Szolnok Megyei Néplap, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-16 / 270. szám
VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ärar 80 fillér xxn. évf. 270. szám. 1971. nov ember 16., kedd. Útijeientés az irattárnak U tazni jő. Évente körülbelül egymillió hazánkfia látogat külföldre, hogy pihenjen, illetve világot lásson. Tízezerszámra utaznak a szakemberek is, konferenciákra, üzleti megbeszélésekre, kiállításokra, tapasztalatcserékre. Ezek a hivatalos külföldi kiküldetések — ezúttal csupán róluk lesz szó — rendkívül hasznosak. Inspirálják a tudományos, a műszaki, a gazdasági alkotómunkát, szélesítik a szakemberek látókörét, igazolják és megkérdőjelezik az alakuló elképzeléseket, az átfogó ismereteket konkrét részletekkel gazdagítják. Napjainkban már aligha vonják kétségbe a szakemberek hivatalos utazásainak létjogosultságát. Amikor tíz- és százmilliókat költünk — igen helyesen — a különböző külföldi szellemi értékek, konstrukciók és gyártási eljárások megvásárlására, nem sajnálhatunk tehát néhányezer forintot, párszáz rubelt, vagy dollárt egy-egy specialista külföldi tanulmány út j ától. Még a legszimplább külföldi tartózkodás is ad valami pluszt — néha észrevétlenül és nem tudatosan — a mindennapi munkához. Utazni jó, utazni kell, utazni érdemes. A szakmái kiküldetések hatásfokáról azonban már kívánatos vitatkozni. Nevezetesen arról; hogy nem hasznosítjuk kellően az utazásokban rejlő lehetőségeket. Mindenek előtt megjegyezzük: az e célra felhasználható deviza annyi amennyi, legfeljebb a felhasználás módját kifogásolhatjuk. Azt például, hogy helyenként igen szűkkörű utazó stábok alakultak ki, s az úticélt nem annyira a látni és tanulni valók, hanem a napidíj-deviza „keménysége”, a vásárlási lehetőségek határozzák meg. Az utazások gyakori ismétlődésével a látásmód bizony néha eltompul, csökken az érzékenység az' új, a valóban érdekes látnivalók iránt Máskor pedig a szűk utazóstáb körét mechanikusan bővítik, mondván: „ö még nem utazott”. Az előjog és a kiváltság éppen úgy haszontalan, mint az egyenlősdi. Főként a fejlesztő szakemberek — köztük is elsősorban az alkotótípusok — utaztatásai keveselljük. Holott részükre érdemes lenne a szűkös devizakeretek koncentrálásával akár több hónapos tanulmány- utakat is szervezni. K ülön kérdés: hogyan hasznosítják a ténylegesen megvalósult utak tanulságait? A legtöbb jogos kritikai megjegyzés a folyamatot illeti. Minden Utazásról természetesen írásbeli jelentés készül, az érkezés után többnyire már ugyanúgy megkövetelik ezt, mint a napidíjjal, a szállásköltségekkel való elszámolást. Tegyük hozzá: általában ugyanolyan mechanikusan, s az úti jelentés többnyire a devizaelszámoláshoz hasonlóan az irattárba kerül. így az útibeszámoló készítése maga is gyakran kötelező rutinmunkává válik. Az adminisztráció végeztével az élet, a munka visszakerül a régi megszokott kerékvágásba. Vagyis az utazás befejeztével válik igazán nyilvánvalóvá, hogy mennyire formálisan kezeljük még a külföldi információkat. Intézkedési terv a tanulságok hasznosításáról nem készül s így a gyakorlatban félreérthetetlenül igazolódik, hogy az utazásnak nem volt tudatosan megválasztott célfeladata. Ha netán műszaki vagy ifjúsági összejöveteleken szóbeli, az üzemi sajtóban pedig írásbeli beszámolóra kerül sor, az inkább a turisztikai élmények felelevenítésére szolgál. Elvétve találkozhatunk csak az eszmecserének, a polemizálásnak, a hangos gondolkodásnak azzal a módjával, amely a külföldi tapasztalatok, a szakmai élmények birtokában újraértékel, szükség esetén korrigál fejlesztési koncepciókat, vagy konkrét műszaki, gazdasági megoldásokat. A közlekedés, a hírközlés viharos fejlődése, a békés gazdasági perspektíva erősödése a távoli földrészeket is közel hozta egymáshoz. Szakembereink utazhatnak, láthatnak, tanulhatnak a világtól. Madártávlatból nézve helyzetünket, összehasonlításokkal mérve lehetőségeinket, korszakos feladatainkat, vajon felébred-e bennük a tettekre sarkalló felelősségérzet? Mert tőlük sokban függ, mennyire tudjuk gyorsítani lépteinket az igen eles világversenyben, amelybe nagy történelmi hátránnyal neveztünk be. Ha azokat küldik majd külföldre, akik értik a kor szellemét, érzik személyes felelősségüket s van erejük, alkotóképességük saját munkájuk és környezetük átformálására, megszűnik az utazások „buli” jellege, s az irattári jelentések helyett eredményekkel, tettekkel bizonyítanak, műszaki, gazdasági munkánk hatékonyságát, termékeink versenyképességét, presztizsét növelve. Kovács József Elutazott a szovjet gazdasági delegáció Hétfőn elutazott a szovjet delegáció, amely Mihail Le- szecskónak, a Szovjetunió miniszteLtanácsa elnökhelyettesének vezetésével részt -vett a magyar szovjet gazdasági és műszaki tudományos együttműködési kormányközi bizottság XI. ülésszakán. A delegáció búcsúztatására a Ferihegyi Repülőtéren megjelent Vályi Péter, a minisztertanács elnökhelyettese, ott volt az együttműködési bizottság tárgyalásain részt vett magyar delegáció több tagja, valamint V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Ma: MegL'aíalodik egy húszéves gyúr A kunhegyesi vízgépészeti vállalat először — 1949-ben — öntözési feladatokra, — majd néhány évvel később a vízgazdálkodáshoz szükséges gépek, szerkezetek gyártására kapott megbízást. A gyár — amely 1952 óta az országos hatáskörű Víz- gépészeti Vállalat egyes számú gyáregysége — évek óta ipari termelést folytat. Acél- szerkezetek, víztornyok ivó- és ipari víz ellátási szerkezeteket, szennyvíztisztító berendezéseket gyártanak — Kunhegyesen. Eddig meglehetősen mostoha körülmények között dolgoztak ott a munkások. Nagy gépeiket, a víztornyokat és azok alkatrészeit a szabadég alatt csinálták. Régi, korszerűtlen kis épületekben szorongtak. A jelenleg 260 dolgozónak egyre szűkösebb volt a mosdó, öltöző és üzemi ebédlőjük is egy régi, valamikori lakóházban van berendezve. Munkájuk azonban olyan hasznos, hogy az országos központ jónak látta korszerűsíteni, fejleszteni a kunhegyesi üzemet. A gyár területén április óta dolgoznak az ÉPSZER munkásai. A megyei tervezőiroda jó tervei alapján mintegy 25 millió forint értékű gyárépület — szerelőcsarnok, raktár, műhely az, amit az ÉPSZER készít. Tető alatt van már az ipari tanuló műhely is, amelyet a szomszédos közös gazdaság, az abádszalóki Lenin termelőszövetkezet építkezési csoportja húzott fel. Az új gépekkel, berendezésekkel együtt a beruházás értéke 33 millió forint lesz. A 20 éves gyár új épületeinek elkészítésére, s azokban a termelőmunka megindítására 1972 augusztus 20 a határidő. Az új műhelyek — különösen a háromajtós óriási szerelőcsarnok megépülésével — a munkáslétszám megduplázódik a Víz- gépészeti Vállalat kunhegyesi gyáregységében. Töprengés egy klubvitán Döbbenet A tudomány világából Nagy ünnep volt Nagyivánon Magyar gazdasági napok O'aszországban Udvardi Sándor külkereskedelmi miniszterhelyettes vezetésével magyar delegáció utazott Olaszországba, ahol a magyar kereskedelmi kamara, az olasz külkereskedelmi hivatal és az érintett városok kamaráinak rendezésében magyar gazdasági napokat tartanak. Milánóban, Bresciában és Torinóban összesen 15 előadást tartanak a magyar szakemberek a magyar—olasz gazdasági kapcsolatokról, ezek fejlesztésének lehetőségeiről, Magyarország gazdasági struktúrájáról, a gazdasági és műszaki tervekről. A magyar delegációban vállalati vezetők is helyet foglalnak, akik az előadásokat követő kerekasztal-konf ere- ciákon olasz üzletemberekkel folytatnak eszmecserét, Még mindig az influenza Nincs jelentős változás Hamis adu A nagy bűnper Az Arab Liga döntése Választások az NDK-ban Riadókészültség az indiai—pakisztáni határon (Külpolitikai tudósításaink a 2. oldalon) A múlt héten arról adtunk hírt, hogy egyre emelkedik az influenzás megbetegedések száma Szolnok megyében. Rövid idő alatt többszörösére növekedett a körzeti orvosi rendelők, gyógyszertárak forgalma.. A legújabb adatok szerint eddig a megyében 25 ezer beteget tartanak nyilván. Az infulenzás betegségek megoszlása nem egyenletes. Legnagyobb mértékű még mindig Szolnokon. A város lanosságának több mint tíz százaléka influenzás. Mezőtúron szintén tíz százalékos a megbetegedések száma. A járások közül a szolnoki járás „vezet”, ahol 8 ezer ember szenved ebben a járványos betegségben. Terjed a járvány a kunszentmártoni, a tiszafüredi és a jászberényi járásban is. Sajnos a szövődményes megbetegedések is szaporodnak. Az influenzás betegek 3 százaléka szenved tüdő- és orrmellék üreg gyulladásban. A megye területéről 87 olyan esetet jelentettek, — melynél a beteg kórházi ápolásra szorult Egy-egy körzeti orvosi rendelőben naponta 80—100 beteg fordul meg. A gyógyszertárak forgalma két-háromszorosára emelkedett két hét alatt. A legke- resetebb gyógyszer a vega- cilin, a kalmopirin, a C-vi- tamin tabletta és a lázcsillapító. TI DÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - - HÍREK Elutazott Budapestről Róma polgármestere Hétfőn elutazott fővárosunkból dr. Clelio Darida, Róma város polgármestere és felesége, valamint a delegáció tagjai. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Szépvölgyi Zoltán, Budapest Főváros Tanácsának elnöke, s ott voltak a fővárosi tanács elnökhelyettesei. Jelen volt dr. Enzo Montano, Olaszország budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. Értekezlet a BTK módosításáról A Belügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium, a Legfőbb Ügyészség és a Legfelsőbb Bíróság szervei hétfőn a Büntető törvénykönyv módosításáról és kiegészítéséről értekezletet tartott. A tárcák vezetői részére a törvényerejű rendelet végrehajtásáról és alkalmazásáról dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter tartott tájékoztatót. Az értekezleten részt vett Borbándi János, az MSZMP KB osztályvezetője, Benkei András, belügyminiszter, dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és dr. Katona Zoltán, a legfőbb ügyész első helyettese. Irodalomtudományi tanácskozások A Magyar Tudományos Akadémia ezen a héten több jelentős irodalomtudományi tanácskozásnak ad otthont. A nemzetközi összehasonlító irodalomtudományi társaság nagyszabású vállalkozásról, az európai nyelvű irodalom (;örtín°tánpk mevsnko*'!- sáról hétfőn a Párizs—Budapest Kutatóközpont elnevezésű magyar—francia bizottság tar»P"-l','ezr.tt. 'U a készülő mű eevik fontos részének, a felvilágosodás utolsó húsz éve történetének kidolgozása sz.erepelt. Kedden Sőtér István akadémikus elnöklésével összeül a nemzetközi összehasonlító irodalomtudományi társaság elnöksége, s a társaság 1973. évi, Kanadában tartandó kongresszusának előkészítéséről tárgyal. Ugyancsak kedden tartja ülését a társaság koordinációs bizottsága, amely az említett nagy összefoglaló irodalomtörténeti munkában résztvevő kutatóközpontokat irányítja. A megbeszélésen résztvevők bekapcsolódnak a magyar összehasonlító irodalomtudományi intézet szerdacsütörtöki tudományos tanácskozásába is, amelyen az összehasonlító irodalomtörténetírás elvi és módszertani problémáit vitatják meg. Újszerű komplex tanfolyam Az Országos Vezetőképző Központ újrendszerű komplex tanlnlyamot indít a nagy- vállalatok vezérigazgatóinak, iazgatóinak továbbképzésére, akik négyhetes tanfolyam után szakdolgozatot írnak, s azt félév múltán egyhetes konzultáció keretében megvédik. A tanfolyamot hétfőn ünnepélyesen nyitották meg. A megnyitón részt vett és felszólalt dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, ott volt Buda István munkaügyi miniszterhelyettes is. „Kollégiumi ezred” A felsőoktatási reform sikeres végrehajtásával kapcsolatos beruházásokról tájékoztatta Szépfi Oszkár, a Művelődésügyi Beruházási Vállalat igazgatója az MTI munkatársát. Mintegy 300 milliós költséggel épül a nyiregyh- zi tanát képző főiskola — a többéves program során eddig három, egyenként 300 személyes kollégium kezdte meg működését, átadták a háromszintes oktatási épületet is, amelyben a gyakorló- isk^r Inborn*:'' túrni helyiségek, valamint egy 400 személyes előadóterem kapóit helyet.
