Szolnok Megyei Néplap, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-26 / 279. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. november 26. HŐM VIÁROS SZEMMEL ROMA MAB ATS Erdély délkeleti csücskében Az első magyar reprodukciós sorozat A brassói Pólyánál» 2. Mint a játékvasút teszi szándékosan kimódolt, viadukttal, alagúttal, szerpentinnel szeszélyesített pályáján. úgy tekergett velünk a vonat Brassó felé. Szokatlan volt az égbenyúló hegyek után, amikor kifutottunk a Kárpátok láncából szinte átmenet nélkül elénktáruló medence síkjára, s máris Brassó modem pályaudvaráról új lakónegyed házsorai között szaladt velünk a gépkocsi a régi város központjába. A 237 ezer lakosú város Románia második legnagyobb városa és egyik legjelentősebb ipari központja. Főleg gépjármű, cement, textil, bútor, sör- és szeszipara fejlett Mindezt egyébként csak akkor érzékeli az ember, amikor a város feletti hegyről, ahová 3 perc alatt felrepít a „teleferik”, letekint a hegy lábánál félkör alakban elterülő városra. Az óváros a hegyek közé benyúló völgyben települt, míg az előzőnél mintegy kétszer, háromszor nagyobb új iparváros a síkságból hódít el egyre nagyobb részt örömmel ismerem fel innen a képeken látott Fekete-templomot, az európai gótika legkeletibb nagy alkotását az óvárost övező hét bástyás várfalat, a céhek tanácsának házát a bizáncit gótot, a reneszánszot, barokkot egyesítő ortodox Miklós- templomot A lassan homályba boruló városban néhányszor! próbálkozás után kígyóinak a fények, s a leszálló őszi estében elkésett szentjános-bogarakként látszanak tovakúszni a Hosszú utcán Marosvásárhely vagy Fogaras felé induló gépkocsik. Keresem a megfelelő szót a látvány érzékeltetésére,, de legőszintébben a legegyszerűbb hangzik: szép. Frumoase — mondják román kísérőink is, pedig elég sokszor láthatták már. És ezt mondjuk a Polyánán, ezen a Brassótól 12 km-re mintegy 1200 m magasban elterülő fennsíkon is, amely kirándulóhelynek, síterepnek, szórakozóhelynek egyaránt kiváló. A legmodernebb, építészetileg is rendkívül tetszetős szállodákban, éttermekben egész nyelvi kaval- kád fogadja a belépőt. Itt ugyancsak nyugati valutával tegénykedhet az ember, de bőven van olcsóbb, mégis stílusos hely a Polyánán, a hazai, vagy kispénzű kirándulók részére is. De térjünk vissza Brassóba, annál is inkább, mert az első olyan város, amelynek könyvtárában már magyar szekció is van, ahol a várfalon üldögélő apróságok magyar szóval köszöntenek, s ahol a Váci utca-szerű üzletsoron bárhol megértették szavunkat, s az ódon házak előtt vitatkozó öregek vagy a gyermeküket hívó anyák mondatai nyelvünkön csendültek, hiszen a város lakosságának mintegy 10 százaléka magyar anyanyelvű. Brassó szerepe a közművelődésben is kiemelkedő. Állandó drámai színházában külön báb-, operett-, opera-, balett- és esztrádtársulat működik. Filharmónikus, szimfónikus és népzenekaruk éppúgy tájra is jár, mint a színház: Amellett csoportjaik Európát bejárták, énekkaruk legutóbb Veszprémben vendégszerepeit Alkotó Házuk és Népi Művészeti Iskolájuk az önálló művészeti nevelést és a falusi népművelők képzését, továbbképzését egyaránt szolgálja. Tanárképzője és főiskolái a környék értelmiségi utánpótlását képezik. A megye kilenc városában, 43 önálló községében függetlenített könyvtáros, ill könyvtárosok és művelődési ház igazgatók dolgoznak. A mindenütt fellelhető, gondosan válogatott anyagot bemutató múzeumokról másutt már szóltam. Brassóban mégis érdemes külön megemlíteni az iskolamúzeumot, amely a legelső román középiskola volt, s alapítása még a XV. századra esik és az első brassói román nyomdát őrző műemléképületet, amelyet kár lenne az odalátogatónak elkerülni. Egy darab Erdély-történetet is láthat, hallhat, aki a Feketetemplomba lép, nem is szólva arról a műélvezetről, melyet a templom orgonáján elhangzó hangverseny jelent. A város kulturális arculatát tükrözi, hogy a 380 ezer kötetes, 340 folyóiratot és újságot járató könyvtárnak „csak” 13 ezer beírt olvasója van ugyan, de a városban már hálózat keretében működő 229 könyvtárnak még kb. 30 000 olvasója akad. Hadd emeljem ki eze'c közül az iskolai könyvtári hálózatot. Bizony kissé fájó szívvel állapítottam meg magamban, hogy nálunk sem ártana a sok vita, cikke- zés, irányelvkészítés helyett legalább úgy megoldani az iskolai könyvtárak ügyét, mint itt. Romániában minden olyan iskolában, ahol hétszáz tanuló, vagy ennél több van, függetlenített, főhivatású könyvtáros működik. A könyvtár a látogatásunk előtti hónapban pl. 60 ezer kötetet kölcsönzött. (VÉGE) Szurmay Ernő Ritka értékű könyvet őriz az esztergomi Bibliothéka. 1875-ben adta ki Beszédes Sándor esztergomi fényképész. A két kötetes album Dürer kis és nagy passiójának eredeti metszeteiről készült reprodukciókat foglalja magába. Akkor készült, amikor Simon János esztergomi hercegprímás magán- könyvtárát megnyitotta a nagyközönség számára és ezzel megalapította a keresztény múzeumot. Az ő tulajdonában voltak a ritka értékű Dürer-metszetek. A könyv első példányát a fényképész mester így ajánlotta fel a nagy műgyűjtőnek: „Van szerencsém eminentiádnak Dürer nagy és kis passióját az általam feltalált sokszorosító fényvé- setben felajánlani. Eminen- tiád magas műérzése, a művészetek iránti lelkes érdeklődése, példamutató s áldozatkész buzgalma érlelte meg bennem a vágyat egy hazánkból eredt nagy művésznek, Németország dicsőségének legjelesebb termékét másolatban hazai köz- művelődésünk, culturai fejlődésünk oltárára letenni.” Arról nem maradt feljegyzés, hogyan készült az első magyar műtárgy a reprodukció-sorozat. Az azonban biztos, hogy amilyen nagy forradalmat jelentett a könyvkiadásban a nyomtatás feltalálása, ugyanolyan értéket képviselt a fotó történetében Beszédes munkája. A fényképész-mester „a fényvéseti utánzatok” másik tiszteletpéldányát az akadémia akkori főtitkárának, Arany Jánosnak dedikálta. Zseb-komputer A packetronic a maga nemében egyedülálló készülék. A periferikus számítókészülék valamennyi szükséges tulajdonságával rendelkezik, méreteit tekintve minden más komputertől különbözik — akkora, hogy kézben lehet tartani, vagy elfér a zsebben is. A Packetronic miniatűr volta ellenére segítséget nyújthat a számításokat végző mérnököknek, könyvelőknek, tervezőknek. A legkülönbözőbb számítási műveletek elvégzésére alkalmas, így például hatványozásra is. f Slawomir Mrozeh t Az állatokat szeretni kell Hátborzongató jelenetet láttam egyszer az utcán: egy ku a marcangolt egy macskát. Mivel állatszerető ember vagyok, mérgemben úgy a kutyába rúgtam, hogy hatot bukfencezett. — Állatkínzó! — szólalt meg valaki mögöttem. Hátranéztem, s egy deltás férfiút pillantottam meg. — Állatkínzó! — sziszegte mégegyszer. — Ezt a kiskutyát bántod?! És mielőtt közbeléphettem volna, ez a brutális alak úgy oldalba vágta a cicust. hogy a szegény pára majdnem kimúlt Szerencsére mégsem múlt azonban ki, mert a tények szerint egy-kettőre talpon termett, s fújva, karmolva rontott ismét a kutyára, mert közben az is teljes harci készültségben állt már. Dühösen felmordultam: — Nézze uram, maga azt hiszi, hogy ezt csak úgy megússza?! Azt hiszi, hogy a macska, mivel nem tud panaszkodni, nem egy érző- élőlény? Szegény pára nem csupán a fizikai fájdalmat, hanem azt a szömvű megvetettséget is érzi, amelytől ön nem volt hajlandó megkímélni, ön azt gondolja, hogv ennek az elhagyatott állatnak ebben az ügyben nincs k’hez fordulnia? Téved urasáét^ rr^h'c^gesen téved! Én az ilyesmi* nen hayvom szó nélkül! n i<5l füH^VOTl akartam rúgni a kutyát, de a lábam valahogy félrecsűszott — focistáknál is előfordul az ilyesmi! — és a kutya így csak éppen, hogy megtánto- rodott — Hallja. —■ támadt rám a deltás, — amit maga csinál, igazán felháborítja az embert. Ha nem tudná, a kutya már ősidők óta a leghűségesebb barátja az embernek. Jóban rosszban együtt van vele. Már a kőkorszakban is ugye... maga meg itt.. maga meg... — Ez abszurdum!! — bömböltem magamból kikelve. — És még maga meri magát embernek nevezni? Most a huszadik században? Miért rángatja annak a szerencsétlen macskának a farkát? Felforralja az emberben a vért! Még a lélegzetem is elállt, olyan dühös lettem. Nagynehezen tudtam csak egv lécet kiszakítani a közeli kerítésből. A macskakínzó idegen megdermedt egy pillanatra, majd el- hülve mondta: — Mi az?! Léccel akarod ütni a kutvát?! Na. majd adok én neked!! Felkapott egy féltéglát, s a brutális alak mefmélozta a cirmost. Ennek láttán én nemes érzelmektől fűtött felindultságomban a ’-erítés- léc q]<\c(T,t*vrv‘ od bcri-zr? q T <*vobb a^on^n a ki* ni^Vos dög kereket oldott. De el’szkolt a macska is. Fogtuk magunkat és utánuk eredtünk. Én a magasba tartott léccel, ő meg a tégladarabbal. Minden erőmet összeszedve futottam, mert az egész emberiség tiltakozott bennem ez ellen a gonosztevő ellen, aki minden áron meg akart előzni. Pechemre mindkét állat hamarosan eltűnt a szemünk elől. Megálltunk. Ügy lihegtünk, fújtunk mind a ketten. mint egy ócska kovácsfújtató. Undorodtam ettől az állatkínzó gazembertől, de mégsem ütöttem meg. Pedig a kutya helyett, de odasóztam volna neki a léccel! De féltem, hogy ha így teszek, az ő kezében s<.m marad nyugalmi állapotban a féltégla. Mit tehettem egyebet, bemutatkoztam. Megemelte a kalapját ő is: — Végtelenül örülök. — mondta. — A nevét nem értettem meg. — Szép időnk van, — néztem rá megvetőn. — Szép napos... — bővítettem a dolgot, hogy még jobban megalázzam. — Igen... napos... szépen süt.. — helyeselt bólogatva a megalkuvó disznója. — Nem néznénk be valahová egy pohár sörre? — vetettem oda n°ki csák úgy félvállról, mélyen lebigy- gyesztve az ajkamat — Nézzünk, — fogott karon, mintha a menyasszonya ’.ettem volna. Kényelmesen lépked -e indultunk el. hogv megigvunk egy korsó sört. Had tudia meg ez a becstelen, állatkínzó. — fúítam masamban, — hogv velem nem lehet csak úgy kukoricázni! Baraté Rozália fordítása J Szkíta korabeli lelet Moldava déli részén egy kurgánban végzett ásatások során nem mindennapi leletre, egy katonanő csontvázára bukkantak. A sírban jellegzetes kardot, — a szkíta előkelőségek és katonai vezetők elengedhetetlen jelvényét — és kb. 200 nyilat találtak. Ez az első szkíta temetkezési hely, amelyeket a Dnyeszter és a Prut között fedeztek fel. Az öntött bronz nyílhegyeket (jellegzetesen ilyeneket használtak a szkíta harcosok) gondosan csiszolták. A kurgánban bronztükröt, ősi görög amforákat, agyagedény-maradványokat, fémből készült díszgombot és farkas-állkapocscsontot találtak, amely a harcos amulettje és egyúttal bátorságának tanúbizonysága is volt Georgij Csebotarenkonak, az ásatások vezetőjének azt a feltételezését hogy a kurgánban talált csontváz egy szkíta nő földi maradványa, a régi görög ékszerészek készítette és kitűnő állapotban megmaradt ezüst fülbevalók is igazolják. A fülbevalókat parányi arany gömböcskék díszítik. Lengyel kristály negyven országban A lengyel üvegárukat és kristályokat, amelyek világ- színvonalat képviselnek, a világ 40 országában vásárolják. A lengyel üvegáruexport értéke az idén eléri a 60 millió devizazlotyb A legutóbbi 5 évben ez az ex- ■ port évente rendszeresen 15 százalékkal növekedett. A Tartós gumikesztyűk lengyel kristályt a szocialista országok közül mindenekelőtt a Szovjetunió és Bulgária, a kapitalista országok közül Anglia, Olaszország, az NSZK, Franciaország, a skandináv országok, az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália vásárolja. A vastag, ipari és háztartási célokra használatos gumikesztyűk ára viszonylag magas, ami annak tulajdonítható, hogy a gyártás technológiája kevéssé termelékeny. Jóllehet a gumikeszbon. Érdekes dolog, hogy a műanyag máig sem tudta kiszorítani a védőkesztyűk gyártásánál a gumit (habár vékony műanyagfóliából is készítenek ún. egyszer használatos kesztyűket). Ennek tyű nem a képen látható „egyedi” módon készül, de a mártogatással való formá- rafelvételt végeredményben ugyanígy viszik véghez, csak egyszerre sok munkadaraa műanyagok rosszabb hőállóságában, kisebb rugalmasságában és simulékonyságában keresendő a magyarázata. Futballisták emlékműve A kijevi Dinamó Stadion bejáratánál állítják fel a hős futballisták emlékművét. A második világháború idején a Dinamó néhány játékosa már nem tudta elhagyni a várost A németek összeszedték őket és követelték, hogy játsszanak egy meccset katonai csapatukkal. A halálos fenyegetés ellenére a szovjet csapat győzött. Klimen- kót, Korotkiht, Kuzmenkót és Truszevicset a meccs után agyonlőtték, a többi ukrán játékost gyűjtatáborba küldték. Az emlékmű alkotója — Iván Gorovoj — a kivégzett futballistákat négy- •méter magas gránitfalon, domborműben ábrázolja pillanatokkal kivégzésük előtt. Hollywood kivándorol Hollywood azt tervezi, hogy kivándorol. A még tőkeerős amerikai filmgyárak „európai Hollywoodot” akarnak alapítani Dél-Spa- nyolországban, minthogy a filmek előállításának költségei Spanyolországban lényegesen kisebbek, mint az Egyesült Államokban. A dollárválság miatt azonban még Spanyolországban sem érdeklődnek különösebben az amerikai tőke iránt. Denevérek a Sas-barlang falán A bulgáriai Kötél környéke sűrű erdőivel, napsütötte mezőivel, mély szakadé- kaival és 20 barlangjával az ország legszebb vidékei közé tartozik. A barlangok között messzeföldön híres a több mint ezer méter hosszú Ledo'ka-barlang, amelynek jéggel borított falai a lámpák fényében a tündérek mesev ilágát idézve csillognak, Az Orlovata Pestera (Sás- barlang) arról nevezetes, hogy falain és tetején sok ezer denevér függ. A tőle nem messze fekvő Akadémia-barlang a természet cso= dálatos alkotásával, egy megkövesedett vízeséssel ejti bámulatba a látogatókat. A barlangokat védett terpttl nyilvánították. " ' ' * r
