Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-16 / 13. szám

Ä « SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP CSOMÓS MARI civilben Játékos paradoxon — Ha­zudj igazat — a címe a ze­nés vígjátéknak. amelyben Csomós Mari sikert arat estéről estére. Bájos fiatal lány. talpig érő rózsaszín ru­hában. haja szőke, feltűnően bcdorítva. így látjuk őt Ce­cily szerepében. Milyen le­het „civilben’ ? Eredetileg hagyományos módon akartam őt bemutatni, rinort formá­jában. Beszélgetés közben azonban váratlan ötlettel rendhagyó játékra invitál­tam. afféle tesztjátékra. Én kérdezek röviden. egászen köznapi dolgokat is. ő Dedig válaszol azonnal, s szintén tömören. Csomós Marinak tetszett az ötlet, és a játék­ba örömmel ment bele. Íme az eredmény. Szem élv izo uosság Születési helye és éve: 1943. Vajdácska (Sárospatak mellett). Alakja: közepes. Súlya: 48 kg. Haja színe: barna. Szeme: zöld. Lakhe­lye: Budapest — Szolnok. (Kétlaki.) ISIIÉI / Ilii?; /. mm ­Pályafutás Színház? 1965 Veszprém, itt kezdtem. Film? Karam­bol — rég volt. Még kér a nép. a legújabb Jancsó-film. Televóizió? Versek, tévéjáté­kok. Legutóbb az Asszonyok beszélnek. Kedvenc szerepei? Stephanie a Kaktusz virágá­ban. Anna Illyés Dózsájá­ban. Dijai? Nekem? De még­is csak, nívó-díjak. Hivatás­sal járó örömei? A játék, minden mennyiségben. Tö­rekvései? Szeretném egyszer eljátszani Szent Johannát. Meglepetése a pályán? Bi­zony isten, engem még nem lepett meg semmi. Csalódás érte? Ígértek, és nem adtak — szerepet. (Nem itt.) Leg­érdekesebb útja? Romániá­ban a Vígszínházzal; Buka­restben játszottam az Adás­hiba egyik szerepét. Magánélet Családi állapota? Férjem van. Idegen nyelven beszél? Nem, alig. A sportot szereti? Reggelenként tornászom. Jel­lemének uralkodó tulajdon­sága? Főleg örülök. Hibája? Általában mindenhonnan el­kések. Szenvedélye? A vita. Órákig elvitatkoznék. Szóra­kozása? Olvasok. Kedvenc autója? A Porche és a Tra­bant. Hol tölti szabadságát? Otthon. Miaz, ami légió­képp lelkesíti? A szerelem. Gyakran lelkesedik? —. Ami leginkább ingerli? Az igaz­ságtalanság. attól megőrülök. Fél valamitől? Az ostoba emberektől. Mit szív? Sym- phoniát. Ékszert hord? Egyetlenegyet. Egy kis, arany zsebórát a nyakam­ban. Kit imád? Edit Piaff-ot. Jelmondata van? „Szívünk izzik, agyunk jégcsapoo!” Mit hord legszívesebben? Nadrágot és blúzt. Télen sap­kát is viselek. Korai kelő? Csak ezt ne kérdezte volna! Napokig tudok aludni. Ba­bonás? Igen. Gyűjt valamit? Nem. Ételek és italok Kedvenc aperitifje? A Campari. Húst milyet sza­rét? Töltött csirkét és mar­hahúst. Halat? Nem szere­tem, csak a békát. Főzelék? Nem szeretem. Gyümölcs? Az alma. Már a paradicsom­ban is azt ették. Ital? A To­kaji. Szesz? Soha nem iszom rövidet, csak a hosszút ked­velem. Irodalom és művészet Kedvelt regényírói7 Tolsz­toj és Krúdy! Költők közül? József Attila, Radnóti. Pi­linszky. Filozófusok? Az öcsém. Csomós Gyula. Most végezte el az egyetemen a filozófiai szakot. De ezt ne vegye komolyan. Festő? Csontváry, mindenekfelett. Legkedvesebb festménye? A magányos cédrus. Előadómű­vésze? Fischer Annie-ra es­küszöm. Zenei mű? Az „Új­világ szimfónia”. Kedvenc hangszere? A gordonka. Énekese? Székely Mihály. A tudomány iránt érdeklődik? Igen Tulajdonképpen igen. De nem mindig értem meg. Kedvenc tudósa? Selye Já­nos. Történelmi alakja? Má­tyás király. Színház, fílm, telei ízió Legkedvesebb drámaírói? Csehov. Miller. Sajnos egyi­ket sem játszottam még. Da­rabjai? A Három nővér. Pil­lantás a hídról. Filmrende­ző? Jancsó Miklós. Filmek? Nem azok, amelyekben én játszottam: a Szerelem. Ma­gyar szerzők közül? Örkény István. Legkedvesebb szí­nésznője? Kiss Manyi. Kap­csolata a televízióval? A leg­személyesebb. Férjem drama­turg a drámai osztályon. Kedvelt tévéműsora? Nem is tudom, olyan ritkán látok tévét. Talán a színházi köz­vetítések, iia jók. Színek, ízlés Melyik a nap legkedvesebb órája? Éjfél, akkor szület­tem. Napja? A péntek, kö­zel van a vasárnaphoz. Hó­napja? A szeptember. Év­szakja? Lehet más? A ta­vasz. A legrokonszenvesebb betűje? Az sz„ vele kezdő­dik a szerelem. Legkedve­sebb száma? A 13. mert egyenes is, meg görbe is. Szí­ne? A zöld. Illata? A Tabac. Férfikölnit használok. Fa? A jegenyefa, Sz égig ér. Fém? A vas. Olyan jó ne­héz. Az ólom r>eheze'ob, de túlságosan hideg.'. Legkedve­sebb zaja? A közönség mo­raja, előadás előtt. Azt je­lenti. hogy a nézőtéren van­nak. Háziállata? A kutya. Sok kutyám volt. Madara? A fecske. Rovara? Ilyet kér­dezni!! — A cserebogár. Igen, a cserebogár. Azt hi­szem. De most már igazán ne kérdezzen töjöbet. Zavar­ba jövök. V. M. Zsnkoy filmje Bemutatták a FELSZABADÍTAS harmadik részét Nagyon valószínű, hogy Jurij Ozerov Felszabadítás című négyrészes filmeposza a filmtörténet eddigi legnagyobb vállal­kozása. Tudunk jónéhány csodálatos ki­állítású amerikai szuperfilmről — de a tartalom és a forma egysége egyikben sincs olyan harmóniában, mint ebben a történelmi filmtablóban. A monumentá­lis szovjet filmben ugyanis a történelem valósághű idézése a legmodernebb film­technikával párosul. A Felszabadítás harmadik részét — A főcsapás iránya az alcíme — most ve­títik filmszínházainkban. A Nagy Hon­védő Háború eseményeinek ábrázolását ebben a részben Beloruszia felszabadítá­sával kezdik az alkotók. A belorusz nép három évig szenvedte a fasiszta megszállást. A hitleristák ez alatt kétmillió 200 ezer polgári lakost és hadfoglyot gyilkoltak meg Belorusziában, Szétromboltak, vagy felégettek másfél millió épületet... — idéztük Zsukov mar­sall emlékirataiból. Két okból tettük ezt, egyrészt érzékeltetni akarjuk, hogy mit is jelenthetett Beloruszia népének az 1944 nyarán megindult támadás a Bagra- tyion-hadművelet, másrészt azért hivat­koztunk a Legfelsőbb Főparancsnok he­lyettesére, mert A főcsapás iránya tulaj­donképpen Zsukov marsall filmje. Úgy értjük ezt, hogv a filmben szereplő tör­ténelmi személyiségek közül az adott idő­szakban éppen Zsukov szerepe a leg­döntőbb jelentőségű. A híres Bagratyion- tervnek ugyanis Rokosszovszkij marsallal együtt ő volt a szellemi atyja, majd a legmagasabb szintű irányítója. Jelentő­ségét az is növeli, hogy a haditerv ki­dolgozásának szakaszában az elképzelés­sel a Legfelsőbb Főparancsnok —a film ábrázolása szerint — nem értett egyet, csak később fogadta eL Zseniális terv volt, a szovjetkatonák százezreinek éle­tét kímélte meg. s teljes eredményre ve­zetett. A Bagratyion-hadművelet juttatta el ugyanis a szovjet hadsereget az ország nyugati határáig, Lengyelországig. Ahogy a filmsorozat első két részében, ebben is szerepelnek, az akkori idők leg­jelentősebb történelmi személyiségei, Sztálin, Roosevelt. Cur chill és a legfon­tosabb szovjet katonai vezetők, valamint a hitlerista vezérkar és’ az ekkor már egyre idegesebben vagd_46dzó vezér- és kancellár, maga Hitler is. Megjelennek a filmen a lengyel hadsereg parancs­nokai és a híres Normandia elnevezésű francia repülőkötelék parancsnokai és pi­lótái is. A Felszabadítás harmadik részében mi­nimumra csökkennek a játékepizódok, ezekből csupán annyi marad meg, ameny- nyi érzékeltetni tudja a szovjet nép egészséges lelkületét, erkölcsi nagyságát, azt a tényt, hogy a világtörténelem leg­nagyobb méretű, s legvéresebb háborúját a szovjet katonák tízmilliói nyerték meg. A filmben teljes mértékben kibontják az alkotók a Bagratyion-hadművelet — két egymással szemben álló hadi elmélet csatáját, amely tulajdonképpen két poli­tikai koncepció ütközete is volt. Ez a tény gazdag lehetőséget ad a nézők szá­mára az összehasonlításokra, a végkövet­keztetések levonására és segít végiggon­dolni a második vlágháború legfontosabb eseményeit. Alkalmas ez a film arra is, hogy az utóbbi évtizedekben különböző­képpen értékelt történelmi személyek helyét világosan megismerjük. Elsősorban Sztálin szerepére és jelentőségére gon­dolunk. A Felszabadítás című filmsorozat már olyan politikai légkörben készült, amelyikben a valósághű ábrázolás az el­sődleges, és ez bemutatja Sztálin katona- politikai nagyságát, jelentőségét is. Ügy véljük, hogy minden, önmagát műveltnek érző embernek meg kell néz­nie ezt a filmet, hiszen ennél jobb, tar­talmasabb, valósághűbb összefoglalót nem igen kaphat a második világháború ese­ményeiről. Megkockáztatjuk azt a meg­jegyzést. hogy ez a film könyvtárakkal ér fel —, hiszen a második világMbor-’ tízezer kötetekre rúgó irodalmának fel- használásával készült. •— U —* Szépasszony-domb JEGES” ÖRÖMÖK Hidegre fordult az idő. A hőmérő mínusz 7, mínusz 9 Celsius fokot mutat. Az idő­járási viszonyok kedveznek Szolnokon a tiszaligeti jég­pálya megnyitásának. A je­ges sportokat kedvelők jövő hét közepétől vehetik birto­kukba az új pályát, amely 1800 négyzetméter, a tava­lyinál 600 négyzetméterrel nagyobb. Egyszerre három­százan tudnak kényelmesen korcsolyázni a köralakú pá­lyán, amelynek szélén me­legedő épült. A régi MHSZ modellezi pályán létesítették a jégpályát, ahová a belépő gyermekeknek 2, felnőttek­nek 4 forint. Bevezetik a bérletes rendszert is, ami egy hónapra 20 forintba ke­rül. Zenebarátoknak Növekszik a komolyzene híveinek tábora: 1971-ben az előző évhez viszonyítva — 35 százalékkal nőtt a ko­molyzenei hanglemezek for­galma. Figyelemre méltó, hogy amíg 1964-ben 8 szá­zalék volt az.eladott komoly­zenei lemezek aránya, tavaly már elérte a 25 százalékot, ami világviszonylatban is kiemelkedő arány. Minden remény megvan rá, hogy 1972-ben a forgalom emelke­dő tendenciája tovább tart: ezt ígéri az a gazdag vá­laszték, amellyel a Hungaro­ton várja a zenebarátokat. Többek között az év első művészlemezén ritkán hall­ható Mozart hangverseny­áriák csendülnek fel. A Ko­dály évforduló tiszteletére négy új Kodály-mű kerül fgralomba. A Petőfi évfor­duló jegyében két nagylemez kerül az üzletekbe. Az egyi­ken A helység kalapácsát, Ascher Oszkár szavalja, a másikon Petőfi versek, nap­lórészietek, emlékezések szó­lalnak meg. Érdekes levelet kaptunk Jászberényből. \ levél íróia arról érdeklődik, miért ne­vezik meg az dézett névvel azt a halmot, dombot, amely gyerekkorában 'elkeltette fi­gyelmét. éppen neve révén. A szépasszony összetétel különben szerte az ország­ban gyakran szolgál helyné­vül. Ma már például az Egerben megforduló turisták, kirándulók mindig felkeresik az ízes egri borokkal teli pincéket, a Szépasszony- völgyben. Kik lehettek azok, a szép asszonyok, akikről oly gyakran neveztek el hazánk­ban egy-egy ’ atárrészt. völ­gyet, halmot, dűlőt. Az bi­zonyos, hogy a XIII—XIV. századi oklevelekben bók­névként gyakran kapták asszonyaink a szépasszony összetételt megnevezésül. Le­hetséges tehát, hogy egy-egy asszony szépségére utaló megkülönböztető név adott alapot a különböző földraizi helyek elnevezésére szolgáló földrajzi névnek. Ezzel a magyarázattal azonban nem elégedhetünk meg. Arra is rá kell mutat­nunk például, hogy a szép­asszony összetétel a magvar nyelvjárásokban a szókap­csolatot alkotó tagok jelen­téstartalmától eltérő jélen- tésváltozatokban is él. A székelyeknél pl. a menyét népies nevéül is szolgál a szépasszony összetétel. Nép­meséink a tündéreket Is gyakran ezzel a névvel em­legetik. Igen gyakran szere­pel összetételünk ezekben a nyelvi formákban is: táncol­tatják a szépasszonyok, szép­asszonyok szoptatták, a szép­asszony kötőjébe esett, a szépasszony táliába hágott, a szépasszony ágyába feküdt, a szépasszony szele érte stb. Az idézett szólásokban a szépasszony összetétel jelen­tése: lidérc. boszorkány, ron­tó szellem, ártó démon stb. Az ártó szellemek, a ron­tó boszorkányok miért éppen ilyen hízelgő n°vo Volt idő, amikor éppen azért adtak a rontó szellemnek, a boszorkánynak igéző nevet, hogy megnyerjék az ártó szellem kegyét, s elkerüljék a rontást. Rontás érte ugyanis azo­kat. akiket a szépasszonyok szoptattak, vagy akik a szép- asszony kötőjébe estek, vagy a szépasszony táljába hág­tak. Vannak vidékek, amelyek­nek lakói, főleg az öregeb­bek, a forgószelet a szévasz- szony szele kifejezéssel ne­vezik meg. Egy-egy tájegy­ségben a forgószelet a szép- asszonyok táncának is hív­ják. Tudunk arról is. hogy ezek a kifejezések elkanták a szépasszonyok, megérintet­te a szépasszony szele, való­jában arra utalnak, hogy az illetőt szélütés érte. Amint látjuk, sok magya­rázata lehet a kérdéses föld­rajzi név eredetének. Akár bóknév, akár névmágia út­ján jött létre a címben idé­zett határrésznév, minden­képpen régi és értékes meg­nevezéssel állunk szemben. Dr. Bakos József Elsőként Szandaszőlősön Mennyi házimunkát lehet elvégezni egy nap alatt, azt csak egy dolgozó nő tudja. Hét végére marad a mosás, a vasalás, a nagytakarítás. Olvasásra, szinház-moziláto- gatásra már nem nagyon jut idő. A szabad szombat talán könnyít a nők helyzetén. Figyelembe vette a nők otthoni, második műszakját a szandaszőlősi Vörösmező Termelőszövetkezet vezetősé­ge is akkor, amikor a no­vember 18-i vezetőségi ülé­sen elhatározták: a tsz nő­dolgozóinak minden máso­dik szombatját szabaddá te­szik. Ez a határozat decem­ber 1-én életbe is lépett. A szövetkezetben kétszáznyol- can dolgoznak közülük mint­egy húsz a nő. — Nagyon kevés asszony dolgozik szövetkezetünkben — panaszkodott Nagy Lajos a közös gazdaság elnöke —, pedig mi mindent megte­szünk, hogy minél jobb kö­rülmények között és minél könnyebb munkát végezze­nek. A szabad szombat be­vezetésével is az volt a cé­lunk, hogy a nők munkáját megkönnyítsük. Mi nagyon becsüljük őket, hiszen szor­galmasan dolgoznak. A beszélgetésből az is ki­derült: a szövetkezetbe nem szívesen mennek a fiatal lá­nyok dolgozni, mert még a korábbi nehéz viszonyokat veszik figyelembe. Azokat az Alain Boudet és André Michel megkezdte a „For­syte Saga” testvérfilmjének, a „Thibault család”-nak for­gatását. Roger Martin du Gard regényét televízióra Louis Guillot alkalmazta. Nem kis mun­ka, mert a regény rendkívül gazdag eseményanyaggal ren­delkezik. A két rendező tehát felosztotta egymás között az óriási fe’a tatot, s kettőjük alkotása, az eseményszámba menő tv-sorozat 1972 végén, időket, amikor nehéz munkát végeztek ott a nők. A hely­zet azóta megváltozott, egy­re több gépet vásárol a szö­vetkezet. Üj zuhanyozót, öl­tözőt építettek, hogy tisztán, csinosan mehessenek haza a munkából az asszonyok. A keresetük is jó, évente 25— 50 ezer forint is lehet. örülnek a szabad szombat­nak az asszonyok is. Éppen munka közben zavartam meg őket. — Kedvező számunkra az, hogy minden második szom­batunkat szabaddá tették, hiszen mindannyiunknak családja van és sok otthon a dolog — kezdte a beszél­getést özv. Balogh Lajosné. — Takarítónő vagyok a ter­melőszövetkezetben és van egy másodikos ipari tanuló fiam. A szabad szombato­mat az otthoni munka el­végzésére használom fel. — Én is munkával töltöm ezt a napot — kapcsolódott a beszélgetésbe Pa’atinusz Menyhértné. — Nekem két családom van, egy 13 éves fiam és egy 11 éves lányom. Bizony a háztartási munka nagyon sok időt elvesz és jól jön egy szabadnap a két hét­ben. A vasárnap így a csa­ládé maradhat. — Egy háziasszony mivel is töltheti a szabad szom­batját? Munkával. Virágúk­nak három nagy fiúk van. A borjúnevelőben dogozom, vagy 1973 elején kerül a francia nézők elé. Jacques Thibault szerepét Francois Dunoyer, Jenny de Fontanin-ét pedig Anne De- luze alakítja. Az eddigi for­gatási tapasztalatok azt mu­tatják, hogy mindkét rendező nagy tisztelettel és szakmai tudással nyúlt Roger Martin du Gard művéhez. Biztosra vehetjük, hogy a „Thibault család” szép közönségsikert arat majd. — válaszolt a kérdésemre Virág József né — és ott ne­héz megoldani a szombati napot, mert az állatoknak enni kell. Amikor lehet azon­ban otthon maradok és el­végzem a házkörüli munká­kat. — Egyedül tartom el a 17 éves fiamat és a leszázalé­kolt férjemet, — mondotta Jegesi Józsefné. — Egész hé­ten reggeltől estig dolgozom, így a hétvége az, amikor ki tudok mosni, vasalni. — Köszönjük a vezetőség­nek, hogy számunkra, me­zőgazdasági munkások szá­mára lehetővé tették, hogy a két hétből egy napot ott­hon, családi körben tölthes- sünk, — fejezte be a beszél­getést Gerendorf Anna. Íme néhány az asszonyok válaszából arra, hogy ki, mi­vel tölti azt a bizonyos sza­badnapot. Mindenki arra használja föl, hogy elvégez­ze a ház körüli munkákat és a vasárnapi nap a csa­ládé, a gyerekeké maradjon. Reméljük nincs messze az az idő sem, amikor a hétvégi programban majd mozi, vagy színházlátogatás, könyvolva­sás is szerepel. Szép kezde­ményezése a tsz vezetőségé­nek, hogy a termelőszövet­kezetek között elsőnek biz­tosították a női dolgozóik részére a szabad szombatot, SZ. E. Orgonaépítő mesterek Lengyelországban ma Öt­ven iparos foglalkozik orgo­naépítéssel. Közülük öten vannak, akik a javítási szol­gáltatásokon kívül teljesen új orgonákat is építenek, sa­ját terveik alapján. E gyö­nyörű hangszerek alkotói kö­zé tartozik a Wloclawekben élő Tadeusz Rajkowski is, Rajkowski mester építész- mérnöki tanulmányokat vég­zett, majd jeles dán és sryéd cégeknél tanulta ki az orgo^ nakészítés titkait Filmen a Thibault család

Next

/
Thumbnails
Contents