Szolnok Megyei Néplap, 1971. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-11 / 292. szám

I 1971. december H . SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP & A szakszervpseti politikai oktatás / sikeréért A szakszervezeti politikai oktatásnak elsődleges célja, hogy a pártoktatásban részt nem vevő szakszervezeti ta­gok marxista világnézetét, szocialista tudatát fejlessze, a gazdasági, politikai, ideo­lógiai összefüggéseket körük­ben ismertesse, magyarázza, , Tömeges részvétel A „Társadalmunk idősze­rű kérdései”, „A szocialista demokratizmus időszerű kér­dései” és „A világpolitika időszerű kérdései” című tan­folyamok valóban tömeges oktatássá váltak. Az okta­tásban résztvevők száma év­ről évre nő, az idei tanév­ben meghaladta a húszezret. örvendetes, hogy a szak­szervezetek politikai okta­tásába nagy számban kap­csolódnak be a legkülönbö­zőbb dolgozó rétegek egy­aránt. Különösen jelentős a fizikai munkások, a nők, a fiatalok, a bejárók és a munkásszálláson lakók száma. A fizikai dolgozók közül — löbb segítséget a propagandistáknak megértesse. Azok a tar­talmi és formai célkitűzé­sek, amelyeket a Szakszer­vezetek Szolnok megyei Ta­nácsa elnöksége és a SZOT irányelvei alapján oktatási évenként megjelölnek, álta­lában sikeresen megvalósul­nak. csaknem tizennégyezren, az alkalmazottak köréből mint­egy ötezren, az értelmiség­ből hétszázötvenen jelent­keztek oktatásra. A nődol­gozók száma csaknem eléri a nyolcezret, a húsz éven aluliaké mintegy ezerkét­száz, a húsz és harminc év, közöttieké hatezerhatszáz. A bejárók közül hat és félez­ren, a munkásszállások la­kói közül pedig több mint ezerhétszázan kapcsolódtak megyeszékhely területén 396 csoportban hétezemyolcszáz szakszervezeti tag kezdte meg a politikai oktatás anyagainak feldolgozását. IRÁLY Csepphen a tender Lukácsi Huba előadóestje Lukácsi Huba, a daléne­kesként is ismert fiatal' gimnáziumi tanár, ismét fellépett a szolnoki közön­ség előtt, az Árkád presz- szóban, a Pódium című sorozat kere'ében mutatta be új műsorát. Észak-amerikai, indián, néger, francia, olasz, orosz, görög és magyar dalokat adott elő gitárkísérettel vagy anélkül mintegy más­fél órán át és hallgatósá­ga érdeklődését mindvégig lebilincselte. Különös ké­pessége, hogy teljességgel azonosulinl tud az előadott dallal, ég a mélven átélt él­ményt, hangu’atokat, érzel­meket hiánytalanul közve­títi. Ritka művészi alázat jellemzi előadásmódját. Va­lósággal eltűnik a dalok néhány másodperces töré­keny szöveg, és dallam­anyaga mögött, meghatódik a művészettel való találko­zástól, meghatja hallgató­ját is. Pedig egyáltalán nem az az alkat, akit pódiumra termettnek szokás nevezni. Fellépése közelebb áll a za- varthoz, mint a könnyed­hez, mozdulatai merevek. De mintha valami belső kényszer késztetné, hogy közönség elé álljon. A szépség közlésének vágya erőt vesz inkább elmélye- dőnek, befelé fordulónak látszó karakterén. A leg­főbb segítsége ennek ri’ka érdekességű hanganyaga, sajátosan csiszolt ének­kultúrája. Rendkívül kép­lékeny orgánum. Érdes va­lósággal durva tud lenni egv barbár hangratú észak- amerikai ballada előadá­sakor, áttetszővé vékonyo­dik. amikor a holdfényről énekel franciául, vad erőt és misz+ikus suttogást ké­pes összeütköztetni,. $ n4* ger spirituálékban, tragi­kus hősiességgel szólaltat­ja meg. a székely katona- siratót. x Avatott színházi szakem­ber bizonyára számos hi­bát lelne Lukácsi Huba előadásmód iában, igyekez­ne gátlásai feloldására, oly­kor túláradó érzelmességé- nek mérséklésére biztatni. Hogy ezt most nem tesszük, azért van, mert magatar­tásának erényét fontosabb­nak érezzük pódiumtech­nikája hibáinál. Különös, hogy amíg a fiatalság kö­zépiskolába, egyetemre jár, milyen intenzíven részt vesz minden kultúrál! s ak­cióban, egyeben alkalmat sem mulaszt el, ha vala­mi újat imerhet meg, még kevésbé, ha valamit átad­hat saját tudásából. Az­után a diplomaszerzéssel egycsapásra megfordul a helyzet, bezárkózóvá, túlon túl is gvakorlaüassá válik az értelmiség, ha van rá kéoaegsége, a legtöbbször akkor 1 fölöslegesnek vagy tekintélyéhez méltatlannak érzi a nyilvános szerep­lést. Lukácsi Huba a kivé­telek közé tartozik. Re­méljük, az is marad. Sz. J. Közérdekű közlemény A Tiszántúli Áramszolgál­tató Vállalat szolnoki üzem- igazgatósága értesíti a lakos­ságot, hogy a Szolnoki Ál­lami Gazdaság bekötőútjá- val párhuzamosan haladó, 1971-ben létesített, 20 kV-os szabadvezetéki hálózatot (Kénsav I., Kénsav II. és Ipari II. jelű távvezetékek átépített szakaszát) 1971. de­cember 10-én feszültség alá helyezi. A fenti időponttól kezdve a létesítmény min­denkor feszültség alatt álló­nak tekintendő. A vezeték érintése életveszélyes és ti­los! Rongálásuk büntetendő cselekmény» Az egyre élénkülő politi­kai érdeklődés kielégítése igen jelentős mértékben a propagandistákon múlik. — Munkájukhoz jelentős segít­séget nyújtanak a megyei, járási, városi pártbizottsá­gok, a helyi pártalapszerve- zetek, továbbá az oktatási év kezdetén már rendsze­ressé vált előkészítő tanfo­lyamok. az évközi tematikus felkészítések, nem utolsó­sorban a szakszervezeti bi­zottságok helyi tájékoztatói is. A propagandisták össze­tételében visszatükröződik a vermi, hogy a szakszervezeti oktatás tanfolyamai az üze­mi demokrácia fórumaivá is válhatnak. A tematika-adta lehetőségeken kívül az adta a legfőbb indítékot ehhez, hogy a tanfolyamokon vi­szonylag kis csoportokban megvitathatják az üzemszer­vezési, gazdasági, politikai, szociális, személyes problé­mákat is. A tanfolyamoknak ezt az igen figvelemre méltó eredményét hiba lenne visz- szaszorítani abból a meg­gondolásból, hogy „az okta­tás nem termelési értekez­let, vagy panasznap”. Ügy látszik, hogy amíg nem si­kerül a szakszervezeti és üzemi demokrácia jelenlegi formáit szerepükre alkalma­sabbá és rendszeresebbé ten­tanfolyamok gyors fejlődése. Nem egészen megnyugtató, hogy a több mint ezer pro­pagandistának kb. 30 száza­léka nem rendelkezik gya­korlattal. — önmagában ez nem okozhatna problémát. A hiba ott van, hogy módszer­tani képzésük egyelőre még nem tart lépést a szakszer­vezeti politikai oktatás fej­lődésének ütemével. Ezért gyakran hangzanak el a hallgatók között olyan kifo­gások, hogy az előadó fel­olvas, nem ad módot a vi­tára, stb. ni, számolni kell azzal, hogy a dolgozók a tanfolyamokon mondják el sérelmeiket, ja­vaslataikat. Azáltal, hogy a propagnadisták többsége is­meri az üzemi eredménye­ket, feladatokat, nehézsége­ket — ha még nem is kielé­gítő módon — de javult a dolgozók konkrét informált­sága. A tanfolyamokon fel­vetődött prblémákra helyes, ha az illetékes szakszerve­zeti, gazdasági vezetőségek tagjai adnak választ. Ezzel nem csupán az üzemi de­mokráciát erősítjük, hanem a propagandisták helyzetét is megkönnyítjük, s társa­dalmi munkái uk értékét el­ismerjük, segítjük. Sándor József az SZMT kulturális- agl­táclós propaganda bizott­ságának vezetője s A Sirály ősbemutatója csúfos bukás volt. Csehov életének legnagyobb írói ku­darca. Az elegáns pétervári közönség kifütyülte, lepisz- szegte az alkotó gondolatait, megbuktatta a darabot és előadást. Olyannyira, hogy amikor két évvel később a moszkvai Művész Színház műsorára tűzte a drámát, az író már hallani sem akart újabb premierről. A Sirály mégis színpadra ke­rült — s azóta szinte állan­dóan ott szerepel a világ legnagyobb színházainak műsorán. A Sirály képe, a művészetbe vetett hit eme szárnyaló szimbóluma, az­óta is ott díszük a Művész Színház emblémájában... Csehov drámájáról nehéz anélkül beszélni, hogy mind­ezt el ne mondjuk színpadi történetéről. A műveknek sorsa van; s talán soha annyira nem rímelt össze egy dráma gondolati tartal­ma és színpadi élete, mint a Sirály esetében. Hiszen Csehov éppen ebben a da­rabjában mondja el mind­azt színházról és művészet­ről, ami a bemutatók, a lehangoló bukás és a szár­nyaló siker tanulsága is volt. Nyina Zarecsnaja alak­ján át vall elhivatottságról . és tiszta hitről: a naivan rajongó, törékeny és tiszta leányalak tragikus csalódá­sok, emberi és művészi ku­darcok után szárnyalhat csak fel igaz művésszé éret­ten, lerázva az illúziók és ábrándok láthatatlan bilin­cseit, az önmagukkal tehe­tetlen, korlátaikon túllépni képtelen emberek köréből. Csehov hősei művészek. Arkágyina ünnepelt, körül- rájongott színésznő, Trigo- rin befutott, sikeres író; s Trepljov, Arkágyina fia is íróként, saját írásaival akarja elsöpörni azokat az elaggott konvenciókat, azo­kat a darabocskákat, ame­lyekben az anyja tehetsége csillog. De színpadi sikerről ábrándozik*' naiv rajongással Nyina is; a cselekmény során többször elmélkednek irodalomról, művészetről, vitatkoznak elavult formák­ról, megújuló eszközökről. A darab mégsem a művészet belső ügyeiről szól; nem a régi és új művészet csatájá­ról, az elsekélyesedett rutin s a meglepő formákat kere­ső, mindenáron változtatni kívánó, de még dadogva megszólaló újat akarás ösz- szecsapásáról. Arról is. De nem elsősorban arról. De nem is a tehetséges és tehetségtelen emberek ke­rülnek szembe, hiszen a ma­ga módján mindenki tehet­séges: Arkágyina vitathatat­lanul nagy művész, s az önmagával elégedetlen, vál­toztatásra mégis képtelen Trigorin sem tehetségtelen. Sorsuk más és más oldalról mutatja meg az ember és a művészet lehetséges kap­csolatát. Áldozatok ők is, nem ke­vésbé, mint az ő művésze­tük ellen szent háborút hir­dető fiatalember, akinek rá kell döbbennie: „nem a régi, vagy új formákon múlik a dolog, hanem azon, hogy az ember írjon, mitsem törőd­ve a formákkal, írjon, mert ömlik a leikéből az írniva- ló...” Áldozatok; önnön te­hetetlenségük, illúzióik, áb­rándjaik áldozatai. Annyira félnek attól, ho"v illúzióik szappanbuborékként pattan­hatnak szét, hogy meg sem próbálják megvalósítani áb­rándjaikat; vagy, ha meg­próbálják és rá kell jönniök a valóságos lehetőségekre, összeroppannak a hatalmas súly alatt. Egyedül Nyina tud át­törni a korlátokon, mert benne a hit, az elhivatott­ság erősebb a szertefoszló illúzióknál: szembe mer nézni a válsággal s vállal­ja sorsát. Bár csak evv ér­dektelen kisváros felé dö- cögteti a vonat, kis szín- társulathoz, jelentéktelen és közepes szerepek felé, tud­juk, hogy a harmadosztályú, mahorka-’ és bagariabűzös vagon végállomása már csak a tartalmas, művészhez és emberhez méltó élet lehet. Csehov drámájának — bár az egész művet bera­gyogja a címadó sirály, Nyi­na alakja — csaknem min­den szereplője főszereplő. Nemcsak lélektanilag, hite­les, találóan megrajzolt, plasztikus figurák; vala­mennyieknek saját drámája van. Ezek az egymásba fo­nódó, , egymásba torkolló ap­ró emberi tragédiák terem­tik meg a bűvös kört, amely­ből kitörni oly nehéz. A mű a kis emberi tragé­diákban egy egész világ ké­pét tudja felvillantani; oly sokrétű, oly gazdag, hogy a szereplők közül szinte bár­kit állíthatunk a vizsgálódás fókuszába, teljesértékű drá­mát kapunk. Székely Gábor rendezése arra törekedett, hogy egyik drámát se hangsúlyozza a többi rovásár .. Nem mélyed el az egyes figurák érzelmi­leg gazdagon motivált, egyé­ni sorsának kibontakoztatá­sába. Csak fel-felvillantja e tragédiákat, hogy összessé­gükkel megteremtse a sor­sok és drámák olyan egysé­gét, amely a hősöket szorító és nyomasztó közéletet és közérzetet létrehozza. Mindaz, amit a részletek­ben így elveszítünk, bőven visszatérül azonban az össz- 'kép egységes hatásában. A részletezésben el nem ve­sző. a mű gazdagságát el nem pazarló előadás így nemcsak a múlt század orosz valóságáról szól hite­lesen. hanem a színház örök valóságairól is. Az a rendezői szigor, amely lenyesegette a játék részletező kitérőinek még a lehetőségeit is, rendkívül előnyösen ha.ott az előadás időtartamára. Fehér Miklós rendkívül egyszerű. jelzé­sekre szorítkozó színpadké­pének keretei között Szé­kely Gábornak sikerült úgy felgyorsítani a jeleneteket, dialógusokat, hogy körülöt­tük azért megszületett a fásultság, tehetetlenség, tu­nyaság atmoszférája is: a nyíltszíni díszletezéssel nem csak időt takarít meg, ha­nem hangulatot is teremt. S ha az egyes színészi ala­kítások teljesebben bonta­kozhattak volna ki az egyes személyes drámák részle' - zőbb feltárása által, az elő­adás teljessége megkövetel­te ezt a következetes öko­nómiát. Nyina alakját Bodnár Eri­ka formálta meg; az első felvonás tiszta és naív le­ányalakját csak gazdagította az a néhány groteszk vo­nás, amellyel a színésznő felruházta. Megengedhette magának, hogy némi kriti­kával, groteszk komikum­mal ábrázolja a túlontúl na­iv rajongást, mert a r fn- padra lépés oillan-tában már megteremtette maga körül azt a légkört, amely érdekessé és varázslatossá teszi egyéniségét Játéka egyszerű, sallang tálán, meg­győző. Sikerrel oldja meg a múltjából búcsúzó, mű­vésszé érett Nyina búcsúzá­sának jelenétét is: a naív hittől a csalódásokon túl is újjászülető tenni akarásig ívelő életút valamennyi ál­lomását ott érezhetjük ezek­ben a pillanatokban. Hegedűs Agnes Árkágyi- nája ugyancsak hibátlan alakítás. Ügy lép elénk, ahogy az első jelenetben fia, Trepljov jellemezte. Tu­datosan csillogni akaró asszony, aki nem csak akar, tud is csillogni. Aki annyi­ra benne él saját lényének igézetében, hogy másokat csak addig képes elfogadni, amíg önmagából nem kell semmit feladnia. Trigorin- nal, Szorinnal, Trepljovval való nagyszerű összecsapásai más-más oldalról mutatják meg, mintegy körbejárják a figura egyéniségét. Trigorin szerepében Hu­szár László alkatától, szí­nészi habitusától idegen figurát formált meg, rend­kívül korrektül, önnön i le­hetőségeihez formálva a szerepet. Adósunk maradt ugyan Trigorin enervált in- tellektualizmusával, a már- már akaratlanul is benne dolgozó írói mechanizmus belső organizmusával, de végeredményben el tudja fogadtatni a férfiasságában is puhány író alakját. s Kránitz Lajos az előadás egyik legszebb alakításával ajándékozott meg Trepljov szerepében. Egészen más, mint a konvencionális Si­rály előadások törékeny, lágy, szőke Trepljov figurái, de a kontraszt, ami erőteljes alkata és törékeny lázadása között van, csak fokozza já­tékának hatását. Kitűnő tel­jesítmény Lürös Gyöngyi Másája is: szikár magába- zárkózása, hirtelen, darabos mozdulatai, amelyekben mégis ott rejlik az asszony! lágyság, tökéletes képet rajzolnak a szerelmében szerencsétlen nőrőL Máriáss József Szorinja megrendítő erejű vallomás az élet szeretetéről, szépsé­géről: a színész az értel­metlen, tartalmatlan, jelen­téktelen életútban is meg­mutatja az élet igazi érté­két. Peczkay Endre, Dorn doktor megformálója kifor­rott, érett színészegyéniség: egyszerűségében hatásos já­tékával remekül rajzolja meg a harmonikus, tel les életre törekvő doktor em­beri fölényét, őszinte hu­manitását, Külön szeretnék szólni Papp Zoltán alakításáról: Medvegyenkója elesettségé- ben, agresszív szánalmassá- gában egyaránt telitalálat, nagyszerű színészi teliesít- mény. Igen jó Koós Olga Polinája is. Vágó Nelly jelmezei álta­lában jól szolgálják az elő­adás alapgondolatát de né­hány esetben — elsősorban Nyina ruháinak esetében — nem nevezhetők szerencsés­nek, Csík István Barkácsoljunk Kérkedés nélkül állíthatom, hogy rendelkezem vala­melyes kézügyességgel. Ügy kezdődött a dolog, hogy már 4—5 éves koromban szakszerűen szétszedtem a rossz zsebórát és a gramofont, amelyeket összerakni még szakszerűtlenül sem tudtam ugyan, de nem sokkal később már meglehetős rátermettséggel készítettem vitorlás hajót, vitorlás szánt, vízimalmot, sőt gumiszalagos légcsavarral meghajtott repülő­gépet is Ez az utóbbi, ha nem is repült, de gurulni már tudott a földön. Annál jobban repült a papírsárkányom, szállt a nádszálból metszett nyílvessző, amelyet fűzfaágból hajlí­tott íjról lőttem ki; a korombeli kislányokat bürökszárból készített vizipuskával, kenderkóc golyóbisra töltött bodza­puskával ijesztgettem. Ma már ilyeneket, sajnos, nem csinálok, de a kisebb hibákat — az elromlott villanyt, víz­csapot, ablakzárat stb. — magam megjavítom odahaza. Egyben azonban kétbalkezes vagyok: hiába olvasgatom a lapok barkácsolási rovatát, még soha semmit nem sike­rült elkészítenem az ilyen műszaki leírások után. Eleinte sokat bosszankodtam emiatt, később azonban rájöttem vala­mire; könnyebb leírni a műveleteket, mint elkészíteni az utasítások nyomán a megfelelő tárgyakat. Éppen ezért elha­tároztam. hogy többé nem próbálkozom újságcikkek nyomán barkácsolással, hanem inkább én magam is ilyen cikkekül fogok írni. Ezt ezennel meg is kezdem: FÁBÓL VASKARIKA Végy a fáspincében egy köteg aprófát. Ezek a kör ala­kúra formált aprófakötege'i pléhlamezzel készült karikával vannak összefogva. Tüzeld el az aprófát, s megmarad neked a vaskarika. ' , VASBÓL FAKARIKA Gyújtsd a vasat, aztán add el a MÉH-nek. A kapott pénz­ből kisfiádnak vehetsz a játékboltban egy fakarikát. Heves Ferenc As üzemi demokrácia fórumai Föltétlenül' figyelembe kell t /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents