Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-25 / 20. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXIII. évf. 20. sz. 1972. január 25., kedd. A ME G Y El PA RT B IZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA Partnerek vagy ellenfelek? A társadalmi munkamegosztás természetes velejárója egyrészt a szakosítás, másrészt a részfeladatokra spe­cializálódott termelőegységek együttműködése, koope­rációja. A munka termelékenységének emelése, a műszaki haladás, a tudomány termelőerővé válása korunkban külö­nösen magasfokú specializálódást és együttműködést igényéi. Mégis, nálunk a kooperációt többnyires valamiféle szükséges rossznak tekintik. Mivel gyakoriak a szállítási késedelmek, az árviták és az egyéb zavarok, ezért helyenként csökkentik a kooperációt, vagyis lemondanak a szakosított nagyüzemi gyártás előnyeiről. Előfordulhat, hogy a kooperáció valóban drága, gazda­ságtalan, korszerűtlen. Ilyenkor indokolt annak megszün­tetése. Gyakran viszont népgazdaságilag kívánatos és hasz­nos kooperáció fölött is pálcát törnek. Kétségtelen, hogy a felhasználó sokszor kiszolgáltatott helyzebten van, s a szállító partner egyoldalúan diktálhatja a határidőt, az árat, a mi­nőséget és a többi feltételt. Azért, mert a kooperációs pia­con, mint általában, többnyire a szállító, — az eladó — és nem a felhasználó — a vevő — az úr. A reform részben kedvezett a kooperációs kapcsolatok fejlesztésének. Lehetőség nyílt ugyanis a kooperáló vállalatok sokoldalú érdekegyeztetésére. A szállítás valamennyi feltételében — többnyire az anyag, az alkatrész árában is — a partnerek szabadon állapodhatnak meg. így tartós, hosszútávú szerződéses kapcsolatok alakulhatnak ki, esetenként javult a minőség, bővült a választék, egyen­letessé vált a szállítás. Persze csak ott, ahol megfelelő volt a kínálat, s a felhasználót kedvező helyzetbe hozta a hazai és az importtermékek versenye. A monopolhelyzetben lévő szállítók — és egyelőre ők vannak többségben — viszont az új lehetőségeket általában a maguk hasznára kamatoz­tatták. Így egyre-másra emelték az árakat és főként rend- szertelenül, késedelmesen szállítottak. Ez utóbbi miatt nö­vekedtek a felhasználói készletek, s vele együtt a pénzügyi nehézségek, a piaci, az ellátási feszültségek. 4 speciális anyagok, alkatrészek, szerelési egységek vá­sárlása, beszerzése sokszor a szocialista országokból sem sikerült. Főként azért nem, mert a „készáru szemlélet” ezekben az országokban is uralkodott, s a fel­dolgozó és szerelőipar fejlesztésével nem tartott lépést a kooperációs termékek gyártása. Növekedett tehát a tőkés alkatrész- és részegység import, szaporítva a külkereske­delmi mérleg amúgyis meglévő deficitjét. Vagy maradt még egy, ugyancsak káros megoldás: berendezkedett maga a fel­használó olyan kooperációs termékek gyártására, amelyek egyébként csak tömegszerűen, sok vállalat, sőt, több ország szükségleteit kielégítve készülhetnek korszerűen, olcsón, jó minőségben. A kooperációs nehézségek mindenekelőtt a bonyolult késztermékeket gyártó gép- és elektrotechnikai ipart sújtják, de hasonló gondok tapasztalhatók az építő- és szerelőiparban s általában a tartalékalkátrész-ellátásban. Aligha békülhe- tünk meg e helyzettel napjainkban, amikor a műszaki-gaz­dasági fejlettség, a szervezettség magasabb szintjének eléré­sén munkálkodunk. Gondoskodnunk kell tehát a tervszerű, zavartalan kooperáció alapjának bővítéséről: az öntészet, a kovácsolás, a csavar, a szerelvény stb. gyártásának fej- , lesztésérők A kooperáció mindennapi feladat; azaz a tennivalókat sem odázhatjuk el hosszútávra. Az MSZMP Központi Bi­zottsága 1971. december 1-i határozata az idei év és a következő két-három esztendő feladatainak középpontjába ezért állította a munka- és üzemszervezést. A termelő mun­kahelyek magasfokú szervezettsége feltételezi ugyanis a programozók, az anyagbeszerzők- és gazdálkodók, az üzlet­kötők jól körülhatárolt és lelkiismeretesen végzett mun­káját, a szerződéses fegyelem megszilárdítását. Vagyis a belső szervezettség tükre a jól olajozott kooperáció, akár a szállító, akár a felhasználó oldaláról nézzük is azt. U gyanakkor a felhasználótól is függ, hogy ne kerüljön kiszolgáltatott helyzetbe. Elkerülheti ezt például az­zal, hogy előrelátóan, rugalmasan alakítja a koope­rációs kapcsolatait, szervezi a hazai és az importversenyt. Az esetleges szűk kapacitásokat gépek és fejlesztési eszkö­zök átcsoportosításával bővíthetik, hosszútávú szállítási szer­ződések és tartós kooperációs kapcsolatok kialakítására töre­kedve. Abban az esetben viszont, ha a szállító nem teljesíti a szerződésben vállalt feltételeket, késve, vagy rossz minő­ségben juttatja el termékeit s indokolatlanul magas árat kér értük, a felhasználó éljen törvényes jogával, érvénye­sítse kötbérigényét, tegyen feljelentést az árhatóságnál, s így tovább. S egíts magadon, hogy a partnered is segíthessen! Ha ezt vallja mind a szállító, mind a felhasználó, akkor bizonyára megtalálják majd a kölcsönös érdekegyez­tetés hatékony módját, formáit. S lehetőség nyílik az irá­nyító szervek hatásos közreműködésére is ott, ahol a part­nerek ereje véget ér. A munkamegosztás, a specializálódás és a kooperáció csak így juthat túl a mai hullámvölgyön, G emelkedhet a társadalmi, gazdasági, műszaki fejlettség korszerű szintjére. K, J„ Ma: Munkásszív — munkásigazság Szolnoki séták, 1971. Eszterke, és a többiek Giomiko Tokióban Andrej Gromiko szovjet és Fukuda japán külügyminisz­ter hétfőn reggel Tokióban megkezdte tanácskozásait. Az első megbeszélés két óra hosszat tartott. Jólértesült források szerint a két fél kitért az indiai—pakisztáni konfliktus után kialakult helyzetre, az indokínai há­borúra, valamint egy ázsiai kollektív biztonsági rendszer megteremtésének lehetősé­gére. A szovjet külügyminiszter, aki, vasárnap érkezett hiva­talos látogatásra Japánba, csütörtökön fejezi be a kül­ügyminiszterrel és miniszter- elnökkel folytatandó megbe­széléseit. Gromiko pénteki elutazása előtt Japánban több ipari létesítményt te­kint meg. A Szovjetunió és Japán között ez a második külügy­miniszteri szintű tárgyalás. Az első külügyminiszteri szintű megbeszélést 1967 jú­liusában tartották Moszkvá­ban. Elutazott a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének prágai ülésére a Kádár János vezette magyar küldöttség (MTI foto — KS) A Varsói Szerződés politi­kai tanácskozó testületének soronkövetkező ülésére Ká­dár Jánosnak, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága első titkárának vezetésével hétfőn párt- és kormányküldöttség utazott Prágába. A küldöttség tag­jai: Fock Jenő, az MSZMP Politkai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke és Péter János külügyminisz­ter, az MSZMP Központi Bizottságának tagja. A küldöttséget a Nyugati pályaudvaron Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Komócsin Zoltán és Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kárai, a Politikai Bizottság tagjai, Benkei András bel­ügyminiszter, dr. Csanádi György közlekedés- és posta­ügyi miniszter, Púja' Frigyes, a külügyminiszter első he­lyettese, Gyenes András és Katona István, a Központi Bizottság osztályvezetői bú­csúztatták. A küldöttség tegnap este megérkezett Prágába. Kádár János vezetésével küldöttség utazott Prágába Kincs szenzáció Kérdeztek, vitatkoztak, politizáltak Megyei békeaktíva Szolnokon Izraeli arzenál Ma kezdődik a jugoszláv párt­konferencia (Külpolitikai tudósításaink a 2-ik oldalon) Hétfő délelőtt 10 óra, szín­hely a szolnoki Barátság klub, amelynek kerek üveg­asztalai körül a Szolnok me­gyei városok, községek téli politikai oktatásának veze­tői ültek. A Hazafias Népfront már hagyományos és egyre népszerűbb békeaktíva „mozgalmának” idei első ér­tekezletén Gyapay Dénes, az Esti Hírlap külpolitikai ro­vatának rhunkatársa idősze­rű nemzetközi kérdésekről tartott előadást, részletesen elemezve a politikai és gaz­dasági események hátteré­ben húzódó indokokat és .összefüggéseket. A résztve­vők — akik maguk is egy- egy csoport politikai oktatá­sát vállalták — nem csupán passzív hallgatói voltak a tegnapi értekezletnek. A világeseményeket figyelem­mel kísérő és azokra érzé­kenyen reagálók tájékozott­ságával és egészséges kíván­csiságával kérdeztek, vitat­koztak órákon át. Hazánk külpolitikai akti­vitása mellett a legtöbb szó 3z európai biztonsági kon­ferenciáról, a kibővült Kö­zös Piacról, az új államról, ßangla Deshről, Málta és Anglia alkudozásáról, az új egyiptomi kormányról, a ju­goszláviai forrongásokról, a kínai-amerikai kapcsolatról, a párizsi béketárgyalások­ról . . esett. A színvonalas, tartalmas előadás és az azt követő vita nemcsak a résztvevőknek adott iránytűt, amivel köny- nyebb a tájékozódás a nem­zetközi élet bonyolult vilá­gában, hanem rajtuk ke­resztül azoknak is. akik be­kapcsolódnak a téli politi­kai oktatásba, akiknek to­vábbadják majd a hallot­takat. HÍREK —TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK -t TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK Magyar autóipari delegáció utazott Moszkvába A KGM és a Szovjetunió gépkocsiipari minisztériumá­nak autóipari együttműködé­si állandó munkacsoportja január 24. és 29-e között tartja VII. ülésszakát Moszk­vában. Ebből az alkalomból hétfőn dr. Betlej Sándor kohó- és gépipari miniszter- helyettes vezetésével magyar delegáció utazott a Szovjet­unióba. Az ülésen tárgyalnak a múlt évi kooperációs szál­lítási kötelezettségek teljesí­téséről, az idei szállítások előkészítéséről, megvizsgál­ják az autóipari termékek gyártás-szakosításának to­vábbi lehetőségeit. A tanács­kozáson a szovjet gyártmá­nyú személygépkocsik ma­gyarországi szervizellátásá­nak további javításáról is tárgyalnak, és megvitatják az ez évi műszaki-tudomá­nyos együttműködési mun­katervet Koncentrált hatóanyagú, dúsított műtrágyák gyártását kezdik meg Üj, korszerű talajtáplálé­kok nagyüzemi méretű elő­állítását kezdik meg ebben az évben legnagyobb vegyi üzemeink. Köztük hazánk­ban először készítenek nagy hatóayag tartalmú, összetett és komplex műtrágyákat, — amelyek jelentősen meg­könnyítik a szállítást és a mezőgazdasági felhasználást. A pereinartoni ipari rob­banóanyaggyárban már 150 ezer tonnát gyártanak, angol technológiával, — a káliumot, foszfort és a nitrogént egy­aránt taralmazö komplex műtrágyából, — amelyben a környékbeli talajviszonyok­nak megfelelően a kálium és a foszfor aránya a maga­sabb. A tiszántúli adottságoknak megfe’elően keveri a ható­anyagokat a Tiszamenti Ve­gyiművek. Elsősorban ká­liumban gazdag hármas ha­tóanyagú műtrágyát hoznak ‘ forgalomba. A Péti Nitro­génműveknél 90 000 tonnát állítanak elő a nitrogén—■ foszfor tartalmú műtrágyá­ból, amelyet egy új üzem­ben a Nehézvegyipari Kuta­tó Intézet technológiájával állítanak elő. Az 1972-es esztendő újdon­ságai közé tartozik a mikro­elemekkel dúsított műtrágya is, amelyet a Budapesti Ve­gyiművekben és a peremar- toni ipari robbanóanyag­gyárban állítanak elő. A nö­vények fejlődéséhez — kis mennyiségben, de elenged­hetetlenül szükséges termés­növelő hatású bőrt, rezet, cinket, mangánt, magnéziu­mot és molibdént kevernek a műtrágyába. Szintén a Bu- depesti Vegyiművek új ter­méke a lindános szuperfosz­fát, amely egy folyamatban fertőtleníti és táplálja a ta­lajt. Újdonság lesz a mész- salctrom, ezt a Péti Nitro­génművek állítja elő. és fej­trágyának használiák majd rendkívül gyors hatása miatt. Jó hír a dohánytermelőknek Az Alföld egyik hagyomá­Szolnok megyében most kö­tik á dohánytermelési szer­ződéseket. A közös gazdasá­gok eddig a tervezett ter­mőterület mintegy nyolcvan­öt százalékára kötötték meg a szerződést. A dohány át­vételi árának harminc száza­lékos emelése számos tsz-t a termőterület növelésére ösztönzött, A dohánvtermelő gazdasá­gokat a felvásárlási ár eme­lésén kívül, génekkel is se­gítik. A tavasszal kanadai gyártmányú dohápvkombáint , állítanak munkába néhány nagyobb dohánytermelő gaz­daságban. Az ötletes gép él­egyengeti a talajt, palán­tái, locsolja, permetezi a nö­vényt és éréskor letöri a do­hányleveleket. A Szolnoki MEZŐGÉP Vállalat Jugo­szláv llcenc alánján speciális dohányszárító berendezéseket gyárt a gazdaságoknak. A kisebb szobán agyságű szárí­tó berendezés olajfűtéssel biztosítja a dohány gyors és nyos dohánytermelő tájáig _■ (kíválrs asaafeéaúi szárítását

Next

/
Thumbnails
Contents