Szolnok Megyei Néplap, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-18 / 272. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. november 18. 'Feszültség Elmúlt hát november 16-a és bár az indiai—pakisztáni határon fennálló feszültség, a helyi csatározások és a ke­let-pakisztáni. menekültek további áradása Indiába nem szűnt meg —, mégis úgy múlt el az a keddi nap, hogy nem tört ki „hivatalos” háború a hindusztáni szubkonti­nens két nagy országa között. Miért „kellett volna” kitörnie és éppen november 16- án? — kérdezheti az olvasó. Nos, az éppenséggel nem rossz információról nevezetes hamburgi politikai hetilap, a Spiegel írta egyik októberi számának részletes pakisztáni— indiai tudósításában, hogy ottani jólértesült körök szerint a háború elkerülhetetlen, már kitörésének napját is tud­ják: november tizenhatodika. Anélkül, hogy percig is kisebbíteni kívánnánk a ve­szélyt, vagy tagadnánk, hogy a helyzet még mindig igen súlyos, mégis, szeretnénk rámutatni néhány olyan jelen­ségre, amelyből ha óvatosan is, de optimizmust lehet me­ríteni. Indira Gandhi miniszterelnök nemrég befejezett há­romhónapos európai és amerikai kőrútján mindenütt han­goztatta, hogy India csak a számára elviselhetetlen gazda­sági terheket jelentő kelet-pakisztáni menekültek hazájuk­ba való visszatérését szeretné —, de nem óhajt a .kelet­pakisztáni kérdésbe beavatkozni, mert az Pakisztán bel- ügye, amit önmagának kell politikailag megoldani. Hang­súlyozzuk: India kormányfője a politikai megoldás mellett van, s nem jáhajt katonailag cselekedni. Másodjára megemlíthetjük, hogy még a kelet-pakisz­táni konfliktust Rahman sejk letartóztatásával és a kelet­pakisztáni bengáliak autonómiát követelő akciójának véres megtorlásával a válságot tulajdonképpen kirobbantó Jahja A moszkvai Kremlben megkezdődtek az államfői tárgyalá­sok Nyikolaj Podgornij (balról a harmadik), a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke és vendége, a hiva­talos látogatáson a Szovjetunióban lévő Barré tábornok (jobboldalt a negyedik, világos öltönyben), Szomália elnöke, valamint kíséreteik között. Fidel Castro beszéde Chilében Az észak-chilei Iquique- ben tartózkodó Fidel Castro kubai miniszterelnök ked­den sajtóértekezletet tartott. Hangoztatta, hogy a Chilé­ben kibontakozott forradal­mi folyamat más módszere­ket alkalmaz, mint Kuba, de örömmel állapíthatja meg. hogy Chilében is igen erős a forradalmi szellem. A szocializmus chilei út­jára vonatkozó kérdésekre válaszolva Fidel Castro ki­jelentette, hogy a rézlelőhe­lyek államosítása öntudatos forradalmi tett volt, majd kifejtette, hogy véleménye szerint a forradalmárok leg­súlyosabb próbatétele a ki­vívott hatalom megtartása. A miniszterelnök ezt köve­tően azt hangsúlyozta, hogy a forradalmi folyamatokba be kell vonni a műszaki dol­gozókat is, hiszen a gazdasá­gi élet fejlesztésében rend­kívül fontos feladatok vár­nak rájuk. Latin-Amerika jövőjéről Szólva a miniszterelnök ki­jelentette, hogy a latin­amerikai országok akkor egyesülhetnek, ha olyan tár­Szadat sadalml rendszerek jönnek létre, amelyek a határokat többé nem elválasztó ténye­zőknek tekintik. Castro felhívta arra a fi­gyelmet, hogy a forradalom jövője nagymértékben függ a forradalmi erők egységé­től. Képünkön: Castro a dokk­munkások védősisakjában (Telefoto — AP—MTI—KS) üzenete Anvar Szadat egyiptomi el­nök „fontos üzenettel” for­dult az afrikai államfőkhöz. Mint az A1 Akhbar című kairói lap szerdai számában közli. Szadat elnök az ál­lamfőket a közel-keleti kon­fliktus fejleményeiről tájé­koztatta. Az Egyiptomi Arab Köztársaság elnöke az üze­netet kedd este küldte el. További részletek egyelőre nem ismeretesek. Súlyos betegség után, 69 éves korában elhunyt *tudelf Abel ezredes, a világhírű szovjet felderítő, akit világ­szerte a Szovjetunió mester- kémének neveztek. Chilei jelölt az ENSZ élére A chilei kormány szerdán közölte: fenntartja Felipe Herrera jelölését az ENSZ főtitkári posztjára annak el­lenére, hogy az Egyesült Államok nem támogatja Herrera jelölését. A kiadott hivatalos nyilat­kozat bírálja Washingtont, amiért vétót emelt az ellen, hogy chilei politikus kerül­jön az ENSZ-főtitkár hama­rosan megüresedő székébe. Maga Herrera az ameriks- közi feilesztési bank volt el­nöke kiielentette: az Egye­sült Államok azért utasítja el jelöltségét, mert a chi­lei—amerikai kapcsolatok megromlottak. és enyhülés Khan, pakisztáni elnök is azt nyilatkozta legutóbb a News­week s az Internacional Herald Tribune vezető munkatár­sának: „Én nem törekszem a háborús eszkalációra. Minden tőlem telhetőt megteszek, hogy enyhüljön a feszültség!” Harmadszor: vessünk egy pillantást a nagyhatalmak pozíciójára. Nyilvánvaló, hogy az Indiával nemrég barát­sági szerződést kötött Szovjetunió mindent elkövet a béke megőrzésére, az indiai—pakisztáni konfliktus politikai úton való rendezésének elősegítésére. Kína ugyan hosszú ideje rossz viszonyban van Delhivel és Rawalpindi fő támoga­tója, 1e szemmellátható, hogy éppen most, amikor Peking megtartotta „szűzbeszédét” az ENSZ-ben és a harmadik világ vezető hatalmaként igyekezett fellépni —, ilyen hely­zetben és ambíciókkal nem kockáztathatja az Indiával való teljes szakítást, ellenkezőleg, inkább közeledésre van szük­sége. Ezért logikus, hogy a Kínai Népköztársaság is inkább közvetítő, békítő óhajt lenni a Pakisztán—indiai viszály­ban. Ami pedig az Egyesült Államokat illeti: a még min­dig megoldatlan indokínai konfliktusba süllyedve, Nixon pekingi és moszkvai útja előtt s utoljára, de nem utolsósor­ban, Nixon rövidesen kezdődő 72-es választási kampánya előtt Washingtonnak egy újabb ázsiai fegyveres konflik­tus csak árthat. „A szovjet emberek figyelemmel kísérik a helyzet ala­kulást és üdvözölnek minden olyan lépést, amely az indiai- pakisztáni feszültség enyhítésére irányul” — írta szerdai számában a Szovjetszkaja Rosszija. Tudatában a feszültség még mindig fennálló magas fokának, az enyhülés minden lépését figyeli és várja a világ egész békeszerető közvéle­ménye is. (KS) Miniszterelnöki államcsíny Thaiföldön Thaiföldön szerdán este rendkívüli állapotot hirdet­tek ki — jelentették gyors­hírben a hírügynökségek. Thanom Kittikacsorn mi­niszterelnök a kormányon lé­vő párt — az Egyesült Thai­földi Néppárt elnöke rádió- és tv-nyilatkozatban jelentet­te be, hogy pártja „átvette az ország ellenőrzését, magá­hoz ragadott minden jogkört, kihirdette a rendkívüli álla­potot és feloszlatta a parla­mentet”. Egyidejűleg a „for­radalmi tanács” elnökének nevezte ki önmagát. Egy órával Kittikacsorn be­jelentése előtt riadókészült­ségbe helyezték a thaiföldi fegyveres erők alakulatait. Á nyugati hírügynökségek Kittikacsorn intézkedését a katonai kormányzatnak a parlament ellen irányuló ál­lamcsínyeként értékelik. A parlamentet — tíz évi korlát­lan katonai kormányzás után — 1969-ben helyezték visz- sza jogaiba. Az AFP feltéte­lezése szerint a szerdai vá­ratlan intézkedéseket az ál­lami költségvetés körül tá­madt parlamenti vita váltotta ki. A par­lament ugyanis hétfőn el­ső olvasásban elvetette a Kittikacsorn kormány által előterjesztett költségvetés­tervezetet. Az mindenesetre biztos, hogy katonai junta kormá­nyoz Thaiföldön. A rádió felszólította a lakosságot, hogy „őrizze meg a nyugal­mat”. Egyidejűleg egv új párt, az úgynevezett ..forra­dalmi párt” vezetőjeként tüntette fel Kittikacsornt. Az állami rádió felolvasta a „forradalmi párt” hivata­los nyilatkozatát is. Eszerint a párt azért ragadta magá­hoz az államhatalmat, hogy „megvédje Thaiföld intéz­ményeit”. A nyilatkozatból azonban nem tűnik ki, hogy ez alatt mit kell érteni. Az azonban egyértelműen kitű­nik belőle, hogy a Kittika­csorn vezette katonai junta — amely „forradalmi ta­nácsnak” nevezi önmagát — a parlamenten kívül a kor­mányt is feloszlatta. Thaiföldön, amely az Egyesült Államok „legerő­sebb délkelet-ázsiai szövetsé­gesének” tekinthető, 1932 óta amikor egy polgári—katonai csoport vetett véget az év­századok óta fennállt abszo­lút monarchiának, egymást követték a katonai államcsí­nyek. Kittikacsorn 1958-ban vette át a hatalmat. A szerdán bejelentett in­tézkedésektől nem várható Thaiföld Amerika-baráf kül­politikájának megváltozása. Kittikacsorn ugyanis eddig hűséges bábnak bizonyult: az országot az Egyesült Államok csatlósává változtatta, köz­reműködött a délkelet-ázsiai szerződés szervezetének (SEATO) létrehozásában, 12 ezer thaiföldi katonát kül­dött Vietnamba, engedélyez­te, hogy az Egyesült Államok légitámaszpontokat tartson fenn Thaiföld területén, ahol — a UPI értesülése szerint — jelenleg is 48 000 amerikai katona állomásozik. Indokína PHNOM PENH A felszabadító erők szer­dán újabb rakétatámadást intéztek a kambodzsai fővá­ros repülőtere, Pochetong el­len. Katonai források sze­rint négy rakéta csapódott be a kifutópályára. Károk nem keletkeztek, de a légi­forgalom egy időre meg­szakadt. A Phnom Penh-i főpa­rancsnokság szerda esti je­lentése arról számol be, hogy a fővárostól északra húzódó 6. számú főútvona­lon, ahol a kormánycsapato­kat az utóbbi három hétben heves támadások érik, nagy­arányú légitámadásokat haj­tottak végre a hazafias erők állásai ellen. WASHINGTON A Pentagonban szerdán váratlanul megtartott sajtó- értekezleten Laird amerikai hadügyminiszter kiielentette, hogy habozás nélkül be fogja vetni Laoszban az amerikai légierőt a Dél- Vietnamban maradó csapa­tok „védelmére”. Arra a kérdésre, hogy a lésierő a lövőben miiven s7 repet fog látszani Indokínában, a hadilevminiszter azt vála­szolta, hogy a csapatkivoná­sok időszakában az amerikai légierő bevetését fogja ja­vasolni észak-vietnami, lao­szi, kambodzsai és dél-viet­nami célpontok ellen. SAIGON A UPI amerikai hírügy­nökség saigoni katonai kö­rökben úgy u tssült, hogy amerikai katonahírszerző csoport működik Kambod­zsában. A csoport — amely­nek tevékenységét megpró­bálták titokban tartani — kihallgatja a hadifoglyokat, értesüléseket gyűjt Phnom Penhben és termé:zetesen jelentéseket készít a felettes amerikai hatóságoknak. Mindezt a Phnom Penh-i kormánnyal kötött, nyilvá­nosságra nem hozott meg"’ lapodás alapján teszi, még­pedig a kambodzsai kor­mánycsapatok parancsnoksá­gai mellett. PHNOM PENH Kambodzsai kormánycsa­patok szerdán ellentámadást indítottak a Phnom Penh' szorongató népi erők offen- zívájának megtörésére. Az ellentámadásban 15 zászlóalj vesz részt, közelebbről meg nem határozott páncélosok és repülőgépek támogatásá­val. Ki'árási tilalom Kelet-Pakisztán fővárosában Daccában, Kelet-Pakisztán fővárosában szerdán megha­tározatlan időre szóló kijá­rási tilalmat rendeltek el — közölte kelet-pakisztáni for­rásokra hivatkozva a PTI in­diai hírügynökség. A PTI szerint ez az intéz­kedés „előjátéka” egy átfo­gó offenzívának, amelyet a pakisztáni csapa ok indítanak a keleti országrész elszaka­dásáért küzdő „bengáliai fel­szabadító hadsereg” ellen. A partizánok ugyanis, az u-f-ób- bi hetekben fokozták tevé­kenységüket. Pakisztáni forrásból szin­tén megerősítették a kijárá­si tilalom elrendelésének hí­rét. Azt is közölték, hogy a katonai kormányzat szervei nagyarányú házkutatási ak­ciót indítottak. Az első je­lentések szerint 50 személyt máris letartóztattak. Még feszült a kelet-pakisztáni helyzet. Bonyolítja a ki­bontakozást az izmosodó gerillamozgalom is. Tagjaik jó­részt olyan fiatal emberek, mint akiket e képen is látunk. (Telefoto — AP—MTI—KS) Arerb csúcs a láthatáron ? Az A1 Ahram által idézett politikai körök úgy tudják, hogy a Kairóban tartott kül­ügyminiszteri értekezlet nyo­mán az arab kormányok be­hatóan foglalkoznak egy arab csúcsértekezlet össze­hívásának gondolatával. A külügyminiszterek egyetér­tettek abban, hogy a közel- keleti térségben kialakult helyzet szükségessé teszi az arab csúcstalálkozó mielőb­bi megtartását. Ez a kezde­ményezés egyébként egybe­vág a felszabadító harc pán- arabizálására irányuló lí­biai erőfeszítésekkel. A csúcsértekezlet összehívásá­ról azonban csak akkor dön­tenek, amikor minden előze­tes feltételt biztosítva látnak egy legmagasabb szintű arab- közi eszmecsere sikeréhez. Egy szűkebb, vagy tágabb csúcsértekezlet előkészítésé­ben kiemelkedő szerepet játszik az arab védelmi ta­nács november 27-re kitű­zött kairói ülése. Az arab liga katonai titkársága ősz- szeállította az ülés napirend­jét, és 48 órán belül megkül­di az arab honvédelmi mi­nisztereknek. •t Mexikó szakított Ta'vannal Mexikó megszakította dip­lomáciai kapcsolatait a taj­vani rezsimmel — jelentet­ték be hivatalosan kedden Mexikó fővárosában. A be­jelentés szerint a lépés össz­hangban áll Mexikónak az ENSZ-közgyűlésben a Kínai kérdés vitája során elfoglalt álláspontjával Bár a keddi mexikói hiva­talos bejelentés nem foglal­kozik a Kínai Népköztársa­ság és Mexikó között létesí­tendő diplomáciai kapcsola­tok kérdésével, helyi diplo­máciai körökben — mint a Reuter jelenti — úgy tud­ják, hogy erre rövidesen sor kerül. Megje’ent a Kapható a postahivatalokban, hírlapárusoknál, és a postás kézbesítőknél. Ára: 16,— Ft c

Next

/
Thumbnails
Contents