Szolnok Megyei Néplap, 1971. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-15 / 295. szám
1971. december 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A szolnoki MEZŐGÉP Vállalat fő profilja mezőgazdasági traktor és erőgépmotorok felújítása és pótalkatrészeinek készítése. A vállalatnál erre az időszakra esik a gépek javításának zöme. Képünkön: A felújított motorokat fékpadon járatják be. Befejezés előtt az ezer adagos iskolakonyha építése Tervek szerint még az idén üzembe helyezik a Jászberényben épülő iskolakonyhát. Az adagok- számát, tekintve „óriási létesítmény” 3,5 millió forint költséggel és 600 négyzetméter alapte. rületen épült. Tágas — 75 négyzetméter alapterületű — étkező részével, a legkorszerűbb gépekkel felszerelt főzőkonyhájával, a külön épített tej, teakonyhájával, praktikus ételkiadójával minden bizonnyal megfelel majd a kor. szerű iskolai 'étkeztetés követelményének. Az új létesítményben a szükséges egészségügyi követelményeket — többek között — csempézett, jól felszerelt fekete-fehér mosogató, külön hús előkészítő, korszerű raktárak és hűtő- berendezések biztosítják. Az ezeradagos konyha az Ady Endre, üti elavult konyha helyett látja el a,jövőben — az eddigieknél jobb körülmények között — a napközis gyerekek étkeztetését. A nők bizonyítanak Hatan beszélgetünk a zagy - varékasi Béke Tsz irodájában. Faragó János párttitkár, Szekeres Ferencné bérelszámoló és személyzeti felelős, Tóth Béláné növény- termelési brigádvezető, Horváth Istvánná szocialista brigádvezető (a növénytermelésben), Pánczél Magdolna traktoros brigádvezető és az újságíró. A szövetkezet két község határát fogja át , Zagyvarékasét, Szászberekét — ezért találóan mondják magukról: két falu egy nóta. A másik sajátosság, hogy a gazdaságnak sok, 323 nő dolgozója van, a taglétszám 43 százaléka. A kis társaság beszédtémája a szövetkezeti lányok, asszonyok helyzete, élet- és munkakörülményeiknek alakulása. Több n nő a vezetésben Cjságíró: Milyen változások vannak a szövetkezetben a párt Központi Bizottsága 1970 februári határozata óta? Például a vezetésben. Faragó János: Tavaly választottuk újjá a gazdasági vezetőséget, s a tizenöttagú igazgatóságban négy asszony, van. Pető Józsefné, Faragó Boldizsárné, Gubicza Mártonná növénytermelők és Morvái Sándorné főkönyvelő. A közgyűlés akkor választotta meg a héttagú nőbizottságot, melynek B. Lantos Istvánná a titkára, aki az itatásos borjúnevelőben dolgozik. Újságíró: Ő nem tagja a gazdasági vezetőségnek? Faragó János: A vezetőségi ülésekre mindig meghívják, viszont elég sok a társadalmi megbízatása. Tagja a pártvezetőségnek, a járási pártbizottságnak, a tsz szövetség nőbizottságának és TOT-küldött is. Tizenkilenc éves brigádvezető Szekeres 'Ferencné: Három női brigádvezetőnk van. Tóth Béláné a száztagú növénytermesztési asszonybrigádot irányítja. Az ezüstérmes szocialista brigádunk is nőkből áll. Pánczél Magdi nálunk volt egy évig gyakornok a mezőgazdasági technikum el /égzése után, 19 éves korában a nyáron lett vezető az univerzál traktoros brigádban. Pánczél Magdolna: Eleinte nagyon furcsa volt, bizalmatlanul fogadtak, mint fiatal nőt. Harminchét férfi dolgozik a brigádban, de sokat segít nekem Bajnai László gépcsoportvezető. Később megszoktuk a brigád tagjaival egymást és kölcsönösen igyekszünk alkalmazkodni. Újságíró: Ha fegyelmezetlenség volt, hogyan csinált rendet?* Pánczél Magdolna: Egyszer ittasság miatt kellett hazaküldeni egy gépészt Nem tetszett neki, de másnap már rendesen jött dolgozni. Faragó János: Először bizonyítania kellett aztán a brigád is elfogadta. Mióta ő a vezető, kevesebb a gondunk a traktorokkal. Jobba munkaszervezés, javult az ellenőrzés, a teljesítménykimutatás is pontos. Pánczél Magdi KISZ-vezetőségi tag és párttag lett Újságíró: Megbecsülik-e az asszonyokat? Egyenlő munkáért egyenlő bért kapnak-e a férfiakkal? Szekeres Ferencné: Azonos munkáért a jövedelem is azonos. Nálunk munkaegység van, az idén 50 forintot terveztünk, ennél azonban valamivel többet oszthatunk. Október 31-ig az átlagos munkaegység 510—570 között van. Az állattenyésztésben több, a növénytermesztésben kevesebb. Tóth Béláné: Asszonybri- gidunk jól dolgozik, megértjük egymást. Az idén hagymát, cukorrépát, mákot termeltünk. Ha kellett, egyéb munkáknál is besegítettünk. A jövedelemmel elégedettek vagyunk. Javuló munkakörülmények Újságíró: A nőbizottságnak milyen kezdeménvezései voltak? Meghallgatják-e véleményét? Faragó János: A nőbizottság javaslatára az idén három mezei fürdő létesült, ezeket ártézi kutak vizére kötöttük rá. Az üzletek nyit- vatartásán is véleményük figyelembe vételével módosítottak. Tóth Béláné: Azelőtt gyalog, kerékpáron mentünk, vagy vontatón vittek bennünket a határba. Most autóbusszal járunk. Az idén még egy autóbuszt vásárolt a szövetkezet Horváth Istvánná: Kérésünkre a szocialista brigád- tagokat vasárnaponként kirándulásra vitte az autóbusz. Sokan jártunk külföldön is munkánk jutalmáuL A szövetkezet 90 bérletet vett a szolnoki színházba, így felváltva, és elsősorban a jól dolgozók látogathatják az előadásokat A tanulásról Újságíró: Milyen a nők tanulási kedve? Faragó János: Hat leánytanulónk van a jászapáti szakmunkásképző iskolád. Nem sok, de ez is eredmény. A pártoktatáson tizenegy nő tanuL Bevontuk a szocialista brigád tagjait is. Megkezdődtek a nőklub foglalkozásai. Januárban pedig a tsz, népfront és az ÁFÉSZ nőbizottsággal együtt tíz héten át előadássorozatot szerveztek az asszonyok részére. A fiatalok a KISZ tanfolyamán tanulnak. Újságíró: Miben látják további feladataikat? Faragó János: Elsősorban a szemléleten kell változtatnunk. Nemcsak a férfiakén, hanem a nőkén is. Az asz- szonyok egy része nem veszi szívesen, ha nő a vezetője. A maradi nézetek és az irigység ellen egyaránt küzdeni kell. A nőknek pedig a vezetői munkakörben bizonyítaniuk kell, beosztottaik ezt elvárják tőlük. A határozat végrehajtásáért még sokat kell tennie a gazdasági és pártvezetőségnek egyaránt. Méltó példaképet választottak Az Erdh lyi Károly KlSZ-szeryezet névadó ünnepsége Erdélyi Károly szovjet újságírók között Volgográdban, 1966-ban A túrkevei Ványai Ambrus Gimnázium és Közlekedésgépészeti Szakközépiskola KISZ-szervezete a KISZ VIII. kongresszusa tiszteletére tegnap ünnepélyes keretek között felvette a város szülöttének, a munkásmozgalom kiemelkedő harcosának, Erdélyi Károlynak a nevét. Erdélyi Károly 1928-ban született, szegényparaszt család gyermekeként. Szülővárosában végezte el az elemi iskolát, itt kezdte el a polgárit, majd a jászberényi tanítóképzőben folytatta tanulmányait. A felszabadulás után a Szovjet Hadsereg felhívására az önkéntes Tisza- híd-építők közé állt. A tanítóképzőt a fővárosban fejezte be, majd egyike volt a magyar úttörőmozgalom megteremtőinek. Munkája elismeréséül Szovjetunió-beli továbbtanulásra javasolták, a leningrádi Herzen Pedagógiai Főiskola hallgatója lett, ahol 1953-ban kitüntetéssel kapott diplomát. Ezután mint a Külügyminisztérium munkatársa több fontos funkciót töltött be. Az 1956-os ellenforradalom híre Moszkvában érte. Egyike volt azoknak, akik megszervezték a Szovjetunióban dolgozó és tanuló magyar kommunisták hazatérését, — hogy segítségére legyenek az MSZMP-nek és a forrdalmi munkás-paraszt kormánynak a rend helyreállításában. A konszolidálódás után jelentős feladatokat bízott rá a párt és a kormány. 1962-től nyolc éven át külügyminszterhe- lyettes volt, majd 1970. februárjától ez év márciusában bekövetkezett haláláig az MSZMP Központi Bizottsága Külügyi Osztályánák vezetője. A túrkevei gimnázium és szakközépiskola KISZ szervezetének névadó ünnepségén részt vett Erdélyi Károly özvegye és leánya, valamint több rokona. Jelen volt Zagyi János, a megyei pártbizottság titkára, a Külügyminisztérium és -a KISZ KB több munkatársa, a megyei és túrkevei párt-, állami, társadalmi és tömeg* szeryézetek képviselői. Az iskola előcsarnokában Szívós Antal, a KISZ megyei bizottságának titkára leplezte le Erdélyi Károly emléktábláját. Beszédében példaképül ajánlotta a túrkevei ifjúságnak . Erdélyi Károlyt, osztályharcos elvhűségéért, sokoldalú tudásáért, kitartásáért és feledhetetlen emberi tulajdonságaiért. Az emléktábla avatása után a városi filmszínházban Boldizsár Gábor, a KISZ KB osztályvezetőhelyettese átadta az Erdélyi Károly KISZ-szervezet vezetőinek a KISZ KB vörös selyem- zászlaját A Zrínyi Ilona és a Keve vezér úttörőcsapat is köszöntötte a középiskolásokat, s emlékül egy albumot nyújtottak át, amelyet Erdélyi Károlytól kaptak — egyik túrkevei látogatása alkalmából. Az ünnepélyes eseményt kulturális műsor zárta, amelyen a középiskola irodalmi színpada és énekkara működött közre. Bemutatták azokat a diafelvételekét is. — amelyeket Erdélyi Károly szülőházáról. gyermekkorának emlékeiről készítettek. Megszólaltak azok a magne- tofonfelvételeR, amelyeken a túrkevei középiskolások kérésére a rokonok, barátok, egykori pályatársak nyilatkoznak Erdélyi Károlyról. Az impozánsan sikerült névadó ünnepség az egész iskola közös munkája volt. A tanulók alaposan megismerték KISZ-szervezetük névadójának munkásságát. Kapcsolatot, teremtve a Párttörténeti Intézettel és a Külügyminisztériummal. minden lehetséges dokumentumát megszereztek Erdélyi Károly gazdag életútjának. Ha a KISZ-szervezet tagjai ilyen példamutatóan helytállnak a tanulásban és az ifjúsági mozgalomban is, méltók lehetnek a névadó emlékéhez. Téli kikötőkbe vonulnak a tiszai hajók Vízi úton 8500 vagon anyag Ady-est Szobiakon December közepe van, az „évszakhoz képest azonban enyhe az időjárás”. A lassan folydogáló Tiszát sem tarkítják még jégtáblák, bár a víz annyira lehűlt már, hogy mínusz öt fok körüli hidegben napok alatf megindulna a zajlás. A hajósok ezt természetesen nem várják meg, az uszályok, motoros vontatók sorra a téli kikötőkbe vonulnak. Sztojanov Károlytól a MAHART szolnoki ügynökségének vezetőjétől megtudtuk azt is, hogy már csak a Juhász Gyula motorosra várnak, az hoz. za az utolsó szállítmány sódert Tiszakesziből. ' Holnap érkezik Szolnokra és még a héten követi a többi hajót a tápéi téli kikötőbe. Ezzel a Tiszán be is fejeződik az idei hajózási szezon. Ez persze nem azt jelenti, hogy a hajósok egész télen tétlenkednek. Igaz nagy részük csak most tud elmenni szabadságra, de a telelő hajókon is kell szolgálatot teljesíteni. Ügyelnek arra, nehogy a hajótestek körül befagyjon a víz, és segítenek a téli karbantartási, javítási munkákban is. Amikor a szolnoki hajóállomáson jártam, az ügy. nökség vezetője éppen a „zárszámadást” készítette: — Az idén, március 3-án indult az első hajónk, azóta 250 uszály kő, homok és sóder jutott el vízi úton a rendeltetési helyére. Ha ezt a mennyiségei; vasúton szállították volna, akkor körülbelül nyolcezerötszáz teher vagonra lett volna szükség. — Az őszi alacsony vízállás nem zavarta-e a hajózást? — Augusztus 10-től november 20-ig valóban . na. gyón alacsony volt a Tisza vízállása. November 5-én például a szolnoki Tisza hídnál mínusz 178 centimétert mértek, ami majdnem tizenegy méterrel alacsonyabb az 1970. május 31-i vízállásnál. Az uszályok ebben az időszakban csak 60—70 százalékos terheléssel tudtak közlekedni, sőt a sóderszállítással le is kellett állnunk, mert a valki gázlónál mindössze 40—50 centiméteres víz volt, és azon a hajók nem tudtak keresztülmenni. A tervünket így is teljesítettük, mert ettől eltekintve egész évben zökkenőmentes volt a hajózás. A hajósok nemcsak ennek örülhetnek, hanem annak is, hogy egész évben nem volt „ha varja”, nem futottak zátonyra, nem ütköztek össze hajók, nem történt baleset. A rádió tegnapi jelentése szerint a Tisza ismét erősen apad, ez azonban már nem zavarja a hajósokat. Ök befejezték ezt az évet. Z. Ac Az irodalmi szabadegyetem a költészet századait követve hétfő esti előadásával, amelyet a megyei művelődési központban tartottak, elérkezett századunkba, a XX. századba. Ady Endrével ugyanis a XX. század kezdődik. Az ő költői indulása ritkán tapasztalható szellemi pezsgéssel esik ösz- sze — hangsúlyozta bevezetőjében Czine Mihály irodalomtörténész. Ekkor indult a magyar népzene felkutatására Bartók és Kodály; a haladó értelmiség, a fiatalok, a Galillei-körben tömörülnek; a Nyugat pedig ablakot nyit a világirodalom tájaira, és lehetne sorolni a további pozitív tényezőket. Ady költői nagyságával szellemi vezére az újért harcoló erőknek. Holnapért szóló szavait visszhangozzák a Dunatáj, a szomszéd nébek progresszív gondolkodású költői és írói- Ady a bátorító és az összefogó erő: Ember az embertelenségben. Minderről rokonszenvesen szólott az Eötvös Lóránd Tudományegyetem docense. A tematikusán összeállított versprogramban többnyire az iskolában is kötelez^ Ady- versek kaptak helyet. Su- rányi Ibolya és Nagy Attila szólaltatta meg őket. Az előbbi főleg az indulatok adys kifejezésére törekedve, az utóbbi, a József Attila- díjas színművész a mélyebb, rejtettebb összefüggések felvillantására is törekedve. Az általa elmondott versek sorából külön is kiemelke. dett Az öreg Kunné drámai erejű megszólatatása,
