Szolnok Megyei Néplap, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-17 / 271. szám

1971. november 17, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Víruspróba Az Országos Közegészség- ügyi Intézet laboratóriuma állapította meg, hogy a ha­zánkban egyre gyakoribbá vált influenzás megbetege­déseknek az A—2-es vírus az okozója. A laboratórium­ban az ország különböző ré­szeiből érkező mintákat to­jásokba oltják s ebből a táptalajból vett anyag alap­ján állapítják meg, hogy az A—2-es vírus okozta-e a megbetegedést. A védőoltá­sokhoz eddig az intézet több mint 200 090 adag oltóanya­got szállított. A beruházások f6«zere«?ői Akik elhatározzák Egy esztendeje lesz novem­ber végén, hogy a párt X. kongresszusa a határozatban a többi között kimondta: . .gyökeres javulást kell elérni a beruházási tevékeny­ségben, az erők koncentrá­lásával, jobb munkaszerve­zéssel kell rövidíteni az épí­tési-szerelési időt, és véget kell vetni a költségek túl­lépésének.” 1971. július 29- én a Minisztertanács ülése foglalkozott behatóan a be­ruházási helyzettel, majd most legutóbb a gazdasági aktívaértekezlet. Miért a megkülönböztetett figyelem? Tények, tanulságokkal Evről-évre folyamatosan nőtt a visszautasított igények mennyisége, 1970-ben csak a nem teljesíthető építési kívánalmak 10 milliárd fo­rintot tettek ld. Gyorsan emelkedett a befejezetlen állomány, értéke a múlt év­ben már 68,7 miliárd forint­ra rúgott. Az indokoltnál másfélszer, kétszer hosszabb a kivitelezési idő, s ha pél­dául a harmadik ötéves terv­ben sikerül minden beruhá­zást az eredetileg tervezett határidőben üzembe helyez­ni, a társadalmi teljes ter­melés értéke 30—35 milliárd forinttal nagyobb lehetett volna! De nem sikerült... A lassú kivitelezés miatt idő előtt elavulnak a berendezé­sek, technológiák, az anyag­gal, kivitelezői kapacitással nem fedezett beruházási tö­rekvések elősegítik az erők szétforgácsolódását... A cél világos. A beruhá­zások növekedése nem ha­ladhatja meg a nemzeti jö­vedelem növekedésének üte­mét; nem csupán az igé­nyekre, hanem azok figye­lembe vételével a lehetősé­gekre kell tervezni. Még­pedig úgy, hogy az egyen­súly-hiány fokozatosan meg­szűnjék, s nem a beruházá­sok egyre nagyobb mennyi­ségével, hanem azok össze­tételének és hatékonyságá­nak javításával. Koncepciótól az átadásig Lényegében hat szakaszra osztható egy ipari beruhá­zás. Ezek: a koncepció ki­alakítása; döntés a megvaló­sításról; műszaki tervezés; kivitelezés; próbaüzem; a teljes termelés elérése. Ez az, amit szaknyelven átfu­tási időnek neveznek. S ami hosszú. 1966—1970 között 362,1 milliárd forint Volt az összes beruházások ér­téke, tehát ekkora összegről hangzott el döntés? Nem egészen. A döntések előbb születnek mint a befekteté­sek. Sokszor hosszú évek­kel előbb. A döntés és a ter­melés megkezdése — az át­adás — között tehát sok idő telik el. A döntésnél szá­molni kell ezzel. Kellene... Az üzembe helyezett beru­házások értéke — folyó áron számítva — húsz év alatt a tízszeresére nőtt, a befejezetlen állományé vi­szont a harmincszorosára! Amit részben indokol a be­ruházások bonyolultabb anyagi-műszaki összetétele, de amit annak számlájára is írhatunk, hogy koncep­ciótól átadásig túl sok idő telik el, közben módosul a 'terv, a cél, újabb össze­gekre van szükség, a kivi­telező a változások miatt későbbi határidőt jelöl meg. Amit már az eddig leírtak alapján megállapíthatunk: hatékonyabbá, gyorsabbá csakis akkor válhat a beru­házási munka, ha ott hozzák a döntéseket, ahol azokhoz a szükséges információk ren­delkezésre állnak, s ha a döntést hozók minden té­nyezőt mérlegelve, világosan meghatározták a beruházás célját. Döntés helyben A gazdasági reform ered­ményeként a döntések egyre inkább decentralizál ódnak, 1975-re például az ipari be­ruházásoknál a központi for­rások aránya a terv szerint már csak 30—31 százalék lesz. Növekszik tehát a vállalati tevékenység szere­pe. Ami viszont előtérbe tolja a mérlegelést. Azt ugyanis, hogy tisztázzák, mi­re van biztos fedezetük, s ne arra számítsanak, majd fizet az állam. Továbbá: csakis beruházással érhető el a termelésbővítés? Mert ma az adott állóalapok ki használt­sági foka is alacsony, még­is, nagy a beruházási kedv. Ha beruházásra van szük­ség. miiven összetételű le­gyen az? 1970-ben ugyanis a 88,4 milliárd forint összes beruházásból 43.9 milliárd volt az építés! Ha az össze­tétel tisztázódott, pontosan határozni kell arról is, mi legyen az épités módja — hagyományos vagy könnyű­szerkezet-e stb. —, a beru­házási célt milyen berende­zések, technológiák valósít­ják meg a legjobban, azok mennyiért szerezhetők be. deviza szükséges-e stb. Azaz: helyes döntést csak akkor lehet hozni, ha több változat elemzi a különböző megoldások előnyeit és hát­rányait, ha messzemenően figyelembe veszik a helyi adottságokat, a szükségletek tényleges színvonalát — mind a beruházás, minj a beruházás eredményeként létrejövő termelés esetében —, s ha a döntés nem túl­méretezetten, hanem reális mértékben terheli az erőfor­rásokat. Legfontosabb: ae előkészítés Mindez a beruházás előké­szítésének szakaszát alkot­ja, azt a legfontosabb moz­zanatot, ami döntően befo­lyásolja a későbbieket. Ezért, hogy sok esetben a rossz előkészítés miatt kése­delmes a kivitelezés, a cél­tól eltérő a megvalósítás. S ezért, hogyha szükséges, az előkészítés akár több időt is igénybe vehet, mint ma­ga a tényleges építés-szere­lés. (A fejlett ipari orszá­gok gyakorlata ez utóbbiak mellett tanúskodik.) Az elő­készítéshez terínészetesen még sokféle teendő kapcso­lódik. Tervezőt kell keresni, s dönteni arról, hogy saját lebonyolításban vagy meg­bízás alapján történjék-e a beruházás? A saját mel­lett szól, hogy közvetleneb­bül érvényesülhet a beruhá­zói érdek, az önálló beruhá­zási vállalatoknak adott megbízás mellett, hogy ott nagyobbak a gyakorlati ta­pasztalatok, de ellene, hogy az érdekeltségi rendszerben a nem megfelelő súlyú té­nyező az idő; mind a terve­zők. mind a beruházási vál­lalatok döntően a beruházás költsége alapján jutnak be­vételhez. A föntebb leírtak érzékel­tetik, hogy . a hatékonyabb, gyorsabb beruházási tevé­kenységhez nemcsak egy-egy megrendelő alaposabb mun­kája kell, de egyértelműbb ösztönzési rendszer is — amely nemcsak büntet a kötbérrel, hanem jutalmaz is. akár a határidő előtt átadott létesítmény többlet bevételéből adott százalékos részesedéssel, — a vállalko­zói szervezet tökéletesítése — pl. gépipari fővállalko­zás —, az árfelhajtó törek­vések megakadályozása, s így tovább. Tegyük fel: mindezeken túljutva, megszületett a vi­lágos döntés. Az alapkő le­tétel azonban még messze van. Mészáros Ottó (Következik: Akik megtervezik) Jászkunság! hétköznapok t 6 Uj nyom új konce Nem mindig az a korsze­rű, ami drága. Bizonyság er­re a szolnoki nyomda fej­lesztése. Az eredeti elő­irányzatban jó százmilió fo­rintot vettek számításba er­re a célra. Százmilliót, úgy hogy a lap előállítását szol­gáló géppark maradt volna a jelenlegi, a múzeumba kí­vánkozó múltszázadi gyárt­mány. A megyei vezetők érde­me, hogy felhívták az ille­tékesek figyelmét a takaró­ra, mely nyújtózkodásunk­nak közismerten határt szab, másrészt a túlmérete­zett építkezés helyett a szükséges méreteket, s főleg a korszerű technológiát he­lyezték, pontosabban szólva helyeztették előtérbe. Nálunk ugyanis néha még a meggyőzés mellett hatal­táridő. Az építőipari válla­lattal történt előzetes tár­gyalások alapján az építke­zést 1972 őszén megkezdik. Az üzempróbára 1974 köze­pén keriil sor. A tervező iroda kollektí­vája (Bálint András, Bo- hathy Lajos, Pélyi Ferenc, Kovács József) jó munkát végzett, a tervtanácskozáson résztvevők elismerésüket fe­jezték ki nekik. A Vöröscsillag úton, a vá­rosi kertészet helyén tehát (mint képünkön is látható) korszerű, offset technológiá­val ellátott nyomda épül. A tervezők a későbbi üzembő­vítést és a sajtóház esetleges odakerülését is figyelembe vették. Győzött tehát a fejlődés híveinek tábora, akik nem­csak azt nézik, hogy a nyug­díjig elevickéljünk vala­tatást is növelni akarjuk. Persze a rekonstrukció, az avatás még jó három évet Jelent. — Rengeteg energia, munka kell a tervek reali­zálásához. — Addig is, míg a beru­házás megvalósul, fontos fel­adatunknak tartjuk, hogy a nyomdát figyelemmel kísér­jük, s termékei minőségét javítsuk. E cél érdekében már tartottunk felügyeleti gazdasági ellenőrzést. Gondolhatná valaki; köny- nyű dolga van Kukri Bélá­nak, hiszen alig nyolc he­lyiipari vállalat gondja — baja, felügyelete nyomja vállát Pedig nem így van. Éppen az ő tettrekészségé- ben, rátermettségében, az ipari osztály kapacitásánaK jobb kihasználásában bízva bővítették feladatkörüket. — A megyei ipartelepítés mi szóval kell elfogadtat­nunk néhány emberrel azt a tényt, hogy nem a mosta­ni technikai, technológiai állapot rendszeres felújítá­sa, mondhatnánk úgy is: konzerválása a cél, hanem a tudomány, a technika kor­szerű vívmányainak minél szélesebb körű alkalmazása. Persze, ehhez is pénz kell, s nem is kevés! De a forin­tokat lehet okosan, a jó gazda módjára is beosztani. Jól példázza ezt a szolnoki nyomda fejlesztése, melynek a megyei tanács vb hatá­rozata alapján elsődleges célja a Néplap korszerű elő­állításának biztosítása. A korábbi elképzeléssel szem­ben hatvan millió forintból egy korszerű technológiával megvalósuló nyomda beru­házását indították el. A Könnyűipari Tervező Intézet előtt a Szolnok me­gyei Tanács Tervező Irodá­ja nyerte a nyomda tervezé­séért folyó versenyt. Prog­ramja mind az építészeti, mind a technológiai folya­matokat tekintve teljes mér­tékben megfelel a megyei igényeknek. A beruházási porgram jóváhagyásával — megkezdődött a kivitelezési tervdokumentáció elkészíté­se. Ennek a munkának 1972 első negyedének vége a ha­hogy, hanem arra is gondol­nak: megalapozott legyen a jövő minden vonatkozás­ban, hogy maradjon érté­ke, megfelelő vásárlóereje a pénznek a későbbiek során is. Mert ugyebár a nyomda esete korántsem egyedi... Ezeknek a kicsit távolabb látó, egy kicsit a jövőben is élő embereknek egyike — Kukri Béla, a megyei ta­nács ipari osztályának új vezetője. — Megyei jelentőségű a nyomda fejlesztése, ezért se­gítjük a nyomdaipari válla­latot a tervezéssel, a kivi­telezéssel összefüggő gondok megoldásában. A szolnoki nyomdában nincs olyan szakember gár­da, amelyik értene a kezük alá kerülő legkorszerűbb — „Zirkon 66” típusú offset géphez. — Ezért imponáló Kukri Béla megjegyzése: — Már megkerestük annak a lehetőségét is, hogy az NDK-ban képezzünk szak­embereket, ha itthon nincs más lehetőség. A nyomdai rekonstrukció egyébként nemcsak a Néplap szebb és biztonságosabb előállítását szolgálja — bár elsődle­ges célja ez, — hanem a mostani nyomdaépület fel­újításával a közületek és a lakosság részére a szolgál­té vonalaiban körvonalazó­dott, az elképzelések meg­valósítását Is segítenünk kell. A múlt héten tárgyal­tunk például a Váci Kö­töttárugyárral arról, hogy egy Jászapátiban 300 sze­mélyt, főleg nőket foglal­koztató üzemet telepít. Mondhatnánk úgy is, a III. ötéves terv az ipartele­pítés, a IV. ötéves terv pe­dig a szolgáltatások fejlesz­tésének időszaka. — Minden erő koncentrá­lását igényli ez. A megyei tanács 45 millió forint szol­gáltatásfejlesztési alapot biz­tosított. Az ipari osztály feladat­körébe tartozik még a kis­iparosokkal való foglalko­zás, a ktsz-ekkel és minisz­teri vállalatokkal való koo­peráció. azok befolyásolása a lakosság igényei szerint. S mivel a vállalatok befize­téseikkel kapcsolódnak a megyei tanács költségveté­sébe, az sem mindegy, ho­gyan gazdálkodnak. A megyei tanács ipari osz­tályának tehát bokros teen­dői vannak.— Olvasóinkkal együtt örülünk, hogy a kor­szerű nyomda ügyét ilyen körülmények között is szí­vükön viselik. Simon Béla H&zatalátl! 1 A városi tanács igazgatási osztályának vezetője — dr Füstös Jenő — példamuta­tó gyorsasággal intézkedett. A bejelentést követő néhány nap alatt Honát állami gondozásba vették az anya ellen az ügyészségen bűnvádi feljelentést tet­tek. Mindezt helyszíni ellenőrzések kör­nyezettanulmányok, tanúkihallgatások — alapos, körültekintő vizsgálódás előzte meg. A döntés így helyes! A mezőtúri Kilián György utca lakóit évek óta foglalkoztatja: miért bánik oly embertelenül a 10-es számú házban lakó Folgár Andrásné férje első házasságából származó lányával, Ilonával. Igaz a lány- ryal sok a gond' szellemileg kissé vissza­maradott, több foglalkozást igényelne, azonban ez nem indokolja az ütlegeket, az agyondolgoztatást — amiről a lány meg­gyötört teste a nehéz fizikai munkától megkérgesedett kezei vallanak. „Ha kér­deznek azt kell mondanod, hogv a bika rúgott meg, azért nézel így ki!” — hang­zott a parancs És a lány így élt — ed­dig Tizenhét éves koráig. Tavaly érkezett már névtelen bejelentés Folgárné ellen de amikor az ügyet vizs­gálták az illetékesek, a szomszédok hall­gattak. ,Ne szólj szám...” Most azonban r em nézték tovább a gyermek szenvedé­seit, és egyikük feljelentette a szívtelen mostohát. Mezőtúron — ahogyan az igazgatási osz­tály vezetője mondta — nem Polgárék az egyetlenek, akik így bánnák a gver'"V- kel. Keveset tudnak tenni ez ellen. Ma n ég nagyon kevesen vannak, akik ember­ségükre igazságérzetükre hallgatva kés-ek a gyerek mellé állni a nyilvánosság előtt is. Sok felnőttben ma is a „Mi közöm hozzá... Nem rám tartozik... Ne szólj szám ..” szemHlet él. A Kilián utca lakói most megelégelték a gyerek ver 1st és szóltak ellene. Talán ezután mind többen lesznek olyanok, akik nem hunyják be szemüket és nem fogják be fülüket, az ártatlanul meghurcolt gye­rekek szenvedését látva sírását hallva. Ilona a megyei gyermekvédő off'-»óban van. Jól érzi magát! Lehet, hogy most ér­kezett haza? V. V. u

Next

/
Thumbnails
Contents