Szolnok Megyei Néplap, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-03 / 259. szám
1971. november 3. SZOLNOK MEGYEI NEPLAJP 3 Gyalogos forgalom az űj hídon. A gyalogosok már használják — a közúti forgalom részére csak később adják át — a Jászberényben épülő új Zagyva-hidat. Az új létesítmény a Budapest—Jászberény 31-es főközlekedési út nyomvonalán épül, a jelenleg súlykorlátozással használt elavult „kőhidat” helyettesíti majd. Javul a beruházások összefétee Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium részletes vizsgálaton mérte fel azokat a vállalati beruházásokat, amelyeket saját eszközeikkel és pénzügyi forrásaikkal kívánnak megvalósítani. Eszerint az idén és jövőre a vállalatok rendelkezésére álló fejlesztési alap magasabb a tervben előirányzottnál. A vállalatok ugyanis 1969-ben 460, tavaly pedig további 170 millió forint összegű alapot nem használtak fel, s ez a maradvány bővíti forrásaikat. Így reális lehetőség nyílt arra, hogy idei fejlesztési, beruházási terveiket mintegy 15 százalékkal túlteljesítsék. A felmérés szerint javul a beruházások összetétele, mert nagyobb arányban terveztek kifejezetten ter- melőjellegű beruházásokat. November: fogászati hónap A megnyitó ünnepséget Karcagon rendezték „Jó fog, jó egészség” ezt a mottót adhatnánk novembernek az év fogászati hónapjának, melynek első megyei eseménye a karcagi ünnepélyes megnyitó volt. A városi tanács díszterme tegnap délután zsúfolásig megtelt. Szülők, orvosok, pedagógusok, vöröskeresztes aktívák, diákok jöttek el, hogy meghallgassák a megnyitó ünnepély neves előadóiát dr. Ádler Péter professzort, az orvostudományok doktorát, a Debreceni Orvostudományi Egyetem fogászati tanszékének vezető tanárát. — Fogaink védelme, egészségünk védelme, — mondta bevezető sízavaiban Ádler professzor. — Ma már megvan a lehetőség arra, hogy megelőzzük fogaink megbetegedését, hogy ésszerű táplálkozással meggátoljuk fogsorunk egvik legkonokabb, legveszélyesebb betegségét, a fogszuvasodást. Hogyan? A lyukas fogat előidéző okok között előkelő helyet foglal- nak el a fog felületén megtapadó könnyen bomló szénhidrát tartalmú ételeik, a kenyér, a zsír, a cukor amelyek kikezdik a legerősebb fogzománcot is. Az emberi táplálék alapanyagai közül legolcsóbban a szénhidrátot lehet előállítani. Egyelőre sem a mi társadalmunk, de a világ egyetlen társadalmának fejlődése sem teszi lehetővé, hogy a szénhidrátot kivonjuk a forgalomból, száműzzük táplálékaink közül. Tehát, hogy ne együnk szénhidrátot, akkor egészséges marad a fogunk. Ez csak elméletileg igaz, gyakorlatilag még nem megoldható. Ádler professzor után dr. Leilei Gábor a megyei főorvos helyettese szólt és hívta fel a hallgatók figyelmét a fog megbetegedésével járó veszélyes szövődményekre. A fogászati hónap megnyitó eseményét megyeszer- te szakmai előadások, vetélkedők, filmvetítések követik maid. Ebből az alkalomból nyílik meg november 22-én Szolnokon a Szigligeti Színház előcsarnokában a fogászati témájú gyermekrajz- kiállítás. K. K. • • Ol százalékkal nőtt az ipari termelés — 3,9 millió tonna búza termett — Emelkedtek az átlagbérek A KSH legfrissebb jelentése a népgazdaság fejlődéséről A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 1971. három negyedévében élénk volt a gazdasági élet. A szocialista ipar termelése a múlt év azonos időszakához képest öt százalékkal emelkedett. Az átlagosnál nagyobbvolt a fejlődés a vegyiparban és a gépiparban, — ahol 12, illetve 7 százalékkal nőtt a termelés. E két ágazaton belül a kőolajfeldolgozás és a gyógyszergyártás, illetve a villamosgépipar és a közlekedési eszközöket gyártó ágazat termelése emelkedett a legdinamikusabban. A kohászat és a könnyűipar 4—4, az élelmiszeripar 3, az építőanyagipar 2 százalékkal termelt többet, mint tavaly ilyenkor. A könnyűipari ágak köziül a textilipar termelése nem emelkedett. A bányászat termelése valamivel kevesebb volt, mint tavaly az első 9 hónapban. Több munkás az építőiparban Az ipari termelés növekedése az ágazatok többségében teljes egészében a termelékenység javulásából adódott. — Az ipar lényegében ugyanannyi dolgozót foglalkoztatott, mint egy évvel ezelőtt. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 5.5. az egy teljesített munkás órára jutó termelés pedig 6.5 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. 1971. első három negyedében a kivitelező építőipar (állami és szövetkezeti építőipar) összesen körülbelül 13 százalékkal több építésiszerelési munkát végzett, — mint tavaly. Az egy építőipari munkásra jutó termelés mintegy 10 százalékkal emelkedett. A termelés bővüléséhez a termelékenység emelkedése mintegy háromnegyedrészben járult hozzá. Az építőiparban 5, ezen belül az építőipari vállalatoknál 3 százalékkal több dolgozót foglalkoztattak, mint tavaly ilyenkor. Január 1- től szeptember 30-ig 22 ezer lakást adtak át, 3900-zal, — vagyis 22 százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt. Szeptember végén 52 ezer lakás építése volt folyamatban, 7 százalékkal több mint a múlt év azonos időpontjában. A lakosság pénzbevételei A növénytermesztés és az állattenyésztés eredményei az idei első három negyedévben jobbak a tavalyinál. 1971. első három negyedévében 23 százalékkal több mezőgazdasági terméket, ezen belül 31 százalékkal több növényi és 18 százalékkal több állati terméket értékesítettek mint tavaly ilyenkor. A növényi termékek forgalmának fellendülése elsősorban a kedvező búza- és rozs-termésből adódott. — (Előzetes adatok szerint 1971-ben 3.9 millió tonna búza termett, 1.2 millió tonnával több mint tavaly). A vágóállatok közül szarvas- marhából valamivel kevesebbet, sertésből és baromfiból 59, illetve 18 százalékkal többet értékesítettek mint tavaly az első három negyedévben. Az év eddig eltelt időszakában a lakosság főbb forrásokból származó pénzbevétele 9 százalékkal emelkedett, ezen belül 7 százalékkal nőttek a munkabérből származó bevételek, ami nagyobb részben az átlag- keresetek emelkedéséből adódott. A foglalkoztatottak száma az idén csak kismértékben nőtt. Több cru exportra A kiskereskedelmi forgalom 9 hónap alatt folyó árakon számítva 10 százalékkal emelkedett. Vegyesiparcikkekből 14, élelmiszerekből és élvezeti cikkekből 9. ruhaneműkből 5 százalékkal nőtt az eladás. A kiskereskedelmi árszínvonal 1.5 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel ezelőtt. Az áruvásárlások fokozódása mellett a tavalyinál több szolgáltatást is igénybevett a lakosság. Beruházásokra 1971. három negyedévében — folyó árakon számítva — a tavalyinál 20 százalékkal nagyobb összeget folyósítottak. A hazai igények kielégítésében ez évben is jelentős szerepe volt az importnak. Kilenc hónap alatt 21 százalékkal több árut hoztunk be. mint a múlt év azonos időszakában Az export az első negyedévi stagnálás után a XI. és a III. negyedévben emelkedett. Bíró Marika — látszat szerint — dühös volt. A fórum, amelyen beszélt, a tiszafüredi járási KISZ-kül- döttértekezlet, helyt hagyott az indulatoknak. Ahhoz a jó vitához kellett is a szenvedély. Foglalkozása fodrász és községi KISZ-vezetőségi tag, Tiszaigaron. Idézem: — Én Tiszaigarról Barta Marika helyett jöttem, mert ő lett volna a küldött, de nem engedték el a tanácstól. Arról szeretnék beszélni, hogy nagyon nehéz nekünk Igaron, mert a KISZ- szervezet a helyi Petőfi Termelőszövetkezethez tartozik, de a tagok fele ner. a szövetkezetben dolgozik. A szövetkezet csak a tagjainak ad támogatást és sokan úgy érezzük, hogy mi másutt dolgozó falusi fiatalok hátrányos helyzetbe kerültünk... ☆ Néhány nappal később jártam Tiszaigaron. A tanács elnökét idézem: — Mi nagy gondot fordítunk arra, hogy a fiatalok jól érezzék magukat. Támogatást is adunk nekik. Most tervezzük, hogy januárban kis presszót nyitunk. Legyen hova menniük. Különben van klubjuk és egy külön KISZ-szobájuk. Ez utóbbi lesz majd a presszó. Adunk a kultúrházban is egy új helyiséget a KISZ-nek. — Különös gondjuk tehát nincs a fiatalokkal? — Talán csak annyi, hogy kevesen vannak. A termelő- szövetkezeten kívül nincs más munkalehetőség a községben. A KISZ-szervezet is, mint a Petőfi Tsz szervezete működik. — És akik máshol dolgoznak? Vagy az olyan fiatalok, akik hetente egyszer járnak 'haza? — Ök is ugyanoda tar- t óznak. — Nem tesznek különbséget a termelőszövetkezetben dolgozó fiatalok és a többiek között? Egyetlen rövid mondat volt a válasz: — Természetesen mindenki a maga embereit támogatja. V E támogatás mértékéről tudni kell: a tavalyi rossz gazdasági év után a helyi termelőszövetkezet is segítségre szorult. Ebben az évI iszaigari jegyzetek ben a fiatalok anyagi támogatására nem volt módja. Nyilvánvaló: a különbség- tevésre sem. A község utcáin mondták el: — Itt nálunk mély és nehéz a sár. Amikor a tanács járdát épített a temetőnél, negyven—ötven fiatal is dolgozott ott társadalmi munkában. Tiszaigarnak 1316 lakosa van. Mintegy száz fiatal él ott, közöttük harminckét KISZ-tag. Több olyan fiatal van a faluban, akire számítani lehet, de nem tagja az ifjúsági szövetségnek. A feladat tehát: vonzóbbá tenni a KISZ-t. •ír Hogyan? Barta Marikát, akit nem engedtek el a küldöttértekezletre, nem találtam. Előadó a tanácsnál. Sok a dolga. Azon a napon is sok munkája volt. A tanács titkára nem engedte el. A történet külön jegyzetet érdemelne, hiszen Barta Marika a KISZ-szervezet vezetőségi tagja, megbecsült dolgozó, olyan fiatal, akire a tanács is számít, ha társadalmi munkát kell szervezni, ha szükség van a fiatalokra. A tanács elnöke nem volt otthon azon a napon, s a történtekről külön véleménye nincs. Nekem van: ez a „nem engedem el” példa, amelyre hivatkozva a fiatalok azt mondhatják: nem becsülnek minket eléggé. A másik Marikáról kiderült, hogy azon az értekezleten nem is volt dühös. Amíg beszélgettünk éppen egy frizurát fésült: — Nem haragból mondom, amit mondok. Az értekezleten nekünk ezt el kellett mondani, s miről szóljon szenvedélyesen az ember, ha nem a magunk dolgairól... — Milyen példát mond, lehet szenvedélves is a példa. a helyi különbségtevésről? • — Külföldi út, amelyre csak tsz-fiatal mehetett. Ugyanígy volt egy kirándulással is a Hotel Ifjúságba. Egy falusi KlSZ-szervezet- ben nem biztos, hogy a termelőszövetkezeti fiatalok dolgoznak a legiobban. És így. aki dolgozik, azt érezheti. hogy nem becsülik, mintha nem is számítana a faluhoz tartozónak. Marikán ismét úgy látszott, haragszik: — Elhiheti: nehéz ám jó KISZ-életet biztosítani... — Van klub. — Van, de ha mi, összejövünk, zenét hallgatunk, ha érezzük ennek az örömét, szépen felöltözünk, akkor jönnek a részegek. Hiába szólunk, hogy ez a klub a miénk. Aki szól, azt meglesik és megverik. Senki se véd meg minket... — Lesz presszó... — Örülünk, hogy lesz Tudjuk: értünk lesz, de ott ki véd meg minket? Hogy szépen éljünk, ki segít abban? ■ár Nehéz lett volna Marikának válaszolni. Egy másik község Tiszaderzs KISZ-tit- kára, Tóth Lajos szóról szóra megerősítette azt, amit a tiszaigari KISZ-vezetőségi tag és rajta kívül több igari fiatal is elmondott. Védjék meg ők magukat? Abból csak verekedés lenne. Még az is elromlana, amit ezek a fiatalok maguk körül és magukban felépítettek. Tűrjék a részegeket? Kocsmává lesz a presszójuk, meghal a klubélet. Megnyugtató választ — hiszem —, nem nekünk kell adnunk. A felsorolt gondok számos községünkben fellelhetők. A különbségtevés ellen nem a helyi KISZ-ve- zctők, hanem a KISZ központi szervei tehetnek. A termelőszövetkezetek vezetőinek viszont meg kell ér- teniök, hogy a termelőszövetkezet az egész község jóérzés tért. hangulatáért tesz. ha válogatás nélkül minden arra érdemes falusi fiatalt támogat. És a részegek? Ez sem lehet csak a fiatalok dolga. A község érdeke, hogy a KISZ-fiatalok jól érezzék magukat. Jó dolog, hogy ezt már felismerjük annyira. hogy presszót tervezünk számukra, de még jobb lenne, ha a helyi tanácsok gondolnának a kiszesek „védelmére” is. Mert ez utóbbi az 6 feladatuk. Részegen duhajkodni, verekedni törvényeink szerint sem lehet. Néhány példás büntetés, az okos szigorúság, a következetesség segíthet-e szó szerint is. szabálysértések megszüntetésében. Bartha Gábor Gyáralapító jászsági fsz-ek Mint ismeretes: hazánkban már jóideje napirenden van a mezőgazdaságban nagy problémát jelentő cukorrépatermelés, illetve a szarvasmarhatenyésztés növelése. Az immár elodázhatatlan témához kapcsolódott a közelmúltban szakminiszterük és a TOT elnökének tsz-ekhez írt levele is, amelyben — egyebek mellett — az áll: „ ... indokolt, hogy a termelőszövetkezetek fokozott gondot fordítsanak ezekre az ágazatokra, tegyenek üzemi intézkedéseket a fejlesztésükre, mert a már megtett és teendő állami intézkedések is csak így lehetnek hatásosak ...” Kettős haszon A program jelentőségét felismerve jutottak a Hatvani Cukorgyár és partnergazdaságainak vezetői arra a gondolatra, hogy összefogással — a szarvasmarhatenyésztés segítésére — kölcsönös előnyökön alapuló társulást alakítanak, együttes erővel létrehozzák a Zagyvaparti város élénkülő iparát még változatosabbá tevő takarni ányüzémet. Ebben az új létesítményben — az elképzelések szerint — javarészt cukorgyári melléktermékből állítanák elő az állatok húsgyarapodását jelentősen fokos» fehérje- dús takarmányt mindazoknak a tsz-eknek. amelyek répaföldjeik területének növelését tervezik a jövőben. Vállalkozásukkal. így részben csökkenne a gyáriak — ezen túlmenően pedig az egész iparágnak is a — gondja. hiszen a következő esztendőkben az eddiginél nagyobb cukorrépamennyiséget dolgozhatnának fel. Másrészt jól járnának a gazdaságok, mert ahogyan már kiszámították: ez a takarmányfajta — a korábbival összevetve — érezhetően csökkentené a hizlalás önköltségét. Ami természetesen többletjövedelemként jelentkezne. Az egyesülés szerződését a Hatvani Cukorgyár képviselőin kívü] az újszászi, a jász- boldogházai, a jászkiséri, a kábái, a szurdokpüspöki és a hevesi mezőgazdasági termelőszövetkezetek vezetői írták alá nemrégiben.' A lefektetett feltételek alapján cukor- répaterületeik. illetve azok növekménvének arányában osztoznak majd az említett hatvani takarmánykeverő- üzem beruházási költségein. Viselik a fenntartással járó kiadásokat s természetesen ugyanilyen formában részesednek az üzem termékeiből is. Kaposvárott három évvel ezelőtt kezdődött meg kísérleti jelleggel a hasonlóan fe- hérjepótló takarmány gyártása. és az idén tavasszal alakult a tulajdonképpeni társulás. A tapasztalatok után mernek most vállalkozni a Hatvani Cukorgyár feldolgozási körzetében is ugyanerre. Ami kedvet ad Mind „szűkebb hazánkban”. mind a körnvező négy megyében érdeklődés kíséri a kezdeményezést, és i tájékozódás szerint további jelentkezőkre lehet számítani. Észrevételek mutatják, hogy kedvet ad a közeledéshez, a csatlakozáshoz a cukorrépa- termesztés gépesítésének széleskörű lehetősége. Októberben a Szolnokon tartott országos bemutató is igazolta: az ügyes segédeszközökben napjainkban nálunk sincs hiány közöttük valósággal válogathatnak a gazdaságok. Ennél fogva egyre kisebb szükség van az eddigi meglehetősen fárasztó fizikai munkára, nem okoz különösebb problémát a répa termesztése. Bízhatnak hát a sikerben! tiyóui Gyula i
