Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-16 / 13. szám

1972. január 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Szombati szemle a szolnoki piaeon A szombati fővárosi lapok jó ellátásról, bőséges piaci felhozatalról írtak — termé­szetesen a budapesti piaci helyzet alapján. Szolnokon inkább a szegényes felhoza­tal, a kevés és drága áru volt a jellemző. Élőcsirkéből a termelők mindössze 129-et hoztak, s 37 forintért mérték kilóját. Az ÁFÉSZ standján 26 fo­rintért adták a csirkét, — de meglehetősen kevés volt.-(Budapesten a szövetkezetek 24—26 forint között árulták.) Az élőtyúk is drága Szolno­kon, 26—29 forintba kerüli kilója. Tejfelből 77 litert kínállak, a szokásos 28—30 forintos literenkénti áron. A tehéntúró 14—16 forint. Tojásból több mint hatez­ret hoztak piacra, de az ára csak kora reggel volt 1.50— 1.60, lcéscbb már 1.70—1.80- ért adták darabját. (A fővá­rosban az első oszályú tojás 1.60 forint.) A burgonya áfa 3.50—4, a sárgarépa kilója 5—6 forint. A petrezselyemgyökér kiló­ját 8—12 forintért kínálták. (Budapesten a gyökér 8—10 forintba kerül.) A karalábét 4—5 forintért mérték. (Pesten a legolcsóbb ára 1.40 forint.) A torma ki­Én a kakasom nyolcvan fo­rintnál alább nem adom lója 20 forint, a savanyú ká­posztáé 7. Sok alma és egy kevés körte is volt. Az alma kilór ját 3—12. a körtét 15 forint­ra mondták. Disznóölések idején kapós a torma. Sajnos kevés van belőle, ezért mérik 20 forintért kilóját Keresett magyar szőnyegek Több mint 20 országban — elsősorban a skandináv államokban és az NSZK-bah, de az USA-ban és Kanadá­ban is — vásárolják a ma­gyar szőnyegeket. A legke­resettebbek a kézi szövésűek, köztük az orientációs mintá­jú keleti perzsák és a fran­cia vagy afrikai mintázatú, úgynevezett berber szőnye­gek. A magyar- szőnyegek ex­portőre, az ARTEX részt vesz e hónapban a nagy európai szőnyegkiállításokon. A kör bezárult(?!) Szolnok, Beloiannisz út 3 Az egyemeletes épület pon­tosan a város központjában áll. Hogy még meddig, azt egyelőre nem lehet tudni. Hosszú évekkel ezelőtt már lebontásra ítélték, de lehet hogy még jó néhány év múl­va Is csúfítani fogja a vá­rost. Régi épület, minden szempontból elavult. A ház­ban viszont emberek laknak. És ráadásul dühös emberek. Hogy miért? Vannak ugya­nis olyan dolgok amit nem igen tudnak megérteni. Azt még elviselik,. hogy a falak­ról darabokban hullik a va­kolat és hogy belülről a fo­lyosók úgy néznek ki, mint­ha egy ostromot szenvedlek volna át. Ami viszont most a legnagyobb bosszúságot okozza az, hogy a pincét is­mét elöntötte a szennyvíz. Nemcsak azért kellemetlen ez, mert egyes lakásokban a szennyvízlefolyón keresztül még a patkányok is látoga­tást tesznek, hanem a lakók a pincében tárolják a tüze­lőt és ezt ilyenkor megköze­líteni legfeljebb csak gumi­csizmában lehet. Vagy néha már abban sem. Az egyik bérlővel, Batta Jánossal megnéztük a pincét. Éppen a szennyes lében „gyönyörködtünk”, amikor egy fölöttünk levő csőből a nyakunk közé zúdult a pisz­kos lé. — Ez semmi — nyugtatott meg kísérem. — csak valaki a lefolyóba öntötte a vizet. A probléma az, hogy az ut­cai szennyvízlevezető csa­tornából ide folyik minden. És ez most már évek óta így van. A ház valamennyi lakójá­nak hasonló a panasza. — Nekem ma hozzák a szenet, de még nem tudom, hogy hová rakjam — kesereg Forgács Gábor. — A pincé­be nem vihetem, nem ma­rad más, a fürdőszobába fogjuk tárolni. — Tudja milyen a buzgár? — lépett hozzánk Demeter István. — Az én pinceré­szemben éppen úgy tört fel a víz. Megpróbáltam elbari- kádozni, de hiába. Tegnap még valahogy tudtam föl­vinni néhány kanna iszapos szenet, most ott bűzlik a fo­lyosón. A KÖJÁL-nak is szóltam már, megígérték, hogy fertőtlenítik a pincét. Persze azzal még nem lesz megoldva semmi. Valóban nem. A legfonto­sabb az lenne, hogy az okot megszüntessék ami ezt a le­hetetlen állapotot ismét elő­idézte. A szolnoki Ingatlankezelő Vállalatnál sem ismeretlen a ház problémája. Komáro­mi György műszaki vezető rögtön a munkalapokat vet­te elő: — Nézze, január 10-én je­lentették be nekünk. Mi rögtön küldtünk is embere­ket, utána elkezdtük szivaty- tyúzni a vizet, mert nem tudtuk, honnan jön. Kide­rült, hogy a szennyvízleve­zető gerincvezetéke dugult el, és onnan folyik be a szennylé. Ez viszont már a Víz- és Csatornamű Válla­latra tartozik. Hadd tegyem még hozzá, hogy az épület nag"on rossz állapotban van, tavaly például tizenegy cső­törés, csőrepedés volt. A Víz- és Csatornamű Vállalat Szolnok városi üzemvezetőségénél Kaposvári Kázmér üzemvezetővel be­széltem : — Most a városban há­rom ilyen csatornadugulás van, remélem holnap már egy sem lesz. Ha csak egy másik helyen megint nem tömődik el valamelyik lefo­lyó. Sajnos Szolnok közis­merten borzalmasan sáros utcáiról a sárt belesöprik, belemossák a főcsatornába és a kicsi lejtés miatt ez na­gyon sokszor dugulást okoz. Mi már kértük a városi ta­nács épíféói és közlekedő' osztályát, hogy az összegyűlt sarat szállítsák el, de ott ki­jelentették, más módja nincs az úttisztításnak. Felhívták a figyelmünket, hogy inkább mi tisztítsuk „hatékonyab­ban a csatornákat. A kör tulajdonképpen be­zárult. A, Beloiannisz út húr- más .számú háztól eljutot­tunk a városi tanácsig, aztán onnan, (visszakerült a labda. Kinek van igaza? Nem az én feladatom eldönteni. Egy azonban bizonyos. Az emlí­tett ház lakói joggal panasz­kodnak, !és amíg a lebontás­ra ítélt - - de ki tudja mikor megszűnő épületben lak­nak, kelletnének egy kicsit emberibb körülményeket. — Zámbő — Egy pofon és a többiek. — Üss meg! Na, üss! — Gyere ki! Hétfő, szerda, péntek: hétköznapok. — Uram, itt tegnap is verekedtek... Szombat, vasárnap, hétfő: holnap is fognak. — Üss meg, na üss...! Valaki pofont kap. Átesik a széken" Valaki helyette visszaüt... Egyetlen pofon kelL És a többiek? Félre ne értsék: nem kitalált krimi ez. A színhely is való: Szolnok belvárosa. A legjobban világított utca, legszeb­ben kivilágított zenés szórakozóhelye. — Bántod a barátomat! Valaki átesett a széken. Pincér, üz­letvezető, takarítónő, szakácsnő szalad: szétválasztani a verekedőket. Villan­nak a fehér kabátok. Félénken köze­lebb húzom magamhoz a jóízű pör- k öltet. Arcok A nő nem öreg, sört iszik. A fér­finak is ő fizet Törzsvendég. Reggel, délben és este... Mindig ott ül, ahol verekedni kezdenek. Tagbaszakadt, szesztől elbutult arcú ember. A nő hajdani férje. Mellette az új feleség... Még egy asztallal odább. a holnapi és holnaputáni férj és feleség, barát és házibarát A pofonhoz tartozó töb­biek. Vélemények A pincérnő: tegnap is verekedtek, mi nagyon szégyelljük, de hát... A pincér: tegnan is uevanezek vere­kedtek. Mi szégyelljük, de hát... Hat­száz forint a fizetésem. És soha nem tudom, hogy hazaérek-e épen? Egy hete ígértek kést a hátamba, mert nem Szolgáltam ki valakit Aki még nem részeg, annak köteles vagyok italt vin­ni... Asztalszomszédok: „Nézze, én leszál­lók este a kocsiról, mögöttem van 600 kilométer. Jól esik egy pohár sör, de „Valamit enni kell. Itt olcsó is, jó is, de...” „Albérlő vagyok. Ki vágyik haza? Itt elüldögélne az ember, de...” „Mondja, miféle város ez? Először vagyok Szolnokon, de...” Nem krimi A fehér köpenyek között szürke rendőr egyenruhák. Biztos nem harag­szanak meg rám érte: két szép szál gyerek. Rendet kellene csinálniok. A kerekarcú nő, nem mozdul. Ül és szi­szeg. Válogatott trágárságokat üzen­get három asztalnak. És három asztal férfi népe már verekszik. A nő maga fizet... — Agyonverlek! — ez már az új feleség. A férje kezéből kiveszik a széket. Ütne. a rendőrt ütné. Valaki eldob egy- sörösüveget. Üres üveget. Valaki más lop az. asztalokról: tele üveget. A rendőrt taszigálják. Gumi­bot Ebben a pillanatban már ésak önvédelem. Két szép sZál gyerek. — Megütötte a feleségemet! — a férfi kezéből kivették a széket. Fog­ják négven. A nő asztalnál ül és szi­szeg: „Üsd meg, üsd meg, üsd meg..,” Mégis krimi •— Záróra! Uraim záróra, mindenki fizessen! Tizenegy óra van. A „párnás bíró­ban” ma korábban zárnak. Néhány embert fel kell költeni a sarokban. Ök átaludták a verekedést Kérdezem a rendőrt: ..Hogy bírják maguk ezt ilyen nyugodtan?” — Rendes emberek ezek, ha józa­nok. Hát... Mit bántsuk őket... A fiatalabb rendőr letörli a hom­lokát Kicsit verejtékes lett, de mér rend Vah. Az utcán repül még egy sörösüveg. Nem talál senkit Harminc méterrel odább, az egyik verekedő zse­béből előkerül két üveg. Azt lopta szegény... Kitelik a pincér borravaló­jából. De kitelik-e? } y\erit már taka­rítanak. Néhányan 'tmegyünk a Bé­kébe. Néhányan az Wtasba... Tizen­éves kislány, a Bétái- pincérnője: -r- A múltkor egy szódaJ^í'eget dobtak utánam... Tanuló kislány az Utasban: — A múltkor majdnem eltalált egy sörösüveg... Holnap héífo Holnap hétfő: Hajnalban kinyit a „Párnás”. Este lehet, talán korábban zárnak. Miféle város ez? A két rend­őrnek biztosan igaza volt. Rendet csi­nált, de hétfőn Ugyanaz a nő sziszeg és üzenget trágárságokat a szomszéd­asztaloknak. Ugyanaz a , tíz—tizenöt ember verekszik, ugyanúgy... A ven­déglátónak nyilvánvalóan meg lesz a tervezett bevétele. A fiatalabb rendőr sokadszorra talán már neíp is izgul. Holnapután kedd: a-verekedők megint átmennek még a Békébe, legfeljebb néhány partner változik. A tegnap­előtt! „feleség"’ a holnaputánival, a tegnápi ellenség az aznapi baráttal... A közelmúltban már írtunk erről Kellett, mert ami van, az tűrhetet­len. A pincérnek még ahhoz sincs joga, hogy néhány ismert vendégét ne szolgálja ki. A verekedés órákig érik percekig zajlódik. s aztán béke lesz A következő hétköznapig. Nem tudom; mit lehetne tenni? Egyet tudok met eh^ez nem kell vendéglátóipari szakembernek lenn1, hogy ennek a „kocsmának” a haszna aligha lehet arányban az eltagadha- tatlan erkölcsi kárral. Nem azt féltem, akit holnap este megütnek. Általá­ban olyan embert ütnek, aki visszaüt. Azt féltem, aki csak látja ezt. A va­lóban krimibe illő hétköznaponként ismétlődő Rejtő Jenő tollára méltó „szolnoki” históriákat. Be kellene zárni azt a kocsmát? Talán csak átalakítani... Kisebb ha­szonért? Azért is. Ki kellene tiltani néhány embert? Feltétlenül. Még ak­kor is, ha ezek az emberek „nappal rendesek”,, Barth« Gábor A kuruzsló „Aki anélkül, hogy erre í ogosultsággal rendelkeznék, ellenszolgáltatásért, vagy rendszeresen orvosi gvakor- lat körébe tartozó tevékeny­séget fejt ki...” Ezekkel a sorokkal kezdő­dik a büntető törvénykönyv 200. §-a: a kuruzslás P~vé- nyi tényállása. Kuruzslók a XX. század utolsó évtizedei­ben? Valóban kicsit való- színűtlenül hangzik. Sajnos, szélsőséges, periférikus je­lenségként még '•ú-feltűnik. A titkaikat féltve őrző va­rázslók. javasasszonyok már a múlt figurái. A mai kis stílű csalók rr.ár csak elő­deik groteszk utánzói. Ve­szélytelenebbek. de még mindig nem ártalmatlanok. Mert még mindig akadnak, akik vakon bízva valamiféle isteni eredetű mágikus hata­lomban. a kotvvalékok cso- dátművelő hatásában, beteg­ségükkel halandzsázó ku- ruzslókhoz fordulnak. Itteni ajándék Aki miatt ezt pár sort bevezetőnek szántam, a „fii- hallás után” muzsikáló ci­gányember: Mága Dezső, aki tudorr. ányát bizonyára nem a Herbáriumból tanulta, lé­vén analfabéta az istenadta. Ha most ezt szemébe mon­danám. hadarva hosszan ér­velne, ki nem fogyva a szó­áradatból. amelynek még kötőszavai is azt bizonygat­nák. hogy gyógyító és zenei tehetsége isteni kegy aján­déka. A kétségbeejtő az. hogy a tiszabői Mága Dezső nem­csak mondja, hanem ha üres a zsebe és talál valakit, akit baj űző kotyvalékával „meg is gyógyíthat”, mindezt ko­molyan is gondolja. „Csodadoktor” a kocsmában Történt tavaly október _ utolsó napjaiban, a kengyeli italboltban. A gyonorfekélyes err.bera kocsmában a filhallás után muzsikáló Mága Dezsőnek el­panaszolta, mennyire szen­ved. hogy nincs orvos a föl­dön. aki őt kigyógyítaná borzasztó gyomorbaiából. Er­re Mága két koccintás között megjegyezte: Oh. hát csak ez a baj!? Semmi az nekem. Ismerem én ennek a beteg­ségnek minden csínját-bín- ját. Ha rám hallgat, holnap­ra kutya baja.” És a beteg rá hallgatott. Egy percig serr. tétovázott. Mága Dezsőt sietve a házá­ba vitte, ahol aztán megkez­dődött a szokatlan gyógyke­zelés : Végy egy jó nagy üveget, önts bele tejet, vizet, cukrot, sót, paprikát, borsot, kölnit, zsírt és lekvárt, tetszés sze­rinti mennyiségben Azté"> süss négy tükörtojást. és vágd három felé. Maid végv egy karéj kenyeret, és vágj belőle négy szeletet. Aztán idd és edd meg szépen sor­ban, és adj a gyógyítónak 250 forintot, plusz két tvú- kot (egy sárgát és egy fehé­ret). ha mindezt megteszed, másnap már a múlté a gyo­morfekély. Feltéve oersze. ha a gyógykeVerék után a be­teg a csodatévő társaságában még jó pár pohár bort is iszik a kocsmában. G\anus vo t A hiszékeny ember szóról szóra betartotta a-> utasítá­sokat, kivéve egyet. A 250 forintot csak a gyógyulása után akarta kifizetni. Igv nerr. csoda hát. ha estére rosszul lett és ágynak esett! Az élettársának — mint mondta — első perctől fog­va gyanús volt. amit a „csodadoktor” művelt. Más­nap pedig látva a beteg le­írhatatlan szenvedését, előbb az orvoshoz, aztán a rendőr­ségre meht. Mága ellen kuruzslásért vádat emeltek. Az ügyből te­hát büntetőper lesz. amely­ben a törökszentmiklósi já­rásbíróság hoz maid ítéletet. K. K. Tavaszt ígér a Május 1. Szép tavaszi bőr- és ballonkabátok készülnek a Május 1. Ruhagyár szolnoki üzemében. Ezt az esztendőt a legfőbb futószalag a tavaszi divattal kezdte. Gyártás közbeni minőségellenőrzés — a műhely rucosa kedvünkért így vizsgálta meg, szép-e, a szabványnak meg­tételé-« * telim?

Next

/
Thumbnails
Contents