Szolnok Megyei Néplap, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-12 / 240. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. október 12. Zöld jelzés Brémában A nyugat-németországi Brémában nagy érdeklődés mel­lett tartották meg a tartományi választásokat. Az NSZK — mint a nevéből is kiderül — szövetségi köztársaság, amelyben az egyes tartományok meglehetősen komoly auto­nómiával rendelkeznek. így helyi vezetésük mind közigazga­tási, mind politikai értelemben nagyon lényeges. Ebből eleve az következik, hogy egy olyan fontos helyi választást, mint a brémai, mindenképpen nagy figyelem kísért volna. Még akkor is, ha nem lettek volna alapos kü­lön okok arra, hogy ez a figyelem a szokásosnál messze na­gyobb legyen. De ráadásul voltak ilyen nyomós okok. Miért tarthatott számot ez a tartományi választás ezúttal az átlagot meghaladó és a Német Szövetségi Köztársaság határait is túllépő, egyetemes érdeklődésre? Mindenekelőtt azért, mert napjainkban Nyugat-Német- országban a lokális választásokat is országos érvényű témák és nem helyi szempontok döntik el. Elmúlt az az idő, amikor a választó a két mammutpárt között legfeljebb olyan szem­pontok alapján dönthetett, melyik párt helyi vezetőitől vár többet szűkebb hazája fejlesztésére. Amióta a Brandt— Scheel kabinet irányítja a bonni kormányrudat. minden egyes választás alapvető kérdése: helyesli-e a választó a szociáldemokrata kancellár és a szabad demokrata külügy­miniszter külpolitikáját, ezen belül is elsősórban keleti po­litikáját? Nem túlzás azt állítani, hogy a mai körülmények között Brémában is mindenekelőtt ebben az alapkérdésben nyil­vánítottál». véleményüket a szavazók. Méghozzá rendkívül fontos időpontban: a jobboldali ellenzék Saarbrücken! veze­tőségválasztó kongresszusa után. Ezen a kongresszuson, mint ismeretes, a szélsőségesek ragadták magukhoz a vezetést, azok, akik hivatalosan is legfőbb céljuknak jelentették ki, hogy megakadályozzák, vagy legalábbis a lehető legjobban lassítsák az európai eny­hülést. Rainer Barzel, a CDU—CSU új vezetője maga volt az, aki a brémai választásokat ilyen értelemben erőpróbá­nak nevezte. Ma már szívesen visszaszívná ezt a kijelen­tését, pedig jóslata igaznak bizonyult: Bréma valóban erőpró­ba volt. Csak éppen pontosan az ellenkezője történt annak, amire Barzel számított: a szociáldemokraták nemcsak az azszolut többséget szerezték meg a tartományi parlament­ben, hanem annál is többet. Mindez annyit jelent, hogy — nem utolsósorban a politikai életbe bekapcsolódott új szavazók segítségével — a brémai jelzőlámpa zöldet mutat a kormány keleti politikáját illetően, méghozzá nemcsak he­lyi, hanem országos viszonylatban is. (KS) Abszolút többséget szerzett az Osztrák Szocialista Párt Oltványi Ottó, az MTI tudósítója jelenti: Vasárnap este néhány perccel 21.00 óra előtt Ottó Rösch osztrák belügyminiszter közzétette a parlamenti választások nem végleges összeredményét. Ezek szerint 4 503 177 szavazatot adtak le. Ebből érvényes szavazat 4 453 418. A szavazatok pártonkénti megoszlása a következő: Osztrák Szocialista Párt 2 236 709 50,22 százalék Osztrák Néppárt 1 913 904 42,98 „ Osztrák Szabadság Párt 240 278 5,40 Osztrák Kommunista Párt 60 705 1,36 B „Offenzív Baloldal” elnevezésű csoport 1822 0,04 S A parlamentben három párt szerzett mandátumot, még­pedig az Osztrák Szocialista Párt 93, az Osztrák Néppárt 80 és a szélsőjobboldali Szabadság Párt 10 mandátumot. Az abszolút többség 92 mandátumot jelent Kreiskyék győzelme Fellázadtak az amerikai katonák A dél-vietnami bábrezsim katonai parancsnokságának szóvivője hétfőn reggel kény­telen volt beismerni: a népi felszabadító erők az ame­rikai és a dél-vietnami légi­erőnek a kambodzsai—dél­vietnami határ mindkét ol­dalán végrehajtott szőnyeg­bombázása ellenére újabb tá­madásba lendültek a dél- vietnami Tay Ninh és a kambodzsai Komp Trabek térségben. A hazafiak vasár­nap rakétákkal és aknave­tőkkel támadták az amerikai intervenciósok és dél-vietna­mi zsoldosaik Kambodzsában és Dél-Vietnamban lévő tü­zérségi és gyalogsági állásait. Egyre több jel mutat arra, hogy az amerikai interven­ciós katonák belefásultak az esztelen háborúba és szem­behelyezkednek saját hadve­zetőségük parancsival. A kambodzsai határ mentén lé­vő „Pace” nevű amerikai tü­zérségi támaszpont katonái — mint arról már hírt ad­tunk — szombaton éjszaka fellázadtak és megtagadták a rájuk bízott harci feladat teljesítését. „Megtagadtuk a tisztjeink által adott parancsok végre­hajtását, mert e parancsok törvénytelenek, mert öngyil­kossággal egyértelmű harci feladatokat bíztak ránk” — mondták indoklásul a fellá­zadt katonák egy magneto­fonszalagra, amelyet Richard Boyle, neves amerikai újság­író hozott el magával azzal a céllal, hogy a katonák ké­relmére eljuttassa azt Ed­ward Kennedy szenátornak. A magnószalagra vett drá­mai szövegben a katonák le­szögezték. hogy a kapott pa­rancs „törvénytelen’1 yolt. Külföldi kaleidoszkóp RÖMA Az Olasz Szocialista Párt (PSI) továbbra is a középbal kormánykoalíció tagja kíván maradni a kereszténydemok­ratákkal és a szociáldemok­ratákkal. ugyanakkor haj­landó „új típusú politikai párbeszédet indítani az el­lenzékben lévő baloldali pár­tokkal” — állapítja meg az OSZP Központi Bizottsága ülésének befejeztével közzé­tett dokumentum. A határozatra első ízben adta szavazatát a Riccardo Lombardi-féle szárny, amely eddig „túlzott mérsékletes- séggel” vádolta a jelenlegi pártvezetést. Az ANSA olasz hírügynök­ség a népszavazásról meg­jegyzi: az elmúlt hónapok­ban a különféle olasz politi­kai csoportosulások egyre erőteljesebben hangoztatják, hogy mód nyílik a válási­törvénynek a keresztényde­mokraták által is követelt bizonyos módosítására. HANOI Hétfőn Hanoi-ban és Bemben egyidejűleg közle­ményt adtak ki a VDK és a Svájci Államszövetség dip­lomáciai kapcsolatainak meg­teremtéséről. A közleményből kitűnik: miután a Svájci Államszö­vetség 1971. szeptember 1-én elismerte a Vietnami Demok­ratikus Köztársaságot, a két ország küldöttségei Párizs­ban megbeszéléseket tartot­tak a VDK és Svájc kapcso­latainak normalizálásáról. E megbeszélések eredménye­ként a két kormány elhatá­rozta, hogy nagykövetségi szinten, diplomáciai kapcso­latokat létesít egymással. SAIGON Vasárnap meggyilkolták Nguyen Ngoc Tant, a Da Nangi kormányellenes ha­dirokkantak szövetségének elnökét — közölte hétfőn a saigoni rendőrség. A gyil­kosság kormányellenes és a kormánpárti hadirokkantak összecsapása során történt. Két további személy megse­besült. A Da Í7ang-i kormányelle­nes hadirokkantak jelentős szerepet töltöttek be a dél­vietnami elnökválasztási ko­médiát megelőző tü; tetősek­ben és megmozdulásokban. PÁRIZS A francia főváros metró- hálózatának forgalma telje­sen béna volt hétfőre virra­dóra is. Vasárnap délután a metró-vezetők szakszerveze­tei elutasították az igazgató­ság által egy nappal koráb­ban előterjesztett rendezési javaslatot s emiatt hetedik napjába lépett a metró- sztrájk. PEKING A pekingi kiállítási csar­nokban hétfőn nr.agasrangú kínai vendégek jelenlétében nagyszabású román gépipari kiállítás nyílt. A megnyitón Jaoven-Jüan és Li Tö Seng a KKP Politikai Bizottságá­nak tagjai, valamint Csi Peng-küj, a Politikai Bizott­ság póttagja, a vezérkari fő­nök helyettese voltak je­len. A román kiállítók a csar­nok nagytermében és udva­rán gazdag anyagot: szer­számgépeket, járműveket, kő­olajipari berendezéseket — köztük egy fúrótornyot — mutattak be. Ez az első ro­mán kiállítás Pekingben 1965 óta, s az első nagysza­bású külföldi bemutató a kínai fővárosban a japán „baráti vállalatok” 1968- ban rendezett kiállítása óta. (Bécsi különtudósítás) Vasárnap délután fél ötkor kezdődött az osztrák televí­zió rendkívüli választási műsora és este fél kilenckor — a villámgyors komputer segítségével — már közölte a végeredményt. Bruno Kreisky pártja az osztrák szocialista párt elérte célját: megszerezte az abszolút többséget Vasárnap este ugyanis ez volt a helyzet: a szavazatok 50,22 százalé­kát kapta a szocialista párt s ez 93 mandátumot jelent A néppártra a választópol­gárok 42,98 százaléka szava­zott (80 mandátum), a sza­badság pártra 5,40 százalék (10 mandátum) a két ellen­zéki pártnak tehát összesen 90 mandátuma van, szemben a kormányzó szocialista párt 93 mandátumával. Csakhogy ebből a 93-ból le kell von­ni egyet mert a legnagyobb pártból kerül ki a parlament elnöke, aki nem szavazhat. Marad két mandátumnyi többségük Kreiskyéknek. Az előrejelzések azonban lehet­ségesnek tartják, hogy ha kedden a lakóhelyüktől távol szavazók voksai is ismertek lesznek, újabb eltolódás kö­vetkezhet be, s a szociálde­mokratáknak csak 92 man­dátumuk lesz (ami gyakor­latilag 91-et jelent), a sza­badságpártnak pedig 10 he­lyett 11, ami azt jelenti, hogy a két ellenzéki párt együtt­véve ugyancsak 91 mandá­tummal rendelkeznék. Bruno Kreisky kancellár első „győzelmi” televíziós nyilatkozatában rámutatott, az Osztrák Köztársaság tör­ténetében először fordul elő, hogy egy párt ötven száza­léknál többet kapott. Az eredmény kicsit meg­lepetésszerűen érte Ausztriát. Igaz, a választási kampány első heteiben bizonyosnak lát­szott a szocialista győzelem. Az utolsó két hétben azon­ban fordult a kocka. Állító­lag rossz hatást váltott ki Rudolf Haeuser alkancellár- nak az államosításokat és társadalmasításokat kilátás­ba helyező nyilatkozata, amit aztán Kreisky alig győ- íött helyreigazítani és kima­gyarázni. Egyértelműen nyertese — a kedd délutáni végeredmé­nyig — “ár nincs az osztrák választásoknak, de egyértel­mű vesztese van; a néppárt Kiderült nemcsak tavaly szerzett sebeiket nem tud­ták begyógyítani, de fokozó­dott válságuk, csaknem min­denütt további szavazatokat vesztettek. Taktikájuk eleve is defenzív volt, nem győze­lemről beszéltek, hanem ál­landóan arra célozgattak, hogy hajlandók lennének a szocialistákkal közös nagy­koalíciós kormányban részt- venni. A végén abban bíztak, hogy az osztrák szavazó­polgár hagyományosan híve az egyensúlypolitikának, s ezért nem juttatja majd be Kreiskyéket. Ez a számítá­suk sem vált be. Igaz, dr. Karl Schlei nzer, a néppárt vezetője, vasárnap esti tv- nyilatkozatában kénytelen volt elismerni: nem érték el választási céljaikat, szá­mításaik nem váltak be és tudomásul veszik a válasz­tók véleményét, örvendetes esemény, hogy a kommunis­ta párt — bár a parlament­be nem jutott be — más­fél évtized óta először megállította szavazatveszte- ségi tendenciáját, sőt, sza­vazói számát csaknem 40 százalékkal növelte. A tudósításban szocialis­ta párt helyett többször ír­tuk így: Kreiskyék. S ez nemcsak a fogalmazás tar- kítása miatt történt. A hosz- szú tv-programban több ve­zető politikus és publicista is annak a véleményének adott kifejezést, hogy a párt választási győzelme — Kre­isky személyes győzelme. Fáradhatatlanságát, ügyes politikai és taktikai érzékét dicsérték ezzel. A választási hadjáratban külpolitikai kérdések alig szerepeltek. Mindhárom párt megegyezik abban, hogy az osztrák külpolitika alapja a semlegesség, a jóviszony mind a nyugati, mind a szocialista országokkal, ere­jükhöz képest hozzá kíván járulni Európa és a világ békéjéhez, biztonságához. Bennünket közvetlen szom­szédaikat az osztrák politi­kából tulajdonképpen ez ér­dekel a legjobban. Ez a biztató alapja a Magyar Népköztársaság és az Oszt­rák Köztársaság közötti jó­szomszédi és baráti kap. csőlátóknak, s annak, hogy azok a jövőben is hasonló módon fejlődnek tovább. Barabás Tamás Szádot elnök Moszkvában Bokor Pál, az MTI moszk­vai tudósítója jelenti: Anvar Szadat egyiptomi államfő, az Arab Szocialis­ta Unió elnöke hétfőn ma­gyar idő szerint 14 órakor érkezett meg a szovjet fő­város vnukovói re­pülőterére, az AEROFLOT különgépén. A repülőtéren a magas vendéget Leonyid Brezs- nyev, Alekszej Koszigin, Nyikolaj Podgornij és más szovjet vezetg személyisé­gek üdvözölték. Az egyip­tomi államfő tiszteletére díszszázad sorakozott fel, amelyben ezúttal részt vet­tek mindhárom hadsereg­nem — a szárazföldi erők, a légierők és a haditengeré­szet képviselői. A moszk­vai dolgozók többszáz főnyi csoportja kis arab és szov­jet zászlócskákat lengetve köszöntötték a vendéget. Ott voltak a repülőtéren szinte valamennyi arab ország moszkvai nagykövetei, más országok diplomatái, s a Szovjetunióban tanuló arab diákok, akik az arab—szov­jet barátságot éltető transz­parenseket hozták magukkal. A repülőtérről az egyip­tomi delegáció a szovjet vezető személyiségek kísére­tében a Kremlbe hajtatott. Az egyiptomi államfő megválasztása óta most elő­ször érkezett hivatalos lá­togatásra a szovjet fővá­rosba. Szadat elnök moszkvai tárgyalásait, amelyek a de. legációk összetételéből ítél­ve, politikai, gazdasági és katonai kérdésekre egyaránt kiterjednek majd, Moszkvá­ban azoknak a közös arab— szovjet diplomáciai erőfeszí­téseknek a részeként jellem­zik, amelyek végső célja: kimozdítani a holtpontról a közel-keleti válság rendezé­sének ügyét. Ennek a tár- gyalássoroza’nak a kezdetét jelentették Koszigin szovjet kormányfő algériai és ma­rokkói tárgyalásai, vala­mint azok a megbeszélések is. amelyeket a Jemeni Né­pi Demokratikus Köztársa­ság elnöke folytatott nemré­giben a szovjet vezetőkkel. Az NDK megalakulásának 22. évfordulója alkalmából Karl Marx Stadtban felavat­ták Marx hatalmas méretű szobrát, Lev Kerbel szovjet szobrászművész alkotását. A képen: az avatóünnepség. Középen Erich Honecker, a NjSZEP első titkára. (Telefoto — ZB—MTI—KS) Koszigin hazautazott Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke befejezte há­romnapos hivatalos marok­kói látogatását és vasárnap délután hazautazott Rabat- bóL A miniszterelnököt a ra- bati repülőtéren Szidi Mo­hammed trónörökös, Műiéi Abdullah herceg és Karim Lamrani miniszterelnök bú­csúztatta. Szívélyes búcsút vett a szovjet vendégtől a marokkói főváros lakossága is: a repülőtérhez vezető útvonal mentén ezrek sora­koztak fel. Koszigint elutazása előtt fogadta II. Hasszán király és ebből az alkalomból foly­tatták a pénteken megkez­dett tanácskozásokat. A déli órákban Koszigin díszebédet adott Lamrani miniszterelnök és kormánya tagjainak tiszteletére. A Koszigin vezette szov­jet küldöttség a nap folya­mán két egyezményt írt alá a marokkói féllel, a két or. szág együttműködésének fo­kozásáról és a kölcsönös árucsereforgalom bővítésé­ről. Az egyezmények a többi között lerakják a Szovjet­unió és Marokkó hajózási együttműködésének alapját, és a Szovjetunió kötelezetü- séget vállal bennük arra, hogy Marokkónak segítsé­get nyújt az Ait Adel-i ví­zierőmű felépítéséhez. Koszigin háromnapos ma­rokkói tartózkodása alatt II. Hasszán királlyal, Lamrani miniszterelnökkel és Mulat Abdullah herceggel a két­oldalú kapcsolatok elmélyí­téséről és a nemzetközi élet olyan időszerű kérdéseiről folytatott intenzív megbe­széléseket, mint a Földközi­tengeri térség helyzete és a közel-keleti válság. Mind szovjet mind ma­rokkói részről hangsúlyoz­zák, hogy a látogatás él­érte kitűzött célját. Ismét zavargások BELFAST (MTI) A hét végén folytatódtak a zavargások Észak-íror- szág fővárosában, Belfast­ban. A hírügynökségek va_ sárnapi öt belfasti és lon- donderry-i bombamerénylet­ről számolnak be, amelyek­nek halálos áldozata nem volt, de több ember köny- nyebben megsérült. A rob­banások csakúgy, mint ko­rábban, most is középüle­tekben, üzletekben, éjszakai szórakozóhelyeken történtek — tehát olyan helyeken, ahol mindig több ember tartózkodik. Ismeretlen tettesek — fel­tehetően az IRA tagjai vasárnap Belfast piacterén gépfegyverekből tüzeltek egy szolgálatban levő brit katonai járőrre. Az összetű­zésekben senki sem sebesült meg. Béke-tüntetésre is került sor vasárnap az észak-ír fő­városban. Mintegy 3000 ka­tolikus és protestáns béke. menetben vett részt tiltako­zásul a Szinte polgárháborús jellegű zavargások ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents