meg a gyerrr. ekintézmény alapozását. Költségét, az 1 millió 100 ezer forintot egyik napról a másikra nem lehe­tett előteremteni. Ebben az évben végre felavathatják az iskola napközit. Kétszáz­nyolcvan tanuló étkezhet majd olcsó, kulturált körül­mények között ebédlőjében és tanulhat modern foglal­kozási termeiben. Jászszentandráson mire e sorokat olvassák, már meg is történt a másfél millió fo­rint költséggel felépült új ÁBC áruház műszaki átadá­sa. Bízunk benne, hogy jobb eredménnyel, mirft az első átadáskor, tavaly december­ben,. Ha igen, tavasszal már ott vásárolhatnak a község lakói. Jászdózsáriak is van mi­vel dicsekednie. Május végén már új rendelő várja a be- tegfogúakat, a kétszintes épület földszintjén a ren­delő mellett pedig két és fél szoba összíiomfortos lakás az orvost Járda és vízhálózat bőví­tés, ezek a minden évben is­métlődő beruházásai az ezemégyszáz lakosú Jászágó- nak. Az idén azonban több­re is futja a községfejlesz- tésből. A nyári idényben az iskola tantermeiben beren­dezett ideiglenes óvoda he­lyett 480 ezer forintért „iga­zit” építenek huszonöt kis­gyermek részére. Posta Mihály: Úgy szoktuk mondani, testületünkben há­rom generáció teljesít szol­gálatot. A nevelés kovászai, a már idős internacionalis­ták, vörös katonák, akik el­sőként fogtak fegyvert a néphatalom védelmére. Kun- szentmártonban Tigyi Antal, Szolnokon Varga Jenő. Kál­mán László, Bernáth Mi­hály, internacionalista alapí­tó munkásőröket említhet­ném. A vörös katonák közül többek között Dikó Balázst, Váczi Mihályt, Csényi Já­nost Szolnokról. Van köz­tük spanyolos, mint Haran­gozó Józsi bácsi. Jött az il­legális nemzedék, mint Pin­tér Ferenc, Szűcs Mihály, Pótári József, Juhász Imré- né dr. és mások. Sajnos többen nem érték meg a ti­zenötödik évfordulót. El­hunytak, vagy idős korukra tekintettel tartalékba men­tek, leszereltek. De a tes­tülettől sosem válnak meg, nevelik a fiatalabb generá­ciót. Itt szolgál sorainkban a közép nemzedék, a negy­venötösök. S jönnek a fiatal­emberek, lányok. Nagy kom­munista kohó ez. A munkásőrök megyei átlagban 140—150 órát töl­tenek benn évente. A pa­rancsnokok ennél lóval töb­bet. És mégis csinálják, szí­vesen, zokszó nélkül, becsü­lettel. Hozzáteszem — esz­tendőkön át. Újságíró: Hány év a szol­gálat? Posta Mihály: A pártalap­szervezetekben ötéves alap- szolgálatra bízzák meg a munkásőröket. Az a jellem­ző, hogy ennek letelte után nem kérik leszerelésüket az elvtársak. Az állomány 56 százaléka öt évnél hosszabb ideje szolgál a megvében. Kétszázhuszonhárom elvtárs kapja meg a mostani ün- neic^eken tizenöt éves szol­gálata után az érdemérmet. Hadd fejezzem be én a be­szélgetést azzal: őket kö­szöntőm a lap nyilvánossága előtt is. Borzák Lajos Gázmaszk nyújt védelmet a légártalom ellen az akku-lemezek formáló jának és beépítésinek Százhúsz ember kitelt magáért A minőséget is megjavították a szászberek gyáregysóaben A múlt esztendőt a fordu­lat éveként is elkönyvelhet­ték keddi röpgyűlésükön a megyei vasipari vállalat ak­kumulátor-gyáregységének dolgozói. Bár több figyelmet fordítottak ez évi tervfel­adatuk részleteire, jólesően nyugtázhattak néhány tava­lyi eredményt is. Számszerűen azt, hogy 40 millió forint körüli termelé­si értékkel az árbevételi tervüket majdnem 102 szá­zalékra teljesítették. Jóval nehezebb számokkal jelle­mezni azt a fordulatot, ame­lyet a gyártott akkumuláto­rok minőségének jaVításá­A* elektromos bevizsgáló műszereivel az akkumulátorok élettartamát is megálla­pítják ban elértek. Az ugrásszerű siker döntően a félkészáru akku-lemezek minőségében mutatkozik, s ezért az irán­tuk való piaci kereslet nó. Jóval felülmúlják az igé­nyek ezek gyártási lehetősé­gét, ám a kész akkumuláto­rok értékesítésével sincs gond. Százhúsz embernek kellett tavaly úgymond, felnőnie a legújabb, szigorú szabvány­minőségi követelmények színvonalára. Mintegy két esztendei laboratóriumi kí­sérletek után az alkalmazott gyártástechnológiát is kidol­gozták az egyetemi és más elektrotechnikai szakértők segítségével. A vállalat megbízásából e szakemberek á gyáregység dolgozóit közvetlenül hozzá­segítették a szaktudáshoz: két tanfolyamon ismertették — részint a műszakiakkal, másrészt a szakmunkások­kal — a korszerű munka fortélyait. Emberprőbáló munkát vé­geztek eddig is Szászbere­kén, s fokozott erőfeszítést követelt gondolkodásban, megértetésben is az új elfo­gadása. M. L — N. Zs.

Next

/
Thumbnails
Contents