Szolnok Megyei Néplap, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-17 / 271. szám
1971. november 17, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Víruspróba Az Országos Közegészség- ügyi Intézet laboratóriuma állapította meg, hogy a hazánkban egyre gyakoribbá vált influenzás megbetegedéseknek az A—2-es vírus az okozója. A laboratóriumban az ország különböző részeiből érkező mintákat tojásokba oltják s ebből a táptalajból vett anyag alapján állapítják meg, hogy az A—2-es vírus okozta-e a megbetegedést. A védőoltásokhoz eddig az intézet több mint 200 090 adag oltóanyagot szállított. A beruházások f6«zere«?ői Akik elhatározzák Egy esztendeje lesz november végén, hogy a párt X. kongresszusa a határozatban a többi között kimondta: . .gyökeres javulást kell elérni a beruházási tevékenységben, az erők koncentrálásával, jobb munkaszervezéssel kell rövidíteni az építési-szerelési időt, és véget kell vetni a költségek túllépésének.” 1971. július 29- én a Minisztertanács ülése foglalkozott behatóan a beruházási helyzettel, majd most legutóbb a gazdasági aktívaértekezlet. Miért a megkülönböztetett figyelem? Tények, tanulságokkal Evről-évre folyamatosan nőtt a visszautasított igények mennyisége, 1970-ben csak a nem teljesíthető építési kívánalmak 10 milliárd forintot tettek ld. Gyorsan emelkedett a befejezetlen állomány, értéke a múlt évben már 68,7 miliárd forintra rúgott. Az indokoltnál másfélszer, kétszer hosszabb a kivitelezési idő, s ha például a harmadik ötéves tervben sikerül minden beruházást az eredetileg tervezett határidőben üzembe helyezni, a társadalmi teljes termelés értéke 30—35 milliárd forinttal nagyobb lehetett volna! De nem sikerült... A lassú kivitelezés miatt idő előtt elavulnak a berendezések, technológiák, az anyaggal, kivitelezői kapacitással nem fedezett beruházási törekvések elősegítik az erők szétforgácsolódását... A cél világos. A beruházások növekedése nem haladhatja meg a nemzeti jövedelem növekedésének ütemét; nem csupán az igényekre, hanem azok figyelembe vételével a lehetőségekre kell tervezni. Mégpedig úgy, hogy az egyensúly-hiány fokozatosan megszűnjék, s nem a beruházások egyre nagyobb mennyiségével, hanem azok összetételének és hatékonyságának javításával. Koncepciótól az átadásig Lényegében hat szakaszra osztható egy ipari beruházás. Ezek: a koncepció kialakítása; döntés a megvalósításról; műszaki tervezés; kivitelezés; próbaüzem; a teljes termelés elérése. Ez az, amit szaknyelven átfutási időnek neveznek. S ami hosszú. 1966—1970 között 362,1 milliárd forint Volt az összes beruházások értéke, tehát ekkora összegről hangzott el döntés? Nem egészen. A döntések előbb születnek mint a befektetések. Sokszor hosszú évekkel előbb. A döntés és a termelés megkezdése — az átadás — között tehát sok idő telik el. A döntésnél számolni kell ezzel. Kellene... Az üzembe helyezett beruházások értéke — folyó áron számítva — húsz év alatt a tízszeresére nőtt, a befejezetlen állományé viszont a harmincszorosára! Amit részben indokol a beruházások bonyolultabb anyagi-műszaki összetétele, de amit annak számlájára is írhatunk, hogy koncepciótól átadásig túl sok idő telik el, közben módosul a 'terv, a cél, újabb összegekre van szükség, a kivitelező a változások miatt későbbi határidőt jelöl meg. Amit már az eddig leírtak alapján megállapíthatunk: hatékonyabbá, gyorsabbá csakis akkor válhat a beruházási munka, ha ott hozzák a döntéseket, ahol azokhoz a szükséges információk rendelkezésre állnak, s ha a döntést hozók minden tényezőt mérlegelve, világosan meghatározták a beruházás célját. Döntés helyben A gazdasági reform eredményeként a döntések egyre inkább decentralizál ódnak, 1975-re például az ipari beruházásoknál a központi források aránya a terv szerint már csak 30—31 százalék lesz. Növekszik tehát a vállalati tevékenység szerepe. Ami viszont előtérbe tolja a mérlegelést. Azt ugyanis, hogy tisztázzák, mire van biztos fedezetük, s ne arra számítsanak, majd fizet az állam. Továbbá: csakis beruházással érhető el a termelésbővítés? Mert ma az adott állóalapok ki használtsági foka is alacsony, mégis, nagy a beruházási kedv. Ha beruházásra van szükség. miiven összetételű legyen az? 1970-ben ugyanis a 88,4 milliárd forint összes beruházásból 43.9 milliárd volt az építés! Ha az összetétel tisztázódott, pontosan határozni kell arról is, mi legyen az épités módja — hagyományos vagy könnyűszerkezet-e stb. —, a beruházási célt milyen berendezések, technológiák valósítják meg a legjobban, azok mennyiért szerezhetők be. deviza szükséges-e stb. Azaz: helyes döntést csak akkor lehet hozni, ha több változat elemzi a különböző megoldások előnyeit és hátrányait, ha messzemenően figyelembe veszik a helyi adottságokat, a szükségletek tényleges színvonalát — mind a beruházás, minj a beruházás eredményeként létrejövő termelés esetében —, s ha a döntés nem túlméretezetten, hanem reális mértékben terheli az erőforrásokat. Legfontosabb: ae előkészítés Mindez a beruházás előkészítésének szakaszát alkotja, azt a legfontosabb mozzanatot, ami döntően befolyásolja a későbbieket. Ezért, hogy sok esetben a rossz előkészítés miatt késedelmes a kivitelezés, a céltól eltérő a megvalósítás. S ezért, hogyha szükséges, az előkészítés akár több időt is igénybe vehet, mint maga a tényleges építés-szerelés. (A fejlett ipari országok gyakorlata ez utóbbiak mellett tanúskodik.) Az előkészítéshez terínészetesen még sokféle teendő kapcsolódik. Tervezőt kell keresni, s dönteni arról, hogy saját lebonyolításban vagy megbízás alapján történjék-e a beruházás? A saját mellett szól, hogy közvetlenebbül érvényesülhet a beruházói érdek, az önálló beruházási vállalatoknak adott megbízás mellett, hogy ott nagyobbak a gyakorlati tapasztalatok, de ellene, hogy az érdekeltségi rendszerben a nem megfelelő súlyú tényező az idő; mind a tervezők. mind a beruházási vállalatok döntően a beruházás költsége alapján jutnak bevételhez. A föntebb leírtak érzékeltetik, hogy . a hatékonyabb, gyorsabb beruházási tevékenységhez nemcsak egy-egy megrendelő alaposabb munkája kell, de egyértelműbb ösztönzési rendszer is — amely nemcsak büntet a kötbérrel, hanem jutalmaz is. akár a határidő előtt átadott létesítmény többlet bevételéből adott százalékos részesedéssel, — a vállalkozói szervezet tökéletesítése — pl. gépipari fővállalkozás —, az árfelhajtó törekvések megakadályozása, s így tovább. Tegyük fel: mindezeken túljutva, megszületett a világos döntés. Az alapkő letétel azonban még messze van. Mészáros Ottó (Következik: Akik megtervezik) Jászkunság! hétköznapok t 6 Uj nyom új konce Nem mindig az a korszerű, ami drága. Bizonyság erre a szolnoki nyomda fejlesztése. Az eredeti előirányzatban jó százmilió forintot vettek számításba erre a célra. Százmilliót, úgy hogy a lap előállítását szolgáló géppark maradt volna a jelenlegi, a múzeumba kívánkozó múltszázadi gyártmány. A megyei vezetők érdeme, hogy felhívták az illetékesek figyelmét a takaróra, mely nyújtózkodásunknak közismerten határt szab, másrészt a túlméretezett építkezés helyett a szükséges méreteket, s főleg a korszerű technológiát helyezték, pontosabban szólva helyeztették előtérbe. Nálunk ugyanis néha még a meggyőzés mellett hataltáridő. Az építőipari vállalattal történt előzetes tárgyalások alapján az építkezést 1972 őszén megkezdik. Az üzempróbára 1974 közepén keriil sor. A tervező iroda kollektívája (Bálint András, Bo- hathy Lajos, Pélyi Ferenc, Kovács József) jó munkát végzett, a tervtanácskozáson résztvevők elismerésüket fejezték ki nekik. A Vöröscsillag úton, a városi kertészet helyén tehát (mint képünkön is látható) korszerű, offset technológiával ellátott nyomda épül. A tervezők a későbbi üzembővítést és a sajtóház esetleges odakerülését is figyelembe vették. Győzött tehát a fejlődés híveinek tábora, akik nemcsak azt nézik, hogy a nyugdíjig elevickéljünk valatatást is növelni akarjuk. Persze a rekonstrukció, az avatás még jó három évet Jelent. — Rengeteg energia, munka kell a tervek realizálásához. — Addig is, míg a beruházás megvalósul, fontos feladatunknak tartjuk, hogy a nyomdát figyelemmel kísérjük, s termékei minőségét javítsuk. E cél érdekében már tartottunk felügyeleti gazdasági ellenőrzést. Gondolhatná valaki; köny- nyű dolga van Kukri Bélának, hiszen alig nyolc helyiipari vállalat gondja — baja, felügyelete nyomja vállát Pedig nem így van. Éppen az ő tettrekészségé- ben, rátermettségében, az ipari osztály kapacitásánaK jobb kihasználásában bízva bővítették feladatkörüket. — A megyei ipartelepítés mi szóval kell elfogadtatnunk néhány emberrel azt a tényt, hogy nem a mostani technikai, technológiai állapot rendszeres felújítása, mondhatnánk úgy is: konzerválása a cél, hanem a tudomány, a technika korszerű vívmányainak minél szélesebb körű alkalmazása. Persze, ehhez is pénz kell, s nem is kevés! De a forintokat lehet okosan, a jó gazda módjára is beosztani. Jól példázza ezt a szolnoki nyomda fejlesztése, melynek a megyei tanács vb határozata alapján elsődleges célja a Néplap korszerű előállításának biztosítása. A korábbi elképzeléssel szemben hatvan millió forintból egy korszerű technológiával megvalósuló nyomda beruházását indították el. A Könnyűipari Tervező Intézet előtt a Szolnok megyei Tanács Tervező Irodája nyerte a nyomda tervezéséért folyó versenyt. Programja mind az építészeti, mind a technológiai folyamatokat tekintve teljes mértékben megfelel a megyei igényeknek. A beruházási porgram jóváhagyásával — megkezdődött a kivitelezési tervdokumentáció elkészítése. Ennek a munkának 1972 első negyedének vége a hahogy, hanem arra is gondolnak: megalapozott legyen a jövő minden vonatkozásban, hogy maradjon értéke, megfelelő vásárlóereje a pénznek a későbbiek során is. Mert ugyebár a nyomda esete korántsem egyedi... Ezeknek a kicsit távolabb látó, egy kicsit a jövőben is élő embereknek egyike — Kukri Béla, a megyei tanács ipari osztályának új vezetője. — Megyei jelentőségű a nyomda fejlesztése, ezért segítjük a nyomdaipari vállalatot a tervezéssel, a kivitelezéssel összefüggő gondok megoldásában. A szolnoki nyomdában nincs olyan szakember gárda, amelyik értene a kezük alá kerülő legkorszerűbb — „Zirkon 66” típusú offset géphez. — Ezért imponáló Kukri Béla megjegyzése: — Már megkerestük annak a lehetőségét is, hogy az NDK-ban képezzünk szakembereket, ha itthon nincs más lehetőség. A nyomdai rekonstrukció egyébként nemcsak a Néplap szebb és biztonságosabb előállítását szolgálja — bár elsődleges célja ez, — hanem a mostani nyomdaépület felújításával a közületek és a lakosság részére a szolgálté vonalaiban körvonalazódott, az elképzelések megvalósítását Is segítenünk kell. A múlt héten tárgyaltunk például a Váci Kötöttárugyárral arról, hogy egy Jászapátiban 300 személyt, főleg nőket foglalkoztató üzemet telepít. Mondhatnánk úgy is, a III. ötéves terv az ipartelepítés, a IV. ötéves terv pedig a szolgáltatások fejlesztésének időszaka. — Minden erő koncentrálását igényli ez. A megyei tanács 45 millió forint szolgáltatásfejlesztési alapot biztosított. Az ipari osztály feladatkörébe tartozik még a kisiparosokkal való foglalkozás, a ktsz-ekkel és miniszteri vállalatokkal való kooperáció. azok befolyásolása a lakosság igényei szerint. S mivel a vállalatok befizetéseikkel kapcsolódnak a megyei tanács költségvetésébe, az sem mindegy, hogyan gazdálkodnak. A megyei tanács ipari osztályának tehát bokros teendői vannak.— Olvasóinkkal együtt örülünk, hogy a korszerű nyomda ügyét ilyen körülmények között is szívükön viselik. Simon Béla H&zatalátl! 1 A városi tanács igazgatási osztályának vezetője — dr Füstös Jenő — példamutató gyorsasággal intézkedett. A bejelentést követő néhány nap alatt Honát állami gondozásba vették az anya ellen az ügyészségen bűnvádi feljelentést tettek. Mindezt helyszíni ellenőrzések környezettanulmányok, tanúkihallgatások — alapos, körültekintő vizsgálódás előzte meg. A döntés így helyes! A mezőtúri Kilián György utca lakóit évek óta foglalkoztatja: miért bánik oly embertelenül a 10-es számú házban lakó Folgár Andrásné férje első házasságából származó lányával, Ilonával. Igaz a lány- ryal sok a gond' szellemileg kissé visszamaradott, több foglalkozást igényelne, azonban ez nem indokolja az ütlegeket, az agyondolgoztatást — amiről a lány meggyötört teste a nehéz fizikai munkától megkérgesedett kezei vallanak. „Ha kérdeznek azt kell mondanod, hogv a bika rúgott meg, azért nézel így ki!” — hangzott a parancs És a lány így élt — eddig Tizenhét éves koráig. Tavaly érkezett már névtelen bejelentés Folgárné ellen de amikor az ügyet vizsgálták az illetékesek, a szomszédok hallgattak. ,Ne szólj szám...” Most azonban r em nézték tovább a gyermek szenvedéseit, és egyikük feljelentette a szívtelen mostohát. Mezőtúron — ahogyan az igazgatási osztály vezetője mondta — nem Polgárék az egyetlenek, akik így bánnák a gver'"V- kel. Keveset tudnak tenni ez ellen. Ma n ég nagyon kevesen vannak, akik emberségükre igazságérzetükre hallgatva kés-ek a gyerek mellé állni a nyilvánosság előtt is. Sok felnőttben ma is a „Mi közöm hozzá... Nem rám tartozik... Ne szólj szám ..” szemHlet él. A Kilián utca lakói most megelégelték a gyerek ver 1st és szóltak ellene. Talán ezután mind többen lesznek olyanok, akik nem hunyják be szemüket és nem fogják be fülüket, az ártatlanul meghurcolt gyerekek szenvedését látva sírását hallva. Ilona a megyei gyermekvédő off'-»óban van. Jól érzi magát! Lehet, hogy most érkezett haza? V. V. u
