Szolnok Megyei Néplap, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-18 / 272. szám

1971. november 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A beruházások főszereplői m j Akik megtervezik Megszületett a világos dön­tés, azaz a koncepció. Kö­vetkezhet a második sza­kasz: döntés a megvalósítás­ról. Ez már a tervezés — tágabb értelemben vett ter­vezés — része. A koncep­ció — tegyük fel — az volt, hogy új erőművek építésé­vel, s nem a behozatal foko­zásával kell fedezni a nö­vekvő energiaigényeket. El­készülnek a különböző terv- változatok, s ezekből kide­rül, hogy egy 800 megawat­tos kapacitású, fűtőolajjal működő erőmű beruházása 1—1.5 milliárd forinttal ol­csóbb, mint a széntüzelésű, s üzemi költsége is jelentő­sen alacsonyabb. A terv e változatának előnyei nyilván­valóak, de további tervező, egyeztető munkát igényel, hogy mi módon oldható meg az erőmű fűtőolajjal való ellátása, e nagy mennyiség nem okoz-e zavart a lakos­sági szükségletek fedezésé­ben stb. A tervezés tehát több szakaszra bomlik. Elő­ször a koncepció beilleszté­se a népgazdasági szerkezet egészébe, az ágazatok egy­máshoz való kapcsolódásába, az iparág szervezetébe ... A tervezés e szakaszának Sokféle, s minden szempont­ból lényeges feladata van. Kívánatos, hogy a beruhá­zási munkák a népgazda­ságban, annak egy-egy te­rületén ne lökésszerűen, ha­nem egyenletesen jelentkez­zenek, figyelemmel kísérni, hogy a költségek növekedése — túllépése — milyen mér­téket ér el, hiszen a nép­gazdaságnak még nem sike­rült beruházási tartalékokat képeznie s így tovább. Láncszem lánc es Láncszem a beruházás, lánc­cá kapcsolódik tehát. Üjabb példával élve: házgyárat . építenek, ez a döntés. A házgyári elemekhez beton­vas, cement stb. kell. Azaz a tervezők tovább halad­nak a „láncon”, keresik a beruházás igényeit, illetve fölmérik a beruházás hatá­sait. Megvizsgálják, kínál- kozik-e mód arra, hogy eset­leg több érdekelt bevonásá­val — a fejlesztési alapok átengedésével, amire jogi lehetőség immár van — va­lósuljon meg a beruházás, mindenki hasznát szolgálva. (Ez utóbbira mezőgazdasági közös vállalkozások kínálnak példát.) Mindez időt emész­tő folyamatnak tűnhet, de tény: inkább itt teljék el több idő, mintsem az át- meg áttervezésekkel, célmó­dosításokkal, „átlapolt” — egv*bként szükséges szaka­szokat átugró — tervezéssel és kivitelezéssel. Mert ép­pen e tervezői-előkészítői szakasz gyengeségeinek tud­ható be. hogy például a legkorszerűbb technikával felszerelt új beruházás, ahol importanyaggal dolgoznak, s ahol a világcégeknél jóval alacsonyabb munkabért fi­zetnek, nem képes a világ­piacon helytálló terméket produkálni. Ami nemcsak magának a beruházónak csalódás. Veszteség a nép­gazdaságnak is. A válasz arra, miért kö­vetkezhet be ilyen helyzet, nem egyszerű. Csupán né­hány tényezőt említve: az állami döntési rendszer nem volt elég következetes, en­gedett a „nyomásnak”, a hatékonyság, a versenyké­pesség reális elemzése he­lyett szubjektív, esetleges elemek domináltak a dön­tésben. Azután: az időté­nyezőnek nem jutott kellő szerep, s a döntéskor ka­pós termék a beruházás megvalósításának idején már alig keresett. Túl sok ható­ság és irányítószerv érvé­nyesítette akaratát a dön­tésben, s ezek eredménye a cél maradéktalan megvaló­sítása helyett a senkit ki nem elégítő kompromisz- szum. Vagy csupán annyi történt, hogy a vállalatnak volt pénze, s elköltötte. Mert ez is megesik. (Az 1971. ja­nuár 1-től érvényes szabá­lyozó rendszer ezért is csök­kentette a vállalati fejlesz­tési alapok növekedésé­nek ütemét, míg korábban 100 forint fejlesztési alap képzéséhez átlagosan 380 forint nyereség kellett, most 450.) Hajsza után... Három fő részre osztható a tervezés további szakasza: pénzügyi, műszaki-technikai és területi vonatkozásokra. (Ez utóbbinál pl. olyan rész­kérdés tisztázására, hogy rendelkezésre áll-e majd a szükséges munkaerő a fel­épült létesítményben.) Mun­kához látnak tehát a ter­vezés alsóbb lépcsőfokain doleozók, legtöbbször a be­ruházótól sürgetve. Aminek ellenére a hajszával készí­tett tervek olykor hónapo­kig hevernek, s csak azután veszik kézbe azokat a be­ruházók, a kivitelezők. Ez már sejteti a gondok égjük lényeges forrását. Azt ugyanis, hogy a fővállalko­zói szerződés megkötésével legtöbbször maga a beruhá­zó a körön kívülre áll, s a tervezés és a kivitelezés kö­zött semmiféle kapcsolat nincs. Rendkívül sok idő ve­szik el amiatt, hogy a kivi­telező kész „tervcsomagot” kap kézhez, s csak akkor kezdi a kifogásolást, kéri a technikai, technológiai adott­ságainak megfelelő módosí­tást ... A tervezőt viszont csak arra ösztönzi a köt­bér, hogy időre elkészítse a dokumentációt, de arra sem­mi nem sarkallja, hogy eset­leg idő előtt tegye asztalra; a tervezés ösztönzési rend­szere sem jó. Nem irreális követelmény ennyi gond, ellentmondás fölsorakoztatása után gyor­sabb, hatékonyabb munkát kívánni? Teivezés, szó szeiínf Nem! Az adott körülmé­nyek között is sokféle mód van a tervezői munka job­bá tételére, de ehhez a szó szoros értelmében tervezni kell. Annak megállapítása mellett, hogy az elmúlt években a tervezői munka műszaki színvonala, s en­nek következtében a létesít­mények korszerűsége javult, kimondhatjuk: a késedelmek jelentés része a tervezés szakaszára jut. Már eleve hosszú határidőre vállalnak munkát a tervező vállalatok intézetek —, s nem tisztáz­zák félreérthetetlenül a megrendelő igényeit. Meg­történik, hogy tévesen értel­mezett alkotói szabadsággal saját elképzeléseiket a meg­rendelő érdekei fölé helye­zik, s ez később rengeteg vitára — nem egyszer per­re — ad okot. Hosszú a tervezési idő — nagyobb lé­tesítményeknél 1,5—2,5 év—, de ennek ellenére 1965 és / 1970 között lényegében nem változott a típustervek alapján megvalósuló beru­házások aránya. Az igazga­tási épületeknek mindössze egy, az ipariaknak 1,8 szá­zaléka készült csak típus­tervek alapján megvalósuló beruházások aránya. Az igazgatási épületeknek minössze egy, az ipariaknak 1,8 százaléka készült csak típustervek alapján 1970- ben. Sorolhatjuk: a jó tervhez elengedhetetlen a szerkezet­egyeztetés a kivitelezővel, ez utóbbi technikai, technoló­giai felkészültségének figye­lembe vétele, az anyagok beszerezhetőségének mérle- legelése, s így tovább. Ami ma sűrűn hiányzik, mert hiányzik a tervezők kellő anyagi érdekeltsége és — felelőssége! Ezért, hogy nem ritka eset, amint az éppen a napokban, az országos építő­ipari aktíván is elhangzott: a kivitelezők munkához lát­nak. de kiviteli terv még nincsen, csak részletek, váz­latok vannak, s már előre vetik árnyékukat a véget nem érő viták, az áttervezé­sek, a módosítások, a kése­delmek. Mészáros Ottó (Következik: Akik megvalósítják.) Az alapszabályt elfogadták Czinege Jánosnak igazá­ból ez a harmadik alapí­tása. Különösen az elsőre büszke. Hogyisne, abban az időben... — Az Ideiglenes Kor­mány akkor üb össze Deb­recenben, amikor mi néhá- nyan öreg karcagi vasas mesteremberek szövetkez­tünk. Nem volt az igazi, mostani szövetkezés, de kö­zösség volt. És idővel magja egy újnak, a legnagyobb mosta­ni karcagi kisipari szövet­kezetnek. Annak az alapí­tója, s első elnöke is Czi- nege János volt, 1951-től néev teljes esztendeig. Az általános szerelőipariból ment nyugdíjba tavaly. Géplakatos, vasesztergá­lyos a szakmája. Jól bírja magát, nem fél a munká­tól. — A többi se- Már év eleje óta tervezgettünk, gondolkoztunk. Igaz, öregek vagyunk, hatvan év utón már minden esztendő aján­dék. De jól bírjuk magun­kat. Ott van U. Kiss And­rás. Húsz évig volt a város kőművese. Nyolcvan eszten­dős, de aki nem ismeri, el se hiszi róla. Aztán van köetünlc egy féderkovács is. Több sincs a városban. A szövetkezetek is hozzá mentek, vállalton el egy- egy munkát. Most majd köztünk dolgozik. A Kisújszállási úton, a 24-es számú ház előtt kezd­tük a beszélgetést. Ott egy kis utcára nyíló sufnin dol­gozgatott az elnök, egy em­berével. Az első „műhely” ami már aiz övék. A Kar­! U i •!(. M ^SíWBSW!!!!!!? Tárgyal az elnök az iroda és a főkönyvelő, — Walterék háza majd benne. Czinege Já­nosnak volt egy felesleges kályhája. Odavitte. Kanyargós külvárosi ut­cában, egy családi ház kel­lemes meleg előszobájában „dolgozik” az iroda. Vagy­is Walter Ernőné, akit alakuláskor főkönyvelőjé­nek választott 25 karcagi nyugdíjas iparosember. Az asztalon az alapsza­g® I Ez az első kis műhely a Kisújszállási úton cagi Nyugdíjasok Javító- Szolgáltató Szövetkezete kerékpárjavítói dolgoznak bály, a tagok névsora, szakmája. Tizennégy ipar — s olyan értő művelői, akik híresek voltak a jó munkájukról Karcagon. Walter Emőnével együtt három asszony is; varrónő, szobafestő. — Mindenki segítene, de legtöbben azt kérdezik mi­kor dolgozunk már. — Czinege Jánosnak is az a legnagyobb gondja. a vá­rosi tanács végrehajtó bi­zottsága tegnap elfogadta az alapszabályt. Már szá­mítani lehet, az induláshoz 200 ezer forintot „ad a me­gyei tanács, ugyanennyit a KISZÖV. — Szerszámainkat hoz­zuk. öreg darabok, új is kell melléjük. Aztán egy kis üzemház félét is ka­punk, a Dózsa György úton majd. Nem ott dolgozunk, mi házakhoz megyünk ja­vítani, ez lesz a legfonto­sabb munkánk. Annyi rossz zár, ajtó, kályha, javításra váró bútor van — és ilyen munkát már Karcagon is alig vállalt valaki. Hamiskásan hunyorog. Néha „megvádoltak” egy- egy nyugd'iast. hogy kontár. Ennek most vége. Rövidesen murikéhoz kezd a nyugdíjas szövetke­zet. Filmfesztivál évenként Szerdán Miskolcon Tok Miklósnak, a városi tanács elnökhelyettesének vezetésé­vel ülést tartott a miskolci filmfesztivál előkészítő bi­zottsága. György István. a fesztivál igazgatója a május­ban megrendezett 12. rövid- film-seregszemléről szólva elmondotta, hogy az nemcsak öregbítette Miskolc „feszti­válváros” jellegét, hanem nagy elismerést váltott ki a külföldi vendégek köré­ben is. Az immár nemzetközi hír­nevű, hagyományos miskolci rendezvénnyel kapcsolatban a Filmművészeti Szövetség rövidfilm szakosztályainak megítélése szerint irdokolt, hogy a fesztivált továbbra is évenként rendezzék meg. 7. Jászkunság! hétköznapok Külön utakon Este hat óra tájban elin­dul az utolsó busz, s attól kezdve Jászfelsőszentgyörgy lényegében el van zárva a 1calvilágtól. Ha valahol, ak­kor ebben a községben ki­magasló szerepe van a mű­velődési háznak. Nem vélet­len, hogy a helybeliek — nagy anyagi áldozatot vál­lalva —, több mint kétmillió forintot költöttek a művelő­dési ház építésére. Nagy Judit, az intézmény igazgatója alig húsz éves. Elet- és szakmai tapasztala­tok nélkül került posztjára. — Azért iratkoztam be a debreceni tanítóképző nép­művelési szakára. Mindenképpen dicséretes kezdeményezés, s mellette az az aktivitás is, amit napi munkája során kifejt, Egy népművelőnek azonban múl­hatatlanul szüksége van a község egészének anyagi és szellemi támogatására is. — A termelőszövetkezet sok ezer forinttal segíti elő a művelődési házat. — Az anyagi támogatás nem minden. — Színházbérletet is vál­tott a vezetőség a tagoknak. A művelődési házban ugyan­is rendszeres színházi elő­adás van. Igaz, először azt mondták; cirkuszra nem adunk pénzt. Most már vi­szont egy színházi évadban százhatvanan vehetnek részt bemutatókon tsz bérlettel. Egy művelődési ház csak akkor tudja hivatását kellő­en betölteni, ha a község szellemi erejét összpontosít­ja, ha ez a szellemi erő a művelődési ház hatékony közreműködésével kisugárzik a lakosság minden rétegére. — Jászfelsőszentgyörgyön tizennyolc pedagógus van. Sajnos, egy sem akad közöt­tük, aki a gyermekklub, vagy a gyermek irodalmi színpad vezetését elvállalná. Igaz, nagyon kicsi tisztelet­díjat tudunk adni... — Csupán ez volna aka­dály? — Talán az is, hogy nem látják mindennek értelmét. Egyikük azt mondta: agyonterheltek így is a gyermekek, nem érnek rá arra, hogy a művelődési ház­ba járjanak. Azt hiszem, a tanulók túl­terhelését senki sem vitat­ja. De ez esetben másról van szó, mint terheik foko­zásáról. Sokat beszélünk ar­ról, hogy iskoláinkban — éppen a tananyag bőségéből adódóan — az oktatás mel­lett nem kap elég teret a nevelőmunka. Ebben hallat­lan nagy segítségre találhat a tantestület a művelődési házban. Nem újkeletű gondolat ez. Amióta 1790-ben Kis János Sopronban életre hívta a Magyar Társaságot, azóta a diákság (ifiú kov"bsn Pető­fi, Arany, Jókai is) önképző­körök, az utóbbi években pedig az irodalmi színnadok segítségével ismerkedik a tananyagon túl irodalmi éle­tünkkel. A jó artikuláció, a kellő hangsúly gyakorlása nemcsak előadóművészeink, hanem szép nyelvünk köz­napi tolmácsolása szempont­jából is fontos. A körnvezet hatása vitat­hatatlan. A kulturált környe­zet csak jó hatással lehet a tanulókra. Ezen túlmenően a művelődési házban lehető­ség nyílik a művészet kü­lönböző ágaival való beha­tóbb ismerkedésre. S mivel a művészet tipikusan tük­rözi a valóságot, életünk szépségeinek megismerésére, megértésére nevel, így a világnézeti nevelést is elő­segíti. — Miben segíthetnének még a pedagógusok? — Például a cigány fiata­lok nevelésében. Közismert, hogy azokat csak a zenével lehet megfogni. Szervezhet­nénk egy énekkart közülük, ha volna vezető. S ha már személyesen se­gítséget nem nyújt a tan­testület. emcsh módon nyújt-e támogatást? — A vetítőgépet sem ad­ták kölcsön. Hát így jár külön úton a tantestület és a művelődé­si ház Jászfelsőszentgyőr- gyön. Abban a községben, amely szinte anyagi erejét meghaladó erőfeszítéssel épí­tett egy város büszkeségének is beszámítható kultúrpalo­tát. Simon Béla Miért maradt el a Lehel étterem lafaiozása?... c. • kérdezik egymástól az emberek Jászberényben, s a kérdés indokolt, mivel a vá­rosban sokáig az a hír járta, hogy karbantartási munkák miatt október 1-én bezárják az éttermet. Azóta nemcsak október, de november 1-én is jóval túl vagyunk, az étteremben még sem lehet látni semmi jelét annak, hogy ott vala­miféle tatarozásra készülné­nek. Ezért kérdeztük meg mi is a Jésznagykun Vendéglá­tó Vállalat jászberényi ki- rendeltségének vezetőjét: miért maradt el az étterem tatarozása? Megtudtuk: a vállalat több mint egymillió ötszázezer forint költséggel a mostani presszó helyébe sörözői épít. A presszó szebb kivitelben az étterem egyik belső részét képezi majd. Minden bizony­nyal megnyeri majd a ven­dégek tetszését a faburkolatú fal, a parketta helyébe kerü­lő műanyag meleg padlózat, a korszerű világítás és az ét­terem teljesen új berende­zése. A tatarozási, átalakítási munkákat tervek szerint 1972. január első napjaiban kezdik e é az új év első ne­gyedében valóban az újjáva­rázsolt Lehel étterem várja majd a vendégeket.

Next

/
Thumbnails
Contents