Szolnok Megyei Néplap, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-27 / 280. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971, november 27. Lengyelország a szó tényleges értelmében romokban hevert 1945 májusában. Az újjáépítés azonban rögtön, már a kezdet kezdetén kétirányú volt. Az évek múlásával új városnegyedek, utcák, sőt új városok nettek ki a földből. Ezek a lakótelepek modernségben, korszerűségben tükrözni próbálták koruk ízlését, technikai fejlettségét. Az újjáépítés azonban másutt is folyt. Lengyel barátaink nemcsak új művelődési otthonokat, iskolákat, kórházakat, • színházakat, hangversenytermeket emeltek, hanem belefogtak egy szinte lehetetlennek tűnő vállalkozásba is. Megpróbálták újjáépíteni a múltat. Hogyan jutottak erre a nagyon merész, — ugyanakkor rendkívül vitathatónak is bizonyult — elhatározásra? Nagyon erős bennük a patriotizmus, a nemzeti érzés. Ügy érzik, ebbeli meggyőződésüket illetően nem szabad megmaradni a magukba zárt érzéseknél. A lengyel haza szeretetének lépten nyomon kézzelfogható tanujelét is kell adni. A legendás lengyel sast — államiságuk jelképét — ott látni mindenütt: középületeken, utcai névtáblákon, emlékműveken. De föllelhető hétköznapibb körülmények között is. Köztudott: a hazaszeretet egyik forrása, sőt, megújító ereje a nemzeti múlt. Amelyet nemcsak a tények és a legendák testesítenek meg, hanem — a tárgyak is. Korunknak különben is jellegzetessége, hogy mindenben keresi a ténylegest, a megfoghatót, a konkrétat. Mi szokott megmaradni a múltból, dacolva évszázadok viharával? Épület — templom, közintézmény, iskola, vár, emlékmű —, műtárgy. A németeket a rombolásokban személyes ambíciók is vezették. Túl azon, hogy a lengyeleket alacsonyabb rendű emberekként, tehát halálraítéltekként kezelték, „vissza akartak vágni” azért a csúfos vereségért is, ami ezen a földön a történelem viharaiban a német lovagrendet — a teuton birodalmi ábrándok eme, az egyházig, a vallásosságig hoszabbított árnyékát — érte. A düh közvetlen célpontja a lengyel múlt volt. Mindenekelőtt igyekeztek felkutatni és megsemmisíteni minden dokumentumot, ami e számukra gyászos eseményre utalt, róla tanúskodott. (A kozmetikázás további részét a birodalmi történészek végezték volna el a háború után.) Aztán következett a többi. Egymás után rombolták földig a lengyel történelem nagy tanúit, templomokat, várakat, városházákat, harangtornyokat, kastélyokat. Ne olyan pusztításra gondoljunk, amely minden háborúnak jellemzője, ahol szólnak a fegyverek, hullnak a bombák. Ez tudatos, német precizitással megszervezett rombolás volt. S a maga nemében majdnem „tökéletes” munka. Mindent összeszedtek Amikor elhallgattak a fegyverek az ország a tönk szélén állt. Lengyelország a háború előtt sem volt gazdag, most Európa legszegényebb részeként tartották számon. Az emberek éheztek, nem volt, otthonuk. Űj, egészséges lakások millióira volt szükség. Miből teremtsék ezt elő? A lengyelek hozzáfogtak. Noha sem elég pénzük, sem elég anyaguk nem volt e gigantikus munka elvégzéséhez. De nemcsak lakóházak bújtak ki egymás után a földből. Nemcsak új városokat, lakótelepeket, jelöltek be a térkép fehér foltjaira. Elkezdték múltjuk újjáépítését is. v Összegyűjtöttek mindent, ami megmaradt a pusztulás után. Lépcsőmaradványokat, szoboralakok testrészeit, az ajtók fölött húzódó frizek csorbult szélű, néhány centiméteres darabkáit. De ösz- szeszedték a rombolást túlélt nagyobb kődarabokat, sőt még az ép vagy félig ép téglákat is. Aztán tez-vrajzokat kerestek. Összegyűjtöttek minden fellelhető fényképet, leírást, egyéb dokumentumot. És hozzáfogtak, hogy az apró részletekig terjedő hitelességgel újjáépítsék a múltat. Ha valamit a meglévő eszközök segítségével nem tudtak rekonstruálni, akkor az emberekhez fordultak. A környékben élők erőltették meg emlékezetüket hogy minél pontosabban felidézzék, milyen is volt az a díszes kilincs, kopogtató vas, stukkódíszítés, amely nyomtalanul eltűnt a háború forgószelében. Nem kell hozzá építész szakembernek lenni, hogy megérthessük, milyen tervezési, technológiai nehézségekkel kell szembenéznie a múlt rekonstrukciójára vállalkozó építőiparnak, amely napjaink tapasztalatai szerint a rutinmegoldások rea- lizásában is bizonytalankodik ' olykor. Képzeljünk el egy ilyen apparátust tökéletesen egyedi, speciális körülmények között. Eleink olykor a maitól különbözei méretű téglával építkeztek Lengyelországban is. Külön gyárakat kellett létrehozni és ráállítani ilyen téglák tömeges gyártására. Aztán a külső ornamentika — különösen a falfestéssel díszített polgárházaknál — reprodukálása se lehetett gyerekjáték. Az ilyesmi ugyanis hétfejű sárkányként fogyasztja az építőipar legdrágább anyagát: az emberi — szakemberi, „kvalifikált” — munkaerőt. Papp Zoltán Következik: Táj, magyar ecsettel Mér és csomagol Az idősebb generáció gyermekkorának szatócsüzleteiben kevés olyan árucikk volt, amit ne a boltos mért volna ki ott a helyszínen a vásárlásnál. Napjaink önkiszolgáló üzleteiben viszont a legtöbb áruféleséget már előrecsomagolva találjuk meg. A mérés, a csomagolás műveletét sok helyütt automata vagy félautomata gépek végzik, emberi kéz beavatkozása nélkül. A képen látható szovjet gyártmányú csomagológép lisztet, cukrot, rizst stb. „szerel ki” papírzacskókba. Mindent maga végez: kiméri a kívánt (előre beállított) súlyadagot, betölti a zacskóba, behajtogatja, lezárja azt, majd konténerbe rakja a csomagolt árut. Az automata termelékenysége óránként 1200 db fél-, vagy egykilós csomag. A gép felügyelőjének nincs más dolga, mint időnként egy-egy pillantást vetni a gépre, megnyomni az irányító gombok valamelyikét a gép melletti műszerfalon. Hibás mérés, rossz csomagolás nem fordulhat elő: üzemzavar esetén a gép önműködően leáll. Újabb riadó a kábítószerek ellen Genfben ülést tartott az ENSZ kábítószer-bizottsága. Az ülésen John E. Ingresoll, a kábítószerek elleni harc amerikai irodájának igazgatója követelte, hogy az 1961. évi nemzetközi megállapodást, amelyet eddig az illegális gyógyszerkereskedelmi harcban alkalmaztak, hatékonyabb és energikusabb előírásokkal váltsák fel. ,,Tíz évvel ezelőtt — mondotta Ingresoll — attól a humánus céltól vezérelve gyűltünk össze, hogy gondoskodjunk a kábítószerrel való visszaélés viszonylag csekély számú áldozatáról, míg ma már egy olyan rohamosan terjedő járvánnyal állunk szemben, amelytől egyetlen ország sincs védve, s amely a társadalom létét fenyegeti”. Adatokat sorolt fel arra vonatkozóan, hogy az 1963— 1968 közötti időszakban a legális ópiumtermelés évi 800 tonnát tett ki, míg az illegális termelés évi 1200 tonnára volt tehető. Az amerikai szakértők meggyőződése szerint a tényleges meny- I nyiség ennél sokkal nagyobb, I pedig . csak a Délkelet- • Ázsiában termelt ópiumot vették számításba. Ingersoll javasolta, hogy I az ENSZ kábítószer-bizottsá- f gát hatalmazzák fel: teljes információt követelhessen az egyes országoktól a máktermesztésre vonatkozóan. Költészet és humor — fehetéh ?u Aki a prágai Cerne Di- valdo (Fekete Színház) előadását nézi, az angyalt lát átrepülni a színpadon, látja, amint karddá változik az ördög szarva, arany és ezüst levelek hullanak a fákról a szeme előtt, fénybotokkal harcolnak a szembenálló hadseregek: — a néző nevet, megilletődik, elgondolkodik, elbűvöli a látvány, a prágai Fekete Színházban. TALÁLÉKONYSÁG Á Times című angol napilap kritikusa a prágai színház együttesének londoni fellépése után így írt: „Ennek a csodálatraméltó cseh együttesnek az az érdeme, hogy szokatlanul hatásos módon használja fel az egészen egyszerű színházi eszközöket. Előadásuk tele van humorral, fantáziával, találékonysággal.” Az egyszerű színházi eszközöket valóban rendkívüli módon használja fel a Fekete Színház. Vessünk egy pillantást arra, hogy milyenek is ezek az eszközök. LÁTHATATLAN EMBEREK A legegyszerűbb színpadi eszköz a fekete háttér és a jól alkalmazott fényhatás. A fény plasztikussá teszi a mozgást és a fekete háttérben láthatatlanná válnak a feketébe öltözött és fekete álarcot viselő kellékmozgatók. Csak az a tárgy látható, amely a fény útjába kerül. Ennek köszönhető, hogy a Hold egyszercsak hajókormánnyá változik az égen, a kis pádból hullámok hátán táncoló hajó lesz és a gyönyörű boszorkány a repülő seprűnyelet kormányozza a sötét felhők között. — Szavak nélkül, csak szimbólumokkal dolgozunk — mandja Jiri Srnec, a színház alapítója és művészeti vezetője. — Képzőművészeti alkotásoknak, vagy a legegyszerűbb használati tárgyaknak a zene ritmusában történő mozgása rendkívül alkalmas a gondolatok kifejezésére, közlésére, továbbítására. „KEZEK VÁSÁRA” Hogyan is történik a gondolatok közlése? „A kezek vására” című előadás például azt fejezi ki, hogy miképpen válik a konvenciók hálójába került figurává az olyan ember, aki kezét és ezzel egész mivoltát eladja a képzelt szerencse látomásának. Az előadás elítéli azokat, akik az emberi kezeket a gonosz szolgálatába állítják. A színdarab az egyetlen monotematikus darabja a Fekete Színháznak; az előadás első részében rövid jeleneteket adnak elő, hogy a közönség hozzászokjék a Fekete Színház „nyelvének” megértéséhez. A VILÁG EGY CSÍKOS LÉGGÖMB... A „Csíkos álom” című színdarab színészbohóckodással nevetteti meg a nézőket, de témája mélységesen filozofikus. Azt hirdeti, hogy a világ nem hófehér; az életet úgy kell élni, ahogy a világ megköveteli, és a világ tele van foltokkal, fekete csíkokkal. A színpadon -a férfi és a nő óriási léggömbhöz láncolva éli le az életét: a léggömb könnyű, mint egy vásári luftballon. Ez a csíkos léggömb maga a világ és a múló idő egyre több nehezéket rak rá, mert az idő hozza meg minden esemény igazi súlyát. A „Diluvium” című színdarabjuknak Londonban volt a bemutatója. Ez a játék azon tűnődik, hogy miképpen változik, vagy nem változik az ember. Kedves, mulatságos módon figurázza ki azokat. akiket az életben csak az élvhaj hászás kerget és közben elszalasztják az élet valódi értékeinek megértését és élvezetét. Szovjet repülőgépek és helikopterek Kínának Az Aviaekszport szovjet vállalat nemrég két IL—62 típusú repülőgépet (186 ülőhely, 900 km/óra sebesség, 9200 km hatótávolság) és 10 V—8 típusú helikoptert (28 utas, 200 km/óra sebesség, 400 km hatótávolság) adott el a kínai Masimpex külkereskedelmi vállalatnak. Szállításra 1972-ben kerül sor. Azon szerződés második részének teljesítéséről van szó, amelyet a szovjet cég idén kötött a szovjet—kínai áruforgalmi jegyzőkönyv keretében. Az Aviaekszport a nyár elején írt alá szerződést a Masimpex-szel IL—62 és AN —24 típusú repülőgépek (50 ülőhely, 2400 km szabad repülés, 500 km/óra sebesség) és V—8 típusú helikopterek 1971. évben történő szállításáról. Románia történelmének legjobb búzatermése A bukaresti szüreti ünnepségen Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, az Államtanács elnöke megállapította, hogy a román mezőgazdaság idén kedvező eredményeket ért el és egyidejűleg rámutatott bizonyos gyengeségekre és hiányosságokra, amelyek az ország aktív lakosságának több mint felét foglalkoztató ágazat termelésében és munkaszervezésében fellelhetők. Ceausescu hasonlóképpen bíráló megjegyzésekkel illette a mező- gazdasági minisztériumot a tárca nem kellően hatékony munkaszervezése miatt és rámutatott a mezőgazdaság fejlesztésére hivatott vegyipar és tudományos intézetek feladataira. Ceausescu kijelentette, hogy három éves pangas után a mezőgazdaság idei ered ményei kielégítőek, sőt a búzatermelés az ország történelmében az eddigi legjobb volt. Idén Romániában 4 millió tonna búzát takarítottak be. Ceausescu kifejezte azt a meggyőződését, hogy a jelenlegi ötéves terv (1971 —1975) végére országos átlagban elérik a hektáronkénti 3000 kg-os búzatermést. Végül közölte, hogy 1975-ig a mezőgazdaságban mintegy 100 milliárd lejt ruháznak be, ami kétszerese az első román ötéves terv összes beruházásainak. Cement lesz belőle A cement világszerte keresett építőanyag. Gazdaságos előállításának alapfeltétele, hogy a cementgyár a mész- kőielőhely közelébe települjön. Az sem mindegy azonban, hogy a nagy mennyiségben szükséges mészkövét milyen módszerekkel termei lik ki. Legkifizetőbb a kőzetrétegek robbantással való fellazítása, ami után már a kanalas markolók dolga, hogy vagonba rakják a darabos mészkövet. Szovjet szakemberek a képen látható területet 36 tonna robbanóanyaggal „szántották fel”. Amikor egy adott sáv mentén elkészülnek a .mészkő kitermelésével, új nyomvon**«.. ra fektetik a sínpárt. . (Ez ugyanis ugyancsak gazdaságosabb, mintha dózerrel, markolóval, nagyobb távolságról hordanák össze a mészkövet.) Az üzletek fejlődése Belgiumban az utóbbi húsz évben a személyi fogyasztás körülbelül .60 százalékkal növekedett (konstans árak alapján számítva). Az egy főre jutó jövedelem 1969-ben 93 700 belga frank volt, szemben az 1953-as . 38 300 frankkal. Ennek megfelelően nagyon sok új üzlet nyílt a kisebb városokban és a másodlagos Kubában fejlesztik az elektronikus szánütá Havannában lezajlott a Számítástechnikai szakemberek első országos tanácskozása. A tanácskozás 250 részvevője kicserélte a munka során szerzett tapasztalatait és tanulmányozta milyen perspektívák állnak a számítástechnikának az ország gazdaságában történő meghonosítása előtt. Kubában a cukorgyárak központokban. Belgiumban 1970-ben 400 szupermarket (ezenkívül 16 hipermarket) volt, míg 1962-ben csupán 32. Arra számítanak, hogy 1980- ig ez az adat 700—700-ra (plusz 45 hipermarket) fog emelkedni. Az önkiszolgáló üzletek szama 1960-tól 1970- ig 288-ról több mint 2750-re nőtt. technikát munkarendjének programozására, a cukornád optimális érettségének meghatározására stb. kívánják felhasználni az elektronikus szú- mítótéchnikát. Nagy figyelmet szentelnek a szakember- kénzésnek is. Több mint hétszáz szakember külön tanfolyamokon gyarapítja ismereteit.
