Szolnok Megyei Néplap, 1971. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-31 / 308. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. december 31. EGYLT1 KELL CSELEKEDNÜNK! AZ ALKOHOLIZMUS ELLENI KÜZDELEM 9. — a Pénzügyminisztérium szemszögéből Kérdéseinkre válaszol: Dr. VINCZE IMRE, penziigyminiszierhdyettes A szeszes italok rendsze­res, túlzott méretű fogyasz­tása miatt társadalmunkat szerteágazó és igen jelentős károsodás éri. Ennek mé­reteiről, az alkoholizmus visszaszorítását célzó pénz­ügyi rendszabályokról, a szeszes italokkal kapcsola­tos árpolitikáról kértünk tá­jékoztatást dr. Vincze Imre pénzügyminiszter-helyettes- tőL — Hogyan látja az iszá- kosságnak, az alkoholizmus­nak egész társadalmunkat érintő, gyakran anyagiakban is kifejezhető kártételét? — A társadalmilag hasz­nos célra fordítható munka­időnek igen jelentős hánya­da vész kárba az esetenkénti vagy rendszeres, túlzott mér­tékű italozás miatt. Illumi- nált állapotban követik el a bűnözések, a garázdasági bűntettek, a közlekedési bal­esetek jelentékeny részét. A túlzott alkoholfogyasztás ká­ros hatása a családi életre, a gyermeknevelésre szintén közismert. Az alkoholisták gyógyítá­sával kapcsolatos tevékeny­ség jelentősen terheli az egészségügyi hálózatot és az állami költségvetést. Példák tömege bizonyítja, hogy a rendelőintézetek orvosainak és egyéb egészségügyi sze­mélyzetének munkaidejét nagy mértékben veszik igény­be az alkoholfogyasztás mi­att átmenetileg vagy tartó­san megbetegedett szemé­lyek. Az ország több nagy vá­rosában. így Budapesten, Debrecenben, Miskolcon, Pé­csett, továbbá Szolnok, Nóg- rád és Győr-Sopron megyék­ben külön alkoholelvonó ál­lomások műkődnek; ezek fenntartása az államnak több millió forintjába keiül. Az alkoholelvonó állomások sú­lyosabb esetekben az alkoho­listákat elmegyógyintézetbe, illetve kórházi elmeosztá­lyokra szállítják. A kezelés az esetek többségében öt— nyolc napig tart. Orvosilag bizonyított, hogy a túlzott alkoholfogyasztás az okozója — jelentős hánya­dukban — a súlyos és állan­dó jellegű megbetegedések­nek, így a máj- és vesebe­tegségeknek, ryomorbetegsé- geknek, szív- és érbetegsé­geknek, elmebetegségeknek. — Különösen az egészség- ügyi tárca költségvetését ter­heli tehát az alkoholizmus, az annak gyógyításával kap­csolatos költség. — Igen, elsősorban az Egészségügyi Minisztériu­mét. Az elmeosztályokon tar­tósan gondozottak nagy há­nyada való az alkoholisták köréből. Feltételezhető, hogy e betegségekben szenvedők száma lényegesen kisebb len­ne, ha csökkenne az idült alkoholisták száma; megta­karíthatnánk a gyógyítási költségek egy részét, illető­leg az egészségügyi ellátás színvonalának javítására for­díthatnánk ezeket az össze­geket. A rendelkezésre álló sta­tisztikai adatok alapján nem mutatható ki, hogy az egész­ségügyi kiadások milyen há­nyada jut a túlzott alkohol- fogyasztás miatt megbete00- dők gyógyítására. De bármi­lyen százalékra becsüljük is, igen jelentős összeg adódik, ha figyelembe vesszük, hogy az egészségügyi intézmények pénzellátása meghaladja az évi nyolc milliárdot. A dolog természete miatt konkrét összegben nem ki­fejezhető, de nagy volumenű az anyagi kár is — most nem beszélve az erkölcsiről —, amely népgazdaságunk kü­lönböző ágazatában jelentke­zik a szeszes italok túlzott fogyasztása, az iszákosság, az alkoholizmus következté­ben. — Van-e törekvés arra, hogy az árpolitikával is küzdjünk az iszákosság el­len? — Igen, álláspontunk az árpolitikával is törekszik korlátozni a szeszesitalok túlzott fogyasztását; a sze­szes italokat jelentős for­galmi adóval terheli, s így azoknak magas fogyasztói ára van. Különösen a ma­gas alkoholtartalmú italo­kat. a konyakot és a pálin­kaféléket terheli jelentős, át­lagosan 80 százalékos for­galmi adó. A borok forgal­mi adója 20 százalék. (A forgalmi adó-százalék a kis­kereskedelmi árréssel csök­kentett fogyasztói árra vo­natkozik.) Ugyanakkor az alkoholmentes üdítőitalok forgalmiadó mentesek. Tény, hogy a szeszes ita­lokon több milliárd forint forgalmiadó ealizálódik. Az adóbevétel ismeretében ki­alakulhat olyan vélemény, hogy az bőséges fedezetet nyújt az alkoholizmussal kapcsolatos gyógyító tevé­kenység költségeire. Szeret­ném azonban felhívni a fi­gyelmet két körülményre; Beláthatóan helyesebb len­ne. ha az államnak bevétele­it nem kellene az alkoholis­ták, az alkohol fogyasztás­ban megbetegedettek gyó­gyítására fordítani, hanem ezt az összeget szociális, kul­turális célokra, az életszín­vonalat emelő intézkedések­re fordíthatná. Másrészt mai fogyasztói árrendszerünk alapján az állami költségvetés az alap­vető élelmiszerek — hús, hústermékek, tej, tejtermé­kek, kenyér — fogyasztói árát jelentősen támogatja, így a sertéshús ára 44 szá­zalékos. a marhahúsra 64 százalékos, a zsírra 30 száza­lékos, a tejre 69 százalékos, a vajra 71 százalékos fo­gyasztói árkiegészítést folyó­sít. Nos. az alapvető élelmi­szerek ártámogatása össze­gében meghaladja a szeszes italok forgalma után realizá­lódó adóbevételt. Ez a dolgok összefüggése ez idő szerint a fogyasztói árak ég az állami költségve­tés szempontjából. Következik: Dr. Csiba István nyilatkozata. Magyar és svéd bélyegen Svédország 1961 óta bé­lyeggel köszönti a hatvan évvel korábban Nobel díjjal jutalmazottakat. Az idei so­rozat Curie asszony, áld az t903-ban elnyert osztott díj után 1911-ben egyedül kap­ta a kitüntetést és Maeter­linck belga író (Kék madár) arcvonásait ábrázolja. A so­rozat harmadik bélyege Wilhelm Wien német fizi­kust és Allvar Gullstrand (1862—1930) svéd szemorvost mutatja be. Gullstrand fon­tos szemészeti vizsgálati eszközöket szerkesztett (rés­lámpa, reflexmentes szem­tükör). A híres svéd szemész arc­képével rövidesen magyar bélyegen is találkozunk. 1972. április 17-én Budapesten ülésezik az európai szemor­vosok kongresszusa. Ezt a fontos megbeszélést a Ma­gyar Posta kétértékű soro­zattal köszönti, az egyik érték a gyógyászat ezen ágá­nak legkiválóbb magyar képviselőit: Imre, Grósz és Blaskovits professzorok em­lékét örökíti meg, míg a másik bélyegen a szem gyó­gyításában kitűnt európai tudósok között szerepel All- var Gullstrand. Venezuela Dél-Amerika legészakibb országa tízszer nagyobb ha­zánknál, de alig tíz millió ember lakja. A lexikonok száraz adatainál többet mondanak el az országról bélyegei. Az első kiadás 1859-ben jelent meg és már 1880-tól kezdve egymás után adják ki a sorozatokat Si­mon Bolivar tiszteletére, aki a kontinens országainak sza­badságharcát vezette. Vene­zuela a világ második leg­nagyobb kőolajtermelő or­szága, a fúrótornyok, a ku­tak 1938-ban, majd a címe­reket bemutató 1953. évi so­rozat több bélyegén, azután 1960-ban és 1964-ben ipari sorozatokon jelentkeznek. Az ország flóráját, faunáját számos sorozat mutatta be, 1962-ben 18 bélyegből álló kiadás az orchideák pompás változataival ismertet meg, szinte az őserdők illata árad felénk. A köztársaság 20 ál­lam, 2 terület, 1 szövetségi kerület és a Venezuela part­jaihoz közel fekvő 72 sziget (1 tartomány) szövetsége. Az államok címereit 1953-ban egyenként 16, összesen több mint 300 bélyeg mutatta be, 1971-ben huszonöt bélyegen színes térképek ismertetik meg az államszövetség ré­szeit. A bélyegtérképek 1965- ben fontos szerepet játszot­tak az ország életében, ami­kor területi vita keletkezett a szomszédos Guayanával. Két blokk és hat bélyeg a világ elé tárta a vitás föld­darab két évszázada készült térképeit és hozzájárult ah­hoz, hogy nyílt ellenségeske­dés nem alakult ki a mai napig sem rendezett 90 ezer négyzetmérföldes darab mi­att. K étté fogazott bély ettek Az 1951—53. évi épületeket ábrázoló sorozat bélyegeiből találunk olyan példányokat, amelyeken három sorban „Érvényes 1955 3 Ft” felül­nyomás olvasható. Sokaknak a Terv, a Centenárium és a Bem sorozat egyes bélyegei­nek alsó fele kerül kezébe ilyen szöveggel. Többek ér­deklődésére közöljük, hogy 1950-től az évszám változta­tásával tizenegy ilyen ki­adást készített a Budapesti Postaigazgatóság. Ezeket a bélyegeket a postai külde­ményeknek nem a címzett, hanem más személyek által történő átvételére szolgáló igazolványok, a meghatal­mazás díjainak igazolására látták el felülnyomással. A bélyegeket fogazással ketté­osztották és a felső részre „Meghatalmazás”, évszám és a díj összege került, majd az ilyen példányokat a pos­tán őrzött okmányokra ra­gasztották Ünnep után A világ legkövérebb embere Megbetegedett, de méretei miatt nem kerülhetett kór­házba a világ legkövérebb embere, az amerikai Mike Walker. A pillanatnyilag 407 kilós férfi egy houstoni klinika előtt lakókocsijának ágyát nyomja. Valószínű, hogy cu­korbajban szenved. Walker az elmúlt hat hó­nap során az Egyesült Álla­mok és Kanada számos ál­lamát járta be. Aki be akart kukkantani a lakókocsi ab­lakán, fizetni volt kénytelen, hogy meggyőződhessék az ajzószerek káros hatásáról. Walker ugyanis azt állítja, hogy hét évvel ezelőtt hallu­cinogén kábítószert szedett, e azóta képtelen felhagyni az evéssel. Aki leszurkolja az 50 centet, megfigyelheti a köralakú vízágyon fekvő ember vonalait és táplálko­zását. A lakókocsit egyéb­ként ez a felirat díszíti: „Mike Walker mozgó kór­ház”. A több mint négy mázsás — de mindössze 180 centi­méter magas óriás — ked­den mellkasi és hastáji fáj­dalmakra kezdett panasz­kodni. Egyik kísérője men­tőt hívott, de a gyorssegély hiába érkezett: az emberek nem tudták kimozdítani Walkert kocsijából, végül a houstoni tűzoltóság kísérte őt a kórház elé, ahol orvo­sai most intravénásán táp­lálják. Víz alatti kötélpálya Marseille partjainál elké­szült az első vízalatti kötél­pálya. amely magából a kö­télpályából és négy (min­degyik oldalon 2—2) vízbe merülő fülkéből áll. A fül­kékben a vízalatti tartózko­dás idején megfelelő légnyo­mást tartanak fenn. Híd a Fuji folyón A Fuji folyón (Japán) épí­tett bolthajtásos hídon nem lehet gépkocsin közlekedni, sőt, még kerékpáron sem. Egészen más a rendeltetése: az, hogy átvigyen a folyó fölött két óriási csővezetéket, amelynek átmérője több mint két méter. Ez a csővezeték- híd, a japánok állítása sze­rint, a leghosszabb a világon. „Száz kilométer” rúzs — évente A legszembetűnőbb, a leg­általánosabb (s talán a leg­ősibb) szépészeti cikk az ajakrúzs (egymás mellé he­lyezve csaknem 100 kilomé­tert tenne ki a magyar nők által évente elhasznált rúzs­rudacskák hossza). Mintegy húszféle anyagot használnak fel a rúzs gyártásához, méh­viasz (karnauba vagy cere- zin) biztosítja a rudacska alaktartósságát Illatosításá. ra többnyire eperből, vagy barackból nyert illóolajat használnak. Festéséhez csak teljesen méregmentes —ha­tóságilag engedélyezett —, az ajak nyálkahártyáját nem irritáló, nagy fényerejű, fi­nom elosztású festéket sza­bad alkalmazni. Az ajak­rúzsnak a dekoratív hatás­keltésen túl az ajak nedves­ség és kiszáradás elleni vé­delmét is el kell látnia. A jó szájrúzs „titka” ösz- szetételében rejlik a gyár­tástechnológiája viszonylag egyszerű: fémformába öntik az alapanyagok megolvasz­tott keverékét, majd lehűlés után láng fölötti elhúzással fényezik a rudacskák felüle­tét. Automata készíti a rúzst, a nők egyik fő szépítőszerét Lézer-fényszóró Ausztráliában 18 méteres szobrot emeltek Cook kapi­tány világutazásának emlé­kére. Hagyományos villany­fényszórók helyett, hélium­neon lézerberendezés szolgál fényforrásul a szobor megvi­lágítására. Az ilyen fényfor­rás kevesebb energiát fo­gyaszt, mint egy otthoni rá­diókészülék, fénye pedig még esőben és ködben is 35 lem­re ellátszik. A világító be­rendezés tervezésének, gyár­tásának és előállításának költségei csak tizedrészét te­szik ki a közönséges fény­szórók üzemeltetési költségé­nek. Csak másodpercmutató! Svájcban olyan órát gyár­tottak, amelynek sem nagy­mutatója, sem percmutató­ja nincs. Ezeket különböző sebességgel forgó, koncentri­Jeges csomagolás Hollandiában új, „hideg­tartó” csomagolóanyag ke­rült piacra. Két polietilén­vagy polisztirol hártya közé zseléhez hasonló anyagot he­lyeznek, amelynek összetéte­lét a gyártó cég féltve őrzi. E lemezeket használat előtt mélyhűtő rekeszekbe teszik, ahol azok lehűlnek . a szük­séges hőmérsékletre — nul­lától mínusz 21° C-ig. Ez­Rezgéscsillapító úi kus körök helyettesítik. Az egymás alatt elhelyezkedő három kis ablakocskában je­lenik meg az órák. percek és a hónapok száma. után fóliába becsomagolják a gyorsan romlandó árut. amely ezt követően közön­séges csomagként szállítható, és bármilyen, helyiségben tá­rolható. Az ilyen „jeges” csomago­lásba helyezett vaj például négy telies napon át kőke­mény maradt, jóllehet a szobában 4-40° C volt a hő­mérséklet. est műgumiból Rómában a hihetetlen autóforgalom jelentős mér­tékben megrongálta a Villa Farnesiua néhány felbecsülhe­tetlen értékű freskóiát. Ne­vezetesen Raffaello és Sebas­tiane del Piombo alkotásai­ról van szó. A további rongálódás megelőzésére rezgéscsillapító utat építettek a palota előtt. Az úttestet 70 centiméterrel lesüllyesztették és „kibélel- t<%” műgumiból készült tég­lákkal, majd erre került a bitumen burkolat. A 2000 ki­ló terhelést elbíró, 22x12x6 centiméteres téglákat á Pi­relli cég gváriotta. A számí­tások ,'szerint ezek a téglák az autóforgalom okozta rez­gések 80 százalékát képesek elnyelni.

Next

/
Thumbnails
Contents