Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-19 / 15. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. január 19. * SZIBÉRIA TÁJAIN Erőmű épül az Angarán II. Gyermekkorom egyik ked­venc olvasmánya volt Ver­ne Gyula Strogoff Mihály cí­mű regénye. Az író hősét az 1870-es években Irkutszk- ba is elkalauzolja. Verne ígv írja le az akkori várost: „ir- kutszk Kelet-Szibéria fővá­rosa. Nyugalmas napokban 30 ezren lakják. Az Angara jobb oldalán az egész mere­dek parton templomok so­rakoznak. Közülük is kima­gaslik a székesegyház. Es festői rendetlenségben el­helyezett házak tarkállanak. Kicsit messzebbről, a Szibé­riai út mentén 20 versztá- nyira emelkedő hegyről néz­ve a kupolák, a minaretsze­rű tornyok és magasba nyú­ló csúcsok, a japán vázákra emlékeztető hasas tetők, ke­leti külsőt kölcsönöznek ne­ki. De a városnak ez az ar­ca eltűnik, mihelyt az utazó átlépi a városkaput.' A félig bizánci, félig kínai várost európaivá varázsolják a gya­logjárókkal szegélyezett, ár­kokkal átszelt, hatalmas nyírfákkal beültetett köve­zett utcáit, téglából és fából épült házak, melyek közül néhány — emeletes”. Verne sohasem járt Ir- kutszkban, leírása mégis hi­teles, hiszen korabeli forrá­sokra, képekre támaszkodott. A mai utazó a „városkapu” átlépésekor, a nagyforgalmú repülőtérről kilépve nyüzsgő életet, valóban európai kül­sejű utcákat és forgalmat ta­lál. A város a 782 ezer négy­zetkilométer kiterjedésű ir- kutszki terület központja. Novoszibirszk mellett a kon­tinensnyi területű Szibéria tudományos fellegvára, azzá teszi a nyolc tudományos in­tézetet egyesítő 250 tudóst és 1500 tudományos munkatár­sat foglalkoztató akadémiai intézet. Az Angara másik partján Novoszibirszkhez ha­sonlóan akadémiai város is épült. A tudományos képzés központja a Politechnikai Főiskola 21 ezer hallgatóval. Vendéglátóim jóvoltából al­kalmam volt betekinteni mindkét intézet életébe. Az akadémiai intézet el­nöke. V. D. Szocsava pro­fesszor akadémikus már kö­zel járhat a 70-hez, de fiá- talos lelkesedéssel számol be az Irkutszkban folyó tudo­mányos munkáról. Ö maga a Szibériai és Távol-Keleti Geográfiai Intézetet vezeti, jól ismeri hazánkat és elismeréssel beszél itteni ba­rátairól. A tudósok intenzíven fog­lalkoznak a- föld mágneses­ség és a napfoltoknak rá­dióhullámokra gyakorolt ha­tásának tanulmányozásával. Az intézet más részlegeiben a földmozgásokat kutatják. Erre itt nagyon alkhlmas a terep. Mint megtudtam, a Bajkálon túl szinte állandó­an reng a föld. Az Energe­tikai Intézet a vízierőművek problémájával foglalkozik és itt készül az energetikai mérleg az egész Szovjet­unió számára. A föld mélyének kincseit, különösen az itt található ritka elemeket tárja fel a Föld-Chémiai Intézet A Bajkál tó mellett a Lirnno- lógiai Intézet, a vidéknek a világon egyedülálló állat- és növényvilágát és egyéb ter­mészeti jellegzetességeit ku­tatja. Az intézet munkájával a Bajkál tó partján szemé- mélyesen is megismerked­hettem. Erről majd később. Munkáj„ mellett is időt szakított M, F. Kleerov, a Politechnikai Intézet tanul­mányi igazgatója, hogy tá­jékoztasson az immár több mint 40 éves főiskola mun­kájáról. 1930-ban három fa­kultással: a bányászatéval, a geológiával és, a fém feldol­gozóval indultak. Az iskola 1960-ban lett Politechnikai Főiskola és ma nem keve­sebb mint 39 különböző szakra készítik elő a 21 ezer hállgatót, akik főleg Szibéri­ából jönnek. Külön fakultás foglalkozik a külföldiek ok­tatásával, főleg mongolok jönnek ide tanulni. A főis­kolának három kihelyezett fiókintézete is működik Bratszkban, Csitában és CseremhoVoban. Az intézet laboratóriumai közül külön büszkeséggel ve­zetnek végig az elektromos számítógépek helyiségein. A laboratórium ifjú vezetője elmondja, hogy a XXXV. kongresszus határozata alap­ján különösen azzal foglal­koznak, hogy miként hasz­nosítsák az automatizált eszközöket a vezetésben. Lelkesedésében megkísérel megismertetni a gondolkodó gépek munkájával. Meg kell vállamon, nem sok ered­ménnyel. Mint a csoda biro­dalmában, úgy járok a számomra titokzatosnak tű­nő eszközök között, miköz­ben megmutat egv kísérleti gépet, amely — ezt ő mond­ta — a világon általánosan használt kettős számrend­szer helyett hármas szám- rendszerrel dolgozik és ez­zel közelebb visz ahhoz a célhoz, hogy a számítógépek eredményeit betűkkel fejez­hessék ki. Én legalábbis így értettem. A gép 5000 infor­mációt tud feldolgozni má­sodpercenként. Közelebb éreztem magam­hoz az iskola ásványtani mú­zeumát, amelyben a már­ványtól a gyémántig, a vas­érctől a színaranyig, a Szi­béria mélyében taláható va­lamennyi kincset megismer­hettem. Ogyincova Olga Vi- t élj óvd, n múzeum őszhajú gondnoknője oly szeretettel magyaráz a kiállított tár­gyakról és azok történetéről, hogy szinte magam is a szi­vembe zártam azokat. Gáti István iFolyt. köv.) M ííanyaotakarmány Egy Róma környéki ta­nyán a jószág széna helyett új fajta, papírszerű takar­mányt fogyaszt. Ebből az új, hatalmas tekercsekben készült takarmányból öt kiló a napi fejadag. A kí­sérletet Carlo Mazzanti ve­zetése alatt folytatják. Mazzanti doktor 60 év körüli vegyész, aki négy éven át folytatta kísérleteit. Ezek eredménye teljesen megváltoztathatja az állat- tenyésztés hagyományos adatait. A napokban olasz szakemberek egy csoportja első ízben tekinthette ijieg a helyszínen a kísérleteket. A meghívottak meglepetés­sel vették tudomásul, hogy a tehenek fittyet hánynak a szénának és nagy érdek­lődéssel fordulnak a kar- nyúj'tásnyira eléjük helye­zett zúzott „papír” — ta­karmány felé. Múmia orvosnál A tervek szerint egyipto­mi—amerikai tudó'csopo t fogia tanulmányozni a legré­gibb egyivtomi múmiákat az­zal a céllal, hogy megálla­pítsák: milyen betegség k pusztították abban az idő­ben, amikor a mumiHkálást végrehajtották. A kutatás eredményei segítenek az or­vostudományt a jelenkori legelterjedtebb betegségek elleni harcban — szögezi le a kairói Al-Akhbar. Szomihalál rovarokra A biológiai harc új formá­ja: halálra kell szomjaztatni a kártékony rovarokat. Még­pedig nem úgy, hogy njeg- vohjuk tőlük a vizet, hanem halálos adag vízhajtó hor­monnal. Ez rendkívül gyors dehidráláSho2 'vezet és csali: hamar a rovarok halálát okozza. Elés'iamra lazacok számira Német tudósok Kiéiben való­ságos éléstárai rendeztek be lazacok számára. Speciális tápszerrel megrakott drót­hálóból font kosarakat he­lyeztek el a vízben. A tudó­sok azt remélik, hogy a táp­szer hatására jobban nőnek és könnyebben szaporodnak a lazacok. Radar álhmás — tető alatt A rartsrállomások hatalmas forgó reflektorai kiszolgálta­tottak az időjárás viszon'ag,ágainak, az élettartamukat erősen csökkentő ko-ró ión 'k. Szabályos ni 'k idésliket is erősen befolyásolják a légköri hatások (szél, zápor stb.), pedig a szerkezetnek egyenletes — percenkénti tíz for­dulatos — sebességgel állandóan köröznie kell. Svédországban a légiforgalom biztonsága felett őrkö­dő radaráliomásnkat újabban üvegszál szövetből készített burkolattal látiák el. ami nem akadályozza a rádióhullá­mok terjedését, viszont hathatós védelmet nyújt a drá­ga szerkezetnek. §ÉBmotor A közutak forgalmának növekedését nemcsak a so- kasodó személygépkocsik okozzák. Egyre több a te­hergépkocsi, autóbusz. Több és nagyobb szállító gépko­csi száguld az utakon, gon­doljunk csak az országot ke- resztülszáguldó kamionokra. Az is tény. hogy az egyre nagyobb gépkocsiknak már nagyon keskenyek az utak. A 4-es főúton például Tö- rökszentmiklós és Kisújszál­lás között alig fér el két tehergépkocsi egymás . mel­lett. Előzni pedig rendkívül balesetveszélyes. A megoldás egyszerűnek tűnik; szélesíteni kell az utakat. Ez történik folya­matosan, de sajnos lassan. Amíg viszont nincsenek ele­gendő szélességű utak csak­is a gépkocsivezetők jóindu­lata segíthet. Rendkívül megkönnyítené a nagy te­hergépkocsik, autóbuszok előzését ha, az előzendő gépkocsi vezetője lehúzódna az út szélére, s jelezné, hogy lehet előzni. Jó né­hány ilyen udvarias vezető van már kezükkel intenek — tessék szabad az út. Kül­földön megszokott dolog, hogy a tehergépkoscik jobb­ra, „indexelnek”, szabad utat biztosítva a gyorsabb személygépkocsiknak. Jó lenne, ha ez a szokás ná­lunk is meghonosodna. A Volán tröszt udvarias- sági sorsjegyeket rendszere­sített amelyeket a céghez tartozó legudvariasabb gép­kocsivezetők kapnak január és május között. A sorsje­gyekkel értékes tárgyakat lehet nyerni, s a legszeren­csésebb Zsiguli gépkocsi tu­lajdonosa lesz. ☆ A Merkur jelentése a gép­kocsisorszámok állásáról: Trabant Limousine 33844 Trabant Kombi 4712 Wartburg Limousine 16865 Wartburg de Luxe 12865 Moszkvics 28207 Skoda 100 MB 2525? Wartburg Turist 1756 Polski Fiat 1300 7281 Polski Fiat 150C 2552 Zaporozsec 4449 Zsiguli — Budapest 3608 Debrecen 4818 képernyője ELŐTT Miért éppen A képzelt be­teg? És miért nem inkább A fösvény vagy pedig a Tartuffe. Moliére sokkal nép­szerűbb vígjátékai közül va­lamelyik, — vetődhet fel bennünk a kérdés. A képzelt beteg televíziós bemutatása kapcsán. Nos, talán éopen azért, hogy egy kevésbé is­mert vígjátékkal gazdagít­hassuk Moliére-i élményein­ket. Hogy így szélesedjék az 1 a kép, amelyet Moliére vilá­gáról magunknak alkotha­tunk. Meglehet, sok egyéb más szempont is közrejátsz­hatott abban, hogy Egri Ist­ván rendező a vígiátékíró utolsó darabjának, hattyúda­lának népszerűsítésére Vál­lalkozott. Mindenekelőtt az, hogy ez a komédia az élet­mű szempontjából is össze­foglaló jellegű, , mondhatni az író világának esszenciája. Sehol nem árad talán oly parttalanul a nagy nevettető humora és kedve, mint ép­pen ebben a vígjátékában. Pe­dig A képzelt beteg megírása és főleg bemutatása — ma­ga Moljére játzsotta a cím­szerepet — kihívás volt a sors ellen. Beteg ember, ha­lálos beteg ember létére Mi­liőre szemébe kacag a vesze­delemnek. Nincs reménye a gyógyulásra, de egy egészsé­ges ember Szerepét írja meg magának, aki reszket a ha­lál gondolatára, s akit éppen ezért ki is használnak sarla­tán orvosai. Kikacagja a ha­lálfélelmet. Dráma ez a ja­vából. nem holmi zenés, tán­cos bohóság. Egri István helyesen dön­tött tehát úgy, hogy rende­zésében a vígjáték drámai tartalmát igyekezett érvény­re juttatni. Nem korhű elő­adást akart — ilyenre is van példa, meg merész, modern bemutatásra is — hanem a stilizált játék korhűsége he­lyett a leegyszerűsített, esz­közeiben is mértéktartó pol­gári dráma felé vitte el a Moliére-i komédia irányát. A képzelt beteg televíziós előadásában azokat a gondo­lati elemeket erősítette fel, arfielyek a mondanivaló ál­talánosításának kedveznek. Bemutatójával szerette volna aláhúzni, hogy a képzelt be­tegség, a lelki kór nemcsak a XVII. századi társadalom szimptómája, hanem még ma is akadnak Argan-hoz ha­sonló hipochonderek. akiket éppúgy sajnálhatunk, mint amennyire megnevethetünk. Merő véletlen talán. de szerencsés mindenképpen, hogy vasárnap este A hét programjában éppen a mér­hetetlen gyógyszerfogyasztás aggasztó jelenségei és bizo­nyos mértékig bosszantó kér­dései kerültek terítékre, a sokszög értéktelen és hasz­nálhatatlan gyógyszerektől „roskadozó” házipatikák. s nem kellett hozzá különösen élénk képzelőerő, hog- e házipatikák említésekor azon­nal megszülessék bennünk a képzettársítás, és felvillanion előttünk Moliére képzelt be­tegének falba illesztett, rej­télyes patikájának képe. A rendezés, az alapállásából eredően a színészi játékban is tartogatott meglepetést. Az eddig többnyire hektikás. kiszáradt Arganok helyett ezúttal Bessenyéi '•'erenc sze­mélyében robusztus, életerős színész játszotta a kéozeit beteg szerepét, ezzel is alá­húzva a betegség csunán képzelt, lelki voltát Már puszta megjelenésével rá­cáfolt mindarra, amit bete­ges beképzeltségében össze­vissza „fecseg”. Kiabál róla, hogy fene baja. Bessenyei Ferenc mellett Ruttkai Éva Toinette-jét kell elismerőleg említenünk, aki nem éppen testére szabott szerepében, az élesnyelvű szolgáló lány alakjából érdekes figurát fa­ragott, egy erkölcsi fölényét érző polgárasszonyhoz köze­lítő szolgálót. Akadt azonban gyengébb pontja is az elő­adásnak. Máté Erzsi például egyáltalán nem volt meggyő­ző a férj vagyonára áhítozó második feleség szerepében. Karikaturisztíkús túlzásaival kirítt az együttes játékából. Detre Annamária pedig már- már észrevehetetlenül hal­vány volt Argan lányának megtestesítőjeként. Moliére persze nemcsak a képzelt betegeknek látta el bajukat a vígjátékában, kap­tak az orvosok is. Még be­tegen sem tagadta meg ma­gát Tudniillik, még itt is ütött egyet rajtuk, akikről életében soha nem volt ..hí­zelgő” véleménye. Nem egy korábbi komédiájában figu­rázta ki a sarlatánságot é= az orvosok tudománytalanságát. Szatirikus torz képet rajzolt azokról, akik őt sem tudták meggyógyítani. De ez a kép minden torzítás ellenére is választékosabb és nagy­vonalúbb, mint ahogyan Zá­tonyi Róbert igyekezett elénk állítani. A képzelt beteg dok­toraként A televízió okor higgadt. mértéktartó. de egyáltalán nem szenvtelen előadásmódja jó útja. a le­hetséges utak közül Moliére igazi világának megközelíté­sére. Ratio és raison — logi­ka és ésszerűség a játékban, a franciás világosság je­gyében — így jellemezhet­nénk Egri István avatott ren­dezését. Aki Osbome-ban eddig csak a „dühöngő ifjúság” íróképviselőjét ismerte, “áj most A legutolsó cimű ti»-" játékának magyarországi be­mutatásával megismerkedhe­tett benne a higgadtabb gon­dolkodóval is, a szenvedé­lyektől ugyan itt sem mentes, de mindenképpen moralizá­ló. bölcselkedő Íróval. Az­zal, aki jelenidei ű monda­nivalójához a múlt ideiéből vesz; a témát. Az emberi szabadság, a gondolat sza­badságáért száll most is sík­ra a képernyőn — A leg­utolsó. eredetileg Is tévéjá­téknak készült —. d' egy obseurus. sötét, múlt száza­di „bűnügy’, egy „istelente- len”. ateista tanár bírósági perét eleveníti fel. hogv így fogja pártját a viszsahúzó erőkkel mindenkor szemben álló haladó szellemnek. E ’ ágrólszakadt tanárocska vi­lágmegváltó eszméiről van szó. amelyek kétségtelenül a chartizmus szellemétől van­nak átitatódva. Mihályfi Im­re keményen, éles megvilágí­tásban igyekezett meghúzni- a kontúrokat. Rendezésében azonban bizonyos vontatott- ság és helyenként vázlatos­ság is felfedezhető volt. ami bizony egyáltalán nem vált javára a gondolatok »árl a- jának is tekinthe 5 tévéjáték dinamizmusának. Dégi Ist­ván viszont igen gondosan formálta meg a perbefogoH idealista, azaz jóhiszemű, er­kölcsi erejében bízni tudó Holvoke-t. és méltó társa volt Káldi Nóra is a feleség szerepében. Történelmi lecke, mai tanulságokkal. —- Az Osborne-bemutató igazi ér­téke. Röviden Jó minőségű közvetítések a hét sporteseményeiről: ki­váló képek, ami azonban a magyar riportereket illeti, és itt elsősorban Szőnyi J ’ - nosra gondolok, átlagon alu­li teljesítmények. Amit Al- mássy Zsuzsi körüli buzgal­mában mívelt, több volt mint bosszantó. Eécs, a muzsikáló város többször is szerepelt a kép­ernyőn. Nem is oly rég Bernstein szólott róla híres sorozatában. Üjcv napján egy tel jes koncertet közvetített a bécsi televízió. A vasárnap esti magyar bemutatás az előbbiekhez hasonlítva hal­ványnak. eklektikusnak tűnt és helyenként bágyadtan di­daktikusnak. — Hogy A fe­kete város mennyire Mik­száth írói gondolatainak az összefoglalása, a ’ól sikerült harmadik részletből csupán egyetlen mozzi latra hívr ' i fel a füveimet. Arra. ami­kor a feleségen 'szt'-zkodni kívánó Bibókiknak mopdia Ocreev alispán: ..A házassá­gok az égben köttetnek”. Ügye ismerős. ügvanezt mondja a Különös házasság­ban Pyrker érsek is. v. m. \ Irkutszk kincsei között

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents