Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-21 / 17. szám

1872. Január a. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szegedi bioJógus szabadalma A* élelmiszertudomány szakembereit régóta foglal­koztatja az a kérdés: ho­gyan lehetne elérni azt, hogy a tartósított zöldség- és főzelékfélék eredeti ízü­ket, zamatukat és frissesé- güket felhasználásukig mindvégig tökéletesen meg­őrizzék? Pálfi Gábor, a Szegedi József Attila Tudo­mányegyetem tudományos kutatója, a Magyar Tudo­mányos Akadémián megvé­dett biológiai doktori érte­kezése keretében arról szá­molt be, hogy laboratóriumi kísérletei eredménnyel jár­tak. Kutatásai során abból az egyébként ismert biológiai tényből indult ki, hogy a növények vízhiány esetén életük biztosítására olyan egyszerűbb vegyületeket, aminosavakat halmoznak fel, ' amelyekből normális körülmények között a növe­kedésükhöz szükséges fehér­jéket hozzák létre. Ehhez a felhalmozáshoz 3—4 vízhiá­nyos hétre van szükségük. A laboratóriumi kísérle­teknél bebizonyosodott; ezt az időt lényegesen meg le­het rövidíteni, ha a levá­gott hajtásokat vagy leve­leket megfelelő hőfokon és a levegő megfélő páratar­talmán jól előkészítik — Pálfi ezt „élvehervasztás- nak” nevezi —, akkor ugyan­ez a folyamat két-három nap alatt végbemegy, lly- módon ez idő alatt nagy mennyiségű, értékes fehér­jeépítő anyag halmozódik fel az élvehervasztott zöld­ség- és főzelékfélékben. A nagy jelentőségű felis­merésre az élelmiszeripar illetékesei máris felfigyel­tek: a Csongrád megyei Mezőgazdasági Értékesítő Szövetkezeti Közös Vállalat szabadalom alapján meg­kezdte a kísérleti gyártást. A szolnoki járműjavítóban a szerelvények javítása után festik a személykocsikat. Minden eddigi rekordot megdöntött a lakosság mű­tárgy- és iparművészeti cikk vásárlása 1971-ben: a műtárgy eladás elérte a 30 millió forintot, s az ipar- művészeti cikkek 60 milliós forgalma is csúcsot jelent Miben látják a kereslet nö­vekedésének okát, hogyan járulnak hozzá a képző- és iparművészeti kultúra ter­jesztéséhez? — kérdezte az MTI munkatársa a Képcsar­nok Vállalat illetékeseitől. — 1971-ben a művészeti cikkek forgalma 15 száza­lékkal nőtt a korábbi év­hez képest. Nyolc fővárosi és 16 vidéki bemutatóter­münkben az elmúlt évben mintegy 70 kiállítást rendez­tünk. Tapasztaljuk a lakbe- i rendezési kultúra „színező­dését” elmélyülését Vidéki boltjaink révén országos ta­pasztalatokra is szert tet­tünk. Ma már elmondhat juk, hogy „ megyék között korábban meglévő nagy kü­lönbségek elmosódóban van­nak, a forgalom e^^re in­kább kiegyenlítődik, a vá­sárlási kedv szinte általá­nossá vált Befejezés előtt a cukorgyár! rekonstrukció — Ez évben tesszük fel a koronát a műre — képletesen így foglalta ösz- sze az idei beruházások lé­nyegét a Szolnoki Cukor­gyár igazgatója, Leelőssy Kálmán. Más szóval, az évek óta tartó rekonstrukció befejeződik: napi ötszáz va­Fontos berendezés a foly­tonos lényerő (diffúzió) ké­szülék. amely hatalmas méreteivel a korábban üzembe helyezett — ugyan­csak lengyel gyártmányú — társát is felülmúlja. Volta­képpen ez teszi majd lehe­tővé a napi 500 vagonos fel­dolgozást A késztermék szárítását, osztályozását, hű­tését és betárolását szintén az idén korszerűsítik. Eh­hez új épületet is emelnek, amelyben az említett mű­veletekhez szükséges be­rendezések kannak helyet. Eddig csilléken. kézzel tolták raktárba a cukrot, ez­után szállítószalag fogja oda továbbítani. A régi diffúziós készüléknél tavaly még szin­tén nehéz munka folyt. Az új berendezéssel most már Miközben a kampány foly­tonos üzemvitele mind ke­vesebb izommunkával — egyre csökkenő létszámmal is — biztosítható, a beruhá­zási teendők sokszor a leg­nagyobb erőkifejtést követe­lik meg. Az ilymődcn be­állított új géprendszerek gyakran munka közben állítiák válaszút elé a mű­szaki tudást. hozzáértést. Volt erre példa a múlt ősz­szel is. amikor e^ész dekád- nyi (10—12 napi) „tandíjat” követelt az új szűrőállomá­gon répa feldolgozásához meglesznek a technikai fel­tételek. Forintban ehhez a tava­lyinál csaknem egyharmád­dal többet, 112 millió érté­ket kell az idén beépíteni, részben a múlt évről áthú­zódó munkák befejezésével. az itteni gürcölés is meg­szűnik. Automatikával ve­zérelt gépek, berendezések váltják fel — sokhelyütt már korábban felváltották — a hajdani hórukk"művelete­két. A rekonstrukcióra mai szá­mítás szerint — 950 millió forintot költenek. Hallatla­nul sok erőfeszítést — fizi­kai és szellemi munkát — is áldoznak rá. immár 1964 óta. Az állandó cukorgyári dolgozókat újra és újra ne­héz próbára teszi az éven­kénti beruházási program teljesítése. Az egyes feldol­gozási kampányok között úgy kell azt végrehajtani, hogy a következő szezonkez­désig elkészüljön mindaz, ami a termelés alapfeltétele. son tapasztalt nehézségek leküzdése. Sok tanulságot idézhet­nénk a múlt évi répafeldol­gozás tapasztalataiból. Eze­ket most összegezik a mun­katerületekről kapott észre­vételek alapián. Azért, hogv az új. ősszel induló kampány menet közben várható tan­díj összegét a lehető leg­kisebbre szorítsák. Másfelől a gyártási idő maximális növelésére törekednek a szerződéskötők a termelő gazdaságok megnyerésével. A legfőbb intglem és ta­nulság a múlt évről a Szol­noki Cukorgyárban is, hogy minél több répa legyen már az idén és a további eszten­dőkben a feldolgozáshoz. Ta­valy a tervezett 105 helyett csak 82,5 napi gyártásra való cukorrépa érkezett Szolnok­ra. Köztudottan más gyárai is jóval kevesebbet dolgoz­hattak fel a szokásosnál. Ép­pen ezért most szintén kam­pány folyik — ezúttal a ré­patermelés növeléséért. Min­den erejüket latba vetik ezért a hat megyére kiter­jedő felvásárlási körzetben a szolnokiak is. Növelni a répatermesztést Ez most a fő cél. amely a gyár eredményes Gazdálko­dásának egyben alapfeltéte­le is. Bármennyire korszerű­södik az üzem csak a több, a sok répa feldolgozása ad módot veszteség helyett nye­reségre. I Az idén 18 ezer holdon termelt répa jó hozamával számolnak. Emellett még 3400 vagonnal más társgyá- ri körzetből is várnak egy tavalyi megállapodás értel­mében. összesen több mint 36 ezer vagon cukorrépából négy és félezer vagen cukor előállítását tervezik ag új kampány alatt. Fontos felté­tel. hogy a tavaivi 11.15 he­lyett 12 százalék fölé növel­jék a cukorkinyerést a gyár­tás időszakában. S ha jól teszik fel a koro­nát a műre —. hogy áz igaz­gatót idézzük —. azzal tech­nikailag képessé válnak a terv maradéktalan teljesíté­sére. 1973-tól pedig a napi 500 vagonos feldolgozó tel­jesítmény hasznosításához még több répa kell. Bíznak benne, hogy lesz is elegendő. M. L A nehéz munka a múlté Tandíj éti tanulság Bizalommal egymáshoz Hozzászólás a A szocialista közgondolkodásról című cikkhez Kemény dió: mit is értünk szocialista közgondolkodá­son? Tanulmánykötetre való téma, nagyon leegyszerűsítve mondom így: szocialista köz- gondolkodáson a társadalmi­lag hasznos, cselekvő gon­dolkodás módot érthetjük. Ez bontakozik ki Sipos Károly vitaindító cikkében is — la­punk január 9-i számában közöltük — és a témához érkezett reflexiókban is. Si­pos Károly és mások, a tel­jességre törekvő, társadalmi­lag hasznosabb gondolkodás­normák kialakulását, megszi­lárdulását szorgalmazzák. Az építés folyamatához, az építőipari tevékenységhez hasonlítom ezt a cselekvő szándékot, de ennek útja sokkal bonyolultabb, mint akár a legcsodálatosabb to­ronyház felépítése. Kinézek a szerkesztőségi szobám ablakán, a Zagyva­parti, új lakótelep eddig el­készült tízemeletes házait látom. Viszonylag gyorsan 'épülnek, Szemre is tetszető- sek, kényelmet adó házak. Erősek, időt állóak? Igen. Megfelelően, tehát korsze­rűen tervezett házak. Rend­jén van rajtuk minden nagy­ja munka? Igen, teljesen rendjén. De engedtessék meg most egy kis kitérő, — gondolkoz­zunk egy kicsit az új lakás­tulajdonosok fejével. Amíg kívül voltunk ezeken a szép új házakon — a kívül szót hangsúlyozom — mennyire áhítoztunk falaik közé, még­pedig minden fenntartás nélküL Beköltöztünk az új lakás­ba és az első örömök után észrevettük, hogy ez is, az is, meg amaz is lehetne jobban, ésszerűbben, még megnyug­tatóbban, kényelmesebben, stb. Kezdtük bírálni az építő­ipart, hogy miért gyűrött a szőnyegpadló, miért nincs ta­péta, miért csepeg a csap, sorolhatnám oldalokon ke­resztül. Ilyesmi mód vagyunk hét­köznapi életünkkel is. Elis­merjük, hogy szép, korszerű, jó házat építettünk magunk­nak az elmúlt évtizedekben, helyén van azon minden, az ajtó, ablak, hogy — marad­junk még a gondolattársítá­sok síkján — egyre világo­sabbak, tisztábbak a mi szo­báink, amikben mind ké­nyelmesebben, jobban élünk. Rendjén minden, ami leglé­nyegesebb. De... De mégis, ezzel, meg azzal elégedetlenek vagyunk. Legyünk is, mert előrevivő fogaskerék lehet ez a meg­érzés, ha iránya azonos a társadalmi érdekekkel. Tegyük fel akkor most úgy a kérdést, hogy ki, miért elégedetlen? A napokban lapunk „Ol­vasóink írják” oldalát állí­tottam össze a rovat gondo­zójával. Találomra kivá­lasztottam tíz levelet a napi postából és ugyancsak tízet a húsz évvel ezelőtt érke­zett levelekből. Mit tapasz­taltam? Merőben más a mai levelek témavilága, — nap­jaink előnyére. A húsz év­vel ezelőtt érkezett tíz levél közül kilenc egyéni sérelem­mel foglalkozott, míg a mai tíz levél közül mindössze kett;ő. Nyolc levélíró közös­ségi gond megoldása érde­kében írt. A következtetések nagyon kézenfekvőek: csökkent, még­pedig döntő mértékben, az embereket érő, igazságérze­tüket bántó impulzusok szá­ma. Ez mit bizonyít? Azt is, hogy könnyebb a megélhe­tés, de főleg azt, hogy a szocialista törvényesség szi­lárd. Az emberek gondolko­dása az előzőek és más té­nyezők hatására eljuthatott a közösségi gondokig, örömö­kig. Mikor szólalnak meg — általában — nyilvánosan az emberek? Amikor valami, őket foglalkoztató kérdésen változtatni akarnak. Ezek a kérdések pedig általában za­varó tényezők, közösségi ér­dekeket sértenek. A zavaró tényezők föltárása és a javí­tás szorgalmazása pedig, mi­vel ez társadalmilag hasz­nos, a szocialista közgondol­kodás része, velejárója. Tudom, hogy a megköve- sedés embereinek nem ro­konszenves az apró, de a kisebb-riagyobb közösségeket bosszantó — tehát a poli­tikai közhangulatot is káro­san befolyásoló — hibák, mulasztások feltárása. Szá­mos példát tudnék felsorolni, hogy a jobbért, a tökélete­sebbért síkra szállók igazát hogyan igyekeznek néhol el­torzítani, kétségbe vonatni. Ezek a „minden jól van úgy, ahogy van” hívők a társadalmilag hasznos, cse­lekvő gondolkodásmóddal szemben állnak és tudatosan, vagy nem, de mindenképpen akadályai a szocialista köz- gondolkodás kiteljesedésének Is. A költő így mondja: „Ér­ted haragszom nem ellened”. Ebben a szép gondolatban már az is benne van, hogy az állampolgárok észrevéte­leit mindig a legteljesebb jószándék talajáról indított­nak kell vennünk, úgy kell azokat megvizsgálni. Káros gyakorlat, ami nélioj azért még fellelhető, hogy mond­vacsinált probléma zuhatag- gal próbálnak falat emelni a hasznos észrevételek ellen. Lényeges munkamódszerbeli különbség ám, hogy azt vizsgáljuk-e, miképpen le­hetne egy-egy jó javaslatot megvalósítani, vagy rögtön azt kezdjük feszegetni és ma­gyarázni, hogy miért nem lehet ebben, vagy1 abban az ügyben hasznosan cselekedni. Megint visszatérek a szer­kesztőségünkhöz beérkezett levelekre. Az ügyek — köz­ügyekről van szó — amelyek Intézése érdekében olvasóink megkeresik szerkesztőségün­ket, általában nem nagy horderejű dolgok, de egy- egy közösség számára rend­kívül fontosak. Néha egye­nesen kenyér kérdésről van szó, a kifejezés valódi értel­mében. Messzemenő követ­keztetéseket vonhatunk le például a mezőhéki kenyér­hiányról. M. F. mezőhéki olvasónk megírta, hogy a mezőhéki vegyesboltban hol van kenyér, hol nincs, így a falu lakossága kénytelen a szomszédos faluba átjárni kenyérért. A szocialista közgondolko­dás a kötelességek egysége is. Kérdezem: mennyiben tö­rődtek a lakosság alapvető szükségletével azok, akik a falu ellátásáért felelősek? Tovább megyek: azt a gon­dolatot is fölvetem, hogy eb­ben a kérdésben megfelelt-e a község vezetősége a lakos­ság alapvető elvárás normái­nak? A szocialista közgondolko­dás szellemében élni azt is jelenti, hogy vállalni vala­mit Felelősséget azért, amit csinálunk, amit szóváteszünk, amit javaslunk. Emlékez­zünk csak névtelen levelek nyomasztó éveire. Ma is jön még szerkesztőségünkhöz aláírás nélküli levél jó né­hány, dé a kézjéllel ellátott levelek túlnyomó, döntő többségben vannak. Ez azt is bizonyítja, hogy az embe­rek felelősségérzete nőtt, — és ez nélkülözhetetlen vele­járója a szocialista közgon­dolkodásnak. A bizalom és az újtípusú közgondolkodásmód édestest­vérek, Ez azért is jó, mert úgy gondolom, családon be­lül harag nélkül beszélhe­tünk egymás mulasztásairól, ösztönözve tehetjük szóvá, hogyan és mennyivel tehe­tünk többet. Nagyszerű dolog ez, mert az olyan kertben, amelyet nagyon sokan gondoznak, nem nőhet meg a gaz. Tiszai Lajos Hogy jobb legyen a közvi­lágítás Szolnokon \ Szövetségi zárszámadás és munkaprogram Küldöttgyűlés a szolnoki isz-szövetségben Tegnap délután küldött- gyűlést tartott a szolnoki tsz-szövetség. Az elnökség a múlt évi munkáról adott számot és beterjesztette az idei munkaprogramot. A zárszámadás aíról vallott, hogy 1971-ben sokrétű volt a szövetség munkája. Á 61 termelőszövetkezet­ben és egy halászati szö­vetkezetben segítették a termelésfejlesztési, az áru­forgalmat, a szövetkezet­politikát, ellátták á tag­szövetkezetek érdekvédel­mét. Hasonló gazdag programot Ígér 1972 is. A szövetség munkaprogramjában szere­pel, hogy áruforgalmi szak- bizottságuk adjon segítséget a vállalati szerződések reá­lis kötéséhez. Segítik az ésszerű szakosodást. „ ter­melési profilok kialakulását. Konzultációkat szerveznek tsz-vezetőknek, a termelés időszerű gondjairól. Szakmai tapasztalatcseréket tartanak a korszerű eljárások elter­jesztésére. Figyelemmel kí­sérik a vállalatok fizetési határidejének betartását, árjavaslatokat terjesztenek a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsához. A ter­vekben szerepéi a termelő­szövetkezeti áruátadók szak- ismereti tanfolyamának meg­szervezése is. Arról is határoztak a küldöttek, hogy 1972-ben megszervezik a tsz ellen­őrző bizottságok és belső ellenőrök továbbképző tan­folyamát. Megalakítják a szám- és ügy­viteli munkacsoportot, amely a pénzgazdálkodással össze­függő rendelkezéseket tanul­mányozza, és állásfoglalásait eljuttatja a szövetkezetekhez. Figyelemmel kísérik a vál­lalatok üzletpolitikáiét, fel­lépnek a tagszövetkezetek sértő magatartása ellen. Azt is tervezik, hogy a termék­átvevő helyeken kiépítik a termelőszövetkezeteket kép­viselő áruátadő szervezetet A szolnoki szövetség prog­ramjában első helyet foglal el a szövetségi munka tár­sadalmasítása. A küldöttgvű- lés vitájában résztvett Tóth János, a Szolnok megyei Pártbizottság titkára is. \ Rekord a Képcsarnok \ általat üzleteiben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents