Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-27 / 22. szám

1072. január 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP t 3 Szolnok kutatóintézetet, a miniszté­rium cukorrépát kér — Szolnok és Heves megye összefogása a Tisza II. halgazdasági programjára — Debre­cenhez tartozzon a mezőtúr, f őiskola A MÉM és a megye vezetőin:k tanácskozása Szolnokon Azt mondta Csáki István, a megyei pártbizottság első titkára: »esztendők óta hagyomány, hogy év ele­jén a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium egyezteti elgondolásait a megyei vezetőkkel, és ezek a megbeszélések mindig hasznosak”. A tegnapi is az volt. Huszonnyolc kérdésre kaptak választ a tárgyalá­son résztvevő párt- és állami vezetők: Tóth János, a megyei pártbizottság titkára, Szentesi László, a megyei tanács elnökhelyettese, Sári Mihály, a pártbizottság, Csorna János, a tanács vb osztályvezetője. A minisz­tériumi munkacsoportot dr. Soós Gábor, a miniszter első helyettese vezette. Dr. Soós Gábor és a MÉM vezető munkatársai azral kezdték, megítélésük szerint megyénk élelmiszergazdasá- gí1 évek óta az előrelátás jellemzi. Jónak tartják, hogy nálunk a termőföld haszná­lata ésszerű, s hogy ez a megye továbbra is az ország gabonatermesztésének alap­körzete akar lenni. Fájlalja Viszont a minisztérium, hogy egy sok millió forintból fel­újított cukorgyár környeze­tében ,1965 óta 20 ezer hold­ról 11 ezer holdra fogyott a cukorrépa termőterület. A közvélemény sürgeti — mondták a MÉM vezetői —, hogy a mezőgazdaság ter­melje 'meg a hazai ellátásra elegendő cukrot, dohányt, vajat Kérték a megyei ve­zetők segítségét ahhoz, hogy ebben az évben legalább annyi cukorrépát vessenek a gazdaságok, mint a korábbi években. A mieink ezt meg­ígérték. Ez erkölcsi kötelezettsége is tájunknak, hiszen a Me­zőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium döntése értelmében Szolnokon építik fel a cukorgazdasá­gi kutatóintézetet. Januárban megtörtént a be­járás és már végleges, hogy Piroskára települ az intézet A MÉM hamarosan jóvá­hagyja a programot, az AG- ROTERV év végéig elkészíti a programtanulmányt. Még ebben az ötéves tervben megkezdődik az építkezés. A Jászságban a dohány- termesztésnek múltja van, most mégis visszaesett ott is a termesztési kedv. A mi­nisztérium vezetői szóvátet- ték, hogy állami támogatás­sal épült dohánypajták is üresen vannak, vagy más célra használják azokat. A kormányzat rjr után emelte a cukorrépa és a dohány felvásárlási árait is, most azt várja, hogy a termelők viszonozzák e gesztust. Me­gyénk vezetői egyetértettek ezzel, viszonzásul azt kérték, hogy a szolnoki dohányfer­mentáló ebben az évben is kapjon pénzt. Eddig ugyan­is már 7 millió forintot köl­töttek felújításra, s most a beruházások szűkítésével el­vonták a pénzt tőlük. A megyében 1100 holddal csökkent a zöldségtermő terület. A MÉM vezetői felhívták g figyelmet, hogy a kormányzat szándékában áll zöldségtermesztő mo- dellgazdaságok kialakítása. Erre van központi támoga­tás, jelentkezzenek érte a gazdaságok, míg el nem fogy, hiszen ahogy tréfásan meg­fogalmazták, aki elsőnek ér a malomba, elsőnek őröl. Javasolták, hogy a baromfi- tenyésztésben célszerű áttér­ni a nagytestű szárnyasok te­nyésztésére. Ahogy azt a Jászságban jól csinálják. Szóba került, hogy Jászapá- tin szövetkezeti társulásban baromfifeldolgozó üzem lé­tesüljön. Szolnok Hevessel együtt a Tisza II. Vízlépcső megyéje. Megállapodás született ab­ban, hogy a negyedév végén Szolnokon összehívnak egy tanácskozást, ahol számbave- szik, mi valósult meg eddig a Tisza XI. programból, mi a legközelebbi teendő. A Ti- szavidék Mezőgazdaságfej­lesztési Iroda ebben az év­ben dolgozza ki a Tisza II. halgazdasági programját. Eb- ben is Szolnok és Heves me­gye a fegérintéttébb, és ezért legcélszerűbb, ha a két me­gye együtt is készül fel erre. Terv szerint ebben az öt­éves tervben hét öntözőfürt épül á megyében. A kisúj­szállási építkezés már elkez­dődött, a többi a következő években indul. E témáról szólva állapították meg, hogy a megyében 1971-ben nem használták ki megfelelően az öntözési lehetőséget. Ezért 1972-től kezdődően a közgazdasági ösztönzőkön túl az állami felü<ryelet is figyelemmel kíséri az öntözési felkészülést. Bejelentették a miniszté­rium vezetői, hogy a kor­mányzat még ebben az év­ben igyekszik megteremte­ni a szarvasmarhatenyésztés, gazdaságosságát. Ez az ága­zat a mezőgazdaság nehéz­ipara — mondták — és eh­hez illő támogatóban is fog részesülni. Elismeréssel szól­tak arról; hogy a tavalyi 23 szanált termelőszövetkezet Pályázhatnak könyvtárak, művelődési otthonok A .Művelődésügyi Minisz­térium együttműködve a SZOT-tal ég a KISZ Köz­ponti Bizottságával, az idén is meghirdeti a „Kiváló könyvtár” és a „Kiváló Mű­velődési Otthon” pályázatot. A pályázaton részt vehet­nek a tanácsok, a szakszer­vezetek és a KISZ által fenntartott vagy közösen működtetett önálló intézmé* nyék. A fő cél, hogy a közmű­velődési könyvtárak és a művelődési otthonok műkö­dési területükön hatékony segítői legyenek a művelt­ségi szint emelésének, tájé­koztassanak napjaink társa­dalmi, termelési kérdései­ben. járuljanak hozzá a szo­cialista gondolkodásmód, életfelfogás és erkölcs kitel­jesedéséhez, legyenek a szo­cialista közgondolkodás fej­lesztésének társadalmi fóru­mai és alaposa» ismerjék meg, mérjék fel a helyi kul­turális igényeket. A „Kivá­ló” címért, induló verseny jó alkalom arra is, hogy a könyvtárak és művelődési otthonok méltó módon eml­ékezzenek meg Petőfi Sán­dor születése 150. és, Dózsa György születése 500. év­fordulójáról. A pályázati jelentkezést az intézményeknek és fenn­tartóiknak — a megyeiek kivételével — 1972. január 31-ig kell eljuttatniuk a já­rási hivatalok, valamint a városi tanácsok műve’ ődés- ügyi (népművelési) osztálya­ihoz. A nevezéshez csatolni kell az intézmény munkáját, mű'-ödési körülménveit. to­vábbá a pályázati időszakra tett vál’alását tartalmazó önjellemzést, amelyet kiegé­szít a fenntartónak az in­tézmény támogatáséra fel­ajánlott vállalása is. helyett most csak hatban kellett szanálóbizottságot ki­nevezni. Külön vizsgálatot érdemel viszont, hogy a vesz­teség felét két szövetkezet „hozta össze”. A miniszté­rium vezetői azt kérték, a törökszentmiklósi Aranyka­lász Tsz-ben történteket ala­posan derítsék fel, s erről a MÉM-et is tájékoztassák. A kormányzat vezetőit is ér­dekli, hogyan "juthatott ide egy országos hírűnek induló gazdaság. Évek óta beszédtéma már a mezőtúri felsőfokú gépé­szeti technikum főiskolává minősítése. Ebben is van döntés, még ebben az év­ben megkapja e rangot a mezőtúri intézet. A jelenlegi elképzelések sze­rint azonban a szegedi fő­iskola kara lenne. A megye vezetői azt kérték, minden ésszerűség amellett szól, hogy a debreceni agrártudo­mányi egyetem gépészeti ka­ra legyen. Régebb óta folyamodik már azért is a megye, hogy ezer vagonos hűtőházat kap­jon. Történtek is előkészü­letek arra, hogy ez Szolnok­ra, vagy Szajolba települ­jön. Nekünk mind a két hely megfelelne — mondta Csá­ki István — csak azt szeret­nénk, hogy ez a megyében legyen. Az már tény, hogy ebben az ötéves tervben Szolnok megye gabonaipara összesen 5700 vagon befoga­dására alkalmas új silóval gyarapszik. Ellenben nincs ír, ég döntés abban, hogy a megyeszékhely megkapja-e a tíz vagonos teljesítőképessé­gű új malmot. A minisztéri­um megvizsgálja ezt a lehe­tőséget és választ ad. A tárgyalás, jóval tovább tartott a tervezettnél. Az időt azonban senki nem saj­nálta, hiszen egy nagy ag­rármegye élelmiszergazdasá­gáról, jövőjéről volt szó. Törökszentmilclóson is, ahol az állami gazdaság épülő szakosított sertéstelepét néz­ték meg. Dr. Bozsik Tibor igazgató elmondta: a létesít­mény a tervezett 65 millió forint helyett 113.5 millióba kerül. Am 1974-től 12—13 millió forint nyereséget biz­tosít a gazdaságnak. Az üzemet bemutatva az igaz­gató kérte a MÉM és a me­gye vezetőinek segítségét ah­hoz is, hogy az egykori Al- mássy kastélyt körülvevő er­dőt minősítsék parkká, s az Alföldön Szarvas és Tisza- kürt mellett ez is legyen hi­vatalos zöldliget., — borzák — Esti diákok Elkészült az iskolarend­szerű felnőttoktatás idei ok­tatási évre vonatkozó sta­tisztikája. Az adatokból ki­tűnik, hogy az előző tanév­hez képest — nem nagy arányban ugyan — de emel­kedett a hallgatók száma. A dolgozók általános is­koláiban 22 127-en tanulnak, csaknem ezerrel többen, mint' a legutóbbi tanévben. Ebben az iskolatípusban a hallgatók 44 százaléka 20 évnél fiatalabb. A kihelye­zett üzemi iskolai osztályok­ba csaknem 4 és félezren iratkoztak be. A nyolcadik osztályt az idén több mint 9000 dolgozó végzi. A felnőttek középiskolái­ban esti- és levelező tago­zaton egvüttesen 122 787-en gyaranítj ák ismereteiket. Ez a szám majdnem 9 ezerrel haladja meg a tavalyit. A középiskolák esti tagozatán 43 657-en, levelező tagozatán 79 130-an tanulnak, A X. Országos Mezőgazdasági Filmszemle Szerdán a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium kultúrtermében Fehér Gyula, a MÉM tájékoztatási főosztályának vezetője meg­nyitotta a X. országos me­zőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti filmszemlét. Elmondotta többek között, hogy az elmúlt évtizedben évente átlagban 20-22 szak­film készült, amelyek a szakoktatást és a műszaki fejlesztést szolgálják. Közü­lük 148 ma is szerepel a filmkatalógusban. Nemzet­közi filmfesztiválokon 13 film elismerő díjazásban is részesült. A mostani szemle prog­ramjának összeállításakor nagy gondot fordítottak ar­ra hogy azok az iparágak legaktuálisabb feladatainak megoldását segítsék. (Szerdán és csütörtökön kilenc témakörben összesen 48 filmet mutatnak be.) 1200 megawatt teljesítményű új erőmű épül halombattán Szász­Szolnoki séták, 1971 v. Többéves kutatási mun­kám megállapításaira és kö­vetkeztetéseire támaszkodva, Szolnok mai helyzetét, fej­lődésének jellemző vonásait és sajátosságait, eredménye­it és ellentmondásait igye­keztem bemutatni a számok segítségével. írásom záró részében szubjektív benyomásaimat és érzéseimet szeretném ki­fejteni. Az első emlékek Harminc éve ismerem a várost. Első emlékeimet a háború alatt szereztem ró­la: különösen fájdalmasak maradnak számomra azok, melyeket a negyvennégy nyarán átélt bombázások és az emberi sorsot ért egyéb kegyetlen élmények látvá­nya váltott ki bennem. Sokszor jártam a város­ban a háborút követő első években. Láttam az élet normalizálódását, közvetlen a felszabadulás után, 1945 februárjában, a város áldo­zatos munkáját a helyreál-“ lításban, az új élet alapjai­nak megteremtésében. x Húsz év óta a városhoz fűződő emberi és érzelmi kapcsolataim egy új köte­lékkel gazdagodtak. Szakmai munkáim és hivatásom ilyen vagy olyan formában lassan két évtizede Szolnokhoz fűz. Első munkahelyem, a VÁTI-ban, abban a műte­remben dolgoztam, ahol a város rendezési tervei ké­szültek. Jól emlékszem Papp Imre és Valentiny Károly által készített Szolnok álta­lános rendezési tervének munkálataira, a 'téma körüli szenvedélyes vitákra. Mint­ha tegnap történt volna, úgy emlékszem Bozzai József és Novák Péter kollégáim erőfeszítéseire a Ságvári körút rendezésével és beépí­tésével kapcsolatos tervek­ben. majd nem sokkal ké­sőbb, a megvalósítás kezdeti folyamatában. Az ötvenes évek végétől Perczel Károly vezetésével a regionális tervezés mód­szereivel vizsgáltuk Szolnok adottságait, fejlesztési lehe­tőségeit, a város helyét és szerepét országunk gazdasá­gának térszerkezetében és a településhálózat regionális rendszerében. Több, mint tíz , év munkája testesült meg kormányunk ez év ta­vaszán hozott azon határo­zatában, mely Szolnokot re­gionális felsőfokú szervező és irányító központnak je­lölte. Az elmúlt két évben a városi tanács megbízásá­ból a város iparát ás infra­struktúráját, fejlesztésének lehetőségeit és feladatait vizsgáltam munkatársaim­mal Ez a két munka nagy­szerű lehetőséget teremtett arra, hogy minden részle­tében megismerjem 3 ma Szolnokiét, örömeit és gond* jait. a fejlesztés szükségle­teit és lehetőségeit. Egyben alkalmat is nyújtott arra, hogy a ma ismeretében összehasonlítást tegyek: mi­re jutott a város, mi lett be­lőle, milyen a mai karakte­re, társadalmi, gazdasági, építészeti arculata, fejlődé­sének vonásai. Tavaly nyáron gyalogo­san jártam be a várost, igyekeztem eljutni minden részébe. A gyakorló város- rendező szemével nézelőd­tem és értékeltem magám­ban e kilencszáz éves múlt­ra visszatekinthető város életét, sorsának alakulását. A gondolkodás, kutatás, vá­rosjárás mind együtt érlel­ték meg bennem a megálla­pítást: büszkék lehetünk mindarra, amit itt látunk. Szemünk elett negyedszá­zaddal a felszabadulás után, az ország egyik legdinami­kusabban fejlődő városának a képe bontakozik ki. S ez nemcsak a számokban feje­ződik ki. Gazdagodó város Egy új városkép, építésze­ti arculat kialakulásának lehetünk tanúi. Mindenfelé új. nemrég készült épületek­kel, vagy épülő házakkal találkoztunk. Az elmúlt években új lakónegvedekkel gazdagodott a város: Tallin! körzettel, a Mátyás király úti, a Tarló »teái lakótelep­pel és másokkal. A megépült magasházak szerencsés ele­mei a város most formáló­dó új architektúrájának. Mindig, szinte gyerekkorom óta megfog engem az alföl- . di városok feltárulkozása, megielenése a tálban. Órá­kig tudom elmélázva nézni Kecskemét . Nagykőrös és más városok sziiuettlét, tor­nya’!. az énüle*ek sfk ten­geréből kiemelkedő maga­sabb házakat, építményeket. így voltam a nyáron Szol­nokkal is. Minden oldalról, kívülről körbejárta ói a vá­rost, Talán leginkább Be­senyszög felől jövet a lég- kedvezőbb a benyomás a város tájbani látványáról. ÉS ebben az összképben igen szerencsés elemei a város­kép formálásának a közel­múltban épült magasházak: építészeti és városképi je­lentőségük mellett szinte sejtetni engedik a város- fejlesztés érdekeit szolgáló széleskörű munkát, áldozat­vállalást. Szolnok és a Tisza egymástól elválaszthatatlan. A városnak ezt a kedvező’ adottságát mind sokoldal ab­ban és szerencsésen haszno­sítják: a Marx park, a Zal­ka Máté sétány fontos sze­repet játszanak ebben. Üde színfolt a Tiszaliget. a város legnagyobb összefüggő üdü­lő és pihenő területe. A legszebb városrész Városnéző sétáim során a forró nyár hevében gyak­ran kerestem pihenést a Gutenberg tér • árnyas fái alatt, a Damjanich emlékmű szomszédságában. Nem messze innen ömlik a Zagy­va a Tiszába. Ez a hely — a korabeli tanítások S2ermt — a város legrégebb része. Kilencszáz éves múltját ak hű szemlélője, s egyben megőrzője. E helyről sok minden, mintegy csokorba fűzve tárult elém: a város központi negyede az első világháborút megelőző ek­lektikus építészed stílusában emelt épületeivel, a felsza­badulás óta lélesített iroda­épületekkel, az új lakóne­gyedek és közintézmények sziluettje a múlt és a jelen legszembetűnőbb találkozása a Tabán környékén kibonta­kozó lakásépítés. Távolból a villamosított pályán guruló vonatok jelzéseit hozta fe­lém a szél. Ide hallatszott az uszoda fürdőzőinek vidám hangöskodása, játékuk zaja. Va’őság lett az ábránd Ültem, s 3 várost nériem Ki’encszáz éves történg’mé- nek egyes szakaszai futot­tak eszem’-e: a s-óutak ta­lálkozásánál fekvő közénko- ri Szolnok éle+e, a török megszállás, a Rákóczi és a neewennvolcas szobadssg- harc, a 134 nanos első oro- letárbatalom városa, negy­vennégy őszének fe’szava- dító harcai s%az új élet in­dulás negyvenöt fordultán. Jól eső érzés, hoev am!« ről negyven ével e’e'ö't az akkori városi főorvos mint- ábrándozásról szólt mára megvalósult, vagy a megva­lósulás útján van. (Vége) Dr. Kőszegfalvi György Megismerni a mai Szolnokot

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents