Szolnok Megyei Néplap, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-14 / 269. szám

Téli „szálláshelyére” kerül a kukorica.

Öcsödön jártunk

Az embernek, ha fúj, ha fagy, ha béke van, ha háború dúl a földgolyón, táplálkozni kell. A létfenntartáshoz szükséges minimumot mindig megköveteli a szervezet. Ha felborul a rend, kizökken megszokott medréből az élet. Amikor nem teremhet a föld, nincs frissen betakarított termény, a tartalékból kell gazdálkodni. Abból, amit gondosan tároltunk, megóvtunk a bomlástól, az időjárás viszontagságaitól, a biológiai, radioaktív és vegyi szennyeződésektől.

Ismert tény, hogy például a burgonyát, ha szakszerűtlenül tároljuk, nem kell mérgezőanyag, csak napfény érje és az ultraibolya sugarak hatására megzöldül, szaponin nevű erős méreg képződik benne.

Nem véletlen hangsúlyozzák annyit a polgári védelmi szakemberek az élelmiszerek, a gabona- és takarmányfélék gondos tárolásának szükségességét, elhanyagolásának súlyos következményeit.

Ha radioaktív szennyeződés éri táplálékunkat és az emberi szervezetbe kerül, súlyos betegséget, fehérvérűséget okozhat. Kimutatták, hogy milyen genetikai elváltozásokat, torzulásokat idézhet elő. A hifbsimai katasztrófa után világra jött torz újszülöttek aggasztóan magas száma fekete felkiáltójelként figyelmeztet.

Vagy gondoljunk a vietnami nép ellen használt, kis mennyiségben is gyorsan pusztító nagyhatású vegyi harc- anyagokra, amelyek tömeges mérgezést okoztak. Sorolhatnánk még tovább a szomorú példák sorát. Valamennyi azt bizonyítaná, hogy nem valamiféle eltúlzott óvatosságból szorgalmazzák országszerte a betakarított termények körültekintő, gondos védelmének szükségességét.

Megyénk egyik nagyközségében, Öcsödön a Szabadság Tsz-ben jártunk, s amit ott láttunk, hallottunk, megnyugtató volt. Kolop Antal agrármérnök, a tsz főmezőgazdásza kalauzolt bennünket. Természetesen nem az egész 6000 kh területen. Elsősorban a betakarított terményekre voltunk kíváncsiak.

— A gazdaság egy távoli csücskén kezdjük — mondta kalauzunk. — Ott a siló-domboknál — mutatott a bágyadt őszi nagysugártól fénylő fehérségre.

— Fóliával védjük silókészletünket. A lefedett halmokra nehezékként homokkal kitömött műanyagzsákokat használunk. Tapasztalataink szerint ez a vastagságú fólia majdnem tökéletes védelmet nyújt.

Bár több lenne belőle. Ez az értékes állati eledel, ha nem éri levegő, vitamindús marad, nem penészedik meg és tavasszal savanykás íze miatt állataink kedvenc tápláléka lesz.

Elhagyva az ezüstösen fénylő hatalmas műanyagkupacokat, egy újabb tárolási műveletnek lehetünk szemtanúi. Ég felé ágaskodó futószalag hátán utaznak a magasba a sárga kukoricacsövek és hullanak a dróthálós góréba.

— A vontatók a nagy pótkocsikkal az úgynevezett Mobil-garat mellé állnak, arra engedik a kukoricát, amit a gép továbbad a mindent felhordónak. Így jut pár ember irányításával 180—200 vagon kukorica téli szálláshelyére, amit úgy alakí„v ■- .

Mm

tottunk ki, hogy levegős legyen és ne préselődjenek szorosan egymáshoz a csövek.

— Hogyan tudják védeni a szénakazlakat itt a szabadban?

— A kazlaknak nem kell külön védelem. Ha szennyeződés éri, lehányjuk a felső réteget, alatta a széna a káros anyagtól mentes marad.

— Milyen terményeket tárolnak még a szabadban?

— Burgonyát és takarmányrépát, amit most már nem vermekbe rakunk. A földre rakjuk, azután szalmával és 20—30 cm vastag földréteggel lefedjük. Ez a tárolási módszer még a cseppfolyós mérgező anyagok ellen is védelmet nyújt. Csak a gabonaféléket: az árpát, a takarmánybúzát, a zabot, a borsót raktározzuk zárt helyen magtárakban. Szükség esetén ezeknek a terményeknek fóliával való letakarása megoldható. Sajnos terményeink mintegy 20 százalékát padlásokon vagyunk kénytelenek tárolni és ezeken a helyeken tudjuk legnehezebben védeni a terményt a károsodástól. A termény raktározáskor még nedves. Légmentes elzárása súlyos károsodást okozhat, ezért azt rendszeresen forgatni kell, amíg meg nem szárad! A magtárakban raktározott termény légmentesen lezárható, s két-három heti lezárás sem okoz számottevő károsodást.

— Miért nem adják át a padlástéren tárolt gabonát a felvásárlónak?

— Raktározási lehetősége a gabonafelvásárlónak sem sokkal jobb. Ugyanakkor: mi ezt a gabonát a gazdasági évben felhasználjuk a saját gazdaságunkban. Ha átadnánk, kétszeres szállítási költséget jelentene.

— Ez azt jelenti, hogy egy, a rendkívüli körülményekre is felkészült gazdaságban jártunk?

— Mi itt Öcsödön szeretnénk hinni, hogy valóban azt jelenti.

Fólia takarással védik a silókészletüket

o

SZOLNOK MEGYÉI NÉPLAP ALFÖLDI NYOMDA, DEBRECEN

Cllesell pillanatok

Évről évre nagy készülődés előzi meg és nagy érdeklődés kíséri a szolnoki tiszaligeti napokat. A két nap alatt gazdag program várja a város lakóit: kiállítások, kultúrműsorok, sportrendezvények. A tiszaligeti napokra rendezett honvédelmi kiállítás anyagátiak összeállításában rendszeresen részt vesz a városi polgári védelmi törzsparancsnokság is. Bemutatói! mindig sok látogatót vonzanak. Így volt ez az idén is. Íme két ellesetl pillanat a polgári védelmi kiállításról.

A kisfiúnak legnagyobb élménye, Apukák és fiaik a kiállításon bogy felpróbálhatja a gázálarcot

Átszervezés után — új feladatok előtt

BESZÉLGETÉS A TÖRÖKSZENTMIKLÓSI MEZŐGAZDASÁGI • GÉPGYÁRBAN

A mondat, amivel fogadtak:

— Nagy munkában vagyunk. Készül az ötéves kiképzési tervünk.

— A szervezés ?

— A kormányhatározatnak megfelelően dolgozunk. Miért érezzük szükségesnek ezt a határozatot? Aki utánanéz az irodalomban, az köny- nyen talál adatokat arról, hogy az első világháborúban jórészt a frontokon szenvedett az emberiség veszteségeket. A második világháború már ugyanannyi áldozatot követelt a frontokon, mint a hátországban.

A polgári védelem komplex feladat. Egy üzem védelmének megszervezése, hadd mondom így, adott esetben a legközvetlenebb emberi és csoportérdek.

— Az önvédelmi feladatok ellátásához milyen szak-alegységeket szerveztek?

— Tűzvédelmi, egészségügyi, műszaki, vegyi és mentesítő szak- alegységeink vannak.

Varga Sándor igazgatóval, Mező Ferenccel, az üzem polgári védelmi parancsnokával az igazgató szobájában ülünk. A polgári védelem szervezése elsődlegesen fontos, közös feladat. Az együttműködésről beszélgetünk:

— Ahogyan fontos az, hogy egy- ‘ egy üzemen belül teljes legyen az összhang, fontos az is, hogy megfelelő kapcsolataink legyenek a környező üzemekkel és államigazgatási szervekkel, hiszen éppen a? előbb beszélgettünk a feladatok komplex jellegéről. A kapcsolataink jók. Segítséget kapunk az .oktatáshoz, előadókat, szemléltető eszközöket is, ha kérünk. Lényegében csak így tudjuk megszervezni parancsnokaink és beosztott állományunk megfelelő felkészítését.

— Hol tartanak az alap-, illetve a továbbképzésekben?

— Rendszeres képzés korábban is volt nálunk. El kell viszont mondanunk, hogy részben a fluktuáció miatt változó személyi összetétel arra kényszerített, hogy alapvetően a szinttartásra, törekedjünk. Más dolog: ezt a szinttartást azért a legújabb ismeretekkel mindig igyekeztünk kiegészíteni. A felkészítést tehát megkezdtük, de előre lépnünk is sikerült: most elsejétől egy nyugalmazott honvéd tiszt veszi át szervezetünk irányítását, vezetését. Az új parancsnok szakmai tudása, hozzáértése óriási segítséget jelent majd.

Szállításra készek az új gépek

— Terveznek, de ismerik-e tér veikhez az illetékes minisztérium nak a kiképzésre vonatkozó irányéi veit?

— Mind a ketten voltunk tanfc lyamon. Vállalatunk a KGM-he tartozik. A tanfolyamokat is a KG! szervezte a parancsnokok és a vál lalati igazgatók számára. Ez a fel adat rangját is példázza. A nag előrelépés 1971-ben az, hogy a KG1 által kiadott követelményprograi azonos, tehát tökéletes szinkronba áll az államigazgatási parancsnok ságok által megvalósítandó prog rammal. Ez a szinkron a tökélete együttműködést biztosító alap. A nem lehet vitás, hogy az államigas

Ketten a Kossuth brigádból

gatási polgári védelmi szakszóig: latokkal való együttműködés szül séges, ehhez a szükséglethez e módszertanilag is lehetőséget a ki zös tervezés, az azonos felkészüli

— Tartottak-e már közös érti kezletet a közös cél érdekéber Tudja-e segíteni a városi PV-p; rancsnokság az üzemi kiképzés Igényelte-e az üzem a segítséget?

— Közös értekezletünk még ne volt, de a kialakult gyakorlat a hogy gyakran, olykor naponta talá kozunk. A segítséget igényeljük nem is hiába.

— Mit írhatunk e rövid beszé getés végére?

— Talán azt, hogy nagy felad; tok előtt állunk, de ahogyan a te melésben, az országépítésben is tegnapi, mai munkánkat kell m gasabb szinten folytatnunk, ugya: úgy készülünk a polgári védele feladatainak magasabb szintű e végzésére is.