Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-15 / 12. szám

4 «201.NOR MEGYEI NÉPLAP . 1972. január 15. Pillantás Afrikára 0 „Szervusztok kongóiak!44 Népi táncbemutató A Kongói Népi Köztársa­ságba érkezésünk harma­dik napján delegációnk két belföldi különrepülőgépen el­utazik a Brazzaville-től az Atlanti-óceán irányában 200 kilométerre fekvő. 15 ezer lakosú Jacob városka hatá­rába. A táj olyan, mint a mi dunántúli dombosvidé­künk, s végül hegyvonula­tokkal körülhatárolt síkság következik, amelyen — a re­pülőgépről jól látni — szé­les dűlőutakkal négyszögle- tűekre szabdalt, zöldellő par­cellák sorakoznak egymás mellett. A repülőtér amolyan me­zei létesítmény. A fel-, illet­ve leszálláshoz szükséges Pá­lya betonját ledöngölt vö­rösagyagos föld helyettesíti. Ám ez nerr. akadályozza meg a kitűnő pilótákat abban, hogy zökkenőmentesen „rak­ják” földre a két gépet. A váróterem: néhány faoszlop, s rajtuk cukornád szárából készült „zsúptető”. lieK kenő hőségben Felnőttel* tömege, s tor­namutatványokkal kedves­kedő úttörők fogadnak ben­nünket. Ezt követőén autó­kon nekivágunk a Kaye-i cukornád- és földimogyoró ültetvények dűlőútjainak. Ki­lométerekre a lakott hely­ségektől cukornádkunyhója előtt feszes vigyázzban áll egy, a zakóját három kitün­tetéssel dekorált idős kon­gói férfi, s katonásan tiszte­leg delegációnknak. (Kitün­tetéseit valószínűleg a füg­getlenségi harcokban való helytállásért kapta, s most talán ő az egyik hatalmas ültetvényparcella felügyelő­je.) Rekkenő hőségben ösz- szesen 64 kilométeres utat teszünk meg,, miközben meg­látogatjuk az ültetvények két cukorgyárát, s egy földár, o- gyoró-olajat sajtoló üzemet. Szakembereink szerint utób­biban állítják elő a világ egyik legjobb minőségű ét­olaját Előző írásomban említet­tem. hogy a francia tőke mi­lyen jelentős szerepet ját­szik még a kongói gazdasági ■ életben. Ez az említett há­rom üzemben annyiban ész­lelhető, hogy több francia mérnök is dolgozik bennük. A szakemberek gárdájának tagjai között azonban már vannak kongóiak is. Törődnek a szakképzéssel A nyugati tőke jelenléte cr ég inkább észlelhető a sa­ját kórházzal is rendelkező Holle-i káliumgyárban, aho­vá — egészen a gyár terüle­tére — az óceáni kikötővá­rosból, Pointe Noire-ból két kocsiból álló különvonaton érkeztünk. A 1100 munkást foglalkoztató gyárat francia tőkések és a Világbank köl­csönéből hét esztendeje 100 millió dollárért építették. Évente 430 ezer tonna, há­romféle szemcséjű káliumot állítanak itt elő. E mennyi­ségből a Nemzetközi Kálisó Kartell közreműködésével 420 ezer tonnát exportálnak. Hogy hová? A tőkés szer­vezet ténykedése egyelőre nehezen ellenőrizhető. A gvár igazgatója azonban már kül­földi egyetemet végzett kon­gói. a főmérnök, s vagy tu­catnyi mérnök viszont még francia. Tavalyelőtt rr.inteffv 200 honfitársuk dolgozott itt' alacsonyabb beosztásban, de azóta csökkent a számuk. A hazájukba visszatértek he­lyét NDK-beli és kongói ..középkáderek” foglalták el. S ami szintén nem lényeg­telen : a kormány kötelezte a tőkések szakembereit, hogy foglalkozzanak az üzem kon­gói munkásainak szervezett formában történő szakokta­tásával is. Derék nép A 86 hektárnyi területen berendezett, évente 3 millió tonnás áruforgalmat lebo­nyolító Pointe Noire-i kikötő igazgatóságában már a kon­góiak vannak túlsűlvh^n. Egyikük, egy körülbelül 25 esztendős elegáns fiatalem­ber lelkesen tájékoztat ben­nünket arról, hogy nemso­kára hozzáfognak a kikötő területének bővítéséhez. A többi közt halfeldolgozó üze­met is létesítenek rajta. A nyugati tőke tehát, bár jelen van a Kongói Néni Köztársaság gazdasági életé­ben. évről évre csökkenti* a befolyását — a szocialista or­szágok egyre növekvő se­gítségével is. Antikor Brazzaville-i szál­A kaliforniai óceoánográ- fiai intézet két kutatója tengervízzel öntözött asztali répát termesztett, amely egyébként édesebbnek bizo­nyult, mint az édesvízzel öntözött répa. Korábban azt tartották, hogy a legtöbb növény gyökere nem képes felszívni a 0,5 százaléknál több. sót tartlmazó talajvi­zet. A kísérletek bebizonyí­tották, hogy néhány növény magasabb koncentrátumot is lodánkból a hazánkba visz- szahozó repülőgéphez in­dulunk. a csillebérci úttörő­táborban járt leányka ismét csak így búcsúzik tőlünk: „Szervusztok magyarok!” Szívből mondjuk neki. s üdvözlésképpen a független­ségével jól sáfárkodó derék népének is: „Szervusztok kongóiak!” Tarján István (Vége.) képes felszívni, ha a gyöke­rekhez megfelelő mennyisé­gű levegő jut és megakadá­lyozzák a só gyökerek körü­li kristályosodását. Az első két hónapban — figyelem­mel arra, hogy az asztali répa igen érzékeny a sóra fejlődésének korai stádiumá­ban — édesvizes öntözést alkalmaztak, majd 2,5 hóna­pig 3,5 százalékos sótartal­mú vízzel folytatták az ön­tözést. Röpül a páva A Magyar Televízió nagy­sikerű Röpülj páva műso­rára a megyében is megkez­dődtek az előkészületek. A páva körök új, a szűkebb haza folklór hagyományai­hoz kötődő műsorokkal ké­szülnek a megyei bemutató­ra, amelyet — előrelátható­an — áprilife 16-án a" mező­túri városi művelődési köz­pontban tartanak meg. A Kórusok Országos Ta­nácsa megyei szervezetének rendezésében lebonyolított „pávás találkozón” a zsűri­ben már a televízió szakem- oerei ott lesznek és dönte­nek, ki, kik kapnak lehető­séget, hogy később a kame­rák elé kerüljenek. Művészeit szemle u szó no ki sárasban A Dózsa jubileumhoz kap­csolódva a szolnoki járási művészeti szakbizottság mű­vészeti szemlét rendez. A kulturális szemlén a járás vers- és prózamondói, iro­dalmi színpad jai, szín látszó csoportjai, énekesei, kórusai és zenekarai vesznek részt, — hivatásos együttesek a versenyen természetesen nem indulhatnak. A március 31-ig megtartott helyi bemutatók után április 23-án a tószegi művelődési házban tartják meg a kü­lönböző művészeti csoportok, szólisták járási versenyét. A rendezvénysorozathoz gyermekrajz-pályázat társul, valamint az általános és középiskolások tehetségkuta­tó irodalmi pályázata. Ikrek ikrei Egy hollandiai kisvárosban szinte hihetetlennek tűnő esemény történt. Két iker­testvérnek, Piet és René Tijssennek ugyanazon a na­pon ikergyermekeik szülöt­tek. Az apróságok, Edwin és Cantal, illetve Roy és Udo egészségesek. KI ÁLLÍTÁS Párizsban, a Nemzetközi Ornitológiái Szervezet ren­dezésében egyedülálló bemu­tatóra került sor. Az érdek­lődők megtekintették a ma- dárszépség-verseny legesé­lyesebb résztvevőit. A 200 kiállító olyan madarakat mutatott be, amelyek ere­detileg a melegégövi orszá­gokban honosak, európai te­nyészetekben azonban a leg­ritkább esetben fordulnak elő. Javaslataim a borvilágv2rsenyre ÜJSÄGHlR: Az első borvilág­verseny rendezője Magyaror­szág ... A rendezvényre 45 szőlő és bortermelő ország ka­pott meghívást. Vivat! Hurrá! Éljen! Hazánk méltóan régi nagy híréhez, borvilágversenyt ren­dez. Halál az antialkoholistákra! Mert minden önmagára és hazája tisztességére valamit is adó borissza most bátran és világraszóló méretekben fogyaszthatja majd kedvenc tütüit: a rizlinget és a leánykát, a kadarkát, vagy a muskotályt. Szóda nél­kül. Tisztán. Mert bárki beláthatja, hogy egy borvilágverseny idején józannak len­ni nem más, mint aljas elárulása annak az eszmének, amit egy borverseny a vi­lágon jelent, a bort szódával keverni pe­dig olyan tett, amelytől borzadva fordui el mindenki, akiben csak egy kis szesz is volt. Van. Vagy lesz! Elő tehát bortársaim a poharakkal, ne szégyeljük borvirágos orrainkat, mert le­het, hogy szép virág a rózsa, nem randa a szekfű sem, sőt állítólag a liliom is szép virág, de mindezek megfonnyadnak az irigységtől egy igazi borvirág láttán. Ah, mily veres egy ilyen borvirág, mily cirá- dás, a színek és az orrok játéka megbűvöli a nézőt, nem beszélve arról a teméntelen időről és borról amit befektetni kényte­len a borvirág tisztelője és nevelője. A borvirág is lehet kérem olyan hobby, mint például a kaktusz. És nem szúr! Javaslom hát, hogy Hegyeshalomnál, Csapnál, Bánrévénél és az összes határ- állomásokon a díszkapukat borvirággal díszítsük az alkalomból. Semmiféle raj­nai, vagy mózeli, grúz, avagy spanyol bor­virág; legyen az magyar,, kadarka, vagy rizlingszilváni televényen nevelt nemzeti­színű borvirág. Az anyját neki! És javas­lom azt is, hogy különös tekintettel a nemzetközi méretű vízhiányra, amely ho­va tovább katasztrófával fenyegeti a jó­zan emberiséget (mindig mondtam, hogy a víz az csak bajt okoz!), a világverseny ideje alatt a csapokban bor keringjék, az angyalát. A vízvezetéket kellő hozzáállással és nekitámaszkodással kereszteljük csak át szépen borvezetékre, a víztornyokból természetszerűleg bortornyok legyenek és vezessék be a bűnösök számára, hogy ke­nyéren és vízen éljenek. Vagy ezt már bevezették? Na ugye, milyen büntetés a víz! Sőt: javaslom, hogy egyáltalán a vizet, mint olyat iktassuk ki a világegyetem ránk eső részéből. Azt mondják a tudó­sok — és én ilyenkor nagyon hiszek nekik —, hogy a mi földünkön a víz az élet dajkája. Elég volt az öreg dajkából! Ki- nőttünk. Legyen a dajka a bor. Utóvégre világverseny van. És én élek, halok egy ilyen világversenyért, ahol inni nem bűn, de hazafias dicsőség, ahol a részegség fo­ka egyenes arányban áll az elfogyasztott ital mennyiségével és annak fokával. Éle­temet és magas véralkoholomat ezért a versenyért! Hogy mit tetszik mondani? Hogy ez egy olyan tudománvos izé? Eljárások és termesztések, meg ilyesmi... há! Szóval megint egy marhaság, hogy szórjuk az adófizetők pénzét. Ilyenek miatt nem telik nekem hova tovább a nyolcadik nagy- fröccsre. Hát érdemes lelkesedni?- Egy frászt. Ezek kérem akkor isznak, amikor jólesik nekik. Hallatlan. Amikor jólesik nekik. 1 < Tisztára, mint az állatok... . Gyurkó Géza 6 • Öntözés tengervízzel O Kungrád fejlesztése \ Az üzbég építészek elké­szítették Kö/.ép-Ázsia egyik légfiatalabb ipari városának, Kungrádnak fejlesztési ter­vét. A varos az egyik leg­gazdagabb földgnzlelőhely közelében mindössze néhány éve született, de hamarosan a szovjet vegvipar egvik fel­legvára lesz. A 25 évre ki­dolgozott városfejlesztési terv széles utcák és korsze­rű lakóházak, középületek építését irányozza elő; a la­kosság a negyedszázad alatt négyszeresére növekszik. Sokemeletes lakóházak új filmszínházak, iskolák, sportlétesítmények épülnek. A város körül parkokat te­lepítenek és mesterséges ta­vakat létesítenek. Szovjet—vietnami mű zeki együt működés A Gazdasági Külkapcsola­tok Bizottsága Moszkvában közölte, hogy szovjet mű­szaki együttműködéssel ed­dig több mint 150 ipari, me­zőgazdasági és egyéb objék- ,itum épült a Vietnami De­mokratikus Köztársaságban. Vietnami szakértők vélemé­nye szerint ezek nagv sze­repet játszanak a VDK gaz­dasági életében és védelmi képességének- megerősítésé­ben. Ezek adják például az ország villanyene-gia-terme- lésének harmadrészét, a szénte’-melés háromnegydét. Tavaly szeptemberben kez­dett üzemelni a VDK leg­nagyobb vízierőművének, a Thac—Ba-i erőművek első; ugyancsak szovjet segítség­gel készült gépegysége. A mongol szakmunkások Az ipar, a mezőgazdaság és az ország egyéb termelő ágazatainak dinamikus fej­lődése folytán növekszik a mongol szakmunkások lét­száma is. Jelenleg több mint 20 szakiskola és technikum működik, amelyekben 8000 jövendő szakmunkás fiú és lány tanul. Az elmúlt tíz esztendő alatt ezek az isko­lák 10 000 szakmunkást ad­tak az ország különböző ter­melő ágazatainak. Az új ötéves terv elő­irányzata szerint Mongóliá­ban tovább fejlődik és bő­vül a szakmunkáskéozés. ja­vul annak szakmai és neve­lési színvonala. A jelenlegi ötéves terv időszakában a mongol szakiskolák és tech­nikumok 27 000 szakmunkást képeznek a népgazdaságnak. Acélcsövek a Barátság II-höz 1971-ben kezdték el a Du­nai Vasmű új hegesztett csőgyártó üzemében a pró­batermelést. Itt a Barátság II. kőolajvezeték számára készítenek először acélcsö­veket. A legkorszerűbb tech­nológiával felszerelt félauto­mata gyártósoron 1971-ben 70 ezer méter, csaknem egy méter átmérőjű acélcsövet készítettek. (MTI fotó — Jászai Csaba felv. — KS) Chilében megszűnik a munkanélküliség A Chilei Egyetem közgaz­dasági és tervezési intéze­tének legutóbbi felmérése azt mutatja, hogy Chile köz­ponti körzetében, Santiago de Chilében, ahol a munka- nélküliség korábban különö­sen súlyos problémát jelen­tett, ma a munkaerő 95.2 százalékának foglalkoztatá­sát sikerült biztosítani. A munkanélküliek aránya 1956 óta a legalacsonyabb, ami a népi kormánynak az új munkaalkalmak tnegte- remtésére irányuló sokolda­lú erőfeszítéseit, azt a tö­rekvését bizonyítja, hogy a korábbi kormányzatok szo­morú örökségét egyszer s mindenkorra felszámolja. Ami a munkalehetőségek bővítését illeti, a munka­helyek száma 1970 decembe­re óta 65 000-rel .emelkedett. Jellemző, hogy az új mun­kahelyek 70 százaléka az anyagi termelés területén jött létre és mindössze egy­negyede keletkezett a szol­gáltatások szférájában (ki­vételt képeznek itt az alap­vető termelő szolgáltatások), ami megfelel a chilei nép jelenlegi ieénveinek. Éppen az anvagi termelés területén csökkent a legszembetűnőb­ben a munkanélküliség, kü­lönösen az éoítőioarbari, ahol egv év alatt a munka- nélküliek száma 33. a fel­dolgozó iparban Pedig 34 százalékkal csökkent.' Ez utóbbi területen a munka- nélküliek aránya mindössze 3,5 százalék. ami rekordot jelent Külföldi befektetések Indiában India pénzügyminisztere bejelentette a parlamentben, hogy 1970 március végén az országban a külföldi magán- beruházás 12 980 millió in­diai rúpia értékű volt. szem­ben az 1963 március végi 6940 millióval. A külföldi társaságok részlegeinél és leánvváral-tainál e«-lrö-»ölt baf^v+e^seK rés-esetése a külföldi beruházások teües összegéből az 1963. évi 70 százalékról 1970-ben 48 szá­zalékra csökkent, a kölcsön­tőke részesedése pedig a külföldi tőkeberuházásokból 15-ről 36 százalékra emelke­dett. A miniszter rámutatott, hogy ez a tendencia . egész­séges”. A külföldi társasá­gok nveresá«ptnek külföldre törfánő átutalása 17 1QS7'68- as évi 1 so 9 -mu ’--Uai ni- rv-ár ól io«a»rn.Ken |20 mil­lióra csökkent

Next

/
Thumbnails
Contents