Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-21 / 17. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. január 21. i / SZIBÉRIA TAJAIN Egy kis tea-kostoló az irkutszki tea-gyárban. Kirno- szov Kiva Anyiszimovics (balról) a szerző társaságá­ban nagy szakértelemmel ízleli a fenséges italt. 1Y. — Hogy lesz valakiből teakóstoló? — kérdeztük Kirnoszow Kiva Anyiszimo- vicsot, az Irkutszki Teagyár laboratóriumának vezetőjét, hivatásos teavizsgálót. Előt­tünk porcelán csészében aranyszínű tea gőzölgött. Az asztal tele különböző keveré­keket tartalmazó pléh dobo­zokkal. Kiva Anyiszimovics elmondja, hogy majd -50 év­vel ezelőtt Krasznodarban a Komszomol bízta meg őt ez­zel a feladattal és azóta nem vált meg a hivatásától. Lel­kesen, nagy-nagy hozzáértés­sel beszél a teakészítés ezer­nyi fortélyáról, tudományáról. Az irkutszki gyárban ke­verik azokat a teafajtákat, amelyeket a Szovjetunió kü­lönböző területein termeszte­nek: Grúziában, Azerbajd­zsánban, és Krasznodarban. A keverékekhez külföldről — Kínából, Vietnamból, In­diából, Ceylonból — érke­zett különleges fajtákat is felhasználnak. A beérkezett szállítmányok ellenőrzéséhez és a legjobb keverékek el­készítéséhez bizony nagy szakértelem szükséges. A teacserje hajtásainak hegyét levágják, a levelek­ből kiszárítják a nedvessé­get, majd speciális gépek­kel sodorják a leveleket. A tea jellegzetes tulajdonságait — az ízét, az aromát — ame­lyek a levelekben szunnyad­nak, fel kell „ébreszteni”. Ezért a teát fermentálják, erjesztik. Erjesztés után újra szárítják, majd osztályozzák. Az Irkutszki Teagyár már ilyen osztályozott teákból ke­veri és csomagolja a külön­böző minőségű készítménye­ket. A legkiválóbb „zama­tos” és „extra” minőségek­hez a júliusi és augusztusi szedésből származó zsenge leveleket használják fel, mert abban az időszakban halmo­zódnak fel a tee levelekben az ízt és aromát meghatá­rozó értékes vegyületek. A pontosan kidolgozott recept­tel biztosítják, hogy minden teaféle állandó minőségű le­gyen. Kiva Anyiszimovics elárulja azt is, hogy a teát jól lezárt üveg, vagy bádog­dobozban kell tárolni, mert könnyen beszívja a környe­zetében található tárgyak szagát. Az ideális teaíőzés receptje: a porcelánedény aljára szórjunk megfelelő mennyiségű teát (1 deci víz­hez 4 gr-t), majd öntsük le frissen forralt vízzel, hagy­juk állni 5 percig, töltsünk hozzá utólag ízlésünknek megfelelő mennyiségű forró- vizet és azonnal fogyasszuk. Melegíteni, forralni nem szabad a teát. Kísérőm végig vezet ben­nünket a hatalmas munka­termeken, ahol a korábban kézi munkát egyre inkább gépekkel végzik. Büszkén szá­mol he róla, hogy a legtöbb speciális gépet maguk a gyár dolgozói szerkesztették. Külön érdekesség a mú­zeum, ahol képek, ajándék- tárgyak emlékeztetnek a gyár múltjára. Az Irkutszki Tea­gyárat Jakov Kovalov ke­reskedő 1661-ben alapította, amikoris Kínából szállított .ide teát. Innen az orosz „csáj” elnevezés is, ami kí­naiul italt jelent. Táblák számolnak be a tea élveze­tével kapcsolatos hagyomá­nyokról, amelynek itt Szibé­riában különleges jelentősé­ge van: a téli nagy hidegek­ben a tea itt úgyszólván nélkülözhetetlen. Még a. pász­torok zsákjában is mindenütt megtalálhatók a préselt tea­lapok, amelyekből kint sza­badtűzön főzik az illatos italt. Ott olvastunk egy táb­lát a tea keletkezéséről: Egy szerzetes nagyon fáradt volt, lefeküdt, de nem akart el­aludni. Mégis elaludt. Fel­ébredvén dühödten kitépte a szemöldökét és a földre szór­ta. Az kikelt és kis cserjét alkotott, amelynek leveleiből főzte a szerzetes az első teát. Ez az ital aztán elűzte álmát. Nehezen búcsúzunk a tea­gyár dolgozóitól, Kiva Anyi­szimovics egész az utcáig kísér bennünket. Az üzem parkosított udvarán óriási teáskanna és csésze hirdeti gyártmányainak kiválóságát. Gáti István (Folytatása következik) Az ígéret: lesz elég gumiabroncs A becslések szerint idén tíz százalékkal nagyobb lesz a felhasználás, mint az elmúlt esztendőben. Sze­mélyautó gumiköpenyből mintegy 560—580 ezer, te­herautóköpenyből 790—820 ezer eladására számítanak. Ennek jelentős részét im­portból biztosítják: a sze­mélyautóhoz csak 30, a te­herautóhoz 65 százalékban tud gondoskodni az ellátás­ról a hazai ipar. A hiányzó mennyiséget főleg a Szov­jetunióból, Csehszlovákiá­ból. Bulgáriából, Lengyel- országból importálják: de vásárolnak nyugatról is. az NSZK-ból, Olaszországból és Ausztriából. A speciális kisszériájú kö­penyeknél várhatóan még fenntartják az előjegyzést, amely alapján a sorszám szerint mindenkit ellátnak a keresett áruval. Az első komplex tanulmány A Duna mentéről — a folyó Paks és Mohács kö­zötti szakaszának két olda­láról — készítik el az or­szág első regionális (komp­lex) hasznosítási monográfi­áját. Célja, hogy a terület­tervezők számára feltárják e térség természeti, gazda­sági és társadalmi hasznosí­tásának lehetőségeit. Az alapkutatásnak számító munkát az Akadémia Pé­csett lévő Dunántúli Tudo­mányos Intézete vállalta és a különböző tudomány­ágak szakemberei vesznek részt benne. A munka januárban kez­dődött és 1975-ben fejező­dik be. A Dunántúli Tudo­mányos Intézet 400—500 oldalas — térképekkel, gra­fikonokkal és fényképekkel illusztrált — műben foglal­ja majd össze és adja köz­re a kutatások eredményeit. Magyarországon ilyen átfo­gó, ekkora területre kiterje­dő komplex hasznosítási ta­nulmány még nem készült. Tizennégy és félezer „gó yát” várnak a felsőfokú tanintézet:k az idén Tájékoztató a felvételi keretszámokról, a felvételi vizsgák időpontjáról Tizennégy és félezer „gó­lyát” várnak az 1972—73-as tanév nappali tago ataira a felsőoktatási íntézmérfirek- ben, közülük hat és felez­ren egyetemeken, egyetemi jellegű főiskolákon lehetnek elsősök. Az idén érettségiző 55 ezer diákból, valam nt a korábban végzettek közül 2085-en kezdhetik meg ta­nulmányaikat a különböző műegyetemeken. A tudo­mányegyetemek együttvéve 2165 elsőst várnak, az or­vosegyetemeken 1240, az ag­ráregyetemeken 910 a fel­vételi keretszám. A művé­szeti főiskolákon 300-an, a pedagógusképző intézmé­nyekben 3110-en, a műsza­ki, a mezőga dasági és a gazdasági jellegű fő'skolá- kon pedig összesen 4690-en kezdhetik meg tanulmá­nyaikat. A „divatos” sza­kokra. karokra várható túl­jelentkezés miatt a szakem­berek már most felhívják a figyelmet, hogy például or­szágosan mindössze 320 jo­gászhallgató, a tudomány- egyetemek bölcsészkarainak tanárszakain ped'g mindösz- sze 420 elsős nyerhet felvé­telt. Ugyanakkor a tanár­képző főiskolákra 1550. a tanítóképzőkbe 940. az óvó­nőképzőkbe pedig 580 fia­talt várnak. A különböző műszaki jellegű felsőfokú technikunokbsn és főiskolá­kon több mint háromezer új üzemmérnököt, a gazda­sági jellegű főiskolákon pe­dig 695 új üzemgazdászt kí­vánnak képezni, A jelentkezés módja Mint a felsőoktatás ille­tékesei elmondták: nappali tagozatokra felvételüket kérhetik a középiskolák utolsó éves tanulói, illetve azok az érettségi zett-képesí- tőzctt dolgozók akik 35. életévüket még nem töltöt­ték be. A felsőfokú techni­kumokba a képzés szakirá­nyának megfelelő szakmun­kás-bizonyítvánnyal is lehet jelentkezni. A felvételi kérelmeket az érettségi képesítő bizo­nyítványt kiállító középis­kola igazgatójának kell be­nyújtani; a munkaviszony­ban állók kötelesek kérel­mükhöz a munkáltató írá­sos javaslatát is mellékelni. A felsőoktatási intézmé­nyek nappali tagozatára pá­lyázók kérelmét a középis­kolák március 1-től 15-ig. a felsőoktatási intézmények pedig május 2-ig (a tanító- és óvónőképző intézetek március 25-ig) fogadják el. A felvételi vizsgákat jú­nius 26 és július 31-e kö­zött tartják. A felvételi bizottság a jelentkezőket írásban értesí­ti határozatáról. Az elutasí- tottakkal közli a felvételi vizsgán elért pontszámot, a döntés okát és a fellebbe­zési lehetőséget is. Körmönfont feszültség „A Szolnok Réz- Kassai úti újon­nan épült transz­formátorállomás feszültség alá he­lyezést nyert...’’ — olvasom a Nép­lapban, de így a hír nem teljes. Mondják meg ne­kem azt is, hol nyerte ez a trafó­állomás a feszült­séget? Lottó tárgy nyeremény sorsoláson, vagy borítékos sorsje­gyen? Ez utóbbi bosszantana is egy kicsit, mert ott én eddig min­dig csak egy kis papírcetlit nyertem, amire az volt írva, hogy „Nem nyert’’. És egyáltalán, mióta szokás hazánkban nyeremény for­májában feszült­ség alá helyeződ­ni ? Nem akarom mindig a Nyuga­tot emlegetni, de ott az a kész tő- nyeremény. ha egy-két hétig fe­szültség nélkül él­hetnek. És külön­ben is. ha nem nyer véletlenül az a szegény trafó- ház. ott állhat idők végéig fe­szültség alá helye­zés nélkül? Lehet, hogy nem is így van ez. Ar­ra is gondoltam, hogv az elmúlt öt­éves tervben fel­építettek minden falu végén egv trafóházat és — mint a békeköl­csönt — évenként kisorsolnak egy kis feszültséget közöttük. Mind­addig, amíg min­den állomás meg nem kapja a neki járó adagot. Aki­nek szerencséje van, az hamaraDb alá helyeződhet, amíg még na­gyobb az ázsiója a feszültségnek. (Mert mit ér az már akkor, ha mindenkinek lesz.) Én ezt a módszert nagyon igazságosnak tar­tom. Így még a le­hetősége is ki van zárva annak, — ami az élet oly sok területén szinte rendszeres —, hogy az feszít­hessen előbb, aki jól tekszik. Tehet arról egy trafóház, hogv a Réz utcába került és nem a Kossuth térre, ahol minden íjj- ságírónak szemet szúrna? Addig ír­nák a cikkeket — .,Meddig tűrjük még. hogy feszült­ség nélkül feszül­jenek a trafóhoz büszke acélsodr ■>- ny ai?". vagy „Még mindig nem helyeződött alá”, stb — amíg a ta­nács intézkedne ás soronkívül, a pót­költségvetésből, rosszabb esetben az óvodaépítés terhére, kiutalná a feszültséghez szükséges pénzt. Még az illetékes osztály vezetőiét is meg kellene bí­rálni. hogy ..itt volt. ugye, az ab­lakaink alatt és mégsem intézked­tünk...” Igazságos lenne ez az eljá­rás. kérdem én? Semmiképpen nem. Mert, ha csak azt nézzük, hogy mikor jut el egy újságíró a Réz utcába. És. ha el is jut. Ott nem tűnik a szemébe az ilyesmi, mert megszokta, hogy a külvárosban így is jól van... Ezért jó dolog ez a sorsolásos rendszer. Igaz. mint mindig,' az iménti hasonlat is a jó fekvésről sántít. Mert a trafóházaknál aláhelyeződésről van szó. az élet­ben pedig aki mindig szem előtt van. a protekciós, rendszerint fölé helyeződik. A töb­bieknek. Egyébként amíg e kis eszmefutta­tás sorait róttam, rájöttem, hogy mindez csak az én fantáziámban keletkezett. Meg­fejtettem ugyanis, hogy a transzfor­mátorállomást egyszerűen fe­szültség alá he­lyezték. De azért köszönöm a köz­leményt megfo­galmazó tisztvise­lőnek ezt a kör­mönfont fogalma­zást ugyanis a bü­rokrata nyelv e szép virága nél­kül mindezt én sem tudtam vol­na elmondani. — tabáni — wammmmmmmmmmmmmmmmmmm wmwmmmmmm A farkasokról Fgordon C. Haber, az ang­liai Colombie University professzora azt állítja, hogy egyetlen állat sem olyan tár­sadalmi lény, mint a farkas. A farkasfalka egyáltalán nem anarchikus együttes, ha­nem nagyon is megszervezett társadalmi formáció. Haber 900 órán át tartott megfi­gyelés alatt eky falkát. Vizs­gálatainak eredményét a következőkben foglalhatjuk össze: — Valamennyi farkas tisz­tában van a társadalomban elfoglalt helyével és ennek megfelelően is viselkedik. r~ A falkavezér (alfa) után közvetlenül a vezérhelyettes (béta) farkas következik. Ez utóbbinak az a feladata, hogy biztosítsa a falka sza­bályos tevékenységét. Az „alfa” farkas feladatkörébe a kritikus helyzetek megol­dása tartozik. — Az „alfa” nőstényíar- kas a falka „hölgytagjai­nak” vezéregyénisége. Ta­vasszal és nyáron kiválaszt egy nőstényt, amelyre rá­bízza n farkaskölykök őrize­tét, míg ő maga részt vesz a hímek kaladjaiban. — Ha az „alfa” vezérfar­kast baleset éri, posztjára a „béta” farkas kerül. Kenyér múzeum A kenyér 5 000 esztendős érdekes történetével foglal­kozik az egyik Göttinga mel­letti egykori vadászkastély­ban megrendezett Európai tötte össze a Szövetségi Ga­bonafeldolgozó Kutatóinté­zet segítségével. A kenyér­múzeum áttekintést nyújt a paraszti kultúra és gazdasá­Kenyérmúzeum. Kereken 1 600 kiállítási tárgy szem­lélteti az 1900 elméletileg lehetséges kenyérfajta „élet­útját”, amelyekből az NSZK- ban már csak 200 létezik. A kiállított tárgyakat egy nyu­gatberlini pékmester gyűj­gi élet ezen fontos alapve­tő táplálékának jelentőségéről. Az egyedülálló gyűjtemény egyik díszpéldánya a kenyér­pecsét. Ugyancsak rendkívül értékes az az örlőkő is, ami­re Trója romjain bukkantak. Kozmetikai cikkek kipróbálása — disznóbőrön Eléggé meglepő hírt kap­tunk a kozmetikai cikkek kipróbálásáról. A Food and Drug Administration kuta­tói arra gondoltak, hogy a‘ rúzsokat és a különböző koz­metikai „pakolásokat” disz­nókon kell kipróbálni. Ügy látszik ugvanis, hogy a disznóbőr, igen sok szem­pontból. valamennyi állat­bőrnél jobban hasonlít az emberi bőrhöz. Ezért a ku­tatók úgy vélték, hogy a legújabb kozmetikai gyárt­mányokat legcélszerűbb a disznókon kipróbálni. Ahhoz, hogy megtudhassák, meny­nyire tűri a bőr az új koz­metikai gyártmányokat, nem mindig hagyományos módon „készítették, ki” a sertéseket. Az egyes kozmetikai cikkek hatóanyagait közvetlenül a sertések hússzövetébe fecs­kendezték. Lehetséges, hogy a közeljövőben csak olvan kozmetikai cikk kerülhet a kereskedelembe, amely ki­állta a „sertéspróbát”. Esőcsináló gép Az esőcsináló gépet egy angliai textilevárban állítot­ták üzembe. Ennek segítsé­gével akarják megvizsgálni, milyen ellenállást tanúsíta­nak a szövetek és a ruhák akiadós záporokkal szemben. A vizsgálat anvagra meg­határozott ütemben — hét és félnercen keresztül egy méter magasból 500 millili­ter desztillált vizet perme- permeteznek. Feljegyzik azt az időt, amelv szükséges ahhoz, hogv 10 milUl’ter víz átjusson a szöveten. Maid tovább folv- tatiák a oróbát egészen ad­dig. amíg az 500 milliliter műeső át nem jut a szöve­ten. A próba előtt és után végzett mérések segítségével kimutatható, mennyi vizet szív magába a vizsgált anyag. Ismeretlen szavak Egy napon valaki meg­kérdezte New York polgár- mesterét. John Lindsay-t, miért használ televíziós be­szédeiben különösen nehéz szavakat? A polgármester mosolyogva így válaszolt: „Azt hiszem, nagyon egész­séges dolog, ha a képernyő előtt kényelmesen üldögélő tv-néző időnként feláll és utánanéz a szótárban egy- egy számára ismeretlen s?ó- nak’L A tea művészete

Next

/
Thumbnails
Contents