Szolnok Megyei Néplap, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-06 / 262. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. november 6. Városnézőn az NDK-ban in A Warnow öböl pariján Rostock felé száguld a vonat, s bár nagy a távolság az északi-tengeri kikötő és Berlin között, teljes a bizalom: hamar odaérünk! Fel. téve persze, ha gyorsvonaton utazik az ember. A kalauzok — nők! Fiatalok, csinosak és rendkívül szigorúak ! Egy-kettőre felállítják ültökből a fiatalokat, hogy a folyosón ..parkírozó” idősebbek helyet kapjanak. Szerveznek, intézkednek, jegyet kezelnek és még mosolyognak is. Amikor pedig ..landol” a vonat az állomáson. a leszállókat ellátják jó- iívánságokkal, amelyekben a derűs idő is szerepel. Velem nem volt szerencséjük, mint utastársaimmal sem. mert borús, esős idő várt Rostockban. A szálló — a Hotel War- now — ablakai, erkélyei a Kissé olajos, fodrozódó, hajókat himbáló csendes ten- äer-öbölre néznek. Szűkek az utcák, nagy az idegenforgalom. Az idegen- forgalom és az üzlet nem elválasztható fogalom, emiatt aztán a Kröpeliner Strasse nyugodtan felveheti a versenyt akár a budapesti Váci utcával is. Mint igazi szárazföldi ember, Rostockban nem az utcákra és a boltokra voltam azonban kíváncsi elsősorban, hanem a kikötőre. Előrebocsátom, hogy matrózkocsmával sehol sem találkoztam: ha ilyen jellegű cégtábla fel is bukkant a láthatáron, odabent exkluzív szórakozó- 'hely „ábrándította ki” az embert, ahol a matrózok is inkognitóban voltak és nem szőlőmosó pohárból itták a rumot... A kikötő azonban kikötő. Hatalmas daruk emelkednek mindenfelé, hogy nyikorgó láncukkal leengedjék a tengerjáró hajók feneketlen gyomrába a továbbítandó árukat, arrébb egy úszódaru igyekszik lomhán újabb feladata felé, a „nedves” dokkban pedig látszólag rozsdamarta teherhajó tűri a kozmetikai beavatkozást, az elkerülhetetlen festést, a szükséges hegesztéseket; békésen tűri az állványokon védősisakban szorgoskodó munkások fúrásait, reszeléseit, kalapácsütéseit. Kikötői sétajárat indul a partról, amely elúszik a híres hajógyár mellett, majd számos szigetet és félszigetet érintve, egészen a War- now-öböl végéig, Warnemünde kikötőjéig merészkedik. ahonnan a kompok indulnak például Dániába, és óceánjárók a világ minden tája felé. Népes a rostocki szabadkikötő partja is. Egy lengyel kis vitorláshajó pihen ott éppen, a Fekete Lovag. Fiatalok hajósklubjának tagjai uralják a fedélzetet, akik hosszabb utazásuk közben merészkedtek el Rostockig. Ahogy mesélték, hazafelé a Gdanski kikötőig sem lesz könnyebb az út. De megéri — tették hozzá — még akkor is, ha a viharban csupán a fele személyzet használható, akik később helyet cserélnek majd a korlátnál tengeribetegeskedő társaikkal... A kikötőben egy percre sincs nyugalom. Befut egy táradt hajó, s kettő indul megint útnak, rendületlenül emelgetik terhüket a daruk, 3 időnként a‘ távolban felbúg egy bebocsátásra váró hajó kürtje. — Jó így nézni a partról — mondtam egyik újdonsült tengerészjelölt ismerősömnek. — Lehet — mondta. — De... — a korlátról, mármint a hajó korlátjáról még jobb nézni a partot. Altár távolodik, akár közeledik. Ezért leszek tengerész! (VÉGE) Hátai Gábor "Repülővonat11 járat A francia minisztertanács ülése úgy döntött, hogy Párizs környékén felépül az első repülővonat-vonal, mely a párizsi Defense negyedet fogja összekötni Cergy-Pon- toise elővárossal. A vonat a 26 kilométeres útvonalat megállás nélkül 9 perc alatt teszi meg. A forgalom a csúcsforgalom időpontjában már a járat megindításakor. azaz 1977 elején eléri az óránkénti 4—5 ezer utast, 1983-ra pedig a 8000- et. A szerelvények a csúcsforgalmi időpontban 1—2 perces különbséggel indulnak, egyébként 5—10 percenként. Az egy Vagy két, egyenként 40 férőhelyes kocsiból álló szerelvények 180 kilométeres óránkénti sebességgel haladnak majd előre alumínium sinükön.. Az alumínium sín 4,89 méter széles betongerendán helyezkedik el, ezt a betongerendát pedig egymástól 20 méterre elhelyezkedő 5 méter magas oszlopok tartják. Ez a tervezet összhangban van Párizs környéke fejlesztési tervével, mert elősegíti Cergy-Pontoise fejlődését; ennek az elővárosnak a század végén mintegy 350 ezer lakosa lesz. Magyarok Kubában Alig néhány napja a 400 ezer példányszámban megjelenő Granma, a Kuhai Kom- munsta Párt központi lapja terjedelmes, fényképekkel illusztrált cikkben számolt be a Havanna Mariano körzetében felépült üvegkombinátról. Nagy elismeréssel írt a lap hazánj- odaadó segítségéről: az évi 17 ezer tonna üvegárut gyártó kombinát ugyanis magyar mérnökök tervei alapján, magyar szakértők irányításával épült, s a legtöbb gépen is a Made in Hungary olvasható. Akár dr. Ajtai Miklós miniszterelnök-helyettes látogatása nyitányának is tekinthetjük a Granma cikkét. A Kubába induló magyar küldöttség látogatásának célja: a két távoli ország kapcsolatainak szorosabbra fűzése, együttműködésének szélesebb alapokra helyezése. Annál is inkább, mert — miként azt Carlos Rafael Rodriguez ál- íamminiszter, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága titkárságának tagja múlt évi budapesti látogatásakor megjegyezte — a kapcsolatok fejlesztésében még számos a kihasználatlan lehetőség. Az embargó csődje Amióta Fulgencia Batista tábornok, Kuba amerikabarát diktátora lassan 13 esztendeje repülőgépen elmenekült- Havannából Fidel Castro forradalmi csapatai elől, a cukorsziget hatalmas változásokon ment át. Önmagában az a körülmény, hogy az amerikai kontinensen is létrejött egy szocialista állam — az első a nyugati féltekén — rendkívül nagyjelentőségű Latin-Amerika szempontjából. Csődöt mondott az Egyesült Államoknak minden arra irányuló kísérlete, hogy Kubát elszigetelje, az 1962. február 3-án életbeléptetett embargóval gazdaságilag tönkretegye. Tizenegy esztendeje, 1960- ban kötötték az első szovjet —kubai, majd nem sokkal később a magyar—kubai áru- csereforgalmi, hitelnyújtási, műszaki-tudományos megállapodást. Moszkva és Havanna között 160 millióról csaknem egymiliárd rubelre emelkedett az árucsereforgalom. Bár megközelítőleg sem ilyen arányban, de fejlődtek hazánk kereskedelmi kapcsolatai a „la Tierra Libre de America”-val, Amerika szabad földjével, ahogy országukat a Kubaiak nevezik. Magyarország segítsége Magyarország — mint arról az október 13-án aláírt műszaki-tudományos együttműködés jövő évre szóló munkaprogramja intézkedik — mindenekelőtt állategészségügyi, mezőgazdasági, vegyipari és geológiai témákban nyújt támogatást Kubának. Több mint 70 szakértőnk utazik majd hosszabb-rövi- debb időre a latin-amerikai államba. Nem újkeletűek ezek a személyes kapcsolatok sem: mezőgazdasági szakemberek, ifjú szakértőit, műszakiak és orvosok egész sora tette már meg a Budapestet Havannától elválasztó, tízezernél több kilométeres utat. A szerződés értelmében portál- és úszódaruk, máso- lómarkológépek, Diesel-mozdonyok és könnyűipari cikkek, gyógyszerek és gépi berendezések jelzik a magyar áruk valóban széles skáláját, amelyek ellenében cukor, színesfém-koncentrátumok, kávé és kitűnő italáru érkezett hazánkba. Kuba nagyszabású terve, két dolgozott ld az elkövetkező évekre. Ügy véljük, hazánk is hasznos segítséget nyújthat e programok megvalósításához. amelyek keretében például öt év alatt 20 ezer műszaki értelmiségi végez a kubai egyetemeken, ugrásszerű fejlődést ér el a textilipar és a szolgáltató hálózat, megkétszerezik az energiatermelést. A miniszterelnök-helyettesünk vezetésével Kubába induló delegáció nem utolsó sorban arról tárgyal majd, hogy szerény lehetőségeinkhez képest, miként támogathatjuk érvényben levő megállapodásaink keretében — a kölcsönös előnyök alapján — a kubai társadalom és gazdaság fejlesztésének szép terveit. baba további támogatásra számíthat Nemrég a világ közvéleménye Havannára figyelt. Koszigin szovjet miniszterelnök és a kubai vezetők tárgyalásai megerősítették az első szocialista berendezkedésű latin-amerikai állam világpolitikai helyzetét. További szovjet támogatásra számíthat Kuba forradalmi vívmányainak, gazdasági életének erősítésében. A Chilével, Peruval és Mexikóval kedvezően alakuló gazdasági \ kapcsolatok mellett nyilvánvalóan rendkívül fontos körülményként értékelhető az is, hogy Kuba számíthat a Szovjetunió és a többi európai szocialista ország segítségére, gazdasági és politikai értelemben egyaránt. Hazánk és Kuba kapcsolataiban nagyjelentősgű állomás a dr. Ajtai Miklós miniszterelnök-helyi Ites vezette magyar kormányküldöttség látogatása. Ha földrajzilag nem is, átvitt értelemben csökkenti a két ország közötti távolságot, hozzájárul Magvarország és az amerikai kontinens első szocialista államának gyümölcsöző együttműködéséhez. Gyapay Denes Kompjúfer a Gödöllői a9 rártudományi Egyetemen Számítóköpontot létesítettek a gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Az új berendezés segíti az oktatást, felhasználható a mezőgazdasági nagyüzemek tervkészítésénél is. A kompjutert Lengyelországból vásárolta az egyetemen. (MTI fotó — Fehérváry Ferenc felv. - Ks) Karusszel-emelő Egyedül álló karusszel-darut próbáltak ki a moszkvai építkezéseken. Teljesítménye többszöröse a közönséges daruénak. A karusszeldarut már több országban szabadalmaztatták. A daru megkülönböztető vonása hogy a műveleteket két csoportra osztja: a kisegítő emelőkar emeli fel az alkatrészeket, a fő szerelő- kar pedig behelyezi azokat. Mind a két mechanizmus egymástól függetlenül végzi saját műveleteit. Üj motor Sugárhajtású motorral működő vasúti kocsi-laboratóriumot készítettek és próbáltak ki a kalinyini vagongyárban. Sebessége óránként 250 kilométer. Hat tonnányi üzemanyagkészlete ezer kilométeres távra elég. Menetközben a laboratórium kutatásokat végez nagy sebességgel haladó expresszek előállítása végett. A kocsi hossza 28 méter, magassága' 4,26 méter, súlya 60 tonna. „Mindennapi” villamosenergiánk Évről-évre növekedett országunk villamosenergia-igé- nye, 1970-re elérte a 17,5 milliárd kwó-t A hatvanas évek második felében a szükséglet évente átlagosan 7 százalékkal nőtt, s a távlati tervek készítői azt hitték, hogy továbbra is e tendenciát vehetik alapul. Nem így történt: 1970-ben ugyanis az emelkedés meggyorsult A szakemberek úgy vélik, hogy 1975-ben 4300, és 1980- ban 6100 MW lesz az országos csúcs, ami jól érzékelteti a húsz éven belüli hatalmas változást. Az igények fedezésére folyamatosan üzembe helyeznek kb. 1460 MW kondenzációs hőerőművi kapacitást, és 625 MW-ról több mint 800 MW-ra növelik a villamosenergia importot (Szovjetunióból, Csehszlovákiából). A villamosenergia-igény gyorsuló növekedésének kielégítése érdekében mindent megtesz népgazdaságunk. Pe- . dig hatalmas összegeket emészt fel ez a törekvés mind az erőműéi kapacitás bővítése, mind az elosztóhálózat fejlesztése terén. A villamosénergetikai rendszer „főhadiszallasa”: a diszpécserszoba Önjáró Mars-kutató berendezést terveznek A szakemberek műszakilag reálisnak tarják a közeljövőben egy, a Lunohod—1-hez hasonló önjáró Mars-kutató berendezés létrehozását. A gép szerkezete összehasonlíthatatlanul bonyolultabb lesz az automatikus holdjárműnél. Az új berendezésnek nemcsak lényegesen jobb manőverezési önállósággal kell rendelkeznie, hanem Építőipari kiállítás November 14-ig tart Athénben az első görög építőipari kiállítás. Rendezője az Építőipari Kiállítási Központ, amely a szakmérnökök hosszú évek folyamán folytatott kutatási eredményeezen belül saját magának kell megválasztania a veszélymentes útvonalakat és bizonyos önálló kutatói tulajdonságokkal kell rendelkeznie. Így lerövidül az információ feldolgozásához szükséges idő. A Mars tanulmányozásához jelentősen hozzájárulnak a Mars—2 és a Mars—3 szovjet automatikus űrállomások. Athénben ként létesült. A tájékoztató közlése szerint 4D0U négyzet- méternyi területen a bel- és külföldi építőipar minden ágának újdonságait mutatják be. A fc a műszaki módszerek gépek és anyagok bemutatása. Munkanap-kiesések Jugoszláviában A jugoszláv dolgozók betegség miatti kiesése 56,6 millió munkanap volt egy év alatt. A legtöbb munkaidő-kiesés az elektrotechnikai iparban tapasztalható: a mulasztások aránya 22 zalékkal emelkedett. Utána a hajóipar, majd a vegyipar és az élelmiszeripar következik. A szénbányászatban viszont a betegségek okozta hiányzások száma 3,4 százalékkal csökkent. szuTovább épül a moszkvai Metró Jelenleg a moszkvai Metro vonalainak teljes hossza 140 lem és azokon 4,5 millió utast szállítónak. 1975-re a szovjet főváros Metro hálózató csaknem egyharmadá- val bővül. A Szovjetuniónak még négy városában, Leningrád- ban, Kijevben. Tbilisziben és Bakuban jár földalatti. Megkezdték a Metro építését Harkovban és az üzbég fővárosban, Taskentben is. Szovjet közreműködéssel épül a prágai földalatti, de szovjet szakemeberek vesznek részt a Metro tervezésében, illetve berendezések szállításában Magyarországon, a népi Koreában, Ausztriában, Finnországban és Olaszországban is. 4 *1
