Szolnok Megyei Néplap, 1971. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-19 / 299. szám

lifíl. december 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP S Félelem, kilométerekben s A A rendőrségi hírekben na­ponta olvashatjuk, hogy X„ Y., Z., nem az útviszonyok­nak megfelelően vezette gép­kocsiját, ezért ez és • ez tör­tént .., Halm, sérülés, anya­gi kár. : ' . A közlekedés íwidészeti szabályzat megalapítását nem kérdőjelezáffk, Hiszen a gépkocsivezetőknek úgy kell vezetnie" á gépjárművét, hogy minden körülmények között ura tudjon lenni a helyzetnek. Tehát kellő óva­tosságai. De az utak tegnapi — mai? — állapotának milyen vezetők óvatosság /felelne meg? Úgy hiszen, a szolnoki és a város környéki főköz­lekedési uták állápota miatt á gépkocsivezetők csak ak­kor érezhették volna jnagu- kát teljes biztonságban, ha i nem ültek volna be a volán mögé, ha garázsba hagyják a kocsit. Ez persze lehetet­lenség. A jégnél is csúszósabb. ve­szélyesebb sárréteg fedte — fedi? — az utakat. Minden irányváltoztatás — kerékki- pörgetés —. veszélyes, a fék használata még inkább... a Hét óra negyvenöt perc, Szolnok Beloiannisz út. A Petőfi utcában próbál befor­dul»! egy Nysa kisbusz. Csaknem 10 métert csúszik, eredeti menetirányának' rr eg- felelöen. A forgalom leáll, a gépkocsivezető halott sápad­tan köszöni meg a szembe­jövőknek, hogy „elszánkaz- tatták” járműveiket kormá­ny ozhatatlan kocsija elől. a Nyolc óra harminc perc, .szolnoki ártéri híd. Egy bil­lenős kocsi — a városi ta­nács vb útfenntartó üzerr.é- jjek tulajdona — törmelék- anyagot ázállít. Mögötte ha­ladok, szinte lépésbe me­gyünk.'A dömper keréké az út lejtésének megfelelően jobbra csúszik. A vezető ügyesen „visszahozza”. Föl­ér a£ ártéri hídra. Ott bal­ra csúszik. Vissza jobbra. Megfordul a hossztengelye körül. Keresztbe fordul. Me­rőlegesen csúszik a híd kor­látjára. Felcsúszik a járdá­ra __ A vezetőfülke már s zjr^te a hídkorlát fölött, van ... Valamit ordítok ... Halion.' mögöttem is kiabál­nak ... A két hátsó kereket megfogta a járdaszegély. A gépkocsivezető fiatalem­ber. Odamégy úrik hozzá. Va­laki fahumorral megjegyzi: — Ünnepelje meg ezt a napot barátom, ez a második születésnapja. Lenézek a hídról. Jó nyolc méteres mélység... A ve­zetőfülke mögött több ton­nányi zúzalék... Kilenc óra tíz perc, szá­jon fölüljáró. Egy Traban- tos magyar és Csepel-béli pi­lóta „mutogat”. Kiabálnak, szidják egyágast mint a bok­rot." A Trabant jobbold''i sárhányója, lámpája össze­törve. — Ha maga jobban vigyá­zott volna... — Uram, én gépkocsiveze­tő vagyok, nem korcsolya­bajnok ... Elmondom nekik, amit a hídon láttam. Elcsendesed­tek ... Kilenc óra negyvenöt perc Szandoszöllős. Egy zöld Moszkvics az árokból muto­gatja a farát. ­—, Sérüléá történt? Senki sem tudja, de re­méljük nem, mert a kocsi sértetlen., Talán csak az autómentőre volt szükség. Megyek tovább Rákóczifal- va irányába. Hatalmas bil­lenős kocsik hordják Szol­nokra a homokot. Vastag, nyálkás sárcsík az út. A ke­rekek magasra hányják az üklörr.nyi sárcsomókat. „Űt- kaparót” sehol sem látok. De mit is kezdenének az árva, egyszem lapátjukkal... Egy kék színű billenőskor csíi" "megrakva • hömókkal. „bferádlizik’V Megfogja az útpadka süppeteg sara. A vezető- kiszáll. •••=-—­— Történt valami baj, elv­társ? — Nem, semmi baj nem történt! Csak az idegeink rrienriek tönkre. Azokat kel­lene a volán mögé ültetni, akik nem tudják megterem­teni az utak alapvető közle­kedésbiztonságát. Elindul, szóródik a homok a plató széléről. Jön utána egy másik kocsi, belenyomja a száraz homokot az iszap- | ba. A harmadik jármű már 1 ezen csúszkál... m Tíz óra húsz perc, szolnoki Tisza-híd. A hídfő „Arany­iakat” felőli oldalán csak­nem tengelyig ér a sár. Egy motoros jön a város felőL Háromszor körbefordul ma­ga körül, majd tompa hup- panással terül el a sárban. Odaszaladunk, talpraállít­juk. — Ép mindene? Tekergősen, cifrán károm­kodik. No, akkor nincs baj! Lám, minden rosszban van valami jó: ha az aszfalton esik így el, ki tudja hány csontja törött volna? Avas­tag sár jó puha... De ha nincs sár, nem esett volna el! Néhány perccel később két, piros-fehér karszalagos „öregúr” és két nénike to­tyog a „tett” színhelyére. Négy lapát — tonnányi sár minden száz méteren. A Szabadság téren bent áll egy csuklós autóbusz. A gépkocsivezető fáradtan bólint: — Csúszkál nagyon a há­tulja? * — Hogy feleljek én így az utasok életéért? Mondja elv­társ, hogy...? Ilyen uta­kon ... Kiáll a bíróság elé, ha valami baj lesz...? Ki...?! — ti — ■ír Szolnokot méltán lehetne nevezni sáros városnak, hi­szen egy kisebb eső után, vagy akár ködös, párás idő­járásnál is a járdákat és tíz utakat rögtön sárréteg bo­rítja. Tegnap sikerült mégis új rekordot felállítani, a vá­ros főutcájára ugyanis olyan különleges sárréteg került, ami életveszélyessé tette a közúti közlekedést. A városi tanács illetékesei rögtön vizsgálatot indítottak, hogy honnan származik ez az ed­dig Szolnokon is ismeretlen csúszós latyak. Mint kide­rült, a VOLÁN 7-es számú vállalata a szándaszőllősi ho­mokbányából földet szállít a városba, és nemcsak a köz­útra vMó felhajtás előtti kö­telező gépjárműtisztítást ha­nyagolták el, hanem a szak­szerűtlen rakodás miatt is „sikerült” a főutcát ilyenné tenni. A városi tanács a balesetveszély megszünteté­sére ismét üzembe helyezte a mosógépkocsit, a köztiszta­ság ellen ilyen súlyosan vé­tők ellen pedig szabálysér­tési eljárást kezdeményezett. Szombati szemle a szolnoki piacon Akár ünnepi jelzővel is illethetjük a megyeszékhely tegnapi — és várhatóan mai — piacát, hiszen a szakér­tők becslése szerint a kará­csony előtti legnagyobb kí­nálat, leggazdagabb felhoza­tal e hét végén esedékes. Élőcsirkét a magánosok 229 kilónyit ajánlottak 29 fo­rintos átlagáron, míg a 170 kilogrammos tsz-felhozatal- nál 26 forint volt a csirke egységára. Élőtyúkból csak­nem öt és fél mázsa érke­zett, s kilója 28 forint átlag­áron kelt. A 138 kg vágott hízott kacsa 38, a 96 kg élő hízott kacsa pedig 30 forin­tért kelt. A 60 kilönyi élő pulyka átlagára magánosok­nál 28, az ÁFÉSZ-árajánlat 25 forint volt kilogrammon­ként. A száz liternyi tejfölt 28— 30 forintért árusították, míg a 148 liternyi tehéntúrónak 18 és 20 forint között alakult az egységára. A csaknem három és félezer tojás da­rabja 2,00—2,20 forintért ta­lált vevőre. Burgonyából kevéssel több mint 12 mázsa volt a piacon, s kilónkénti ára 3,50 és 4 fo­rint között váltakozott. A magánosok mintegy 6,5 má­zsa sárgarépát kínáltak 5 forintért kilónként, míg a tsz-ek ugyanezt egy forint­tal olcsóbban adták, s 110 kilóval több volt felhozata­luk is. Gyökérből a magán- i felhozatal 534 kg, az egység­ár: 9—10 forint, a tsz-felho- zatal 4 mázsa, s kilónkénti j ára 8 forint volt. Az egy má­zsánál valamivel kevesebb vöröshagymát 5 forintos egységáron adták. A tsz-kínélat előnye a fe­jeskáposztánál is jelentős volt: a maszekok a maguk 130 kilóját 5. a tsz-ek pedig több mint 7 mázsányit csak 3 forint egységáron ajánlot­ták.. J£iá híján 5. mázsa fel­hozatal volt kelkáposztából, amelynek kilója 5 forintért kelt. Ugyancsak 5 forint volt a 3,5 mázsányi karalábé egy­ségára is. Karfiolból 3 má­zsánál. kevesebb érkezett, s 8—11 forint között alakult az ára kilónként. A mintegy 23 mázsányi al­mának 4—10 forint közötti áron adták kilóját, míg a 183 kg-os körtefelhozatalnál 5—9 forint volt az egység­ár. A kalóz Már a szokásosnak a hatszorosára nőtt a szolnoki 2-es posta forgalma. Ott osztják el a megyei címekre érkező küldeményeket, s onnan indítják útnak felülbélyegzés útán a megyeszékhelyről feladót! levél- és csomagféleségeket. A csúcs várhatóan a jövő hét közepén éri el tetőpontját, Képünkön: a leveleket csoportosítják. A film telt házat vonz. Ti­zennyolc éven felülieknek való látnivalót ígér, s azt meg is adja bőséggel. Van benne számos női akt, még több és még ravaszabb fél­akt, vetkőzőjelenet, szeret­kező jelenet, vaskos szóki­mondás. sőt még homoszexu­ális idill is két hölgy között. Kár volt pedig Nelly Kaplan rendezőnek ilyen túlméretezéssel adagolni ezeket a sikamlós betéteket, mert ilymódon elterelte a néző figyelmét a film alap­vető szándékáról, a képmu­tató kispolgári erkölcsök le­leplezéséről A film hősnője Marie, af­féle falusi Nana. Egy napon rádöbben, . hogy nagyszerű testi adottságait s a kis fran- 'ci faluban hatalmas mér­tékben felhalmozódott. de gondosan leplezett kéjvágyat kamatoztatnia kellene. Meg is teszi, az ilvenféle 'üzletkö- tések klasszikus szabályai szerint, és a vállalkozás min­den várakozást felülmúló eredménnyel jár. Marie kunyhójába megindul a ki­éhezett férjek zarándokcsa­pata. Földbirtokos., szatócs, patikus, utazóügynök, cser- készfiű... Az élelmes és önérzetes leány nem tesz kü­lönbséget, egy a fontos, hogy megfizessék a folyton emel­kedő , tarifát, méghozzá előre, ­Azok a film legsikerültebb képsorai, amelyek a Marie körül tolongó férfiak hadá­nak karikaturisztikus portré­ját rajzolják meg. A lelke ir.élyén mindegyik föl van Száz új FILMJEGYZET menyasszonya háborodva a nő diktatórikus uralma miatt, mert méltány­talannak tartják, hogy fizes­senek a gyönyörökért. Pré­dikálnak, tanácsüléseket hív­nak össze a lány erkölcsei­nek elítélésére és kiüldözte­tésére, de titokban mindegyi­kük a kunyhóhoz surran, hogy leszurkolja a megsza­bott 40 frankot. Marie végül is megdicsőülten kerül ki a helyzetből, és állandó, part­nerként csatlakozik egy ne­meslelkű vándormozishoz. Bi­zonyára így akarja meghá­lálni, hogy a fiú annak idején elindította ígéretes pá­lyáján. A játék tulajdonképpen a Zola-i, Maupassant-i re­gény hagyományaihoz nyúl vissza témáért és ábrázolás- módért, de a nagy írók hi­teles társadalomrajzáról meg­feledkezik. meglehetősen egy­hangú sablon alapján tart­ja meg erkölcsi ítélethoza­talát. És sajnos, majdnem humortalanul. Hasonló té­mát, például Pietro Germi- től. láttunk már sokkal szel­lemesebb megfogalmazásban. Egy-két jelenet egészen . vá- sárian ízléstelen. Például a kiterített halottal egy szo­bában rendezett orgia vagv a magatehetetlen, reszkető kezű-fejű öregember erotikus vágyainak ismételt bemuta­tásai Szerencsére ezeket meglehetősen ellensúlyozza Bernadette Lafont játéka Marie szerepében és Jean Badal szép színes fényképe­zései Sz. J. • fifin 'ft-:. W:. 1® ff §§ Törökszentmiklós központjában 100 lakást építtet az OTP. Ebből 40 lakásba már a jövő év folyamán beköltözhetnek. Bővíteni a köröket A Magyar Pedagógiai Tár­saság Szolnok megyei cso­portja alig két éve alakult. Múltja tehát jóformán még nincs. — Az eltelt időszak tevékenységének mérlegelé­se, a munka esetleges hiá­nyosságainak vizsgálata azon­ban mégis időszerűnek lát­szott a jövő érdekében, igy Került sor az elmúlt héten a megyei csoport vezetőségi ülésére és tisztújító összejö­vetelére. A megyei csoport két esz­tendeje negyvenegy taggal kezdte munkáját. Az indu­láskor meghívásos úton szü­letett meg a csoport tagsága. Ma két esztendő múltán a tagok létszáma nem válto­zott semmit. Nem lett ugyan kevesebb, de ami elgondol- kodtatóbb, nem is gyarapo­dott. Pedig megyénkben pon­tosan 4419 pedagógus dolgo­zik, tevékenykediK az oktató­nevelő munka valamelyik területén. Köztük szép szám­ban nagy tapasztalatokkal rendelkező és kutatószenve- déllyel megáldott tehetséges pedagógusok. Jóval többen, mint amennyire a jelenlegi létszámkeretből következtet­ni lehetne Olyanok. akiKnek van mondanivalójuk, • akik már eddig is bizonyítottak különböző módon, és szeret­nék bizonyítani ezentúl is, hoey erejükből telik a tudo­mányos munkálkodásra is. Vajon nem lehetne-e a Pe­dagógiai Társaság megyei csoportját a tudományos igénnyel is dolgozni kívánó pedagógus „közkatonák” me­gyei fórumává tenni. Miért ne lehetne például az orvo­sok rendszeres tanácskozá­saihoz és konferenciájához hasonlóan a társaság szerve­zésében olyan megyei peda­gógiai naookat rendez.ni. ahol a kísérletező, az újat Kereső pedagógusok odaáll­hatnának a pedagógus társa­dalom nvi'vánossóga elé. —■ ahol eev-egv dolgozat is- me’-tetése, nyilvános megvi­tatása nemcsalc szakmai ran­got biztosíthatna a tanulmá­nyok készítőinek, — hanem egyúttal a hírnevet is bizto­sítaná a tudományos mun­kával önzetlenül foglalkozó pedagógus számára. Hiszen a nyomdai kapacitás jelen­legi helyzete eléggé megne­hezíti a2 írott szó publiká­ciós útját. Az írásból lassan és nehezen születik meg a könyv. A vezetőség mostani beszámolója is szomorúan állapította meg többek kö­zött hogy a megye úttörő szerepéből adódó lehetőségeit sem tudja valóra váltam publikációs formában, hisz hónapok óta hevernek „par­lagon” és ki tudja még med­dig az általános iskolai diák­otthonokban végzett nevelő- munka tapasztalatainak ta­nulmányokba foglalt ered­ményei. Több mint négyezer gya­korló pedagógus a megyé­it ben, és alig húszán a Társa­ság megyei csoportjának tagjai között. — Ezt bizony semmiféle minőségi szem­pontokkal nem lehet magya­rázni. Szélesebbre kellene tehát tárni mindenképpen a kapukat, — anélkül persze, hogy a Társaság szolnoki csoportjának munkáját a felhígulás veszélye fenyeget­né. Az egyre nagyobb szám­ban belépő és valóban dol­gozni kívánó pedagógusok­kal az a reális program, — amelyen most munkálkodik az új vezetőség, reális tag­ságra is épülhetne. Mindezt azért szükséges nyomatéko­san aláhúzni, mert a beszű­külés. a szűk körben való mozgás, mint minden más esetben. így ebben is előbb- utóbb egv helvben toroaás- sá válik. A Pedagógiai Tár­saság szolnoki csonortia pe­dig előre akar lépni. Ezért a feilődés útja az önkéntes jelentkezésen alaouió cso­porttagság növelése A tudo­mányos munkában hadrafog- ható pedagógusok szélesebb körökbe való tömörítése. Ahhoz pedig, hogy a ku­tatómunkához kedvet érző nevelőkben, óvónőkben, ta­nítókban és tanárokban a Társaság munkája felébresz- sze a közös munkába való részvétel vágyát: rangot kel' — tudományos rangot — és széleskörű ni i hl i óit ást bizto­sítani a Pedagógiai Társa­ság megyei csonortiának. Ez természetesen már a felelős \r£r> v,f+'í'C'»oT*vr'V +’$rv»nrT43+f\ «;f*­is + f-ppef mn ic ~ J ható 0-7 De rr*£g lene tenni. Az úi vezetőség­nek — elnök Cseh An-tr-és- né, titkár Knnácsi Béla. szervezőtitkár Tálas László — tehát bőven van1 tenniva­lója a megye pedagógus tár­sadalmát átfogó, a szocialis­ta szellemű, minőségi peda­gógiai munkát szolgáló, a gyakorlati tapasztalatokat a tudományosság igényével fel­dolgozó megvei csoport élet- kéoes testület megteremté­sében. V. M

Next

/
Thumbnails
Contents