Szolnok Megyei Néplap, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-13 / 241. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. október 13. Külkereskedelem, nemcsak mérlegként 2. Egyensúlyt, szilárd alapokon KiPIRNY&IE ELŐTT Jő lenne megszerkeszteni, s elkészíteni a mesebeli terülj, terülj asztalkám korszerű, külkereskedelemre specializált változatát, s leülve mellé elsorolni óhajainkat. Biztos, gavallérosan fizető piacokat, nem kuka- coskodó partnereket, bármit átvevő kereskedőket kívánnánk, s persze, olcsó vásárlásokat, busásan megtérülő befektetéseket A mesék varázslatos világa messzire esik a gazdasági élet józanságától, s különösen a világpiac éles konkurrenciaharcától. A külkereskedő ezért nem lelheti föl a mesebeli asztalkát, s ezért kényszerül újra meg újra szembenézni a kereslet és kínálat, a konjunktúra és a dekonjunktúra diktálta követelményekkel. S nemcsak a külkereskedő. Az egész népgazdaság is. Favoritok, és ... t , 1 A szaknyelv export-orientációjú ágazatoknak nevezi azokat az iparterületeket, amelyek termelésük jelentős hányadát — legalább negyedét — külföldön értékesítik. Hazánkban ilyen például a vegyipar, amelynek részesedése évről-évre nő az exportban, a műszer,a hiradás- és vákumtechnikai ipar, hogy csak hármat említsünk. Ezek az iparágak döntő szerepet játszanak abban, hogyan alakul az ország külkereskedelmi mérlege, de súlyos hiba lenne — márpedig megtörténik — a többi iparterületet huszadrangúként kezelni. A textil és a ruházati ipar tőkés exportja például döntő mértékben hagyományos, a divathatásokra kevésbé érzékeny tömegárukból álL Minden iparág együttes munkája összegeződik a külkereskedelemben — sűrűn „nem exportáló” iparterület filléres termékeinek hiánya akadályozza „exportáló” iparágak sokmilliós szállításainak időbeni lebonyolítását, — s ezt nagy nyomatékkai szükséges hangsúlyozni. Ha ugyanis egy ország gazdaságában az exportképesség növekedése tar- tartósan elmarad az importszükségletek emelkedésétől, akkor elkerülhetetlen az import korlátozása. (Mivel, mint korábban írtuk, az ország devizaforrása döntő részben a kivitel.) Az import korlátozása viszont lassítja a gazdasági növekedést, a (Taskentí tudósítónktól) Szálemalejkum. Engedjek meg, hogy ezzel a meghitt muzulmán köszöntéssel jelentkezzek először, 6 ezer kilométerről Üzbegisztán fővárosából. Ezt akár magyar telefonon is tehetném, hiszen eppen magyar híradástechnikai kiállítás van Taskent- ben. Mondhatnám nem is olyan nagy ez a világ, — persze á mai technika mellett valóban nem — ugyanis Moszkván át a tényleges repülőút Budapesttől Tas- kentig 10 órát sem tesz ki. Azonban a térképre nézve, mindjárt más valóság tárul elém. Ez Közép-Ázsia, s mikor a kedves olvasó a 7 órai hírek közben elfogyasztja első forró feketéjét, én már a déli teámat iszom valamelyik teaházban törökülésben. Taskent Budapesthez képest 5 órával keletebbre van időzónában mérve, s 8—JO földrajzi szélességi fokkal délebbre is. Ennek és a kontinentális légköri viszonyoknak köszönhető, hogy itt még mindig tart a kánikula. Ám csak a mi műszaki fejlesztést, s ezzel az életszínvonal, valamint az exportképesség javítását. Bűvös kör alakulhat ki, amelynek áttörése csak súlyos erőfeszítések árán lehetséges. Kém „általában“ Ahhoz tehát, hogy a gazdasági növekedés külgazdasági feltételei is meglegyenek, nemhogy tartani, hanem növelni kell a verseny- képességet. Ez pedig több mint nehéz; hiszen napjainkban már ahhoz is egyre gyorsabban kell futnunk, hogy egyhelyben maradhassunk. Az a termék, amely a szocialista országok piacán állja a versenyt, a fejlett tőkés országokban már nem biztos, hogy megfelel a követelményeknek. Sőt, sűrűn országonként mások a versenyképesség feltételei, s éppen ezért nem elég „úgy általában” egyensúlyra törekedni a külkereskedelemben, hanem a különböző elszámolási viszonylatokra tekintettel szükséges cselekedni ezt Szilárd alapokon nyugvó, tehát tartós egyensúly csakis így jöhet létre. Választék — minőség _______ T eendőink sürgősségére az 1971 első félévi külkereskedelmi adatok is nyomatékosan intenek. Az évi népgazdasági terv az exportnál a szocialista országok esetében 11, a tőkés országoknál öt százalékos növekedést írt elő, míg a behozatalnál 10, illetve két százalékos emelkedéssel számolt. Ezzel szemben az év első felében a szocialista országokba irányuló kivitel hét százalékkal emelkedett a nem szocialista országok esetében viszont 12 százalékkal csökkent Ugyanakkor a behozatal a szocialista országokból 29, a nem szocialista országokból 17 százalékkal haladta meg az előző év hasonló időszakáét Az összes forgalom a behozatalban 24, a kivitelben viszont csak egy százalékkal volt nagyobb, mint 1970 első hat hónapjában, s a pénzügyi egyenleg 5,3 milliárd deviza forint passzívumot mutat. (A legfrissebb, július—augusztusi adatok ugyan valamelyes javulást tükröznek, de a javulás mértéke még mindig csekély.) értékrendünk szerint, ugyanis itt a nappali 30—35 C fok csak jó időnek számít, a hőség júliusban tetőzik 40—50 C fokkal. Persze a tel sem kíméletesebb, mert januárban a —20—25 C fok sem ritkaság. Egyébként a meleg jól viselhető, mert a levegő páratartalma rendkívül alacsony. A nagy évi hőösszeg leginkább a gyapotnak kedvez, éppen ezért nevezik Üzbegisztánt a „fe. hér arany” országának. Ez a köztársaság adj a a Szovjetunió gyapottermelésének több mint felét. Egyébként Taskent a Szovjetunió negyedik legnagyobb városa, és minden túlzás nélkül nevezhetjük szovjet Közép-Ázsia művelődési és kulturális centrumának. Itt van az Üzbég Tudományos Akadémia, a köztársaságban 30 egyetem és főiskola, 21 színház, 15 múzeum létezik és egy tucatnyi nyelven naponta 172 újság jelenik meg. Valamint számos rádió és tv sugároz műsort. A legtöbb szovjet közép-ázsiai nemzetközi eseménynek, Rendezvénynek és a legnagyobb A számokból kiolvasható irányzat nem váratlan —azzal a népgazdasági tervezés is számolt —, de nagysága jóval túlnő a kalkulálton. Igaz, a behozatalban 57 százalékkal nőtt a gépek, szállítási eszközök, beruházási javak forgalma — ami a korszerűsítési törekvések egyik igazolója —, s 31 százalékkal a fogyasztási cikkeké, ami a jobb, bővebb választékú ellátás szorgalmazását bizonyítja. A kivitelben ugyanakkor csak a fogyasztási cikkeknél tapasztalható jelentősebb emelkedés — 18 százalék —. s a gépek, szállítási eszközök, beruházási javak exportja csupán két százalékkal haladja még a múlt év hasonló időszakában elért szintet. Szembetűnő, hogy a szocialista országokban — holott ők alkotják a „nagy piacot”, a gépipari kivitel 90 százalékának átvételével — mindössze egy százalékkal több gépet, szállító eszközt, beruházási javat tudtunk exportálni, mint 1970 első félévében. Egyre világosabb: a minőségi, műszaki követelmények mindenütt növekednek, s hogy a választék a kelleténél szegényesebb; nagyjából hasonló gépipari termékeket kínálnak egymásnak a szocialista országok. Egyre világosabb az is, hogy a tőkés export túlságosan konjunktúra-érzékeny — ezért nem lehet az 1969. évi tőkés külkereskedelmi mérleg aktívumát nagy sikerként elkönyvelni, — tehát az egyensúly tartós megteremtésének egyetlen lehetséges módja olyan export-szerkezet kialakítása, amelyben a döntő szerepet a feldolgozó- ipar — főként a gépipar — minden piacon, minden helyzetben egyaránt jól értékesíthető ' termékei játsz- szák. Ennek megteremtése nem néhány hónapra, s nem is egy-két évre szóló munka. Halogatni azonban nem lehet Népgazdasági érdekből, de egyéni érdekből sem. Mert ugyan nem kívánunk terülj, terülj asztalkámat, de miért utasítanánk el a bőségesebbet?! Persze, a sorrendre szigorúan ügyelve. Azaz először keményen dolgozni. s csak utána leülni a bel- és külkereskedelem terítette asztalhoz. S a dolgok e sorrendjén változtatni nem lehet Mészáros Ottó idegenforgalomnak Taskent a székhelye. Ilyen esemény most a magyar „BUDA_ VOX” Híradástechnikai Külkereskedelmi Részvénytársaság kiállítása, amelyen szovjet Közép-Ázsia szakemberei megismerkedhettek a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár, Telefongyár, az ORION Villamossági Vállalat, a Finommechanikai Vállalat és a Budapesti Rádió- technikai Gyár, a Távközlési Kutató Intézet, valamint az Elektronika Ktsz legújabb termékeivel. A kiállítás igazgatója, dr. Ambrus János elmondta, hogy a Taskentben működő Híradástechnikai Főiskola többek között oktatja a magyar híradástechnikai berendezéseket is. Ez a cég szempontjából rendkívül fontos, mivel erről a főiskoláról kerül ki szovjet Közép- Ázsia híradástechnikai szakembereinek zöme. A kiállításon több előadás hangzott el, amit kiváló magyar szakemberek tartottak. Ezek mellett több alkalommal a magyar szakemberek g részvénytársaság vállalatainak Tudományos alapkutatások Kínában Kínai sajtójelentések szerint kínai tudósoknak röntgensugaras diffrakció révén sikerült meghatározniuk a sertés inzulin-kristály szerkezetét 2,5 angströmös bontásban. Egy sor kínai tudományos intézet vett részt a most bejelentett sikert megelőző négyéves kutatómunkában. Az 1967 óta tartó tudományos programba bekapcsolódtak a pekingi egyetem, a hszianghi biokémiai intézet, a számítástechnológiai intézet, a sanghaji szervesvegyészeti intézet, a keletkínai anyagszerkezettani intézet. a pekingi fizikai intézet és a pekingi biofizikai intézet tudományos kutatói. A Kínai Tudományos Akadémia gyűlésén értékelte és hitelesítette az eredményt. A lengyel turisztika A Testnevelési és Turisztikai Bizottság kidolgozta a lengyel turisztika és idegen- forgalom fejlesztési programját. összesen 231 olyan körzetet jelölt ki (az ország egész területének 14 százalékát), amely teljesen vagy részben a turisztika igényeit fogja szolgálni. Ezek a körzetek nyáron összesen ötmillió, télen pedig egymillió turista fogadására készülnek fel. Egy másik, ezzel összefüggő probléma: a természetvédelem és a műemlék- védelem. A fejlesztési program számos olyan körzetet és helységet jelölt meg, amellyel minden lengyel állampolgárnak és külföldi látogatónak meg kell ismerkednie. Elsősorban azokról a városokról van szó, amelyek kiemelkedő szerepet játszottak a lengyel történelemben és a lengyel kultúra fejlődésében: Varsó, Krakkó, Gdansk, Wroclaw, Poznan, Szczecin. Lublin és Torun. Háromszor a Föld körül Dave Bedford angol atléta, a 10 000 és 5000 méteres síkfutás bajnoka havonta átlagosan 1200 kilométert fut edzései során. Bedford makacsul kitart amellett, hogy legjobb formájának eléréséhez még tíz évre van szüksége. Ha továbbra is tartja ezt az iramot, akkor 1980-ra úgy vehetjük, hogy háromszor körülszaladta a Földet. igazgatói többszőr találkoztak a kiállításon a Hiradás- technikai Főiskola tanáraival és szakmai konzultációkat tartottak. A kiállítást megtekintette az üzbég postaügyi miniszteren, szovjet Közép-Ázsia számos vezető szakemberén kívül Üzbegisztán egyik legismertebb személyisége Sari/ Rasidov, aki nemcsak mint párt- és állami vezető, hanem mint regényíró is igen nagy népszerűségnek örvend. Legnagyobb sajnálatomra a kiállítás rövid időn belül bezár. Elköltöznek, felszámolják az utolsó szigetet, ahol magyar barátaim főzt- jét, feketéjét élvezhettem. Ezután úgy érzem, egyszál magam maradok ebben a soknyelvű keleti „Bábel”- ben, ahol oly sok szeretettel és figyelmességgel vesznek körül vendéglátóim, a taskenti mezőgazdasági egyetemen. Róluk a következő jelentkezésemben számolok be, Dr. Borsos János ☆ (Dr. Borsos János karcagi j tudományos kutató, lapunk korábbi tudósítója juttatta el szerkesztőségünkbe ezt az írást.) Megszoktuk már, hogy a Budapesti Művészeti Hetek televíziós rendezvényei, televíziós műsorai színvonalt képviselnek és rangot jelentenek. Egy-egy eredeti bemutató, tévéjáték, vagy tévéfilm mindig művészeti eseménynek, olykor szenzációnak számít. Természetesen jó értelemben. Éppen ezért előzte meg felfokozott várakozás Szabó Magda Da- naida című regényének tévéfilm változatát is. Az 1964-ben megjelent és az írónő művei között is talán az egyik legterjedelmesebb regény televíziós átültetésében aligha az jelentette a legtöbb gondot, hogy miként lehet az epikai részletességgel, a családi kapcsolatok olykor áttekinthetetlennek látszó szövevényes bemutatásával megalkotott társadalomképet, középpontjában Csándy Katalin életútjával, Danaida-sor- sával, mindössze egy óra huszonöt percben úgy ösz- szesűríteni, hogy a kép teljessége ne szenvedjen csorbát. Hogy meggyőző és hiteles képet kapjunk a végtére is szomorú sorsú könyvtárosnő belső drámájának embert és egyéniséget őrlő okairól. Szabó Magda regényében bűvészmutatványnak beillő szerkesztési bravúrral viszi végig olvasóját a már említett, áthatolhatatlannak látszó családi kapcsolatbozótokon. A televíziós film alkotói megtalálták-e azokat a drámai csomópontokat amelyek révén feltárulkozik számunkra és tisztán áll előttünk hogy valójában miért kellett Csándy Katalinnak a meddő iparkodás szomorú jelképévé válnia. A tévéfilm eléggé gazdagon tudja-e motiválni, hogy miként történhetett, illetve történhet, hogy az ifjú könyvtárosnő a világ folyásából csak a változásokat tudja érzékelni, de nem ismeri fel maga körül és szélesebb körben a Fejlődés, az előbbre l£pés útját. Miért marad ki h történelemből, hol követte el azt a drámai vétséget, amelynek következtében a hétköznapok eseményei között nem volt képes észrevenni, vagy már csak későn ismerte fel magát a történelmet Danaosz király lányainak azért kellett bűnhődniük az alvilágban, örökkön-örökké vizet hordva a lyukas hordóba, mindhiába, mert megölték férjüket a nászéjszakán. De miért kellett Csándy Katalin sorsának akként alakulnia, — jelképesen bár — Lehetőség Mi az oka, hogy az egyre több oldalról biztosított lehetőség ellenére sem gyarapszik jelentősen a fizikai dolgozók tehetséges, tovább tanulni szándékozó gyermekeinek száma. Hol kallódnak el a tehetségek? Milyen okok és körülmények játszanak közre, hogy megrekednek félúton. Miért van az, hogy ezen a területen a valóság és a lehetőség még mindig elkerülik egymást. Egy korántsem pedagógiai, sokkal inkább társadalompolitikai töltésű adássorozat keresi ezekre a kérdésekre a választ Regős István szerkesztő-riporter irányításával. Első alkalommal egy fővárosi munkáskerület, Csepel egyik középiskolájába látogattak, ahol egy osztály, egy igen közepes osztály diákjai beszéltek meglepő természetességgel munkájukról és eredménytelenségeikről. A természetesség dicséretükre legyen mondva. Ezekből a talpraesett véleményekből azonban csupán arra következtethettünk, hogy az eredménytelenség egyetlen oka: a diákok lustasága. Mas körülményt ugyanis a riportfilm nem világított meg. Induláskor tehát nem volt szerencsés egy olyan osztály tü- körkéoét adni. ahol például jórendű tanuló is csupán kettő akad. tgy hát mint riportfilm kétségtelenül nem nélkülözött a néző számára I jól eső frissességet és önmamint az egykori férjgyilkos görög Danaidáké. Képletesen szólva miért vált élete „lyukas hordóvá”, amelybe hiába öntötte, hordta szorgalommal mindennapi életének cselekedeteit. Élete csak nem telt meg tartalommal. Kérdések sora, amelyre a vázlatos szerkezetű és a regény világához képest szegényesebb televíziós film csak részben adta meg a választ. A két műfaj közötti terjedelemkülönbség nemcsak „sarkallatos pontjává” vált — dramaturgiai értelemben — a televíziós átdolgozásnak, de egyben sebezhető pontjává is. Ahhoz, hogy jobban át tudjuk élni Csándy Katalin szomorú Danaida-sorsát, többet kellett volna megtudnunk róla, személyes kapcsolatairól éppúgy, mint annak a két évtizednek a társadalmi, történelmi valóságáról, amelyben a történet főszereplője élt. Néhány kivételesen szép Törőcsik pillanat segített azonban, hogy igazán meg'érezhessük e meddő emberi élet mélységes szomorúságát. Törőcsik Mari kivételes képességeinek köszönhető, hogy Csándy Katalin életének tanulságai eljutottak hozzánk — az érzelmek hullámhosszán. Nagyszerűen állította elénk — a vázlatos forgatókönyv ellenére is — a maga világából kitörni nem tudó, jószándékú, áldozatkész csak a környezetében eligazodni akaró, végül önmagára találó Csándy-lány alakját. Rajta kívül Bulla Elma remekül megformált Anyuciját kell említenünk. Tipikus úriasz- szonya, a kényelmes és bájos Reisz Ákosné nagyszerűen megalkotott, sok színnel ábrázolt típus. Simkő Elek Katalin tanárférje már korántsem volt oly annyira helyén, mint az előbb említett figurák. Sinkó László — Elek megformáloja — egyéniségének dinamizmusa, megjelenésének markánssága ellene szólt a megformálandó beteges, gyönge figurának — Elek szerepének, —• akit a bánat, mint a felleg lengte körül. Arról persze nincs sző,' hogy elsősorban gondolati gazdagsága révén, de a megoldás egy-két sikeres részlete alapján is — lések például a zárókép csodálatos kifejező ereje — a Danaida ne tartoznék mégiscsak a televízió nevesebb műsorai közé. Legfeljebb azt sajnálhatjuk, hogy a maga lehetőségéhez mérve maradt el a várható színvonaltól. és valóság gában még érdekes is volt, csupán az alapcélkitűzésként felvetett kérdésre nem adott megfelelő választ Röviden Egy kissé már el is felejtkeztünk a János vitézről. Pedig a margitszigeti kitűnő előadás bizonyítja, hogy a daljáték valóban élvezetes muzsikát és kellemes szórakoztatást nyújt. Ezért járt el helyesen a televízió, hogy a nagysikei'ű szabadtéri előadást szombat este felvételről sugározta. A Kicsoda — Micsoda? ismét változtatott, illetve visszalépett a múltkori változtatásaitól. Mindez csak azt jelzi, hogy a játék házatáján még mindig tart a palotaforradalom. A Kaffka-elbeszélésből készült tévéfilm, amelynek főszereplője egy majom, egyetlen szereplője, s aki ember- réválásának útjáról számol be, a kitűnő színészi játék és a nem különben tökéletes magyar szinkron — Kálmán György — révén rendha- gyóan szép filmélmény volt. Hasonlóan tért el a megszokottól a cseh film, a Tetovált férfi, amely az elidegenítésről és az elidegenedésről szólt groteszk humorral. Jan Moravec abszurd ötletre épült filmje az írö- rendező tehetségét dicséri. Valkó MIMI# (VÉGE) A fehér arany országában
