Szolnok Megyei Néplap, 1971. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-11 / 292. szám

1971. december, 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A FEGYVERNEM VÖRÖS CSILLAG TSZ-BEN 92 VA­GON ALMA TERMETT AZ IDÉN. EBBŐL ÖTVEN VA­GONNAL EXPORTÁLTÁK, A TÖBBIT FOLYAMATOSAN ÉRTÉKESÍTIK. A HÜTŐHAZBAN 30 VAGONNYIT TA­ROLTAK. A hűtőkamrákból targoncával szállítják az almát Szövetkezeti ünnep Jászladányban Fennállásának 25. évfordu­lóját ünnepelte tegnap Jász­ladányban az Általános Fo­gyasztási és Értékesítő Szö­vetkezet. A jubileumi kül­döttgyűlésen résztvevő mint­egy száz küldőt* meghallgat­ta Bagi István ügyvezető el­nök beszédét, amelyben az 1946. március 26-i megala­kulástól a mai napig össze­foglalta szövetkezetük mun­káját. Csupán néhány adat abból: 1950-ben a szövetke­ze* összes vagyona 622 ezer forint volt, tavaly elérte a 20 millió forintot. Az áru­forgalmuk az idén 97 millió forint lesz. Mintegy 10 éve önállóan, saját erőből fej. lesztik üzlethálózatukat, kü­lönböző telepek. részlegek, üzemek létrehozásával segí­tik a lakossági szolgáltatást Va„ gázcseretelepük, bambi és özikvízüzemük, hűtőgép­javítójuk és így tovább. Készt vett az ünnepi kül­döttgyűlésen és köszöntötte a jubiláló szövetkezet tag­jait dr. Bene Zoltán, a nagy. község országgyűlési képvi­selője, Varga Illés, a MÉSZÖV nyugdíjas-, és Bo- da Mihály a MÉSZÖV je­lenlegi elnöke, Mengyi László a szolnoki járási pártbizott­ság titkára és még sokan mások. Az ünnepséget a helyi művelődési ház nagytermé­ben tartották. Az épület elő­csarnokában ugyanakkor ki­állításon mutatták be a jász- ladányj ÁFÉSZ negyedszá­zados fejlődését. Szintén a jubileum alkalmából került átadásra az Ütünk című kö­tet, mely a falu és a szövetr keze*, történetéről íródott. Negyedszer Kiváló .gvütfes a Tisza! A Művelődésügyi Minisz­térium tegnap a Kiváló Együttes címmel tüntette ki a szolnoki Ságvári Endre Művelődési Központ Tisza Néptáncegyüttesét. A megtisztelő cím annál értékesebb, mivel az együt­tes már negyedszer érdemelte ki ezt az elisir. érést. Ritka eset az amatőr művészeti mozgalomban, hogy egy cso­port hosszú időn át egyenle­tesen magas színvonalon szerepel. A Tisza immár hu­szonegy éve kiemelkedően legjobb megyei folytatója a magyar népi táncfolklór gazdag hagyományainak. A nagykunsági és jászsági nép­tánc emlékeinek összegyűj­tésén, megőrzésén és mű­vészi feldolgozásán kívül a legkülönbözőbb magyar tájak táncaival és modern kompozíciókkal is gyönyör­ködtették nézőiket. Hogy mennyire megérde­melt a kiváló cím, csak ez évi eredményeikre vessünk egy pillantást Tavasszal megkapták a Szolnok me­gyei Tanács művészeti dí­ját. Második díjat szereztek az V. Alföldi Néptáncfesz­tiválon, majd a debreceni virágkarneválon. A katowi- cei nemzetközi találkozóról a legjobb teljesítmény dí­jával tértek haza, néhány nappal ezelőtt Dedig nagv sikerrel mutatkoztak be a Népművelési Intézet bemu­tató színpadán a Madách Színházban. Folytatódjék még sokáig a sikersorozat! Ezt kívánjuk az együttes minden tagjá­nak és Várhelyi Lajosnak, a kitűnő koreográfusnak. Baleset­védelem a községben működő gaz­dasági szervek egészségügyi és balesetvédelmi helyzeté­ről tárgyalt a napokban Jász- alsószentgyörgyön a községi tanács végrehajtó bizottsága. A tanácsnál ez év máso­dik felében bizottságot hoz­tak létre, amely megvizsgál­ta a' Petőfi Tsz, a vegyes­ipari ktsz és az ÁFÉSZ bal­esetvédelmi,- és egészségügyi helyzetét A vizsgálat során a bizottság megállapította, hogy megfelelőek a munka- körülmények, az óvórend­szabályok által előírt fel­tételek biztosítottak. Megfe­lelő időben végzik a gépi be. rendezések műszaki felül­vizsgálatát, az előforduló hibákat munkavédelmi őrök rendszeresen vizsgálják, az észlelt hiányosságokat azon­nal jelentik. A vegyesipari ktsz-nél szúrópróba-szerűen szondáznak a munkakezdés előtt A női dolgozókat foglal­koztató tészta üzemben kor­szerű gépeket vásároltak, s ezzel csaknem teljese*, meg­szüntették a nehéz fizikai munkát A Vörös üajnal Tsz köz­pontjában kerestem Berkó Bélát, a gazdaság főmező­gazdászát. Jászberényben hallottam róla: a járás egyik legrégibb propagandistája, 1958 óta vezet pártpolitikai tanfolyamokat. Hallgatói tisztelik, sokat tanulnak tőle. A szövetkezeti irodában tudtam meg, hogy ezenkívül áok más társadalmi meg­bízatása is van. 1959 óta tanácstag, a két utolsó vá­lasztási ciklusban vb-tag volt, ez év tavaszán pedig társadalmi elnökhelyettessé választották. Acs István, a tsz-elnöke mondta róla: Ö vezeti az MHSZ községi tar­talékos klubját is. Berkó Béla helybeli kis­paraszti család gyermeke. Szülei, rokonai szintén a szövetkezet tagjai. A szak- érettségi után sikerrel vé­gezte el a gödöllői Agrártu­dományi Egyetemet., A szü­lőfalujába jött vissza, a gép­állomáson gyakornokosko- dott, majd a Dimitrov Tsz főagronómusa, egy évig el­nöke volt, a szövetkezetek egyesüléséig. — IEgyetemi éveim után ezüstkalászos tanfolyam ve­zetésével bíztak meg, majd különböző szintű pártpoliti­kai tanfolyamokat ve-ettem. Most már 13. éve folyama­tosan. Társadalmi rendszerünk ma, fejlettségi fokán előfor­dulnak visszás jelenségek, Egyesek nem elégszenek meg a becsületes munkával meg­keresett jövedelemmel, ha­nem különböző, néha tör­vénybeütköző, néha csak a szabálysértés fogalmát kime­rítő, de mindenképpen elíté­lendő úton-módon kívánnak haszonhoz jutni. Hogy ilyes­mi ne, vagy legalábbis' mi­nél kevesebb esetben fordul­hasson elő, tulajdonképpen a mi éberségünktől függ. A különböző fórumokhoz érke­zet* közérdekű bejelentések tanúsága szerint nagyon so­kan élnek a jogukkal — ez a jog egyben kötelezettség is — és bátran szóvá teszik, ha olyat észlelnek, amj nem egyeztethető össze a szocia­lista erkölccsel és a törvé­nyeinkkel. Félelem nélkül megtehetik, hiszen ezért őket semmilyen hátrányos megkülönböztetés nem érhe. ti. A „ne szólj szám, nem fáj fejem” nálunk, reméljük lassan idejétmúlt közmondás lesz. Amennyire örvendetes, hogy bátran szólhatunk a Ám érezte, hogy neki is tovább kell tanulnia. — Elvégeztem a marxista —leninista esti egyetem 3 éves tagozatát, s jelenleg a szakosító agrárpolitikai tanfolyamára járok. Tavaly a magyar munkás- mozgalom történetével is­mertette meg hallgatóit. Idén gazdaságpolitikai tan­folyamot vezet'. — Ezen jobban tudom hasznosítani a szakosítón hallottakat. Hallgatóim, már mind elvégezték a marxista —leninista középiskolát, te­hát megfelelő előképzettsé­get szereztek. Tálán ezért is aktívak a foglalkozásokon. Egyébként mind a tizenhe­ten szövetkezetünk különbö­ző vezető beosztású tagjai. Jó érzés, hogy vita porán olyan kérdéseket tesznek fel, melyekből kitűnik: szí­vesen tanulnak, érdeklőd­nek, s a gyakorlattal kap­csolják össze a tanultakat. . A foglalkozásokat két he­tenként tartják, már túl vannak az ötödiken. — Milyen módszerrel ve­zeti a tanfolyamot? — Rövid bevezető előadást tartok, melyben összefogla­lom a tananyag legfontosabb részeit. A hallgatók otthon előre áttanulmányozzák a megadott anyagot, s a fog­köz- és akár magunk érde­kében, annyira visszataszító, ha egyesek ezt egészen más­fajta „lehetőségnek” tekin­tik. Vannak például olyanok, akik névtelenül tesznek beje­lentést, pedig biztosan tud­ják, hogy nincs mitől félniük. Az illetékes szervek az ilyen bejelentéseket többnyire nem is vizsgálják, mert a tapasz­talat bebizonyította, hogy legtöbbször alaptalanok. — Vannak, akik nem titkolják el kilétüket, viszont a vizs­gálat során az derül ki, hogy a bejelentőnek nincs igaza, alaptalanul rágalmazott meg másokat, sok kellemetlensé­get okozva ezzel, nem be­szélve arról, , hogy a vizsgáló szervek fölöslegesen veszte­getik az idejüket. A közérdekű bejelentések legnagyobb fórumai a népi ellenőrzési . bizottságok. Bár statisztika nem készült, hogy évente hányán fordulnak eh­hez a szervhez, azt azonban nyugodtan állíthatjuk, hogy sokan Arról sincs pontos számadat, hogy ezek közül a bejelentések közül hány alaptalan, a tapasztalat azon. ban az* mutatja, hogy szép lalkozásokon megvitatjuk azt. Berkó Béla ír ég fiatal­ember, alig 40 éves. Két csa­ládja van. Sok társadalmi megbízatást vállal, s vezető beosztású dolgozója a szö­vetkezetnek. Nem sok ideje marad otthon a gyermekei­re, mi lehet erről a .család véleménye? — A feleségem megértő. A szövetkezetben most könnyebb a helyzetem, mint tíz évvel ezelőtt. Az ágaza­tok élén öt mezőgazdász áll. Az előadásokra, a vita ve­zetésére szombaton délután, vasárnap, vagy esténként készülök fel. Otthon ezer kötetes könyvtáram van. S ha szabad időm akad, szí­vesen olvasok szépirodal­mat. — Az egyik fiatal agrár­mérnök, Zsupkó Ferenc, a propagandista helyettesem. A legközelebbi foglalkozás vezetésére őt kérem meg. Segítem kezdeti lépéseit, hadd tanuljon. Kell az után­pótlás. Jánoshidán a községi nép­frontbizottság a közeljövő­ben ismeretterjesztő előadá­sokat rendez. Berkó Bélát is felkérték vállaljon egy­két előadást. — Kötelességemnek tar­tom ezt is, nem utasíthat­tam vissza. 6zámmal akadnak ilyenek. íme néhány példa: Egy esztergomi lakos a szolnoki Tisza Szállóval kap­csolatban tett bejelentést a NEB-nek. Kifogásolta, hogy a szállóvendégeknek kötele­ző a reggeli, mégpedig 20 forintos áron. A vizsgálat során kiderült, hogy ezt a szállodai szolgáltatást a ren­deletek lehetővé teszik, és ilyen áron. Nem kellett vol­na erre a népi ellenőröknek Időt pazarolni, ha a vendég akár a főpincértől, vagy az igazgatótól magyarázatot kér. Jóval több időt vett igény, be annak a panasznak a ki­vizsgálása, amelyet X. Y., a Hűtőgépgyár dolgozója egye­nesen a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottságnak tett. Ar­ról tudósított, hogy a jász­berényi pincészetnél csalnak a szőlő, must és a bor átvé­telénél- Az alapos vizsgálat során kiderült, hogy ez nem igaz és az is, hogy a beje­lentő fiktív nevet használt Egyik megyei termelőszö­vetkezet tagja a szövetkezet vezetői által elkövetett sza­bálytalanságokra hívta fel a népi ellenőrök figyelmét Egybe** azt is kérte, hogy a részletes bejelentést szóban tehesse meg. Erre lehetősé­get is adtak neki és a pa_ naszos föl is kereste a Népi Ellenőrzési Bizottságot. Ott azonba1* csak annyit mon­dott, hogy „a szabálytalansá­gokat. még nem ismeri kel­lően, ezért majd később visz- szatér”. Mondani sem kell, hogy azóta sem jelentkezett. Sorolhatnánk még a ha­sonló eseteket, de ez a né­hány példa is jól bizonyítja, hogy a „közérdekű bejelen­tések” nem mindig közérde­kűek. A cikk elején emlí­tett kötelességet, illetve jo. got egyesek — elképzelhető, hogy szándékosan? — rosz- szul értelmezik. A különböző szerveket arra használják fel, hogy másokat megrágal­mazzanak, kellemetlenséget okozva ezzel sok embernek, másoknak pedig feleslegesen elveszik az idejüket. Helyes dolog, ha élünk jogainkkal, teljesítjük köte­lességünket, de ne tegyük alaptalanul, mert akkor már visszaélés lesz belőle. Zámbó Árpád — m. L — J\e éljünk vissza jogainkkal

Next

/
Thumbnails
Contents