Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-23 / 19. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. január 23. A Székely Mihály zenei napok idei programja / / Mindent a gépek végeznek. A bratszki Faipari Kombinát cellulóze-üzeinének egyik c sarnoka VI. Lomhán emelkedik a ma­gasba az AN 10-es óriás- gép, hogy másfél órás utazás után az angarai vízilépcső jelenlegi legnagyobb működő komplexumához, Bratszkba szállítson bennünket. A re­pülőtéren vár Szovjenko Mi­hail Ignatevics, a TASZSZ iroda helyi vezetője és Gur- jevics Alexander Boriszovics, az APN ifjú tudósítója. A jelenleg 200 ezer lakosú vá­ros repülőterén nagy a for­galom. Autónk hamarosan a régi Bratszkon halad keresz­tül, amely igazi kertváros képét mutatja. A Szibériá­ban korábban általában el­terjedt faházak mellett ha­sonló stílusú, de egy- és két­emeletes faépületek sorakoz­nak. Ablakkereteik, tetőpe­remeik díszesen faragottak és üde kék, zöld és fehér színekkel tarkítják a bok­rokkal és sokszínű virággal pompázó kertek látványát. Az utak és a járdák aszfal- tozottak. Az érdeklődés központjába akkor került a város, amikor az 50-es évek közepén meg­jelent a hétéves terv: Bratszkban épül fel a világ egyik legnagyobb, négy és fél millió kilowatt teljesítő- képességű vízierő-műve. Hamarosan elénk tárul a másfél kilométer hosszú és 127 méter magas duzzasztó­gáttal elrekesztett Angara hatalmas víztárolója, a he­lyenként több kilométer szé­les „Bratszki-tenger”. Kísé­rőim meg is jegyzik: „A Baj- kál, az is valami? Az a ter­mészet műve, de ezt mi te­remtettük a két kezünkkel!” És később amikor Nyiko- !áj Grigorjevics Perevalov- núl a városi tanács elnöké­nél beszélgetünk, kirajzolód­nak előttünk a szédítő alko­tás megteremtésének egyes szakaszai. A város lakossága az utol­só 15 esztendőben nyolc ezer­ről 200 ezerre emelkedett és ez a szám napról napra nö­vekszik. Az új város ma már szinte semmiben sem különbözik Európa vagy a világ más táján épülő mo­dern városoktól. Iskolák, kórházak, színvonalas üzletek szolgálják a lakosság ellátá­sát A tanácselnök szerint a gyermekgondozási intézmé­nyek még nem tudtak teljes egészében lépést tartani a követelményekkel, ezt a kö­vetkező két-három év alatt kívánják megoldani. A la­kosság jobb ellátását célozza a város húsüzeme-, tejkom­binátja-, a baromfi-feldolgo­zó, a sörgyár és két kenyér­gyár. A város környékén üdülők és szanatóriumok épülnek és a természeti szép­ségekben bővelkedő tajgában úttörőtáborokat és hétvégi házakat létesítettek. Érdekes problémáról is be­számolt a tanácselnök. Ar­ról, hogy jelenleg, a város építése közben egyik legna­gyobb nehézségük a parko­sítás, a fásítás. — Hogyan? Hiszen itt a Szibéria beláthatatlan terü­leteit beborító. millió és mil­lió tűlevelű és nyírfából ál­ló tajga! — Ez igaz. De a talaj alul fagyott — és a fák gyökerei emiatt nem függőlegesen, ha­nem vízszintesen terjeszked­nek. A természet viszontag­ságai ellen csak nagy tö­megben tudnak védekezni, a magányosan ültetett fák ki­száradnak. Meggyőződésem, hogy a bratszkiak ezt a nehézséget is megoldják. Itt jegyzem meg, hogy mivel itt a város­ban úgyszólván minden ener­giát a vízierőmű szolgáltat, nincs füst, nfncs korom, a város levegője hallatlanul tiszta. Nagy erőfeszítéseket tesznek a víz tisztaságának megóvására is. Ez már komplikált feladat, minthogy a Bratszkban működő óriási üzemek (különösen a cellu- lóze-gyár, amelynek napi vízfogyasztása jelenleg más­fél millió köbméter, ami majdnem kétszerese Buda­pest teljes vízfogyasztásának) hihetetlen mennyiségű vizet igényelnek. A vízszennyező­dés ellen biológiai, kémiai és mechanikai eszközökkel védekeznek. \ Nagyon érdekes látogatást tettünk a faipari kombinát­ban, amely arról nevezetes, hogy a fát a legutolsó sze­mig felhasználják és a papír és cellulóze-gyártástól a bú­torgyártásig mindennel fog­lalkoznak. Nyikolaj Simono- vics Szjahrenko igazgató- helyettes elmondotta, hogy jelenleg öt millió köbméter fát dolgoznak fel vegyi úton, két millió köbmétert pedig mechanikai módszerekkel. A beruházás egy millárd száz millió rubel volt. No és tegyük hozzá azt is, amiről már az üzemben győ­ződtem meg, a dolgozók el­mondása alapján, hogy Ka- réliától Ukrajnáig az ország legkülönbözőbb területeiről érkeztek ide és keresetük lé­nyegesen magasabb, mint korábbi munkahelyeiken volt. Az üzemet a legkorszerűbb szovjet, svéd, finn és lengyel automata-gépekkel szerelték fel, ahol a munkásokra csak annyi feladat hárul, hogy el­lenőrizzék a műszereket és a szükséges műveleteket gomb­nyomással irányítsák. Persze mindehhez megfelelő műsza­ki képzettség szükséges, ami­ről a város szakiskolái és maguk az üzemek gondos­kodnak. Gáti István (Folytatása következik) Jászberényben az idén ren­dezik meg ötödször — má­jus 6—22 között — a Szé­kely Mihály zenei napokat. A jelentős esemény előké­szítésére alakult emlékbizott­ság elkészítette a zenei na­pok programtervezetét. A rendezvénysorozat opreaest- tel kezdődik, sor kerül a me­gye zeneiskoláinak kamara hangversenyére és a megyé­ben lévő kórusok találkozó­jára. Az Országos Filharmó­nia megrendezi Jászberény­ben a Haydn „Évszakok” oratóriumi estet, a debreceni Kodály kórus közreműködé­sével. A Székely Mihály zenei napok kezdetével egyidőben nyitják meg a jászberényi ifjú zenebarátok klubját. Ebből az alkalomból neves fővárosi művészek lénnek fel a városban. Megrendezik a Székely Mihály munkás­ságát bemutató kisgrafikai- kiállítást, a pórtelki népze­nei kör vendégül látja a mezőkeresztesi Röpülj páva kör tagjait. Kiemelkedő eseménye lesz a rendezvénysorozatnak az a tudományos ülésszak, ahol a város és a járás kul­turális értékeinek feltárásá­val. a haladó hagyományok ápolásával kapcsolatos fel­adatokkal foglalkoznak. A tudományos ülésszakot a megye zene és énekszakos nevelői, karvezetői és az ál­talános iskolák igazgatói ré­szére rendezik. A zenei napok idei ren­dezvénysorozatában az eddi­ginél méltóbb helyet kap Rácz Aladár emléke. Ezt a célt szolgálja maid az a hangverseny is, ahol Szalai László, és Gerencsér Fe­renc cimbalomművészek — Rácz Aladár egykori tanít­ványai — lépnek fel. Tut-Anch-Amon jogara Tut-Anch-Amon 12 évvel ezelőtt eltűnt jogarát meg­találták a kairói múzeum egyik tárlója mögött A jogar, ról csupán az arany burkoló lapok hiányoznak. A királyi hatalom e szim­bóluma a látszat ellenére nem tömör aranyból készült. A tolvaj, miután rádöbbent a valóságra, lefejtette a jo­garról a burkoló aranyleme­zeket, a jogart magát pedig elrejtette a tárló mögött. A 142 cm hosszú jogar a fáraó kincséhez tartozott, ame­lyet a Királyok völgyében végzett kutatás során 1922- ben hozott felszínre Carter, angol régész. Mecseki fényjáték Pécsnek ugyan sem hajóz­ható vize, sem hajókikötője nincsen, világítótornya azon­ban már van, mégpedig olyan, amelyet a nap suga­rai működtetnek, ennél fog­va nem éjszaka, hanem nap­pal világít. Mint ismeretes: a város felett emelkedő Mi­sina csúcson 194 méter ma­gas televíziós torony épül, amelynek karcsú betontör- ksében köralakú panoráma presszót alakítanak ki. A helyiség külső üvegfala nem­rég készült el és ekkor szü­letett meg a mecseki „vi­lágítótorony”. A hatalmas tükörablakok óriási priz­mákként gyűjtik össze a nap­sugarakat és lövellik tovább a fénynyalábot. A „világítótorony” napkel­tekor kezd működni és ahogy keletről nyugat fel halad a nap, úgy villannak fel egy­más után a torony ablakai. Megragadóan széppé teszi a mecseki fényjátékot, hogy szinte óránként változik a sugárcsóva színe: reggel vö­rös, aztán sárgába megy át majd ezüstössé válik és utá­na fokozatosan ismét a vö­rös színhez tér .vissza. — Na, akasztják a hóhért — legyint bölcs belenyugvással a fényképészmester, amikor fotóriporterünk lencséje rászegeződik. Aztán gépe fölé hajol, vezényli segédé­nek a fénybeállítást, bűvölő szavakkal próbálja modelljének arcára varázsolni a leg­előnyösebb kifejezést, egy kattanás és máris kész a tablókép. Az érettségire készülő középiskolások mostanában rendelték meg a tablókat, amelyek majd egy-egy kirakatban az egész városnak ^tudtára adják, hogy négy évi közös tanulás után az osztály elért a felnőttség küszöliéig. Bánóinkért Lapunk hasábjain nyílt levél jelent meg a „bánom- kertiek bánatáról”. (1972. jan. 12.). Természetesen az olvasók előtt világos, hogy a Bánomkert nyelvi forma egy határrész neve. Azt is megbocsátjuk, hogy a nyílt levél írója tréfásan, gunyo­rosan összekapcsolta a bá­nomkert és a bánat szava­kat az idézett birtokos jel­zős szerkezetben. Önkén­telenül is adódhatott a két nyelvi forma hangalakjának hasonlóságán alapuló egybe­kapcsolás. Valójában pedig csak véletlen egybehangzás- ról van szó, és a helynévben szerepet vállaló bánom hangsornak semmi köze nincs a bán, a megbán igék­hez. Mi tehát a helyes ma­gyarázat a határrésznevek- ben szereplő bánom hang­sor eredetére? Már az sem véletlen, hogy szerte az országban igen gyakoriak a következő hely­nevek : Bánomföld. Bánom- hát, Bánomhegy. Bánomhíd. Bánomrét, Bánomsziget stb. Azt is természetesnek kell tartanunk, hogy a nép a maga módján meg is ma­gyarázza, miért kaptak a határrészek olyan elneve­zést, amelyben a bán ige tárgyas ragozása jelentő mód jelen idejű, egyes szám első személy alakja vállal azonosító szerepet. Az ilyen jellegű népi magyarázatok­ból most csak két jellemző példát idézünk: „Bánomrét: megbánták, hogy megvették” — ..Bánomkert: a földesúr kertje volt, s ha valaki bele­merészkedett, jól megbánta, mert megverték.” stb. A névtudományi vizsgá­lódás fejlődésével, a helyne­vek megfejtésében is elő­rehaladhattunk. A buda­pesti névtudományi konfe­rencián is elhangzott az az előadás, amelyben az elő­adó. Szabó Dénes azt a vé­leményt hangoztatta, hogy nem a néphumor alkotta el­nevezésekről van itt szó, ha­nem a Bánom név mögött egy nagyon régi birtokjogi szakszó rejtőzik. Eredetileg tehát a hazai latin banum szó szerepelt a különböző határrészek elnevezéseiben. A banum hangsor olyan földterületet nevezett meg, amelyet a falu jobbágyai a földesuruktól bizonyos meg­határozott szolgálatokért kaptak. eredetileg közös használatra. Ezeken az úgynevezett banum-földe- ken termelte meg a job­bágy háztartása számára a szükséges javakat. a ba- num hangsor kü'önben ha­zánk egy-egy vidékén még ma is él. elsősorban ilyen összetételekben: Banum­szőlő, Banum-tag stb. Az is természetes, hogy ma mór a nép nem emlék­szik azokra a birtokviszo­nyokra, amelyekben szere­pet kaphatott a hazai latin banum szó, a ezért néoeti- mológiával próbál magyará­zatot adni ennek az érdekes helynévnek az eredetére vo­natkozóan is. Dr. Bakos József KERESZTREJTVÉNY FAGY „Nem rázza a szél a fa galy- lyát nem jut le a völgybe az ár...” kezdetű versidézet folytatását lásd rejtvényünk vízsz. 1., függő­leges 12. számú soraiban. A vers címe: „Nem rázza a szél a fa gallyát”, írója a vízszintes 75. számú sor (fordítója Aprily La­jos). Vízszintes: 12. Rangjelző. 13. Egyfajta sas. 14. Pet­róleum-ipari központ a Kaspi-tó partján. 15. Vércsoport. 16. Falevél, s papír teszi. 18. Ro­var testrész. 20. A magasba tartja. 22. Vétó. 23. Vigad. 25. Erősen kíván. 26. Fantom. 27. Kefével lemos. 29. „Rába. . győri labdarúgó csapat. 30. Dip­lomát jelentő rövidítés. 31. Csa­padék. 32. Az öröklődő "tulaj­donságok hordozója. 34. A jó­szívű teszi. 35. Üjsóg. 36. Vál­lalat, üzlet bejegyzett neve. 38. Adnak neki. 40. Növényevő , hal. 41. A behajtott tenyér által al­kotott üreg. 43. Neves magyar tájképfestő a barbizoni iskola követője (László. 1848—1879). 44. A szájüreg folytatása. 46. Alasz­kai folyó, a Bering tengerbe ömlik. 48. Kettőzve: türelem já­ték 50. Régi, ma is használatos gyógymód. 52. Gyermek köszö­nés. 53. Állami bevétel. 55. Olasz folyó. 56. Fordított kettős betű. 57. Egykor fenvítőeszköz is volt. 58. Tó és folvő Etiópiában. 60. Szín. 63. Világhírű komikus­pár egyike. 65. Nélkülöző. 67. Király — franciául. 68. Elége­tett vesz. 69. Kínai hosszmérték. 70. Kártya-^ *ura. 72. Esvfaita telefonkészülék. 74. Mint vízsz. 69. sz. 75. Orosz költő (Nikolaj. 1821—1877). Függőleges: 2. Férfinév. 3. Há­rom -» latinul. 4. A lél egyik velejárója. 5. Keresztül. 6. Szer­tartás. 7. Állati takarmány. 8. Hely rag. 9. Nagy szerepe van a szántásnál. 10. . . .Pompilius, Ro­ma második királya (i. e. 715— 672). 11. Isztambul külvárosa. 17. A vízsz. 43. sz. szülőhelye. 19. Mint függ. 2. sz. 2i: Mint függ. 9. sz. 23. Kanalaz. 24. Szükebű is lehetne. 27. Belső szerv. 28. Hajó sérülés. 31. Mennyiségi egység, de színházban is lát­hatjuk. 33. Katonai szolgálat­tevő. 35. Hamuzsír. 36. Római államférfi, a „férfi jellem” min­taképeként emlegetik (i. e. 95— 46). 37. A „Maya” világhírű fes­tője. 39. lamert film-komikus pár egyik tagja. 41. A Tisza legnagyobb mellékvize. 42. „A . . . ugat, a karaván halad.” 45. Lejt (táncot). 47. Régi mongol fejedelmi cím. 49. Magához szó­lít. 51. Tenor szerep a „Pillan­gókisasszony” c. operában. 52. Tisztogató eszköz. 54. Egy — an­golul. 57. Szeszes-ital. 59. Il­letve. 6l. Szc-kely férfi név. 62. Nobel-dílas francia író (André, 1869—3951). 63. A .Nana” írója. 64». Olaj zöld. 66. Eleven (ford.) 68. Tartó. 71. Egymást előző be­tűk. 73. Igevégződés. Beküldendő: a vízszintes 1.. függőleges 12, valamint a víz­szintes 75. számú sorok megfej­tése. január 27-ig. Január 16-án mesjeíent rejt­vényünk helyes megfejtése: A természetnek úgv vasvon rendi, hoev télen hónak köH a földön lenni. Kcnvvet nyárt: Simon Ibolva. Túrkeve. (A könyvet postán küldjük el.) SZOT NŐK MEGYEI NÉPLAP REJT'ENYSZELVENYB 1972. JANU.4B 23. SZIBÉRIA TAJAIN Bratszk - a kilowattok városa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents