Szolnok Megyei Néplap, 1971. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-12 / 293. szám

VANNAK TARTALÉKAINK *»egint mindenki gazdasági szakértg lett. Ezúttal azorszá- Jj£ gos gazdasági aktívát követően nőtt meg a közvélemény érdeklődése népgazdaságunk helyzete iránt. A dolog természetéből következik, hogy ezen az értekezleten az alap­vetően pozitív összkép mellett sok szó esett a negatív je­lenségekről. Ez nem baj, hisz azért ült össze az értekezlet, hogy segítse a problémák megoldását, újabb akadályokat gördítsen el népgazdaságunk fejlődése elől. Nem újdonság nálunk a problémák megoldására irá­nyuló őszinte hang, az ilyenfajta kendőzetlen helyzetfeltárás és elemzés, mint ezen az értekezleten is tapasztalható volt. Ezért a közvélemény nagyobb része — tapasztaljuk is — helyesen értelmezi az elhangzottakat De mint általában, most is szép számmal akadnak, akik félreértik, s ném a valóságnak megfelelően ítélik meg népgazdaságunk helyzetét. Az egységes álláspont kialakítása nagyon fontos. Ugyanis az elért eredmények túlbecsülése és az ebből táplálkozó teljesíthetetlen igények, követelések felsorakoztatása ugyan­olyan káros, mint a nehézségek felnagyítása, amely leszerel, elbátortalanít, indokolatlan megszorító intézkedésekre vezet­het. Mindkét véglet bizonyos demagógia lehetőségét is ma­gában hordja. Az előbbi a „mindent lehet, csak akarni kell”- féle áligazság alapján állva bombázhatja a közvéleményt követelés-listákkal, mit sem törődve az objektív adottsá­gokkal, s fenntartva a lehetőséget, hogy a végén megint oda­mondogasson: „Lehetett volna, de nem akarták”. A másik véglet alapján a demagógia odáig is elfajulhat, . hogy gaz­dasági irányítási rendszerünk egészét kérdőjelezi; néhány negaítv jelenség növekvő fácskájától nem látva gazdasági életünk egészségesen fejlődő szép fiatal erdejét. Helyenként felelevenedtek a gazdasági reform megíté­lésével kapcsolatos korábbi viták. Hallatszottak olyan han­gok, amelyek a megnövekedétt vállalati önállóságot okolták, másik oldalról meg éppen a reform szabályozóiba szükség­szerűen beépített fékek azonnali kiiktatását követelik, mint a jelenleg mutatkozó gondok okát. Ha a vitázók visszanyúlnak a reform kezdetéhez érveik­kel, tegyük meg mj is. Kezdettől fogva hangsúlyozták párt­ós kormányszerveink, hogy önmagában a reform — működ­het még oly tökéletesen is — nem gyógyír, nem csodaszer. Az előrehaladás, a gazdasági fellendülés, az életszínvonal­emelés elsőrendű és alapvető feltétele a termelés növekedése. A gazdasági reform ennek szolgálatában áll. Ebből követ­kezik, hogy mai gondjaink megoldásának kulcsa is o terme­lés szférájában található. Ezzel nem tagadjuk azt a szükség- szerűséget, hogy időnként a reformon is lehet módosítani, javítani — meg is kell azt mindig tenni idejében. A gazdasági aktíva értekezleten elhangzottakkal kap­csolatban a pártszervezeteknek, a politikai felvilágosító tevé­kenységnek is van feladata. De a dolgok dialektikus egysége itt is érvényesül. (Ha meggátolnánk, mert nem jól értjük, újabb hibák forrását teremtenénk meg.) A megoldás döntő láncszeme a termelés. Az ott jelentkező gondokat, hibákat semmilyen jó tömepropagan'da ném Képes megoldani. 'Mond­hatnánk úgy is, lyukat beszélhetünk a munkások hasába, ha egyszer valamiért nem forog a gép, ott produktum sem lesz. Ám fordítva is igaz ez: a legjobb gazdaságpolitika, a legjobban szervezett gazdasági munka sem nélkülözheti az okos felvilágosító szót, a jól szervezett, magasszínvonalú tömegpolitikai munkát Befejeződött a KISZ VIII. kongresszusa Szolnok megyei fiatal ez újjáválasztott központi bizottságban . Szombaton az Építők Ró­zsa Ferenc székházában foly­tatta munkáját a Magyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség VIII. kongresszusa. Az elnökségben foglalt he­lyet Kállai Gyula, a Politi­kai Bizottság tagja, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának elnöke, Pullai Ár­pád, a Központi Bizottság titkára. Az elnöklő Demeter Piroska, a KISZ Intéző Bi­zottságának tagja bejelen­tette: a kongresszushoz is­iiét többszáz üdvözlő táv­irat érkezett KISZ alapszer-, vezetéktől, bizotságoktól, út­törőcsapatoktól, külföldi testvérszervezetektől, ame­lyekben eredményes mun­kát kívánnak a magyar if­júkommunisták tanácskozá­sának. A pénteki szekcióülések munkájáról szólva az el­nök elmondta: az öt szek­cióban együttvéve 131 kül­dött, illetve meghívott szó­lalt fel. Ezután a szekcióülések el­nökei tájékoztatták a mun­kacsoportokban végzett te­vékenységről a KISZ kong­resszusát. I ‘ • ' Ifjúmunkások# diákok# falusi fiatalok KISS LÄSZLÖ, az ifjú­munkás szekció elnöke be­számolójában egyebek kö­zött elmondotta, hogy a munkabizottság résztvevői egyetértettek azzal: javítani kell az alapszervezeti KISZ vezetők munkájának haté­konyságát. Jobban figyelem­be kell venni az üzemi ifjú­ság egyes rétegeinek sajátos helyzetét, igényeit s foko­zottabban kell törődni a munkáslányok, fiatalasszo­nyok problémáival. A szek­ció indítványozza: az ifjú­munkás tanács dolgozza ki a fiatal dolgozó értelmiség körében végzendő KISZ tevékenység irányelveit, s kérjen részt az ifjúsági törvény miniszteri végrehaj­tási utasításainak kidolgozá­sából. Felhívták a szakszer­vezetek figyelmét: töreked­jenek markánsabb, sajáto­sabb ifjúsági nevelőmunka kialakítására. KATONA ISTVÁN, a me­zőgazdasági és falusi szek­ció elnöke arról adott szá­mot, hogy a hozzászólók nagy felelősségérzettel ele­mezték a falusi fiatalok éle­tét, gondjait Nyomatékosan hangsúlyozták: erősíteni kell a falusi KISZ-szervezetek tömegbefolyását, vonzóbbá kell tenni a szervezeti éle­tet, s az érdekvédelmet a kötelességek teljesítésével összhangban kell gyakorolni. A munkabizottság javasolja a kongresszusnak: nyilvánít­sa befejezettnek a szakmun­kásképzés, valamint a rét- és legelőjavítás felett vál­lalt védnökséget, s adjon megbízást a Tisza H. víz­lépcső telepítése felett vál­lalt védnökség folytatására. Hívja fel a vidéken élő fia­talokat; segítsék a hús­program megvalósítását, erejükhöz mérten vállalja­nak részt a településfejlesz­tésből, a községek vízellátá­sának. csatornázásának fej­lesztéséből. ’ TÖRÖK IMRE, az egyete­mi és főiskolaj szekció el­nöke elmondta: a munka- csoport tagjai elsősorban azt emelték ki, hogy javítani kell a személyre szóló neve­lőmunka hatékonyságát, .erő­síteni az egyetemi élet belső demokratizmusát — a jogok és a felelősség együttes ér­telmezésében. Hatékonyab­bá kell tenni az egyetemi­főiskolai párt- és KISZ- szervezetek e 'vüttmüködé- sét, kapcsolatát, olyan ér­telemben is, hogy a hallga­tók vállaljanak cselekvő részt az oktató-nevelő mun­ka folyamatában. Nagyobb gondot kell fordítani a szabadidő, a kulturális és sporttevékenység szervezé­sére, a nemzetközi diákkap­csolatok szélesítésében rejlő lehetőségek kihasználására is. A szekció szükségesnek tartja a fiatal értelmiség helyzetének elemzését. NÁNÁSSY GIZELLA, a kö­zépiskolai és szakmunkásta­nuló szekció elnöke beszá­molójában hangsúlyozta: a munkacsoport felszólalói hozzászólásukban megerő­sítették, hogy a mozgalmi munkát a közösségi élet fejlesztésével, a diákok köz­életi tevékenységével kell párosítani. Alapvető köve­telmény: mindenütt a reá­lis erőket felmérve határoz­zák meg a KISZ-munka kö­vetelményeit. Az ifjúsági törvény végrehajtásával kapcsolatban a szekció ja­vasolja; vizsgálják meg a középiskolai és szakmunkás- tanuló fiatalok öntevékeny­ségének, önkormány zatágak továbbfejlesztési lehetősé­geit. Javasolták továbbá a IV. országos diákparlament összehívását 1972 őszére — „A közéletiség, a közéletre nevelés az iskolában” kö­zépponti témával. . KÓCZIÁN ERZSÉBET, az úttörőszekció vezetője be­(Folytatás a &. oldalon) Megszületett a két német ál am első kormányközi szerződése Részletes tudósításunk a 2. oldalon. Kádár János hazautazott Varsóból Kádár János, az MSZMP KB első titkára a LEMP kongresszusán részt vett magyar pártküldöttség ve­zetője és Komócsin Zoltán, a küldöttség tagja tegnap este hazautazott Varsóból. Wla: Falusi fiatalok Éves számvetés a pártszervezetekben 3. oldal Két perc nyelvművelés Vasárnapi dörmögések 4. oldal Történelem emberközelben Szövetkezeti magvetők 5. -oldal Felvágsz a milliómra 6. oldal A fentiek nyilvánvalóan bizonyítják, hogy gazdasági éle­tünk gondjainak megoldásánál sem nélkülözhetjük a szem­lélet és a cselekvés egységét. Ehhez nagyon alapos elemző munka és ennek alapján sokoldalú tömegpolitikai munka szükséges. Annak az elvnek az újbóli hagsúlyozásával, hogy a megoldás kulcsa a termelés szférájában van, mégis — mint­egy jelzésül — utalhatunk arra, milyen sok kérdéssel és sok­oldalúan kell a törpegpoli tikénak (a gazdasági aktíván fel­merült problémák 'megoldását segítendő) foglalkozni. Mindenképpen a magyar népgazdaság jelenlegi fejlett­ségi fokából kell kiindulni, s ennek egyik jellegzetessége, egyben sok probléma forrása, hogy most értünk a fejlődés extenzív szakasza után annak intenzív szakaszához; ugyan­akkor még nem eléggé bejáratott az a gazdaságirányítási rendszer, amely az intenzív szakasz követelményeinek felel meg; fejlődésünk a tudományos és technikai világforradalom kibontakozásának történelmi időszakával esik egybe; X. kongresszusunk célként tűzte ki a fejlett országok színvona­lára való felemelkedést; és még sorolhatnánk azoka+ a té­nyezőket, amelyeknek komplex módon való vizsgálatával, figyelembevételével találunk csak helyes választ egy-egy konkrét probléma megoldására. (Gondolunk itt a beruházási feszültségre, az ár-bér színvonal kérdéseire, a külkereske­delmi mérleg egyensúlyba hozására és hasonló, megoldásra váró kérdésekre.) t gazdasági aktíván elhangzott, hogy sohasem rendel- /£ keztünk akkora tartalékkal gazdasági életünk további fellendítéséhez, mint most. Okos, jó gazdaságpolitikai intézkedésekkel ezeket a tartalékokat mozgásba lehet hozni. Ezt a gondolatot nyugodtan kiegésztíhetjük azzal, hogy az erkölcsi-politikai tényezőket, a termelőmunka morális feltételeit tekintve ezek a tartalékok még nagyobbak. Negyed­század sikeres politikai harcának tapasztalatai, dolgozóink mind megalapozottabb szocialista gondolkodása, a mindig megújhodni és ilyenkor hegyeket elmozgatni képes szocia­lista yersenymozgalom olyan bázis a tömegpolitikai munka számára, amelynek jó felhasználásával a siker bizonyos. Ezért mondjuk, hogy a jó gazdaságpolitikai intézkedések mellett most magasszínvonalú politikai felvilágosító mun­kára van szükség. Az elkövetkező évben ennek kialakítása, megszervezése és folyamatos alkalmazása lesz az egyik leg­fontosabb feladata pártszerveinknek. V. J. HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK—- HÍREK Czinege Lajos hazaérkezett Ausztriából Pénteken a késő esti órák­ban hazaérkezett Czinege Lajos vezérezredes, honvé­delmi miniszter Ausztriából, ahol Karl Lütgendorf dan­dártábornoknak, az Osztrák Köztársaság szövetségi had­ügyminiszterének meghívá­sára tett nemhivatalos láto­gatást. Civilben a közbiztonságért Tegnap délelőtt tanácsko­záson értékelték a Szolnok városi, járási rendőrkapi­tányság vezetői az önkéntes rendőri munkát. Léder Lász­ló rendőrőrnagy a városi, járási kapitányság vezetője beszámolójában a megye- székhelynek és környékének közbiztonságáról szolt. Kü­lön kiemelte azt az elisme­rést érdemlő szolgálatot, melyet az önkéntes rend­őrök végeztek a közbizton­ság megszilárdítása érdeké­ben. A jövő terveiről szólva is­mertette azokat az új ten­India három felíélele a lííz^/iiiicyre Tfizpárbaj a Szuez'-csatornánál Súlyos harcok Indokínában Külpolitikái tudösítAsaiHk a 2. oldalon nivalókat, amelyekre a ja­nuár 1-én életbelépő Btk. módosítás sarkallja a köz­biztonság őreit. A gyakori rendőri intézkedések elle­nére sem kielégítő a kerék­párok és lovaskocsik közle­kedésbiztonsága. Az ipar ugyan minden felszerelést legyártott, ami a kerékpárok biztonságos közlekedéséhez szükséges, az emberi nem­törődömséggel, felelőtlen­séggel, a rendőröknek, ön­kéntes rendőröknek kell fel­venni a harcot. A tanácskozás a kiváló önkéntes rendőrök jutalma­zásával zárult. Nemcsak a járási, városi kapitányság vezetői ismerték el az ön­kéntes rendőrök munkáját, hanem a munkahelyi veze­tők is elküldték képviselői­ket. akik a vállalat, terme­lőszövetkezet kollektíválának köszönetét, erkölcsi és anya­gi elismerését tolmácsolták. Napirenden a költségvetés Az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága szombaton a Parlament Go­belin-termében — dr. Pesta László elnökletével — ülést tartott és megtárgyalta az egészségügyi tárca 1972. évi költségvetésének javaslatát. Az ülésen részt vett dr. Tóth Béla egészségügyi mi­niszterhelyettes és Pólyák János, az országgyűlés jegy­zője. Az Egészségügyi Minisz­térium előterjesztése részle­tesen foglalkozott, az 1972. évi beruházási lehetőségek­kel. Sárközi padlásmúzeum Népi munkaeszközöket, szerszámokat és használati tárgyakat őrző padlásmúzeu­mot rendeztek be a Tolna megyei Decs község járási művelődési házában. A hon­ismereti szakkör tagjai a padlásokon, a pincékben, a kamrákban, a házak félre­eső zugaiból gyűjtöttek össze a régi Sárköz emlé­keit, s az egész község tár­sadalmi segítségével alakí­tották ki a gazdag múzeu­mot. Az értékes gyűjtemény legutóbb paraszti edények­kel, korsókkal, kancsókkal gyarapodott. Bogár András helybeli lakos az 1700-as évekből származó kender­fésülő vasgerebent, vala­mint egy szamárnyerget ajánlott fel a község mú­zeumának. KISZ-klub a szolnoki ruhagyárban* Szombaton este a Május 1. Ruhagyár szolnoki gyáregy­ségének hárorr százötven fia­talja szép ajándékot kapott. A KISJ kongresszus tiszte­letére a gyár mozgalmi és gazdasági vezetői önálló he­lyiséget biztosítottak a fia­taloknak. amelyet a két­száz kiszista nagy szorga­lommal rendezett be. A többségében lányokból álló három KISZ alapszervezet­nek sokat segítettek a Gá­bor Áron honvédségi alaku­lat kiszistái is. Ezért együtt tartották a Télapó esttel egybekötött szombati avatót is. Dr. Or­bán Péterné igazgató adta ót a klubot, azt a gyári if­júság nevében Kozák J .dit, a KISZ csúcsvezetőség tit­kára vette át és köszönte meg. A városi KISZ bizott­ság munkatársai is ott vol­tak az eseményen. A fiata­lok kellemes műsoros esten szórakoztak az úi klubban, arrelynek programját a kö­zeljövőben alakítják ki. Januártól létszámemelés (Tudósítónktól) Két és fél év óta dolgozik Kunhegyesen e Beloiannisz Híradástechnikai Gyár tele­pe. Mint lapunkban már kö­zöltük, az ideiglenes mun­kahelyről iövüre valóságos gyárba költöznek a munká­sok. Az új gyár a nagy­község szélén épül, s előre­láthatólag 1972. augusztus 20-ra készül el. Hovanecz István, a telep vezetője már erre az időre tervez: —Az első időszakban két műszakban háromszáz dol­gozót foglalkoztatunk majd. Mír januártól készülünk a költözésre, létszámbővítésre. Januárban hatvanöt új dol­gozót veszünk fel, március­tól pedig három műszakra térünk át, hogy az újak fel­készülhessenek, mesrtanuliák a munkát. A betanulási Idő 22t óra s erre az időre óra­bért fittünk. — Az érd ‘klödésrc jel­lemző, hogy már tíz szülő jelentkezett, aki általános iskolát végzett gyermekét nálunk szeretne elhelyezni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents