Szolnok Megyei Néplap, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-16 / 270. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971 .november 16. Garsonlakások Togliattiban sm I*«*ÄtS^MaaHl \&> *■>■' \t* m. SSS2^ «««SSSIS« p«:2SS»S felglaaa M A Szovjetunióban évente 10—11 millióan költöznek új lakásba. A kilencedik öt­éves tervben 565—515 millió négyzetjnéter lakóterületet vehetnek birtokba tulajdo­nosaik. A Volgái Autógyár nem családos dolgozóinak lakásproblémáját garzonlakások építésével is igyekszik megoldani. Nemrég két nagy épületben háromezren kaptak kényelmes otthont. A lakások mellett szolgáltató kombinátot is építettek, amely­ben a postahivataltól a könyvtárig, fodrászüzlettől az orvosi rendelőig minden fon­tos létesítmény megtalálható. A garzonlakások szobái igen kényelmesek, korszerű bútorokkal berendezve. Minden lakásnak modern konyhája van. A Togliattiban épülő Volgái Autógyár munkásai számára idén 30 ezer új lakást építettek. Korszervi épületek az autóvárosban. Évzárás Gorsiumban Téli pihenőre vonultak az ásók, kefék, s más régész­szerszámok, befejeződtek az idei ásatások a táci Gorsium­ban. Az elmúlt esztendők feltárásai bebizonyították: Gor- sium vallási központ szerepét töltötte be fénykorában. Tra- .iánustól egészen a XII. században uralkodott Marcus Auré- íiusig valamennyi római imperátor templomokat, szentélye­ket építtetett ezen a helyen. Számos földbe került tárgy, szobor, faragott-feliratos kőoszlop tanúskodik az egykori pezsgő életről. Az ásatások vezetője a székesfehérvári István ki­rály múzeum igazgatója, dr. Fits Jenő. öt kértük, is­mertesse az idei eredmé­nyeket. — Elöljáróban arra sze­retnénk választ kapni, mi­ről is mesélnek a felszínre került tárgyi emlékek? — Egy szemléletes példát a sok közül: többek között választ kaptunk arra is, mi­lyen volt a kapcsolat a hó­dító rómaiak, és a Gorsium körül lakó kelták között. A századok során békésen él­tek egymás mellett, a kelták rohamosan elrómaisodtak. átvették a római szokásokat, életformát és a latin nyel­vet. Különböző kelta kőtáb­lákon, sírfeliratokon gok-sok helyesírási hibát találtunk. Ez arra utal, hogy a kelták a római „konyhanyelvet” hasz­nálták ... — Mi volt az idei ásatási szezon legjelentősebb ered­ménye? — A szentély északi ré­szén teljesen feltártunk egy hatalmas palotát, illetve an­nak maradványait, amely a II—V. században létesült ka­tonai tábor árka fölé épült. Sok szép padlómaradványt, vakolt falrészt találtunk, nagyszerű épségben maradt ránk a padlófűtés berende­zése is. Mint ismeretes. a rómaiak az épületek padlói alatt csatornákat képeztek ki, egy távoli helyen, a csa­tornák végében pedig külső, fűtőhelyiséget építettek. In­nen áramlott a meleg levegő a szobák alá. Ez, a távfűtés ókori változata igen kelle­mes klímát biztosított a leg­hidegebb télen is. A szóbanforgó épület mintegy negyven méter hosz- szú és 25 méter széles volt, és teljesen fedett. Előcsar­nok is tartozott hozzá. Va­lószínűleg ünnepi palotaként szolgált. Későbbi sorsáról meglehetősen világosan be­szélnek a fellelt nyomok. Észrevehettük a 178-ban be­következett marcoman táma­dás és dúlás nyomait az égett köveken. Később, 260- ban a szarmaták támadása során teljesen elpusztult. Teteje a padlóra omlott, fa­lait felperzselték. A további beszélgetés so­rán szó esett arról is, hogy az ünnepi palotát minden valószínűség szerint „ven­dégmunkások” építették, ugyanis az aquincumi II. számú légiót vezényelték a munkálatokhoz. Ezt azok a cserepek árulják el, amelyek most is őrzik a légió bélyeg­zőit: „LEG II. AD”... — Az évadzárás mindig alkalom arra is, hogy né­hány szóval az elkövetkező munkálatokról érdeklődjünk. Mihez kezdenek jövőre Gor­siumban? — Az ókeresztény bazili­ka és a római szentély kö­zött egy ugyancsak jelentős épület állott, az 1972-es ása­tási idényben ezt az épüle­tet szeretnénk kimunkálni a föld alól. Ennek befejezté­vel teljesebbé válik a rom­együttes, s a látogatók mind­jobban felismerhetik az egy­kori Gorsium házsorait. A táci romegyüttes hova­tovább az ország legjelentő­sebb régészeti feltárása lesz, tízezrek keresik fel évente a romantikus merengésre csábító halott várost. Az István király múzeum szak­emberei idén már meglepe­tést is szolgáltattak a ha­zai és külföldi turistáknak. Lezajlott az antik játékok Szobor Gorsiumból (MTI fotók: Jászai Csaba felvétele — KS) „premierje”. Tavasszal tar­tották az egykori római ün­nepség, a Floralia hazai vál­tozatát. A virág ünnepsége még szerény keretek között zajlott, az évadnyitásra ér­kező látogatók egy szál vi­rágot és kedves ismertetőt kaptak a római ceremóniák­ról. Annál tartalmasabb volt a nyár végén lezajlott Ludi Romani, amely az antik Ró­mában az egyik legjelentő­sebb tömegünnepély volt. Ez alkalommal ezrek és ez­rek zarándokoltak végig a Fórumon a Circus Maximu- sig, ahol kecskeviadalt és más szórakoztató játékot mutattak be — csaknem tíz napon keresztül a mulato­zásra vágyó polgároknak. A gorsiumi Ludi Roma- ni-n a 25. Színház művészei antik görög drámát mutat­tak be, s ez alkalommal ke­rült sor az egykori Pannon városok szavalóinak találko­zójára. A jövőben ezen a ta­lálkozón antik eredetű és antik tárgyú monstre sza­valat-műsorra kerül sor, Végül a múzeumi és mű­emléki hónap ideién tartot­ták a Ludi Plebei ünnepsé­gét, amely egyszersmind a turistaszezon végét jelen­tette. Rómában a Ludi Ple­bei nagy eszem-iszom ün­nepség volt. A székesfehér­váriak merész tervei közé tartozik, hogyha megkezdi működését Gorsiumban vagy ■'özeiében valamiféle ven­déglátó egység, talán római receptek szerint készült ét­keket szolgálnak fel. antik ’akomáról szóló versek el­hangzás közben a Ludi Plebei m- -imával. Esztergomi László Tigris, vagy birka Somogyi Tóth Sándor — több sikeres műve bizonyít­ja — szívesen foglalkozik a ma középkorúnak nevezett értelmiség önmagát nem ta­láló rétegével. Azok, akik valahol életük delén jutnak el addig, hogy újra kezdjék — ha futja még a kurázsiból — gyakran szerepelnek az író műveiben. A tábornoknak, Attila ap­jának talán futja. A játék­nak ugyanis — mely a fiú apja és anyja közti vergő­déséről szól — elsősorban mégis ez a mindenkivel, ön­magával is könyörtelen, si­kertelensége, házasságának, életének sivársága miatt már-már keserű filmrendező, az apa a főszereplője. És persze Attila, a 18 éves felnőttjelölt, akinek apja és anyja közti választása során döntenie kell, hogy birka lesz-e, aki finom és jól ne­velt (mint anyja és rágósán szimpla, betegesen udvarias, kiábrándítóan céltudatos kandidátus barátja), vagy tigris, mint apja, aki szin­tén nem jó. aki megmar mindent és mindenkit ma­ga körül, de ezt mégis va­lahogy emberibben teszi. Somogyi Tóth nem nyilat­koztat ki. Ábrázol egy hely­zetet, feszes, gondolatgazdag dialógusokkal tölti ki — és ennyi. A további már a hall­gató dolga. A játékban eev fiatal szí­nész, Benkő Péter nyúlt meglepően érett alakítást. Nemcsak a kamasz téblábo- lást. de az érző és ítélni ta­nuló értelem fejlődését is kitűnően érzékelteti. Táncdalokfial a nagyvilágban Szovjetunióban járt tánc- dalénekeseink mondták el apróbb — bizony néha majd az érdektelenségig apró — történeteiket, turnéik során szerzett benyomásaikat. Természetesen sok zenével, ami egy ilyen műsor esetén igazán nem baj. A baj in­kább az, hogy a „szöveg” érdektelen, majdnem igény­telen. Tudom, nehéz ■ a ri­portalanyokat befolyásolni, pláne, ha ilyen hírneves, dé­delgetett énekesekről van szó mint Korda György, Sáros- si Katalin, Harangozó Teréz, vagy Ambrus Kyri — de mégsem lehetetlen úgy irá­nyítani a beszélgetést, hogy a hallgató valóban élmé­nyekről halljon. Speciális él­ményekről, szovjetunióbeli élményekről. (Mert az, hogy Terikével milyen aranyosan bántak mikor ruhát alakít­tatott, hát az lehet, hogy ér­dekes. de ez igazán a világ bármely, udvarias nemzettel rendelkező országában elő­fordulhatott volna.) Rádiójátékról a tévében Nem Budapest hullámhosz- szán, hanem a televízióban hangzott el, mégis rádiós ügy. Arról van szó, hogy az iskolatelevízió filmesztétikai adásában (eléggé nem di­csérhető ötlettel) mintegy húsz percet szentelt a rádió­játék műfajának. Vértessi Sándor és Lékay Ottó beszélgettek a rádiójá­ték lehetőségeiről okosan di­daktikusán hívták fel a fi­gyelmet arra, hogy miben van a rádiósnak más, nem­egyszer több lehetősége. Olvan példákkal illusztrálták a beszélgetést, melyek azt b'zonyítiák: vannak a gon­dolat megvalósításának olyan Ípl1ocr7pfpq tne­Ivek c«:ak a rádióban kép- 70^ el. A rövid. áfFoeó bes7élg^t«s S7ÓProlim s» íj­ra hívta fel a figyelmet. Olvan okra. melvek — ha a-in fíilÜ h állató bo’7r7*’(7öo/fpr)p]^ a teljesebb morf£ magasabb szintű gS7^áf’Vq? ójvronrafT“, — trömböczky — Franciaország elektronikai ipara Franciaország Elektronikai Iparvállalatai Nemzeti Szö­vetségének közleménye sze­rint az ágazat 1970-ben „kö­zepes” eredményeket ért el. Az elmúlt évben a szállítá­sok volumene (az adók le­vonása után) 13 százalékkal emelkedett. Ez elmarad a legnagyobb kapitalista or­szágok többségénél tapasz­talt növekedéstől, többek között Nyugat-Németország- tól (16 százalék és eléri a 18,9 milliárd francia fran­kot), Angliától (23 százalék, 18.6 milliárd frank) és Ja­pántól (25 százalék, 47.4 milliárd frank). Kivételt az Egyesült Államok jelent, ahol a termelés 1970-ben 4.6 százalékkal csökkent, de az elektronikus berendezé­sek kibocsátásának volume­nét tekintve változatlanul felülmúlja főbb versenytár­sait (160,7 milliárd frank). Laboratórium a „világ tetején” A „világ tetejének” ne­vezett Pamír-hegységhez tartozó 7500 méteres Kom­munizmus-csúcs lábánál új orvos-biológiai laboratóriu­mot létesített a tadzsikisztá- ni Tudományos Akadémia. A négyezer méteres magas­ságban azt tanulmányozzák a tudósok, hogyan viselke­dik az élő szervezet, ha hu­zamosan tartózkodik ma­gashegységben, hogyan vi­seli el a hiányos oxigén-ei- látást, az intenzív ibolyán­túli sugárzást, az erősen io­nizált levegőt, az örökös ha­vat és a nagy hőmérséklet- ingadozásokat (a nappali plusz 30 fokról éjszaka mí­nusz 30-ra hűl le a levegő.) Egy értékes izotóp születése A szén—14 glukóz iránt világszerte igen nagy a ke­reslet, széles körben alkal­mazzák a biológiai és or­vosi kutatásoknál: ez a leg­fontosabb a kereskedelem­ben kapható mintegy 150 izotóp közül. Egy amerikai Üvegbúra alatt egy pohár vízbe állítva egy trópusi növény — a Canna indica — nagy glukóztartalmú le­velét helyezik el. Ezután a búrát levegő és szén—14- gyel jelölt széndioxid keve­rékkel töltik meg, majd erős fényhatásnak teszik ki a nö­radiokémiai központban új eljárással nagy mennyiség­ben állítják elő ezt a kere­sett izotópot, s 80 országba exportálnak belőle. vényi részt. A megvilágítás következtében fotoszintézis zajlik le, amelynek eredmé­nyeképpen szén—14 glukóz keletkezik, s ez a levélből kivonható. Üj gyógyszeralapanyagok Sok növény tartalmaz bio­lógiailag aktív anyagot. Az alkaloidokat, a növényekből nyert gyógyító anyagokat a népi gyógyászat mellett egy­re inkább alkalmazzák a modern gyógyszergyártásban is. Elterjedésüknek azonban a jelentős akadálya erős mérgező hatásuk. E káros hatás csökkentésében a ku­tatók az alkaloidoknak azt a tulajdonságát igyekeznek felhasználni, hogy összekap­csolhatók más vegyületekkel vagy elemekkel. Az egyik így kapott alkaloid. ideiglenes nevén „beralin” berberinból és klórmolekulákból áll. Mérgező hatása sokszorosára csökkent, hatóereje változat­lan maradt. Ugyancsak je­lentős a glicilcitizin, amely­nek toxikus hatása 20-szor kisebb, mint a citiziné. Az alkaloidok toxikus ha­tásának oka feltehetően ab­ban rejlik, hogy a sejtbe va­ló behatolások —lévén „ide­gen” anyagok — „harc” árán megy végbe, ami a sejtet rombolja. A tudósok most alkaloidok és aminósavak összekapcsolásával ennek ki­küszöbölésén fáradoznak. Kipusztulnak a denevérek A bonni zoológiái kutató- intézet vizsgálatai kimutat­ták, hogy a denevérek már három évtized óta tapasztalt pusztulása az utóbbi évek­ben rendkívüli mértékben fokozódott és az NSZK-ban honos 21 denevérfajt a teljes kipusztulás veszélye fenye­geti. A pusztulás oka az ipar ás a mezőgazdaság behatolása azokra a területekre, ame­lyeken a denevérek eredeti­leg honosnak, valamint a zsírban oldódó rovarirtó sze­rek fokozódó alkalmazása. Utóbbit a rovarevő denevérek a nyári hónapokban zsíra- dékrétegükben elraktározzák és télen, amikor szerveze­tükben sor kerül e réteg le­bontására, gyakran követke­zik be halálos mérgezés. Ezenkívül a vegyszerek jó- néhány, a denevérek táplá­lékát képező rovart pusztí­tanak ki, aminek következté­ben csökken megfelelő táp­lálkozási lehetőségük. Mivel a denevérek egy év-folyamán csak egyszer kölykeznek, az alacsony szaporodási arány­szám miatt a denevérek rendszeres megtr síelése kü­lönösen veszélyes.

Next

/
Thumbnails
Contents