Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-23 / 19. szám
1972. január 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 1971. a IV. ötéves terv indító éve volt, iezarasa jó ainalom a végzett múmia értekelesére, elemzésére, hogy a tapasztalatok aiapjan a következő évek feladatait jobban ^megtudjüK határozni. A sajtót rendszeresen olvasók előtt bizonyára ismeretes, hogy a megnövekedett berunázási kedv. az igények — a lenetosegeknel gyorsabb — fokozódása miatt nőtt a beruházási piac feszültsége. A kedvezőtlen jelenségek az év második felében mindinkább éreztették hatásukat. A IV. ötéves fejlesztési terv előirányzata és éves ütemezése szoros kapcsolatban van a nemzeti jövedelem reális növekedésével, a felhalmozás tervszerű alakulásával. A megye nagy körültekintéssel és fokozott gondossággal kialakított 1971—75 évi tanácsi fejlesztési tervének előirányzatai és területi-ágazati célkitűzései a fenti követelményeknek mindenben megfeleltek. Mindezt azért szükséges hangsúlyozni, mivel a beruházásoknál jelentkező hátrányos helyzetet nem a megalapozatlan tervezés, hanem a beruházások megvalósításának gazdasági-műszaki folyamataiban tapasztalható hibák, az előirányzatokon felüli, a tervezett ütemezéstől eltérő építési igények idézték elő. Különösen a vállalati szférában volt jellemző a beruházási kedv ütemtől eltérő, indokolatlan növelése. Egyes vállalatok a meglévő, még használható épületeikben az avult géppark gazdaságoA megye IV. ötéves tanácsi fejlesztési tervéről X körültekintő számvetés biztosíték az alapTető célok eléréséhez sabb rekonstrukciója helyett jelentős beruházásokat kezdeményeztek. Több üzem a beruházási tevékenységet előtérbe helyezte a helyes gazdálkodás belső szervezésével szemben. Egyes beruházók és kivitelezők a szükséges pénzeszközök, építési szerződések kiviteli tervek nélkül — a beruházási fegyelem súlyos megsértésével — kezdték el építkezéseiket. Előfordult, hogy a beruházók, a tervezők elképzelései alapján túlzó, pazarló, vagy a korszerű követelményeknek nem megfelelő költséges épületek megvalósítását határozták el. Megyénkben a tanácsi beruházási munkában is megtalálhatók a már említett problémák. Fokozza a gondokat, hogy az építőipar a nagyarányú fejlesztések ellenére sem képes kielégíteni a beruházók igényeit A kereslet-kínálat kedvezőtlen változása, az építőipari kapacitás elaprózódása, az építőipari háttér kívántnál lassúbb fejlődése óhatatlanul az építőipari árak fokozatos emelkedéséhez vezetett. Intézkedések a beruházási problémák megoldására Az egyensúly megteremtése és a beruházási problémák megoldása érdekében számos országos intézkedés történt. A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága 1971. június 29-én hozott határozatot a beruházási tevékenység hatékonyságát növelő feladatokról. Ehhez kapcsolódott az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága végrehajtási intézkedési terve, amely megyei szinten határozta meg a beruházáspolitika megjavítását célzó feladatokat. Az elmúlt év októberében megtartott gazdasági aktíva, majd a kormány időközben megjelent határozatai konkrét elvi és gyakorlati irány- mutatást nyújtottak a feszültségek csökkentésére, majd fokozatos megszüntetésére. A határozatok végrehajtása érdekében a megyei tanács kezdeményezésére és közreműködésével a Helyi tanácsok az elmúlt év decemberében megvizsgálták az 1972 évben- induló fejlesztéseiket és az 1973—75 évi célkitűzéseket. Tételesen meg kellett vizsgálni a tervezett létesítmények pénzügyi, gazdasági-műszaki megalapozottságát, ellenőrizni kellett, hogy az indítandó beruházásokra rendelkezésre áll-e a kivitelezői kapacitás. A vizsgálatból megállapítható, hogy a beruházási piacon kialakult feszültség következtében a többletköltségek és árváltozások kedvezőtlen kihatásai érvényesülnek a tanácsi fejlesztésben. Ennek ellensúlyozására kellett — a rendelkezésre álló anyagi eszközök mértékén belül — intézkedéseket tenni. A tanácsok munkáját biztonságossá tette az a körülmény, hogy a IV. ötéves tanácsi fejlesztési terv időszakára jóváhagyott központi és megyei támogatás, az átengedett bevételek mértéke nem változott. A munka összességében elérte a célját, a tanácsok döntő többsége megértette a vizsgálat lényegét és szükségességét. A tanácsi vezetők a helyi bevételek és az átvett pénzeszközök mértékének reális meghatározására törekedtek és a feladatok meghatározásánál az adott helyzetben elsősorban a lakosság érdekeit jobban szolgáló építkezések megvalósítása mellett döntöttek. Egyes helyeken azonban a megnövekedett helyi bevételek eltitkolására törekedtek, vagy továbbra is — indokolatlanul -f a gondok megoldására egyedül a felsőbb támogatás emelésével. vagy irreális mértékű bankhitelek felvételével láttak lehetőséget. Mindezek ellenére a megyei és a járási közreműködés segítségével az önkontroll alapján ösz- szeállított 1972—75 évi célkitűzések közé általában csak reálisan megvalósítható feladatok kerültek. Rangsorolták a feladatokat szakban, esetenként azok nagyságrendje változik vagy ütemük módosul. A célcsoportos és kiemelt feladatok lehetőségek szerinti és eredeti tervekben szereplő mértékű megvalósítására törekedtek a tanácsok. A célcsoportos és a megyei- leg támogatott feladatokra jelentős pénzeszközöket biztosít az állam és a Megyei Tanács. Ezeknek a feladatoknak az elvégzése — tanácsi lakások, gyermekintézmények. közrr. űvek. szakközépiskolai hálózatfejlesztés — a helyi fejlődést szolgálja. Indokolt tehát, hogy a helyi alapok egy részét a biztonságos megvalósításukra fordítsák a tanácsok. A koordinációs munkában elsődlegesen a lakásépítésre és az azzal összefüggő közműfejlesztésekre, a gyermekintézményekre tervezik a pénzeszközök átvételét, összességében néhány nagyobb létesítmény például a kisújszállási és karcag-be- rekfürdői művelődési ház építésének átütemezésével, Szolnokon és Törökszentmik- lóson a vásárcsarnok, illetve a temető kialakításának elhalasztásával, községekben kisebb beruházások, orvosi rendelő, orvoslakás stb. elmaradásával, néhány esetben járdaépítés, vízhálózatbővítés korábban tervezett nagyságrendjének csökkenésével kell számolni. Néhány olyan probléma is van — elsősorban folyamatban lévő beruházásoknál — amelyet a felülvizsgálat során nem tudtunk lezárni: jászfényszarui általános iskola, jászalsószentgyörgyi általános iskolai napközi otthon. nagykörűi művelődési otthon, tiszabői klubkönyvtár. E beruházások elkezdődtek, az érdekelt tanácsok hitel-igénybevételre számítottak — amit a meglévő feszültségek miatt nem kaptak meg, így most hiányzik a befejezésükhöz szükséges pénzügyi fedezet. A Megyei Tanács érdekelt szakosztályainak egyik fontos feladata a befejezéshez szükséges anyagi eszközök előteremtése. A feladatok rangsorolása, az anyagi feltételek biztosítása mellett, elősegítheti az építőipari kapacitások kedvező megteremtését is. Ennek ellenére jelenleg még gondot okoz, hogy egyes fontos feladatok — pl. jászberényi rendelőintézet — még nem szerepelnek az építőipar előzetes terveiben. Számítunk azonban arra, hogy az állami építőipari vállalat elvállalja kivitelezésüket A kivitelezői oldalról várhatóan kedvezőbben alakuló helyzetet elősegíti, hogy a költségvetési üzemek egyre jelentősebb szerepet vállalnak a beruházások megvalósításában. Az üzemek fejlesztésére irányuló támogatások eredményeképpen a műszaki-technikai feltételek javulásával most már több millió forintos létesítmény megvalósításával is sikeresen meg tudnak birkózni. A kivitelezői kapacitás növelése érdekében pl. a szolnoki járásban a Martfű Nagyközségi Tanács meglévő költség- vetési üzeme mellett további négy kisebb költségvetési üzem is létesül. A vizsgálatok tapasztalatai A mutatkozó pénzügyi feszültségek, fedezethiányok feloldására a tanácsok többféle módszert alkalmaztak: a feladatokat a társaddalmi elvárások és szükségletek szerint, fontossági sorrendben rangsorolták, • vagy az időbeli átütemezést választották. Ez utóbbit néhány esetben a kivitelezői kapacitások ésszerű és folyamatos lekötése is szükségessé tette: a pénzeszközöket a folyamatban lévő beruházások befejezésére és a kiemelt fontosságú feladatok megvalósításához biztosították. Igyekeztek gondoskodni a várható többletköltségek fedezetéről is. Általánosságban kialakult gyakorlat volt — városokban és községekben egyaránt — hogy a legfontosabb fejlesztések többletköltségeit a kevésbé fontos feladatok törlésével, vagy mérséklésével igyekeztek megoldani. Több esetben szükségessé vált a korábban tervezett naturális mutató csökkentése is. Ebből eredően ténylegesen kevesebb feladat valósul meg a tervidőA feladatok áttekintése ugyancsak több jó tapasztalattal is szolgált: reálisabbak a tanácsi fejlesztési tervek. Az esetlegesen későbbiekben előforduló többlet- költségek és árváltozások ellensúlyozására a megfelelő tartalékképzés — 20 százalék — minden tanácsi szinten megtörtént; a várható többletbevételekből és megtakarításokból adódó pénzmaradványokat nem a feszültséget növelő új feladatokra, hanem tartalékolásra és a folyamatban lévő beruházások biztonságos megvalósítására fordítják. Kedvező, hogy a beruházások előkészítése — városokban. községekben — javul. Az 1972-ben indításra tervezett építkezésekhez kiviteli tervdokumentáció többségében rendelkezésre áll, vagy az év első felében elkészül. Folyamatban vannak az 1973—74. évi feladatok előkészítő munkái és ezeknél a műszaki, tervezői munka is több esetben megkezdődött. A beruházási fegyelem szilárdítására tett intézkedések hatása abban is megmutatkozik, hogy a költségeket a reálisan tervezett tanácsi előirányzatok mértékéig irányozzák elő, mindinkább elmaradnak a költségnövelő megoldások. Az V. ötéves tervre való átmenet zavartalan biztosítása érdekében is történtek intézkedések néhány tanácsnál. Jászberényben pl. a 40 lakás tervezéséhez és terület előkészítéséhez 1 millió fi - rintot, házhelykialakításra ugyancsak 1 millió forintot terveznek felhasználni 1975 évben. Karcagon a célcsoportos beruházásból megvalósuló lakásépítések előkészítésére adnak 500 ezer forintot és a Déryné művelődési ház bővítésének előkészítését (tervdokumentáció) akarják e terv időszakban megoldani. Törökszent- miklós a magán- és társasházak építéséhez terület- előkészítésre 1 millió 500 ezer forintot irányzott elő 1975 évre. Túrkeve a művelődési ház tervét készítteti el a középtávú tervidőszak végére. Szolnokon a kisgyepi lakótelep közművesítésének beindítása egyidejűleg további építmények csatlakozási lehetőségeit is megteremti (gyermekváros, 300 ágyas kórházi ideg-elme osztály). A városközpont rekonstrukciójának időbeli eltolódása a város V. ötéves tervi fejlesztési programjába is folyamatos feladatot jelent. A kivitelezői kapacitásban várható némi javulás. Az 1972. évi feladatok megvalósításánál a községekben megnyugtató a helyzet, minden induló beruházásnál ismeretes a kivitelező szerv. A városok 1972-ben indításra tervezett beruházásai közül még nincs kivitelezői szerződés a jászberényi II. sz. vízműre és rendelőintézetre, valamint a karcagi 156 ágyas ideg-elme kórházra. Javuljon az együttműködés A fejlesztés a tanácsi pénzügyi előirányzatok mértékéig történhet. A munka során meghatározott tennivalók realizálását az éves tervek készítésekor kell biztosítani. Fontos ez, mivel a helyi anyagi lehetőségek túllépése esetében előálló súlyos következményeket a jövőben megyei támogatással nem lehet rendezni. Jelenleg a tapasztalatoknak csak az első gyors értékelésére volt lehetőség. Ezek azonban már lehetővé teszik a legfontosabb következtetések levonását, azon feladatok megállapítását, amelyek alapját képezhetik a tanácsok IV. ötéves tervi fejlesztési célkitűzései megvalósításának. A beruházási fegyelem megszilárdítása érdekében, javuljon az együttműködés a beruházások megvalósításában résztvevők között A gazdaságosság, hatékonyság irányában tovább fejlődjön a beruházások gazdasági-műszaki előkészítő munkája. Szükséges, hogy a he’vi tanácsok legfontosabb feladatuknak tekintsék a folyamatban lévő és a pénzügyi szempontból megfelelően ellátott beruházások minél gyorsabb befejezését. A tanácsok tartsák elsődleges feladatuknak a célcsoportos beruházások és egyéb kiemelt feladatok elsődleges megvalósítását. Ki kell hangsúlyozni. hogy a csak cél- csoportos feladatok elosztásában dönt a megyei tanács, ezt követően megvalósításuk egyértelműen helyi feladat. Egyes esetekben a pénzügyi gondok miatt gyermek- jóléti intézmény elmaradásáról, vagy nagyságrendjének csökkentéséről kellett dönteni. Azokon a településeken, ahol a IV. ötéves tervben az iparfejlesztés gyorsütemű, ott nagy feszültségek jelentkezhetnek a kényszerű intézkedés következményeként. Ennek ellensúlyozására minden lehetőséget meg kell ragadni annak érdekében, hogy a gyermekintézmények (óvoda, bölcsőde) fejlesztésében érdekelt vállalatokkal a tanácsi együttműködés fokozódjon és az ilyen célokra a vállalati erőforrások fel- használása növekedjen. Törekedni kell az építőipari szervezetek közötti helyes munkamegosztás elősegítésére. A nagyobb beruházási feladatok megvalósítására az állami, a közepesre pedig a tanácsi építőipar kapacitásának lekötésére kell törekedni. A kisvo- lumenű beruházásoknál, felújításoknál nagyobb mértékben vegyék igénybe a helyi építőipari szervezeteket. Jelenleg a tanácsi fejlesztésben a pénzügyi lehetőségek adottak. A feladatok csökkentése, átütemezése, vagy elhagyása minden bizonnyal helyi és egyéni érdekeket is érinthet. Be kell látni azonban, hogy a beruházási piacon kialakult feszültség csökkentésére és fokozatos kiküszöbölésére az alkalmazott módszerekkel lehet eredményesen célhoz jutni. A feszültség további növekedése veszélyeztetné életszínvonal-politikánk kedvező megvalósítását. Tudomásul kell tehát venni, hogy a helyi tanácsok nem tudják a lakosság jelentkező helyi fejlesztési igényeit kielégíteni. A tanácsi gpndok ellenére érezhető, hogy több területen a lakosság társadalmi aktivitása pozitív. Az önkéntes közműfejlesztési hozzájárulás alapján sok helyen — a lakosság által összeadott pénzeszközökből és társadalmi munkával — valósul meg a víz- és elektromoshálózat bővítés, járdaépítés. A lakosság segítségével A korábbi évek jó tapasztalatai egyértelműen igazolják, hogy a lakosság bekapcsolása, a helyi tervek megvalósítása bővíti a tanácsi lehetőségeket. A jelenlegi helyzetben a lakosság reális és megvalósítható helyi kezdeményezéseit a tanácsoknak az eddiginél T—1-es térelem, a házgyári lakások vizesblokkja, melyet Szegedre szállítanak, a BVM szolnoki gyárából. Az automatizált mozaiklap-üzcm központi vezérlőpultja fokozottabban kell elősegíteni és támogatni Indokolt, hogy a tanácsi beruházásoknál — a lehetőségekhez mérten — a társadalmi munka szervezését az eddiginél átfogóbban szorgalmazzák. Befejezésül: remélhető, hogy a tanácsi vonalon tervezett intézkedések helyes végrehajtása következményeként a beruházási helyzetben az ötéves terv utolsó éveiben kedvező változások következnek be. Amennyiben a beruházó, a tervező és a kivitelező szervek kellő figyelemmel és körültekintéssel eleget tesznek a követelményeknek, feltehető, hogy a beruházási feszültségek megoldására tett intézkedések eredményeként a jelenleg szorosra fogott és szűkített feladatok bővítésére 1974—75 években bizonyos lehetőség nyílik. A kedvezőbb helyzet eléréséig azonban nagyon következetesen, minden szinten a feszültség enyhítésére kell törekedni. Soós István, a Szolnok megyei Tanacs elnökhelyettese
