Szolnok Megyei Néplap, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-27 / 280. szám

1971. november 27. 8ZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szolnoki panoráma Még másfél év megfeszített munka 1972, a II. listai Vízlépcső felépítésének éve — „Változó !liszatáj“ úttörő akció — Tájékoztató a kiskörei építkezésről Szentendrén A Tisza alacsony vízállá­sa egész ősszel gondöt oko­zott megyénkben. A kiskörei vízlépcső építőinek viszont egyenesen aranyat ért. Ki is használták a helyzetet. Teg­nap már arról eshetett szó Szentendrén, hogy nemcsak az idei tervet teljesítették, hanem a tavalyi adósságból is sokat pótoltak. Tizenkét nappal a KISZ VIII. kong­resszusa előtt a védnökség operatív bizottsága azt vizs­gálta, mit sikerült megvaló­sítani eddig, s mi vár még az építőkre a jövőben. Dr. Szászhelyi Pál, az Or­szágos Vízügyi Beruházási Vállalat vezérigazgatója mondta el, hogy a múlt esz­tendőben milyen időzavarba kerültek. Megkéstek a me­derátvágási előkészületek­kel, a 16 kilométeres új ár­védelmi töltésből 3 kilomé­ter se készült el. S a két fő­csatornán is mindössze 4 kilométerig haladtak, azt is a szolnoki vízügyi igazgató­ságnak köszönhetően. 1971 kétszeresen szorította a víz­lépcső építőit. A program mit se változott, és 1973 nyarán meg kell kezdődnie a duzzasztásnak. Bétszázöiven millióból Erre alapot is adnak 1971 sikerei. Tizenhárom kilomé­ter hosszan teljesen készen vannak a főcsatorna építésé­vel, készül a hullámtéri tá­rozó. A szolnoki erdőgazda­ság és a vízügyi igazgatóság kivágta a hullámtéri erdő­ket, készül a vízlépcsőn át­vezető közúti híd, a vízépítő vállalat behozta 3—7 hóna­pos elmaradását. Ebben az évben a tervezett 664 millió forint helyett 689 millió fo­rintot teljesítettek az építők. Külön kiemelkedő munkát végzett a Középtiszavidéki Vízügvi Igazgatóság, jelentő­sen túlteliesítve terveit. Ed­dig 6.5 millió köbméter föl­det mozgattak meg az épí­tők. s túl vannak e munka felén is. A jövő esztendő azonban még mindig a nagv építke­zések éve lesz. Jövőre min­den földmunkát be kell fe- je’^'ök. s a k!'körei szaka­szon mér az úi mederben kell folvnia a Tiszának. A Jászsági és a Nagykunsági Főcsatornából 18 kilométeres szakaszt kompletten megépí­tenek jövőre. Kiskörén be­fejezik a főműtárgvak. a duzzasztómű, a hőerőmű, a hajózsilip építési-szerelési .munkálatait.. 1972-vel végét­emét a betonozási munkák l is, hiszen már 160 ezer ton­na Ketont használtak fel ed­dig az építkezésre biztosított 180 ezer tonnából. A kor­mányzat 1972-ben 750 millió forintot költ a kiskörei épít­kezésre. Ez azt jelenti, na­ponta még mindig több mint kétmillió forintot kell telje- síteniök az itt dolgozóknak. Az építkezés lendületét az idén az is növelte, hogy a kormány határozatának megfelelően 10 százalékos kiskörei pótlékkal honorál­ják az itt munkálkodók tel­jesítményét e nyártól kezd­ve. Még másfél évi megfe­szített munkát vár az ország tőlük. Szó szerint feszített munkát, hiszen a program­ban biztosított tartalékidő elfogyott, s most már min­den késedelem nagy csúszást jelenthet. h isújszálláson és máshol A jövő esztendő már az öntözési előkészületek éve is lesz. Ebben az évben el­kezdődött a kisújszállási esőztetőfürt építése, jövőre újabbak indulnak. 1971-ben 25 millió forintot költöttek a fürtök építésére, jövőre már 80 millió forint a terv. Ezeknek az építkezéseknek a gazdája a szolnoki vízügyi igazgatóság, amelyről na­gyon sok dicséretet hallot­tunk a tegnapi tájékoztatón. A szolnoki cég sókat tesz azért, hogy a program első üteme maradéktalanul meg­valósuljon. Az első ütem egyébként 1975-ig tart, de 1973-tól már nem lesznek ilyen munkacsúcsok. 1973- ban az építkezés költsége csökken, jóval 500 millió fo­rint alá megy. Annál többet költünk majd az öntöző- rendszer fejlesztésére. A kormányzat 8 érintett me­gyében — elsősorban Szol­nokban — 1,6 milliárd fo­rintot biztosít 95 ezer hold új öntözőtelep építésére. Az Alföld legnagyobb me­zőgazdasági beruházása KISZ-védnökséggel épül. Ebbe illően — mint erről szintén tájékoztatták a meg­jelenteket — „Változó Tisza- táj” címmel úttörő akció in­dul az országban. A kispaj­tások a víz alá kerülő terü­leteken összegyűjtik a ha­gyományokat, országszerte megismerkednek a vízlépcső jelentőségével, sokan tanul­mányi kirándulást tesznek Kiskörére. A védnökségben résztvevő KISZ-szervezetek tábora tegnap újakkal gyarapodott Köztük a szolnoki közpon­tú tiszamenti vízgazdálkodá­si vállalat nevében csatlako­zott Vasadi János igazgató és Balogh Imre KISZ-titkár. Ünnepélyes fogadalmat téve vállalták, hogy ami a víz­lépcső építéséből rájuk vár, annak maradéktalanul ele­get tesznek. B. L. Nem dicsekedhetünk Néhány érdekes adatot Ismertet a postások Sajtó­terjesztési Híradója. Megtudhatjuk belőle, hogy napi­lapjaink összpldányszáma közel két és tél millió. Ebből másiél millió az ország 79 városába jut. Ugyanis a vá­rosi lakosság 32 százaléka rendszeres napilapolvasó. Ha a városokat külön-külön vizsgáljuk, megyénk nem lehet nagyon büszke. A megyeszékhelyen — amely a megye városai közül a legjobb eredménnyel dicse­kedhet — a napilapok olvasottsága az országos átlag alatt van (30,4), de azért huszadik helyezése meg „nem az utolsó”. Igaz, a legutóbbi elemzéskor, 1968- ban előkelőbb volt a helyezése. A tizenkilenc megye- székhely közül egyébként tizenöt megelőzi Szolnokot. Többi városunk viszont messze kullog az átlagtól. Beszéljen a helyezési sorrend: Karcag 58., Kisújszál­lás 59., Mezőtúr 61., Törökszentmiklús 71., Jászberény 74., Túrkeve 75. Az, cgrí minarettől a Tisza szegedi partjáig Húszéves a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat Kilenc ember tisztele­tére ünnepi asztalt terí­tettek tegnap a Nagyal­földi Kőolaj- és Föld­gáztermelő Vállalat szép tanácskozó termében. Igaz, tizenegy alapítót szerettek volna köszön­teni, de ketten súlyos betegek. Így hát kilencen emlékeztek a kezdetre, az alföldi olajbányászok két évtizedes történetére. Alapítók valamennyien, s csak hárman nyugdíja­sok. ök is az idén bú­csúztak el társaiktól. Szerény ünnepség vezette be az alapítók köszöntését. Pápa Aladár igazgatóhelyet­tes az irodai munkaidő vé­gén a ház előcsarnokában mondott emlékező szavakat. Arról, hogy az 1951 őszén alapított vállalat mit, meny­nyit fejlődött. Hetvenkét dolgozója volt húsz eszten­dővel ezelőtt, s most négy és félezer ember él a Nagy­alföld területén, aki „Jó sze- rencsét”-tel köszönti munka­helyén társait. S akik jár­ják a Nagyalföldet. Kezdték valamikor Biharnagybajom- ban, Mezőkeresztesen, foly­tatták Nagykőrösön, Batto- nyán és Szolnokon. Ügy mondják — joggal — az egri minarettől a Tisza sze­gedi partjáig eljutottak már az alföldi olajbányászok. Az első évben, 1951-ben 8131 tonna kőolajat, s 10 millió köbméter földgázt ad­tak a népgazdaságnak. A hajdúszoboszlói, a szanki, majd pedig a szegedi mező felfedezése után az Alföld adja az ország olajtermelé­sének kétharmadát. Az alapítók, meg a sokéve becsülettel kitartók tudják igazán, milyen nehéz volt az első két munkásévtized. Azt is, mit, mennyit vár tő­lük ezután a haza. Az ener­giahordozók korszerűsítése pontosan rájuk, az olajbá­nyászokra vár. És nemcsak várja tőlük a jó munkát, el is ismeri a be­csületes helytállást Két év­tized alatt ez a vállalat hat­szor kapott élüzem. illetve kiváló vállalat kitüntetést, kétszer nyerte el a Miniszta- nács és a SZOT Vörös Ván­dorzászlaját. S a párt X. kongresszusa tiszteletére olyan munkaverseny győzel­meket értek el, amelynek alapján övék lett a kong­resszusi zászló. Erről beszélgetett, sok nehéz. de egyben szép napra emlékezett a ki­lenc alapító tegnap este. Balogh Károly, Bozsódi Gyula, Fucskó Ferenc, Hári Sándor, Rosencz- weig Ferenc, Sólyom Ba­lázs, Horváth Antal, Nagy György és Sárkö­zi Antal. Koccintottak a két beteg alapító — Gyi- vicsán Pál és Tatai Jó­zsef — egészségére, gyó­gyulására is. T& Aztán szép emlékpla­kettel kezükben, kicsit megilletődöiten búcsúz­tak továbbra is, mindig — Jó szerencsét! — sj — Brigádrezetők értekezlete Jászberény ben Jelentős esemény színhe­lye volt tegnap a Lehel klub nagyterme. A Hűtőgépgyár vezetősége ott tartotta a szocialista brigádvezetők ér­tekezletét. A tanácskozáson elhang­zott vitaindító előadásban tájékoztatást adtak a válla­lati munkaversenyről, a szo­cialista brigádmozgalom fej­lődéséről. Ismertették a leg­utóbbi országos brigádveze­tői értekezlet óta elért ered­ményeket. Három évvel ez­előtt — az országos értekez­let idején — a Hűtőgépgyár­ban 2288 dolgozó vett részt a szocialista munkaverseny­ben. Számuk azóta 4259-re nőtt. Ugyanígy a szocialista brigádok száma is: 1969-ben 148 munkabrigád volt a vál­lalatnál. jelenleg pedig 194 szocialista brigád 2979 bri­gádtagja vesz részt a mun- , kaversenyben. A munkaverseny vállalá­sok idei szervezése során a szocialista brigádok jelentős felajánlásokat tettek a mun­katermelékenység növelésé­re, a minőség javítására, s az önköltség csökkentésére. Vállalásaikat eddig teljesí­tették, s ezzel az év első fe­lében 4 millió 970 ezer fo­rint megtakarítást értek el. A beszámoló után Gorjanc Ignác a vállalat vezérigaz­gatója nagy érdeklődéssel kí­sért korreferátumában fog­lalkozott a szocialista bri­gádoknak a vállalatok gaz­dasági eredményeiben betöl­tött szerepével. Szolnokon A KISZÖV és a megyei szövetkezeti bizottság tegnap tanácskozásra hívta Szolnok­ra a szövetkezeti iparban dolgozó szocialista brigádok vezetőit. A KISZÖV szék­házában megrendezett bri­gádvezetői értekezleten a több mint háromszáz ipari szövetkezeti szocialista bri­gádot hetven vezető képvi­selte. A szocialista brigádmozga­lom helyzetéről, s az utóbbi években elért fejlődésről Tóth Albert, a megyei szö­vetkezeti bizottság elnöke tartott tájékoztatót. A ta­nácskozáson elhatározták, hogy felhívással fordulnak a szövetkezeti iparban dol­gozó háromszázkét szocialis­ta brigádhoz, amelyben az éves tervek teljesítésére, az I972-es esztendő eredményei­nek megalapozására hívják fel a figyelmüket. Az egész napos tanácsko­záson sok brigádvezető mondta el véleményét, ja­vaslatát a mozgalom idősze­rű gondjairól. Végül kül­dötteket választottak a szo­cialista brigádvezetők or­szágos tanácskozására. Nőpolitika a szövetkeze­tekben A fogyasztási szövetkeze­tekben a közelmúltban fel­mérték a tagság 40 szátzalé- kát képviselő nők helyzetét, amelyben különösen az 1970. évi februári párthatározat óta következtek be jelentős változások. A dokumentum megjelenése óta 572 nőbi­zottságot választottak. Ezek csaknem 7 000 tagja hozzá­látott, hogy sokoldalú segíti séget nyújtson a szövetke­zetekben tevékenvkedő több százezer leány és ass^ny munkájának. életkö-ülmé- nyeinek kedvező alakulásá­hoz Nekik is részük volt abban, hogy megnöv*>kedett a nők száma a választott vezető szervekben. M'« női­déül 1967-ben az AFÍNZ-ek igazgatóságaiban az összlét- szám 15.6 százaléka volt nő, 1971-ben ez az aránv 21.7 százalékba nőtt A nőbizott­ságok elnökei 430 szövetke­zetben tagjai az igazgató­ságnak. másolc peftig ílle-dó meghívottként tanácskozási joggal vesznek részt az ülé­seken. A vizsgálódás eredményei arról vallanak, hocry a szö­vetkezeti nőmozgalom fel­lendülésének időszakát éli. Egy évvel a pártkongresszus után Intézkedések a közoktatás, a gyermekvédelem feltételeinek javítására Egy esztendővel a X. párt- kongresszus után számvetést készítettek a szakemberek arról, milyen irtézkedések születtek a Közoktatás felté­teleinek jobbátételére. a ne­velők élet- és munkakörül­ményeinek javítására. Mint a Művelődésügyi Miniszté­riumban elmondták, kétség­telenül a pedagógusok bér­rendezése volt a legnagyobb jelentőségű intézkedés. Ezen túlmenően azonban szám~s más. fontos rendelkezés is született. Érvénybe lépett az a miniszter utasítás, amely szerint az alsó- és középfokú oktatási intézményekben a többgyermekes, illetve a gyermekét egyedül ne­velő, valamint a szülési vagy gyermek gondozása céljából kapott fizetésnél­küli szabadság letelte után munkába álló pedagógus anyák tanítási óráit. — ha ehhez biztosítottak a szükséges feltételek — a hét öt napjára kell elosz­tani. A gvermek- és ifiúságvé- delerr. terüle’én dclgozó oe- dagőgusok kötelező óraszá­mát heti 36-ról 30-ra csök­kentették. egvideiűleg 18 nappal növelték évi szabad­ságukat. Felemelték a neve­lőotthoni pedagógusok ügye­leti díját és pótlékait, ilv- médon — beleértve a peda­gógus bérrendezést is — mintegy 400—500 forinttal emelkedett havi átlagkere­setük. A gyermek- és ifjú­ságvédelem továbbfejlesztése érdekében adta ki a műve­lődésügyi miniszter azt az utasítást, amelynek alapján a nevelőszülők a ráiuk bí­zott állami gondozott kisko­rú gyermek után a korábbi­nál több mint 30 százalék­kal magasabb gondozási dí­ja1 kapnak. Életbe lépett a? ú; szak­középiskolai érettségi vizs­gaszabályzat is. Ennek eavik legjelentősebb intézkedése, hogy a tanulók túlterhelésé­nek enyhítése céliából — ahol arra mód van — csökkentették az érettségi vizsgatárgyak számát. Könnyítés, hogy matemati­kából csak írásbeli dolgoza­tot készítenek a diákok, azok azonban, akik elégtelen dol­gozatot írnak, kötelesek szóbeli vizsgát is tenni.

Next

/
Thumbnails
Contents