Szolnok Megyei Néplap, 1971. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-11 / 292. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. december 10. Észt barátaink között (4) Baltikumi halászok Téli kikötőben a középnagyságú halászhajók Gépkocsink tipikus északi tájakon suhant, fenyvesek és nyírligetek váltogatták egymást. Meglepően sok a tanya, hazai fából épültek. Az úttest két oldalán szép fenyősövény húzódik. Úgy mondják, a hófúvások ellen védik az utat Egyébként Pämuba mentünk, amely 150 kilométerre fekszik Tal- linntól. A város 35 ezer lakosú üdülő- és halászati központ Csodálatos tengerpartját a szezonban tízezrek keresik fel, ilyenkor kétszerese a lakossága. Mi a város halászati kolhozába és feldolgozó üzemébe igyekeztünk. A kolhozban Valdemar Randmaa, a kolhoz elnöke és Reiland Endel főmérnök fogadott és tájékoztatott bennünket Randmaa elvtárs az alakulástól kezdve — 1949 — elnöke a kolhoznak. Három évvel ezelőtt egyesültek a város másik szövetkezetével, S újból őt választották a Szövetkezet vezetőjévé. A kolhoznak kétszázhetven tagja van. közülük százöt-, vennyolcan járják a Balti- és az Északi-tenger vizeit Hajóik eljutnak Svédország és Norvégia partjáig is. Nekünk az elnök azzal büszkélkedhetett, hogy október 17-én már teljesítették évi halfogási tervüket, mely 4500 tonna. Év végéig még 000 tonnányi halat szeretnének fogni, kb. 2 millió rubel értékűt A szövetkezet tagjai zömmel középkorúak. De vannak fiatalok is. A távoli vizekre ők járnak halászni. A kolhoz tíz nagy hajóval rendelkezik, ezenkívül több tucat középnagyságú — 15 H20 lóerős — hajójuk, s mintegy 100 „kisebb” csónakjuk van. Ezeket saját üzemükben gyártják. A kolhoz tagjai nehéz munkával keresik kenyerüket. Igaz, jól megfizetik őket A halászok átlagjövedelme meghaladja a havi 200 rubelt. Az adminisztratív dolgozók ennek csak felét keresik. A kifogott halat most a helyi feldolgozó üzembe, konzervgyárba szállítják. De négy év múlva saját konzervgyáruk lesz. Már elkészült a 4,2 millió rubel értékű beruházási program. Építését az állam hosszúlejáratú kölcsönnel segíti. Az új üzemben több mint százan dolgoznak majd. A kifogott hal 30 százalékát itt dolgozzák fel. Az üzem 7—8 év alatt amortizálódik. Beszélgettünk a halászok életkörülményeiről. Megismerkedtünk Paava Heinnó brigádvezetővel, ő is halászcsaládból származik. El sem tudná képzelni, hogy másutt dolgozzon. Tallinnban végezte a tengerész, halász iskolát A halászok többsége saját házában lakik. A kolhoznak négy, többemeletes lakóháza is van. A kolhoz jelentős összegeket fordít szociális és kulturális célokra. Anyagilag segíti nyugdíjasait Klubot tart fenn, mely rendkívül mozgalmas. Alkalmunk volt megismerkedni Elvi Feld- mannal, a függetlenített kul- túrfelelőssel. A fiatalasszony készíti a klub tartalmas programjait. Többek között zenekaruk, kórusuk és népi- tánc együttesük van. Már készülnek a jövő évben Tal- f linnban rendezendő népi- tánc-fesztiválra. Vendéglátóink figyelmességének köszönjük, hogy elvittek bennünket a helyi halfeldolgozó kombinátba. Az automatizált, kétmfisza- kos üzemben főként nők dolgoznak. Mintegy 60 féle konzervet készítenek. Többek között a nálunk is kedvelt füstölt olajos halat, a sprotnit. A gyár termékei számos országba eljutnak. VÉGE. Máthé László A magyar állami«» a Kongói N.*pi Köztársaságban A Magyar Népköztársaság nagy rokonszenvvel és barátsággal fordul a gyarmati elnyomás alól felszabadult, függetlenné vált fejlődő országok felé. Erről tanúskodik Losonczi Pálnak, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa elnökének Brazzaville-i látogatása is. Ez az első alkalom, hogy a magyar állam elnöke a Kongói Népi Köztársaság területére lép. Magyarország baráti érdeklődése a kongói nép iránt a kapcsolatok eddigi alakulásában és azok fejlesztésére irányuló erőfeszítésekben is megnyilvánul. Magyar részről több delegáció járt már a baráti afrikai államban, keresve az együttműködés ki szélesítésének lehetőségeit. Az elmúlt évek folyamán a kölcsönös kereskedelem már bebizonyította, hogy hasznos és mindkét fél számára előnyös a két ország közötti gazdasági együttműködés. Hazánk jelentős mennyiségben vásárol bútoripari trópusi faféleségeket a Kongói Népi Köztársaságból. A magyar fél különböző közszükségleti cikkeket exportál Kongóba. A szállítások bővítését segítené , a két ország között már előkészületben levő kereskedelmi megállapodás megkötése. A szerződéssel várhatóan újabb lehetőségek nyílnak majd a magyar—kongói gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok szélesítésére, hiszen magyar részről a bútoripar jelentős fejlesztése a faimport további növelésért teszi szükségessé. Másrészről a kongói piac különböző fogyasztási és beruházási javak importját igényik immm rmomi tmm Vitatható magatartások Bernard Shaw társaságban rendszerint törekedett arra, hogy gátlástalan beszédével és megjegyzéseivel megbotránkoztassa a jelenlévőket. A mellette ülő regényíró, aki egész életében arra ügyelt, hogy szigorúan tartsa magát honfitársai illemszabályaihoz és senkit pe sértsen meg, egy alkalommal nem tudott visszafojtani egy megjegyzést: — Ha ön így folytatja, Mr. Shaw, akkor hamarosan elveszíti a legutolsó barátját is. — Meglehet — válaszolta Shaw —, de ha az ön példáját követném, akkor már régen elvesztettem volna az utolsó ellenségemet is! Éremgyűjtő harcsa „Numizmatikusnak” bizonyult egy harcsa, amelyet Karakcsikum tadzsik település közelében a Szir-Darja torkolatánál fogtak ki. A hal gyomrában a VII. századból való pénzérméket — dirhe- meket —, egy 1796-ból származó orosz ötkopejkást és egy emlékérmet találtak. Űj „antizaj” ablakok Egy svéd üveghuta új kombinált védőüveget fejlesztett ki. Több, egészen vékony üvegtáblát úgy illesztenek össze, (mindössze 33 mm vastagságban), hogy Felfújható műanyag 1973-ban az NSZK-ban az USA piacára gyártott összes személygépkocsit olyan „visz- szatartó berendezéssel” kell ellátni, amely az elől ülőket azok ne érjenek össze. Ily módon fokozzák az üveg zaj- csillapító és hőszigetelő hatását. Ez a hatás egyébként egyenértékű egy 80—100 mm vastag üvegtábláéval. párnák... összeütközés esetén felfogja. Erre a célra a Bayern Chemie GmbH olyan gázgenerátort fejlesztett ki, amely az összeütközés pillanatában műanyag párnákat fúj feL Alkoholellenes gépkocsi A japán Honda autóművek a gyár jelentése szerint kifejlesztett egy szerkezetet, amely, ha beépítik az autóba, megakadályozza az ittas gépkocsivezetők által okozott baleseteket. Mint a vállalat képviselői kö|ölték, az ezek. Kel a készülékekkel felszerelt autókban a motor automatiA polimer fokozza Romániában az iasi politechnikai intézet tudományos munkatársai egy epiklórhid- rin elnevezésű polimer* ál. lítottak elő, amelyet jóminőségű papír gyártásához kusan kikapcsolódik, ha ittas vezető ül a kormányhoz. Az alkoholellenes szerkezetet a kormánykerék agyához szerelik fel. A vezető lehellete hozza működésbe. Ha a vezető egy kicsit italos, elekt' ronikus jelek kikapcsolják a motort. i szilárdságot használnak fel. Az epiklór- hidrin hozzáadásával a papír fokozottabban ellenáll a nedvességnek, és ráadásul lényegesen csökken az egyéb adalékanyagok költsége. Szövetkezeti magvetők IL A második magyar földreform rendelet nyomán egy- re-másra alakultak a földigénylő bizottságok; Az országban hatszázezer földnélküli és kisbirtokos kapott földet. Szolnok megyében a földosztás a földek 28,4 százalékát, 260 ezer holdat érintett. A parasztgazdaságok az 1935,-i 91,5 ezerről 111 ezerre emelkedtek. A 32,5 ezer új gazdából korábban 4,5 ezernek nem volt semmiféle földje. A földreform után a megyében a birtokviszonyokat a kis- és középparaszti tulajdon jellemezte. A 20 holdon aluli gazdaságok 77 ezerről 104 ezerre nőttek a 100 holdon felüli birtokok pedig 862-ről 234-re fogytak. Kivételes érdekesség volt a besenyszögi. Temérdek sok, 17 ezer hold rossz sziki földet mért ki a bizottság. Húsz-harminc holdjával osztották, mert nagyobb családos ember csak ennyin élhetett meg. A föld azé lett, aki megműveli. Nem próbáltuk átugrani a történelmi szakaszt. A szövetkezeti gazdálkodáshoz így vezetett az út: szétverni, megsemmisíteni az úri nagybirtokokat és utána önkéntes társulás alapján megszervezni a termelőszövetkezeteket Az összefogás első iskolái, a földmívess7övetkezetek célt és eszközt jelentettek egyszerre. Az úri nagybirtok megsemm'c'tóse a föld szétosztásával még nem lehetett teljes. A gazdasági felszereléseket. énületeket. majorokat is ki kellett sajátítani. De hogyan? Egy embernek nem adhatják az uradalmi istállót, nem lehetett feldarabolni a rizsföldeket, s lehetetlen volt igazságosan szétmérni az ültetvényeket. Másrészt az uradalmak gazdasági szerszámai is alkalmatlanok voltak a kisparcellákra, hiszen a nagyüzemre méretezték. A földreform nagy vívmányának számít az uradalmi birtokok felszereléseinek, gazdasági szerszámainak kollektív kisajátítása. A földosztási rendelet már kitér erre. Előírja, hogy: „Az igénybevett birtokokhoz tartozó kisajátított gazdasági jelszerelést, gépeket és gazdasági épületeket, amenyniben az nem jelel meg a termelés érdekének, a jöldhözjuttatottakból alakítandó jöldmívesszövetkezet tulajdonába kell adni.” A magyar falu történetében fgy indul egyszerre a földosztás és a földmíves- szövetkezetek alakítása. Ügy is mondhatnánk, a földreform betetőzése, a földosztás ikertestvére, a föld- mívesszövetkezet. Megvénk első szövetkezeteiről, az első földmívesszövetkezetek kezdő lépéseiről, sck visszaemlékezés, feljegyzés, dokumentum maradt fenn. Mind bizonyítja, nagyon sok jászsági, kunsági, tiszazugi teleoülésben az történt, a földigénvlő bizottság tagjaiból alakult meg s földmí- vesszövetkezet. A fö'disény- lő bizottságok elnökei lettek nagyon sok helyen a földművesszövetkezetek első elnökei, a földigénylő bizottság tagjai, a földmíves szövetkezet első Vezetni. Sőt a falu kommunista vezetői, a földosztó bizottság és a . földmíves- szövetkezet vezetői is egy- személyben. Pusztamonostoron, L itkei Lajosné emlékei szerint a földosztó bizottság határozta el az fmsz alakítását. Kuncsorbán Földes Lajos, mint a földigénylő bízott- tagja, résztvett azon az 1945. márciusi megbeszélésen, amelyen a földosztó bizottság ülésének napirendjén a földmívesszövetkezet alakításának gondolata szerepelt. A jászfényszarui Dányi János, tizenkilences vöröskatona így mondja el a földmívesszövetkezet létrejöttét: „Megalakítottuk a földosz- tó bizottságot és a földre- jorm végrehajtását megkezdtük. Én voltam ~z elnöke. Alakítottunk egy vadász- társaságot, úgy, hogy húsz ember kezébe puska került. Végre is hajtottuk a jöldre- jormot és megalakítottuk a jöldmívesszövetkezetet ötvenkét jöldhözjuttatottal.” Dányi János volt Jászfény szarun a földigénylő bizottság elnöke és ő lett előbb a szakszervezet, majd a földmívesszövetkezet első elnöke is. A törökszentmiklósi Papp István emlékei szerint: „1945. február 28-án már osztották a földet. Tizenhat nagy gazdaságot mértek tel. .íz éle* megindításához. a szántás-ro4is megkezdéséhez az úi földhöz iutt at olt aknak a 'kommunista párt révén mintegy 600 mázsa búzát ad*ak. amelyet a szovjet csávátok találtak meg a föl 'birtokosok* által elrejtett vermekben. A szenttamási lókórházból 60 lovat hoztak az új földhöz juttatóitoknak. S megalapították a „Szabadság Termelő- és Értékesítő Szövetkezetei”, a Vasas helyiségében, ahol a pártszervezet is működött.” Ez a kommunista párt, s az őket követők szövetkezése volt, a földmívesszövetkezet életre- hívói Törökszentmiklóson a Nemzeti Paraszt Párt vezetői és tagjai voltak. Közöttük Fekete Imre, a városi földosztó bizottság ötös bizottságának tagja. A tiszaszentimrei földmívesszövetkezet is hasonlóan indult. A szövetkezet első ügyintézője a földosztóbizottság tisztségviselője és a kommunista párt községi titkára is volt. Idős Réti Ferenc, a földigénylő bizottság és a szövetkezet elnöke is volt. Ebben az időben a szövetkezet vezetői és legtevékenyebb tagjai az említetteken kívül idős Kéri Sándor, Csatári János, Kiss Albert, idős Kéri József, F. Kiss József, idős Ladányi Alajos, ifjú Fóuzer János, míg Űjszentgyörgyön Kun János, Suszter József, id. Orosz János és Szászi Sándor voltak, akik a földigénylő bizottságban és a földmívesszövetkezetben egyszerre dolgoztak. Túr- kevén a munkáskörben alakult meg az UFOSZ is, a földmívesszövetkezet is. Vezetői, tagjai azonosak voltak a földosztó bizottságnak. az UFOSZ-nak és az fmsz-nek. Abban a munkás- körben működtek, amelvet saját filléreikből építettek a város munkásemberei még a felszabadulás előtt. Jászáoátin Naavpál Béla. a községi földigénvlő bizottság tagia a földműves- szövetkezet első oénztárosa és megalakulása után nemsokára ügyvezetője is lett. Mennyire személy szerint és szervezetileg is egyet jelentett ' a földigénylő bi« zottság az első földművesszövetkezetekkel, arra éppen a jászapáti történet is jellemző. „Volt itt egy Pethes Miklós nevű nagygazda, egy horthysta százados, akinek a földjét a földigénylő bizottság kiosztotta. Ez az ember behívatott a tanyájába 1946 tavaszán, hogy őneki a tanyáját, gyümölcsösét hagyjuk meg és osz- szuk újra úgy a földet, hogy ez a terület maradjon ki a kiosztott földek sorából. Annakidején a *öldosztó bizottságban gazdasági szerszámait, vetőmagját és tanyáit is kiadtuk az újgazdáknak. Ez nagyon fájt neki. Amikor egy év után visszajött, mivel elmenekült a szovjet csapatok elöl, hivatott en- gemet, mint a földmívesszövetkezet elnökét, az ügye tisztázására. At is mentünk. Én. Südi Dénesné és Gömöri János bácsi. Elénk tárta az én aláírásommal ellátott értesítést, amit ő fötmedvény- nek nevezett. Azt mondta, má'. fogadott is kertészt, aki felébe dolgozná neki a visz- szakövetelt erületet. Sőt még egy tanyát is követelt ahol a kertész lakna. Mivel a százados úr nagyon katonásan beszélt velünk, felsőbb rendelkezésre hivatkozva, mi is katonásan adtuk meg a választ a százados úrnak. Százados úr! — mondtuk — az Ideiglenes Magyar Nemzeti Kormány és a Magyar Kommunista Párt intézkedései alapján jogunk van az elhagyott javakat birtokba venni. M: ezen nem változtatunk. Vegye tu ’o- másul, hogy töldosztó bizottság és a töldművessz"- veikezet semmilyen földet vissza nem ad. Végeztünk. Ezzel otthagytuk." Még arra is van példa a \ megyében, hogy a földmívesszövetkezet földet oszt. Telek Balázstól tudjuk: Szol- nok-Szandaszőllősön a szolnoki földmívesszövetkezet elnökével, Kovács Imrével összehívta a szövetkezet tagságát és kiosztották a Lengyel-telep néven ismert 25 —30 hold szőlőt. Ezért Telek Balázst telefonon hívták fel s szidták, fenyegették, feleségének levelet írtak: „A maga ura tönkretette a szép birtokot, szétverte. Ezért meglakol”. Sőt a lengyel-telepi földosztás napján az utcán. Szolnokon téglát dobtak rá. Telek Balázs a saját faluján kívül általános tapasztalatokkal is szc'gál, mivel később or UFOSZ (Üjgazdák és Földhözjutta- tottak Országos Szövetsége) megyei titkára lett 1946. márciusában. „Az elvtárs elmondja, hogy a földosztó bizottságok és a földmívesszövetkezetek kapcsolata igen szoros volt. Túlnyomó többségében a földmívesszövetkezeteket, a földosztó bizottságok alakították meg, mivel szü':~íg volt egy olyan szövetkezetre, amely segíti az új föld- hözjuttatottak termelését. Ezért, ha valami baj volt egy községben, az UFCSZ a földmívesszövetkezet és a földosztó bizottság minden esetben együttműködött.” (Tarsoly István). A földreformról szóló 600/1945. ME sz. rendelet már szóbaejti: „A földmívesszövetkezet célját, műköiesének szabályait a *öt*mívelésii<rtji miniszter a rendelet végrehajtása során külön rendelettel állapítja meg. Ilyen szövetkezet azonban a rendelet megjelenése előtt is megalakulhat." (Fob^atjuk) Borzák Lajos t
