Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-16 / 13. szám
1972. január 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tegnap próbaüzem kezdődött a MEZŐGÉP szolnoki ütemében épült új. vasszerkezeti gyárban. A próbaüzemben az osztrák IGM-cég automata hegesztőgépét munka közben mutatta be Karl Lichtneger mérnök Zárszámadási hét Jásztelken Megtartották az ide első zárszámadásokat megyénkben Tegnap Lázár József a jászteleki Tolbuhin Tsz elnöke szabad napot kapott. Résztvett ugyan a közös gazdaság zárszámadásán, de a múlt év sikereiről gondjairól Jánosi Menyhért főkönyvelő adott számot. Ennek érdekes előzménye van. Beré- nyi József főagronómus mondta el megnyitójában. Az történt, hogy három esztendeje lebontották a község dűledező művelődési otthonát s azóta — most épül az új kultúr- ház — nincs a faluban olyan helyiség, ahol össze tudnának jönni a szövetkezet tagjai. Ez a kényszer szülte azt a leleményességet, hogy 5 közgyűlést tartottak a szövetkezetben. Hétfőn kezdődött a zárszámadási hét Jásztelken. Elsőnek a tanyán lakók vitatták meg a közös gazdaság mérlegét és hagyták jóvá. Kedden pedig a növénytermesztők és a traktorosok tették ugyanezt, szerdán az állattenyésztésben és a vezetésben dolgozók. Csütörtökön az öregek. Az új szövetkezeti törvény kimondja, hogy a közösség ügyeiben a dolgozó tagoknak kell dönteni, s az ő szavazatuk a mérvadó. Jásztelken eltekintettek ettől. A munkából kiöregedettek megbecsülése jeléül csütörtökön külön közgyűlésre hívták őket. Kiderült, hogy a megérdemelt nyugdíjukat élvezők nagyon érdeklődnek a szövetkezet ügyei iránt, amelynek vezetését és fejlesztését a fiatal nemzedéknek adták át. Ezen a rész- közgyűlésen 101 nyugdíjas szavazott. Voksaiknak nincs ugyan hivatalos értéke, de erkölcsi annál nagyobb. Ilyen előzmények után, a pénteki szünet elteltével, tegnap a községi pártházban a vezetőség tagjai és a szövetkezet legpéldásabb munkásai tulajdonképpen már csak összegezték a zárszámadási héten elhangzottakat. Ahogy az Jásztelken már szinte hagyomány, most is jó esztendőt zártak. A zár- számadási ünnepségen Soós Ferenc, a jászberényi járási pártbizottság titkára úgy fogalmazta ezt: Jásztelekre mindig biztosan számíthat a népgazdaság. A szolnoki tsz szövetség nevében Kosik István úgy minősítette, az átlagon felüli tsz-ek közé számít a jásztelki. Az ésszerű gazdálkodást, olyan példák bizonyítják, hogy 1972-ben a tsz minden hiteltartozását vissza tudja fizetni s 47,8 millió közös vagyonát nem terheli semmi. Kevés ilyen szövetkezet van a megyében. Abban is a kivételek közé tartoznak, hogy ott az állattenyésztés adja a legnagyobb bevételt. A tájhagyományoknak megfelelően foglalkoznak szarvasmarha, sertés, juh és baromfite- tenyésztéssel is. Elmondták a közgyűléseken, hogy jól halad a szakosított tehenészeti telepük építése. Az idén terveik szerint készen is lesznek a beruházással. A jövőre gondolva 1971-ben 8 millió forintot költöttek fejlesztésre, 2 millióért új gépeket vettek, 6 millióért pedig új épületeket húztak fel. Az is a közös gazdaság erejére vall, hogy a szakosított vonalpolitika van s hogy egy réteg keresete sem lehet aránytalanul magasabb a másikénál. Másrészt úgy döntöttek, ha a termelést sikerül nyereségesebbé tenni több jövedelem is juthat. A zárszámadó közgyűlésen felszólaló Fülöp Árpád tsz-tag úgy fogalmazta ezt: több kukoricát és cukorrépát is képes adni Jásztelek. A jó hangulatban megtartott közgyűlésnek kedves epizódja is volt. Korábban a jásztelekiek segítették az akkor mélyponton lévő alaty- tyáni Űj Élet Tsz-t. Szabó Péter alattyáni tsz elnök eljött a jászteleki közgyűlésre nyilvánosan köszönte meg a A zárszámadás pénzes percei Jászteleken telep felépítéséhez sem kértek hitelt, saját erejükből és állami támogatással valósítják meg. A szövetkezeti mozgalomban a mostani zárszámadásokon még mindig érződik 1970 természeti csapásainak hatása. Jásztelken is 300 hold víznyomta terület még tavaly is vetetlen maradt s a tartalék alapot még most sem tudták úgy feltölteni mint 1969-ben volt. A jásztelkiek nagyon vigyáznak ar-. ra, hogy a jövő alapozásával egyidőben a jelenben élőkről se feledkezzenek meg. Korábban tisztes jövedelem átlagot — évi 36 ezer forint — alakítottak ki, azt most is tartották. Ahogy elmondták, az országos elképzeléseikbe illően 3 százalékkal fejlesztettek a jövedelmet. Igaz, hogy a tagok szívesen vettek volna ennél magasabb osztást, de megértették: hazánkban általános életszínjószomszédi kézenfogást, hogy gazdálkodásukban mostmár ők is megközelítik a Tolbuhin Tsz-t. Tegnap két zárszámadó közgyűlést tartottak megyénkben. A szandaszöllősi Vörös Mező Tsz-ben és Jásztelken. Mindkét helyen jól zárták 1971-et, nyugodtan hívhatták össze az idei első zárszámadó közgyűléseket. — B. L. — Az egészségügyi ellátás helyzetéről, az egészségügyi dolgozók anyagi helyzetéről, társadalmi megbecsüléséről Beszélgetés BÁRDI IMRÉk EL a megyei tanács elnökhelyettesével Az elmúlt évben sok olyan cikk jelent meg lapunkban, amely megyénk egészségügyi helyzetéről szólt. Nem egy írásunk élénk vitát váltott ki nemcsak az érdekeltek, az érintettek, hanem olvasóink körében is. Különösképpen vonatkozik ez arra a cikksorozatra, amelyben a szabálytalan másodállásokról, a túlzott anyagiasságról írtunk a megyei NEB vizsgálatát követően. Részben a vita lezárása, részben az egészségügyi ellátásban elért eredmények, a további feladatok összefoglalása volt célja annak a beszélgetésnek, amelyet a minap Bárdi Imrével, a megyei tanács elnökhelyettesével folytattunk. — Hogyan értékeli az egészségügy helyzetét és fejlődését Szolnok megyében, milyen, jelentősége: tulajdonít az elmúlt évek kimagasló eredményeiben Szolnok megye orvostársadalmának és az egészségügu dolgozóinak? — Az egészségügyi ellátás eddig is egyenletesen fejlődött és ez biztosítéka a további fejlődésnek. A rendelkezésre álló statisztikai adatok — tekintsünk el a felsorolásuktól — ezt meggyőzően bizonyítják. Nézzünk néhány tényt erre vonatkozólag öt év adatainak össziehasonlításával. A tízezer lakosra jutó egészségügyi dolgozók száma Szolnok megyében 89- ről 112-re, ' az orvosi létszám 501-rSl 612-re emelkedett. Az 'orvosi körzetek száma 150-íől 162-re nőtt. Csak az J orvosi körzetek évenként mintegy két és félmilliós betegforgalmat bonyolítanak le. A szakorvosi rendelési '.dő csaknem 50 százalékkal, nőtt, különösen dinamikus j volt q fogászat fejlődése. A kórházak mintegy 500 betéggel többet tudnak felvenni. A gyógyszertári forgalom évi 100 millió forintról csaknem 150 millió forintra ' emelkedett. A további feilSdés biztosítéka, hogy a harmadik ötéves terv időszakában 1,1 milliárd a megvében az egészségügyi ellátás költségvetése. a negved^k ötéves terv előirányzata nedig már 1,5 milliárd forint. A fejlődés sem biztosította azonban az igények minden szempontból történő kielégítését, Feszültségek és problémák még jelentős mértékben vannak, s a negyedik öté'-es terv is csak enyhíteni és; nem megoldani tudja ezeket. Az Egészségügyi Minisztérium évenként, objektív mutatók alapján értékeli a megyék munkáját. Az értékelés alapját az egészségügyi dolgozók gyógyító-megelőző JO ARUTJ9 ÁRON! vásároljon ügy, , _K0G¥JCL JáEJSBÍ. I nJiAZ ÁLLAMI gazdaságok i Kwaiaasai termékeiben sosem csalódhat. V : A szocialista brigádok számláján: 11,5 millió forint megtakarítás (Tudósítónktól) A törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalatnál sikeresen zárult az 1971-es esztendő ■— állapították meg a szocialista brigádvezetők szombati tanácskozásán. A szocialista címet elnyert. vagy a megtisztelő rangért küzdő 21 brigád bővítette az áruválasztékot, növelte a minőséget, a hazai és külföldi kereskedelmi partnereknek egyaránt márkás árut továbbított. Egy év alatt — a hazai igények kielégítésén túl — 900 vagon baromfit. vfziszár- nvast, 35 mill'ó tojást értékesített külföldön és rekord mennvís^gű libamá!gt. 50 tonna invenc csemegét exportált, elsősorban a nyugati országokba, A termelési feladatok sikeres végrehajtását segítő szocialista brigádok számláján 11,5 millió megtakarítás szerepel, amelynek jórésze az anyagtákarékosságból származik, A tekintélyes összeggel jelentős mértékben hozzájárultak az egész vállalat gazdasági eredményének növeléséhez. A tanácskozáson jó munkájáért arany jel vénnyel és a velejáró 3000 forint pénzjutalommal tüntették ki a Be- regovoj és a November 7. szoeisűsta brglMikat Néwv kollektíva ezüst, további négy pedig bronz jelvényt kapott. A többi brigád munká i 't oklevelekkel, zászlókkal és pénzjutalmakkal honorálták, munkájának minőségét mutató legfontosabb adatok képezik. Szolnok megye az 1970-es értékeléskor a megyék sorrendjében harmadik, 1971-ben pedig második lett. Ez azt tükrözi. hogy megyénk egészségügyi dolgozói összességükben ió színvonalon, lelkiismeret°s-n látják el, sokszor — például a legutóbbi influenza-járvány idején is — rendkívül nehéz feladatukat. — Véleménye szerint milyen a megye orvosainak és más egészségüqyi dolgozóinak anyagi helyzete, társadalmi megbecsülése? — Ami a társadalmi megbecsülést illeti: a lakosság nagyra becsüli és tiszteli a feladatukat lelkiismeretesen ellátó egészségügyi dolgozókat. Természetesen a közvélemény munkájuk, magatartásuk, életmódjuk alapján ítéli meg őket is és joggal marasztalja el azokat, akiknek munkája, magatartása a szocialista erkölccsel nem egyeztethető össze. Az egészségügyi dolgozók a fokozódó társadalmi megbecsülés jeleként fogták fel az elmúlt évben végrehajtott bérrendezést is, amely megyénkben mintegy 5700 embert érintett, és átlagban valamivél több mint 11 százalékos bérnövekedést jelentett. Az- orvosi — különösen a szakorvosi — jövedelmek alakulását jelentősen befolyásolja az a körülmény is, hogy viszonylag nagy az orvoshiány, különösen a szakorvos hiány. Ez többletmunkát hárít a meglévő orvosokra, de ugyanakkor magasabb jövedelmet is biztosít. —■ A Megyei Néni Ellenőrzési Bizottság 'eltárt néhány visszás jelenséget, törvénytelenséget, szabálytalan másodállásokat. Milyen intézkedéseket tett a megyei tanács végrehajtó bizottsága a szóban forgó konkrét esetekben a visszás jelenségek megszüntetésére? — A megyei tanács elnöke elrendelte az egész tanácsi területen a főállá-on kívüli foglalkoztatás felmérését. majd utasítással szabályozta a népgazdasáei érdekeknek megfelelő eljárást 3 másod- és mellékállások létesítésénél. Mindez vonatkozik az egészségügyre is. Teljeskörű felülvizsgálat történt. ezt követően mindenütt megszüntették a szabálytalanul vagy indokolatlanul létesített másodállásokat, mellékfoglalkozásokat. Je'.entős mértékű maradt azonban továbbra is az egészségű g. ben a főálláson kívül létesített munkaviszonyok száma. Ezt alapvetően két körülmény indokolja. Egyrészt: jelenleg is kilencvenen felül van megyénkben a hiányzó orvosok — elsősorban szakorvosok — száma. A betegellátás érdekei követelik meg. hogy ezeket a szakorvosi órákat - meglévő orvosok túlmunkában ellássák. Másrészt: sok helyen szükséges a lakosság érdekében helyben biztosítani a legfontosabb szakorvosi ellátást, az utaztatások csökkentésére és az amúgy is zsúfolt rendelőintézetek tehermentesítésére. Az ilyen esetek jelentős részében nincs szükség teljes munkaidejű; szakorvosi állás szervezésére, mert az igényeket a napi vagy heti néhány órás szakorvosi rendelés kielégíti. Ezeket a rendeléseket csak másod- vagy mellékállásban célszerű és lehetséges biztosítani. Külön szólok az állam- igazgatásban, a tanácsoknál dolgozó orvosokról. Részükre szükségesnek tartom biztosítani ez orvosi gyakorlat folytatásának lehetőségét is olyan mértékig, hogy az ne akadályozza hivatali munkakörük ellátását. Ezt szakmai ismereteik megtartása és továbbfejlesztés indokolja. Szigorúan kell azonban azt az elvet érvényesíteni, hogy másod-, illetve mellékállások csak* a betegellátás érdekében jöjjenek lét-» és munkabért csak a ténylegesen elvégzett munkáért 1-- hessen felvenni. —• Sok szó esett a vitában az orvosi borravaló rendszerről. Mi a véleménye erről? — Egyértelműen helytelenítem ezt a gyakorlatot, melynek kialakulását az orvosok egy részének és — kisebb részben — a betegei; vagy hozzátartozóik egy részének felfogása és magatartása segítette és segíti elő. • Az orvosi magatartásnak lényegében négy esete van. Az orvosok egy része közvetlenül nem foglalkozik betegekkel — például a laboratóriumi, közegészségügyi stb. területed dolgozók. Itt szóba sem kerül a borravaló adás., Az orvosok más része tudatos erkölcsi meggondolásból nem fogad el a betegtől semmiféle anyagi ellenszolgáltatást. Róluk elismeréssel és tisztelettel kell szólnunk. A harmadik csoport az. amely elfogadja a borravalót, de munkájában egyforma lelkiismeretességgel. megkülönböztetés nélkül látja el betegeit. Ennek a magatartásnak azonban — az orvos szándékától függetlenül — már elkerülhetetlenül az a következménve, hogy az ellenszolgáltatás nyújtani nem tudó. vagv nem akaró beteg hátrányban érzi magát másokkal szemben. A negyedik kategóriába sorolom azokat az orvosokat, akik magatartásukkal közvetlenül vagv közvetve kényszeríteni igyekeznek a beteget anyagi ellenszolgáltatásra. Ezekben az esetekben — amennyiben ismertté válnak — szigorú fegyelmi felelős - ségrevonást kell alkalmazni. A betegek magatartását illetően itt most azt az esete; említem, amikor a meg' '1- lönböztetett bánásmód érdekében kíván a beteg az orvosnak borravalót adni. E: nyilvánvalóvá válik. amiko- ezt a gyógyítási folyama; kezdetén teszi. Il'-?n esetben az orvosnak kötelessége visszautasítani az ajánlatot. Végül hangsúlyozni kívánom. hogy az orvos szigorúan előírt kötelessége megkülönböztetés nélkül, lelkiismeretesen ellátni valamennyi gond iaira bízott beteget. Egyes betegek iogosnlat'an előnyben való részesítése fegyelmi vétség. A beszélgetést Imre a következőkkel zárta: — Az egészségügy irám-í- tóinak legfont-satt dg egyáltalán nem könnyű feladatai közé tartozik a szakorvos hiány envhítése, perspektívában pedig megszüntetése. A helyzet és az ckol; pontos áttekintése ériekében a megvei tanács vérT-’'"' bizottsága még ebt»n az ívben nanfrendre tűzi a mw orvosellátottsági helvzetét, hogy meehatá—ízhassa e tekintetben a további tennivalókat Vart» Viktória
