Szolnok Megyei Néplap, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-17 / 271. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. november 17. „Sok mindent gondol az ember azokról, akik át akarnak szökni a határon csak azt nem, hogy tisztességes a szándékuk. Valamit elkövettek, aminek a következményei elől menekülni akarnak. Ha fiatalkorúakról van szó, rendszerint ostoba kalandvágyra gondol az ember, mint mi is, amikor megláttuk azt a két fiatalt, de azt nem tudtuk, hogy gyilkosok Újsághír: November 5-én, a késő esti órákban Kecskeméten taxit bérelt két fiatalember azzal. hogy Izsák községbe akar utazni. Útközben a gépkocsivezetőt, Berta János 42 éves kecskeméti lakost megtámadták és megfojtották, holttestét Mező- szilas és Dég között kidobták a kocsiból. A taxival külföldre akartak szökni, de a határőrség és a rendőrség a bűncselekmény elkövetőit, Király Róbert 17 éves segédmunkást és Horváth Zoltán 16 éves ipari tanulót elfogta. Olvasóink bizonyára olvasták a szűkszavú, megdöbbentő hírt, és nyilván sokféle gondolat száguldott végig agyukban, de arról talán csak kevesen tudnak, hogy ennek az elvetemült cselekménysorozatnak a végére Vas megyében tettek pontot. A két szökésben lévő fiatalkorú bűnöző1 Búcsú község határában fogta el két szombathelyi munkásember, határ menti lakosságunk éberségével, a becsületes állampolgár kötelességérzetével. és öntevékeny leleményes akciójukkal a hatóságok kezére adták őket. Erről a példamutató tettről szeretnénk részletesen tájékoztatni olvasóinkat, ezért megkértük Egresi Tibort és Csizmazia Jenőt, hogy a helyszínen mondják el az elfogás történetét. Amikot* a vhtit)nz elalszik Amíg az elegáns fehér Polski Fiat a színhely felé röpít bennünket, a volán mellől Egresi, mellettem Csizmazia felváltva mesél. Egresi: Azon a napon Jenővel ki akartunk menni vadászlesre. En egy kicsit elaludtam, késve érkeztem, de még őt is pizsamában találtam. Mire elkészült, eltelt az idő, mégis úgy döntöttünk, hogy kimegyünk. Nem a lesre, hanem a másik oldalra, Búcsú alá. Lecsapáz- zuk a v.adjárást. Fél kilenc tájt lövést hallottunk. Meg akartuk tudni, ki lőtt, mert aznap nem volt vadászati nap. elindultunk arrafelé. Eközben láttunk egy War- szavát menni befelé. Még ama gondoltunk, hogy egyik vadásztársunké. A lövés eredetét nem sikerült megtudnunk, a mezei úton megindultunk visszafelé a kocsimhoz, hogy hazamegyünk. Amikor a Szünöse patak hídja előtti dombra értünk, azt mondom, na, Jenő, ott van a Warszava. — Te, az nem a Pista kocsija, az egy taxi — mondja erre ő — és nem is parkolva van, hanem az árokban. H >1 v'ima!* az utasok? Beszélgetésünket ezen a helyszínen folytattuk. Az út jobb oldalán még tisztán kivehetők a rosszul vezetett taxi nyomai az árokban, az elsodort kis kőáteresz darabjai, a fékolaj nyomai az úttesten, bal oldalon a heverő kilométerkő, amelyet az átvágódott kocsi kidöntött. — A hídon túl stoppoltam. Odaszaladtunk a taxihoz. belenéztünk. Azt mondja a Jenő: — Te, ez a taxi véres. — No, akkor valaki megsérült. De hol vannak az utasok? Csizmazia veszi át a szót. — Tanácstalanok voltunk. Indultunk vissza a kocsinkhoz, hogy keresünk valakit, akinek jelentjük a dolgot, amikor egy asszony vágott át a szántáson. Teheneket legeltetett. Tibi odakiabált neki. — Hol vannak azok, akik a kocsiban voltak? Elvitte őket a mentő? — Nem — kiabálta vissza az asszony — elfutottak a patakparton az erdő felé. — No, ekkor vált gyanússá a dolog. Térkép az ülésen Újra belenéztünk a taxiba. össze-vissza szóródva minden. Notesz, a sofőr blokkja, amivel elismervényt ad a viteldíjról. Az első ülésen pedig egy kiterített térkép. A hátsó csomagtartó fel volt szakítva és egy stekklámpa-zsinórral lekötve. Próbáltuk rekonstruálni az eseményeket, erre is, arra is gondoltunk, közben hallottuk, hogy az asz- szony kiabálja: — Az egyiken barna kabát volt. — Csak azt nem tudtuk meg, hogy hányán voltak a kocsiban. Mindegy, itt nyilván valami nagyon nincs rendben, mondtam Tibinek, telefonáljunk. Mire ő: — Mi az öreganyádat akarsz telefonálni, fegyverrel vagyunk, elfogjuk őket. — Miből gondolták, hogy itt határsértés készül? Egymás szájából veszik ki a szót. — Egyértelmű volt a dolog. Ha valaki vagy valakik egy karambolos taxi- bó. kiugrálva az út helyett a patakparton szaladva az erdő felé igyekszenek, három dologra lehet gondolni. Vagy lopott a taxi, vagy az utasai akarnak átlépni a határon, vagy mind a kettő együtt. Az is lehet ugyan, hogy úgy beverték a fejüket, hogy meggabalyodtak, de az biztos, nagyon pontosan eltalálták, merre kell futniuk a határ felé. A „haditerv“ — Mi volt a következő teendő? — Megfordultam a kocsival. Jenőnek mondtam, töltsön be. Ezek a patakparton nyilván a határ felé igyekeznek, nem tudjuk, hányán vannak, fiatalok-e, idő- sebbek-e, van-e fegyverük, nem árt az elővigyázatosság. Az úton elébük vágunk, aztán meglátjuk, mi van. Ha kell, Jenő adjon le egy riasztólövést, ha meg támadnának. én is akcióba lépek a golyós puskámmal. Alig értünk Szünöse major elé, két alak futott át .a mezőn, rá az útra, aztán lépésben mentek tovább a major felé. Valószínű azért, mert meglátták a kocsit, gondolták, ha mi továbbmegyünk, tovább menekülnek. Ezeket már az újabb helyszínen mondják. Előttünk nem messze a major épülete, jobbra az erdőnek futó fásbokros Szünöse patak. Megmutatják, hol vágtak át a delikvensek a mezőn. Ködös, borzongató, barátságtalan az idő, gyorsan visszaültünk a Fiat-ba, ott mesélnek to- yább. Merre van a Balaton? — Amint utolértük őket, megálltunk előttük. Mind a ketten kiugrottunk a kocsiból. Egyikünk jobbra, a másikunk balra. A puska a kezünkben. Láttuk, az egyiknek véres az arca. — Ti karamboloztatok a kocsival? — Nem — válaszoltak. — Honnan jöttök? — Nagyon messziről — mondták. — Nem ezt kérdeztem, hanem hogy honnan? — Kecskemétről. — .Aztán hova, merre? — Hát csak lejöttünk ide a Balatonra. — A Balatonra? No, akkor csak leülni, gyerekek, oda az árokpartra, de gyorsan. — Hogy milyenek voltak? Az egyik, az idősebb, olyan huszonnégy évesnek néztem — később derült ki,' hogy tizenhét — zömök, sötét tekintetű fekete gyerek, a másik, a fiatalabb szőke, nyurga. lányos arcú. A feketének vérzett a homloka. Ö vezetett. Tehát leültettem őket az árokpartra, megengedtem, hogy rágyújtsanak. Na, mondom. Jenő, most mehetsz a majorba telefonálni, én addig vigyázok ezekre. — A majorból felhívtam a határőrséget — veszi át a szót Csizmazia. — Kértem, azonnal jöjjenek, mert fogtunk két ürgét. Azt is kértem, értesítsék a rendőrséget is, mert karambol is történt, de erre már nem került sor, mert közben kiérkezett a rendőrségi autó. Most már csak a befejező drámai pillanatok következtek. Kattantak a bilincsek, egy fejezet lezárult, a mi szerepünk véget ért. Altkor csak azt tudtuk, hogy határsértők, esetleg taxitolvajok ezek a fiatalok, de azt nem tudtuk, hogy gyilkosok. Vásárhelyi József (Megjelent á Vas Népe november 14-i számában.) Csuklyásm a j moh, I, tisztili giríák A szófiai óllatkertben 2300 állat és madár él, 260 faj, valamennyi földrész, valamennyi szélességi övezet faunájának képviseletében. Az állatkert lakói jól érzik magukat a bulgáriai körülmények között és szaporodnak is. A Szvetlána nevű barna- medve-hölgy most szoptat, a csuklyásmajom fiacskája már ökölnyi, a kőszáli kecskék kifutójában is ott ugrándozik az idei kjsgida. Az állatkert légi j ,ibb lakói a sasok: már 80 éve, az állatkert alapítása óta ott élnek. Második helyen áll a Kokorika nevű papagáj, „aki’’ 60 éve lakik Szófiában. A legokosabbak, legérdek- lődőbbek persze itt is a majmok. Az egyik mamakó megtanulta a ketrecét kinyitni: nincs olyan biztonsági zár, amin az ügyes ujju majom ki ne fogna. Nemrég meg is szökött az állatkert- bő; és csak hosszas keresés után találták meg a város másik végén egy asztalosműhelyben, ahol éppen kipróbálta, mire jók a szerszámok. Oq lieu* virága Az ókori mitológia dalnoka, Orpheus, aki dalaival boldoggá tette az embereket, megszelídítette az állatokat, a legenda szerint a mai Bulgária területén született. Kedvenc virága az Asphode- los volt: nedvével embereket, állatokat, gyógyított. Ez a virág ma is nyílik Bulgáriában, többek között Szófia közelében, a Vitosa- hegységben. Gumós gyökeréből egyenes, el nem ágazó szár nő ki; hatalmas, hófehér Virága májusban és júniusban nyílik; igen hatékony gyógynövény. Bulgária népe „bradum”-nak nevezi. A gyökeréből készült főzetet hajdan a parasztok a takarmány közé keverték, hogy növeljék a tejhozamot, de használták ■- „vértisztításra”, epebántaltnak, kiütések gyógyítására motor Napilapjaink a közelmúltban adtak hírt arról, hogy bárki bármelyik gyógyszertárban vásárolhat — úgynevezett „Egészségügyi lap”-ot. Ez a lap, amely tulajdonképpen egy harmadrét hajtható, hat oldalán különböző orvosi adatokat tartalmazó kis könyvecske, különösen a gépkocsivezetőknek, a gépkocsin gyakran utazóknak tehet jó szolgálatot. Olyan ütközésnél, balesetnél, amikor a vezető, vagy utasa súlyosan megsérül, esetleg eszméletét veszti, a gyors beavatkozás életmentő lehet. Az azonnali vérátömlesztéshez, különleges injekció beadásához viszont az orvosnak néhány fontos adatra van szüksége ott a baleset színhelyén. Ezt tartalmazza az Egészségügyi lap, amelynek első oldala látható képünkön. Mit is tárol ez az életmentő kis könyv, amelyet a személyi igazolványban kell tartani? Első oldalán tulajdonosának személyi adatait és a vércsoportjának jelzését, hitelesítve az orvos aláírásával és bélyegzőjével. Ez lehetővé teszi, hogy a súlyosan sérült kórházbaszállítás nélkül azonnal meafelelő vért kapjon. A második oldalon a tetanusz elleni védőoltások idejét, az emlékeztető oltást és a tetanusz elleni vérsavó faját iaazolía az orvos. A harmadik és negyedik oldalon az egyéb szérumkezelés nevét, faját tüntetik fel és adatokat a cukorbetegségről, a tudatzavarral, — eszme1 elvesztéssé1 járó betegségekről, a túlérzékenységről és a vérnyomás betegségről. Az ötödik oldal a rendszeresen szedett, az életmentés szempontjából fontos gyógyszerek listáját EGÉSZSÉGÜGYI l és napi adagját rögzíti, végül a hatodik oldal az orvosi kezelés szempontjából szükséges egyéb lényeges adatokat tartalmazza. Nyilvánvaló, hogy ez a személvi igazolványba praktikusan elhelyezhető Egészségügyi lap valóban életmentő lehet bárki számára, különösen az országutakon, amikor a kórházbaszállítás, az alapvető vizsgálatok elvégzése sok időt rabol el az életveszede- lem'-' '.-n’ilt sérülttől. A Merkúr jelentése a gépkocsi sorszámok állásáról: Trabant Limousine 36 090 Trabant Kombi 4 310 Wartburg Limousine 16 554 Wartburg de Lux^ 12 588 Moszkvics 28 011 Skoda 100 MB 24 125 Wartburg Turist 1 722 Polski Fiat 1300 7 236 Polski Fiat 1500 2 397 Zasztava 2106 Zaporozsec 3 555 Zsiguli—Budapest 6 005 Zsiguli—Debrecen 3 408 KÉPERNYŐJE ELŐTT I elfedésé» Hogy kit mikor és hogyan tör meg valami, illetve hogy hogyan ébred rá valamire, azt előre aligha lehet megtudni vagy kiszámítani. Lám. Trofim sem gpndolta volna, hogy éppen majd egy útjába került elhagyott csecsemő lesz az, ami egész élet- szemléletének, magatartásának megváltoztatására készteti. A halgazdaság szigorú ellenőre, aki a halászoktól, a gazdaság dolgozóitól még egy halászlére való halat is megtagad, ha úgy hozza a sora, mondván: törvény az törvény, és mi lenne a világból, ha a törvényt nem tartanák be. nos, ez a szőrösszívű, feljelentgető, paragrafusok között mozgó Trofim meglágyul, ha úgy tetszik, megtörik egy váratlan esemény hatására. Erről szólt péntek este a Tyendrjakov novellájából készült tévéfilm. Arról, hogy akit a környéken emberbőrbe bújt vadállatnak tartottak, vagy éppen magának a sátánnak, miként talál egy csecsemőt az erdőben, és hogyan fedezi fel magában az embert. Trofim rádöbben, hogy a világ nem törvényekből és szabályokból áll, hanem emberekből. A kitűnő novella, amelyet Sipos Tamás alkalmazott televízióra, és Haj- dufy Miklós rendezett képernyőre. éppen abban nagy- • szerű, hogy a Trofimban végbemenő vátozásokat, a magából kivetkezett ember visszavedlésének folyamatát ábrázolja rendkívül finom, modern lélektani eszközökkel. Az emberi lélek mélyén zajló folyamat alig észrevehető' jeleit sorakoztatja fel egységbe foglalva. Az átdolgozás annyiban módosított ezen az írói szemléleten, Világiroda Ungvári Tamást sokféle műsorban és más-más minőségben láthattuk már eddig is a képernyőn. Hosszú ideig egy irodalmi játék vezetőjeként kalauzolta el a tévé nézőit a magyar és külföldi irodalom világában. Szellemes, olykor szellemi extravaganciára hajló alkata szinte predesztinálja, hogy mindig valami szokatlannal lepje meg a közönséget. Most is, hogy fordítói mivoltában állt a kamerák elé, most sem maradt adós egykét meglepetéssel szolgáló cselekedettel. Mindenek előtt a fordításról mondott hitvalló szavai üthették meg a néző fülét. Szerinte ugyanis a fordítás csak rövid életű híd, amelyen néhányszor át lehet ugyan menni rajta, de aztán helyette ismét újat kelj verni. A az erdőben hogy a központi alak, Trofim „megtöretésének” belső történését igyekezett drámai csomópontokban felvillantani, erőteljes drámai ütközésekben tettenérni. Így azután természetes, hogy a történet szívverése is erőteljesebbé, és maga a dráma is átélhetőbbé vált A tévéfilm cselekménye egyenes ívben halad a történet tetőpontjáig, addig a pillanatig, amikor az eldobott csecsemő anyjával találkozik Trofim. Ahol végérvényesen meggyőződhet az anya tragikus sorsának megismerésével. hogy a törvény valóban nem is olyan egyszerű dolog, mint ahogy ő is sokáig hitte. A kissé romantikus hangvételű, de mindig emberi mértéket tartó dráma valamelyest emlékeztet a mi Lapajunk esetére, Mikszáth nevezetes novellájának híres dudására, akit szintén egy talált csecsemő változtat meg rideg pásztorból nagy áldozatra is képes, melegszívű emberré. Hajdufy Miklós rendezése a drámai erővonalak határozottabb meghúzása mellett nem feledkezett meg a történet lírájáról sem, bár az érzelmes felhangok olykor nem eléggé meggyőzően szóltak, az érzelmesség néha illusztratív módon volt csak jelen. Néhány kitűnő színészi alakítás is közrejátszott abban, hogy a Felfedezés az erdőben élményt jelentett a néző számára. Különösképpen György László színészi teljesítménye, aki a halgazdaság ellenőrének szerepében kitűnően tudta megoldani ke-... , vés eszközzel a TrofimmaL- történtek színészi ábráz<4ífe-J8 sót. Méltó társa volt Horváth József. mi Magazin fordító tehát ezek szerint alkalmi hídverő lenné. Tetszetős elmélet. csakhogy mindez egyszerűen így nem igaz. Csupán egyetlen ellenpéldára hivatkoznék, arany elévülhetetlen, máig tökéletes Hamlet-fordítására. tJgy látszik tehát, léteznek időtálló hidak is. Csakhogy ilyen estekben nagy költő kell a hídveréshez, a fordítás munkájához. Fordításaiból adott válogatása is inkább az érdekességkeresést tükrözte, mintsem az igazi mélységet. Az érzékeny tollú fordító Ungváritól ezen az estén a legnagyobb örömmel O’ Neill Az éjszakai portás című egyfelvonásosát fogadtuk. Ha másért nem ezért már éfdemes volt a képernyő előtt tölteni a vasárnap estét. Hiszen Mensáros László játéka kivételes élményt jelentett. Rt viden Szombat este egy régi rossz hagyományát újította fel a televízió. Ugyanis a szórakoztatás feladatát ismét krimire bízta. Hozzáteszem, egy olyan bűnügyi filmre, amely a legdirektebb módszerekkel igyekezett felkorbácsolni a tévénézők idegeit. Igénytelen krimi volt a Doktor Mabuse ezer szeme címet viselő NSZK-film, még akkor is, ha rendezése elismert filmes. Fritz Lang nevéhez fűződik. A Tv-mintaboltban Balogh Mária irányításával időszerű árucikk került terítékre: a csizma. A női csizma, amely oly sok problémát okoz vásárlóinak Drága is, és ami a legfőbb, nem is épn megfelelő. Például beázik. Az igazság: csizma-ügyben nem sokkal lettünk okosabbak, mint eddig voltunk. De egyet végre nyíltan és őszintén közölt velünk a martfűi Tisza Cipőgyár főmérnöke: tökéletes női csizma nem létezik, se égen, se földön. Egyszerűen technológiai okokból. A völgy lilioma: több órás szenvelgés; egy viszonzatlan szerelem, egy sírig tartó önemésztő nagy érzés már-már kibírhatatlanul érzelmes, szentimentális tálalása a képernyőn. Egy divatjamúlt érzelem aprólékos kiteregetése, könnyzacskó1 ra apelláló módszerekkel. Ki- áorándító volt. A Rizi-bizi talán legfrissebb adását láthattuk szombat este. A szerkesztő Tóth Erika szerencsésen válogatott. Sikerült igényesen szórakoztató műsort összeállítania. A Koitaj Róbert előadásában elhangzott szatíra pedig még figyelmeztetőnek Is beillett. Vigyázat: ne üljetek mindig a képernyő előtt, mert úgy jártok, mim az az egyszeri családapa aki ha véletlenül nem adódik egy adáshiba. éltében ta'án meg sem tudja, hogy férjhez ment a lánya. V. M. »
