Szolnok Megyei Néplap, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-12 / 240. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 1971. október ti. »■■■- ■-"! ' ' Jó úton a tsz-szövetségek Tanácskozás a szövetségek vezetőivel a megyei pártbizottságon Á vezetőkkel folytatott eszmecserék sorában Csáki István, a Szolnok megyei párbizottság első .titkára a termelőszövetkezetek területi szövetségei vezetőivel ta­lálkozott. A szövetségek elnökei, Bódi Imre Állami-díjas és Varjú Sándor, valamint titkárai, Bereczki Lajos és Suba István tájékoztatást adtak a szövetségek munkájá­ról, a termelőszövetkezetek helyzetéről. Négy év után A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek területi szövet­ségei négy évvel ezelőtt ala­kultak, mint képviseleti szer­vek. Munkakezdésük nehéz volt. Űj szervként indultak. Ki kellett alakítaniuk tevé­kenységi körüket, munka­módszerüket. A szövetségek tisztségviselői, apparátusa nagy igyekezettel fogott a munkához. A párt- és álla­mi szervek, továbbá a tag­szövetkezetek segítségével si­került megtalálni helyüket a társadalomban. A tagszövet­kezetek döntő többsége aktí­van részt vesz a szövetség munkájában, azt igényli. Kialakultak a testületi munka formái, módszerei. > Küldöttgyűléseket általában éventg háromszor tartanak. A megbeszélés jónak érté­kelhető. a tanácskozásokra élénk vita a jellemző. E plénumok a szövetkezetek fontos fórumaivá váltak,' ahol az őket érintő legjelen­tősebb kérdéseket tárgyal­ják meg. Esetenként előfor­dult a tényeket nem helye­sen értékelő hozzászólás, de azt a küldöttek ott azonnal helyesbítették, nem azonosul, tak vele. Az elnökségi ülések rend­szeresek, érdemiek. Jól és akti van tevékenykednek a különböző bizottságok. Kö­zülük a nemrég létrejött nő­bizottságok “agy ambícióval kezdték meg a munkát. A testületi munka haté­konyságát rontja, hogy nér feány tsz-ben az elnökség ajánlásait nem terjesztik ve­zetőségi ülés elé. A bizottsá­gok, az apparátus és az el­nökség munkájában részt­vevő szövetkezeti vezetők, A napi munkában jelen­leg fontos helyet kap a ter­melőszövetkezetek országos kongresszusának előkészíté­se. Mindkét elnökség fog­lalkozott előzetesen az eb­ből adódó feladatokkal. A munka megtervezése csak a TOT irányelveinek megjele­nése után lehetséges. Ké­réssel fordultak a szövetségi vezetők Csáki Istvánhoz, mint a párt KB szövetkezet- politikai munkaközösségének tagjához, hogy illetékes he­lyen tegyen lépéseket az Irányelvek mielőbbi megje­lentetése érdekében. A kong­resszus előkészítése nagy munka és helyes lenne mi­előbb megkezdeni. Kérték, hogy a megyei, járási, városi párt- és állami szervek e tevékenységükben adjanak fokozott segítséget. A tanácskozáson nagy he­lyet kapott a gazdasági ér. dekképviselettel kapcsolatos munka Egyik fő feladatuk­nak tartják a szövetségek a A gazdasági érdekképvise­let másik nagy területén az áruforgalomban a kép sok­kal változatosabb, gondok­kal terh eltebb. Az utóbbi években a normálisnak ítélhetőnél jóval több vi­ta, gond van. Néhány je­lentősebbről konkrétan is szó esett A cukorrépa ter-r mesztés fejlesztését nem se­gítette elő, hogy a Szolno­ki Cukorgyár vezetői köte­lez^ ígéretet tettek kamat­mentes hitel biztosítására plusg répaterület vállalása szakemberek egy-egy aján­lásban adott témában a leg­frissebb, a legkorszerűbb in­formációt, tanácsokat tudják adni. A szövetkezetekben ér­demes azokat megvitatni és a vezetőség döntsön elfoga­dásáról, alkalmazásáról. Meg­ítélésünk szerint ez a szövet­kezeti vezetőség, mint kol­lektív vezető testület mun­kájának színvonalát is javí. tana, elősegítené a vezetősé­gi tagok látókörének szé­lesítését is. Mindkét területi szövetség­ben kialakult az alapsza­bályban meghatározott el­veknek megfelelően az ap­parátus. Munkájukat azzal lehet jellemezni, hogy tevé­kenységüket a tagszövetke­zetek elismerik, igénylik. A szövetségek társadalmi jel­legű szervként működnek, munkájukhoz elengedhetet­len a párt-, állami és társa­dalmi szervek segítsége, a más szövetkezeti ágazatok szövetségeivel való együtt­működés. Köszönettel szóltak a szö­vetségi vezetők a párt- és állami szervek segítő, ellen­őrző munkájáról, amelyet tapasztalhattak a megalaku­lás időszakában és a négy év során is. Továbbra is igénylik a megyei szervek segítésén kívül a járási, vá­rosi pártbizottságok, tanácsi hivatalok, illetve tanácsok segítését. Ennek érdekében a szövetségek is igyekeznek többet tenni. Úgy ítélik meg, hogy helyes lesz meg­keresni a megyében működő négy szövetkezeti szövetség szorosabb együttműködésé« nek formáit, módját. termelésfejlesztés segítését. Más szervekkel együtt jer lentős munkát végeztek a korszerű agro- és zootech- nikai eljárások elterjesztésé­ben. a rizs termesztés koor­dinálásában, a középtávú tervkészítés megalapozásá­ban stb. Más területekhez mérten itt kevesebb gonddal találkozunk. Szóvátették a vezetők, hogy nem minden esetben áll rendelkezésre korszerű vetőmag. Zavarok vannak a műtrágya, a nö­vényvédőszer, az alkatrész és az építőanyagellátásban. A termelőszövetkezetek és szö­vetségeik egyaránt ismerik az általános népgazdasági gondokat. Nem is ezt kíván­ják szóvátenni. Hanem azt, hogy egyes esetekben szer­vezési, rendelési vagy más helyi jellegű hiányosságot ne intézzenek el általános hi­vatkozással, esetenként ki­oktatással, hogy azok a nép- gazdasági gondokból ered­nek. eseté«. ígéretüket viszont nem tartották be, hosszú huza-vona után a tavaszra ígért összegeket csak augusz­tusban biztosították. Más termékek mellett a cukorrá, pa-termelés gazdaságosságát is rontja a nagymérvű al- katcészáremelés. Ennek né­hány kirívó példája: a pót­kocsi fékszelep régi ára 860 forint volt. új ára: 4300 fa, rint. Orkán sllókasza régi ára 3200 forint, új ára 5600 forint. A gumiköpeny 800x16-os régi ára 1340 Hot. rint, új ára 3231 forint. Az átlagos áremelkedés 10 szá­zalék körül van. Ismeretes, hogy a takar­mánytápellátásban jelentke­ző zavarok okai sokrétűek. Jelentős benne a tavalyi ku­koricatermés mennyisége és minősége. Mind emellett azonban tény, hogy a szö­vetkezetek a tápért az elő. írt árat fizették, ugyanakkor annak béltartalma gyakran nem felelt meg a szabvány­nak. Végső soron tehát a károsodás a termelő üze­mekben jelentkezett, miután az állatok termelése nem lehet olyan, mint szabvány­szerű béltartalom esetén. Előfordultak olyan esetek is, amikor egyes vállalatok tisz­tességtelen haszonra igye­keztek szert tenni. Eseten­ként tsz-ekben is volt ilyen törekvés, azonban a szö­vetségek ezektől elhatárol­ják magukat. Erről egyező vélemény alakult ki abban, hogy következetesen küzde­ni kell a jogilag biztosított partneri egyenjogúság tény­leges megvalósításáért, a szükséges feltételek megte­remtéséért. Nem kell kenni a kereket Napirendre kerültek a szocialista társadalomtól, a szocialista erkölcstől egészé­ben véve idegen, de még szórványosan előforduló je­lenségek. Néhány termelő­szövetkezetben nem megfe­lelő a belső ellenőrzés, ami esetenként a társadalmi tu­lajdon károsításához vezet. Különböző szervek, szerveze­tek a legkülönfélébb jogcí­meken, vagy anélkül ingye­nes juttatásokat, költségeik­hez való hozzájárulást igé­nyelnek a tsz-ektől, eseten­ként reprezentációs célokra Is. A termelőszövetkezetek jelentős részében elterjedt az a nézet, hogy „kenni kell a kereket” és ez szinte auto­matikussá vált Ez is a kö­zös vagyon károsítását je_ lenti. A megbeszélés részt­vevői egyértelműen elítélik ezeket a jelenségeket és fel­adatuknak tartják ellenük a következetesebb fellépést. Csáki István összefoglaló­jában megállapította, hogy a megbeszélés hasznos volt, el­fogadta a tájékoztatókat. Annak megállapítása mel­lett, hogy az eltelt négy év alatt a szövetségek elfoglal­ták pozíciójukat, hasznos munkát végeztek. Tájékoz­tatta a szövetségek vezetőit a megyei pártbizottság ki­dolgozás alatt lévő 1972. évi terveiről. Kiemelte, hogy 1972-ben a megyei pártve­zetés elemezni akarja a me­zőgazdaság helyzetét. Emun­kéban számít a szövetségek­re is. Megvizsgálja az egyenjogú partneri kapcso­latok kialakítása érdekében, teendő intézkedéseket. Szük­séges kidolgozni egy hosz- szabb távú programot az élelmiszergazdaságban a ter­melési kapcsolatok, a koo­perációk fejlesztése érdeké­ben. Az előrehaladás ebben nem megfelelő. A megyei pártbizottság első titkára biztosította a szövetségek vezetőit, hogy munkájukban a párt to­vábbra is támogatja őket. a szövetségek pedig igényel­jék a párt segítségét. Sári Mihály A Szolnok megyei pártbizottság gazdaságpol *ikai osztályvezetője Kongresszusi készülődés Kirívó áremelkedések Építészetileg csaknem teljesen elkészült a visontai erőmű 5. számú blokkja. Ez az 5- ösnek nevezett 200 megawattos egység elkészültével befejeződik a nagy beruházás (MTI foto — Kunkovács László felv. — KS) Néhány üzem még zümmög Elgyérül az utcákon a ti­ki-taki csattogás: Kisújszál­láson is ez jelzi mostanában legmegbízhatóbban, hogy megöregedett az este. A presszóban telt ház, élénk be­széd a féldecis poharak, co- lásüvegek fölött, az étterem­ben is tágul egynéhány orr­lyuk valami pompás rosté­lyos reményében. De ezek csak magányos szigetei a tár­sas életnek. Már kihalt a vá­ros. Az otthonokban kezde­tét vette a Képernyő imboly­gó fényű uralma. Jobban szeretjük Néhány üzem még züm­mög. A Gyógyászati Segéd­eszközök gyára helyi üzem­egysége bejáratánál nem egé­szen félóra alatt elaltatjuk a a portás és hatalmas fekete kutyája gyanakvását, s már­is a varrodában vagyunk. Csak ez az egy részleg dol­gozik második műszakban is, délután 2-től este 10-ig. Az asszonyok keze alatt ap­rómintás kelmével borított bolyhos takaró. — Főként pelenkázó nad­rágokat készítünk, huszon- ketten összesen 12 ezer da­rabot havonta — mondja Ju­zámak az üzletek. Fáradtan nem nagyon áll kézre a há­zi munka. Mindjárt este van, nem tudunk mit kezde­ni az időnkkel. — Legalább két kilométer a munkahelyük a központtól. Van buszjárat hazafelé? — Sajnos nincs. Biciklika- ravánban vonulunk el 10 után. Jó így, amíg le nem esik a hó. Márpedig leesik előbb- utóbb... A zsaluzóban Fűrészgép harsog, egyen­gető kattog, gyalu sikolt. Nem halljuk egymás szavát és egyben nem is. .látunk a könnyektől. Ez itt a Faipari Vállalat zsaluzórészlege. Ti­zenkilencen verik föl a csön­det, mindannyian nő kivéve Máté Lajos csoportvezetőt. — Egy nyugatnémet építő­ipari cég megrendelésére gyártjuk a zsalukat — ma­gyarázza teli torokból. — — Nem régen kezdtük el és teljes igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy minél jobban sikerüljön. Ha tetszik a mun­kánk, jól jövedelmező és hosszú időre szól megbízást szerezhetünk a vállalatnak. Sajnos egy igen fontos gé­készlet egy lányszalagból hász Antalné brigádvezető. A bolyhos anyagból kocsitaka­ró lesz Moszkvicsokba és Zsigulikba. — Többségükben család­anyák. Nem kellemetlen, hogy esti műszakban is kell dolgozniuk? — Érdekes, de jobban szeretjük általában ezt a műszakot, mint amikor reg­gel 6-ra járunk. Így az ott­honé az egész reggel, dél­előtt. Van idő piacra, boltba szaladni, ebédet főzni még a gyerek is otthon ér ben­nünket iskolából jövet. Ha délután lépünk le, mindjárt pünk lerobbant, hetekbe te­lik, amíg megjavítják. Ret­tenetesen vigyáznunk kell, igen nagy pontosságot igény­lő munka. Valóban az. A fenyődesz­kákat több fázisban méretre vágják, egyengetik, összera­gasztják (a ragasztó ammó- niákos párolgása csípi any- nyira a szemet), a két végén fémpáníall látják el, és úgy­nevezett szuálló anyaggal sárgára festik. Egy hajszál­nyi rés a ragasztott lapok kö­zött már elég ahhoz, hogy visszadobják az. árut. A kombinált marógépnél szomorú arcú fiatalasszony Szőcs Gáspárné. — Nekem nem jó ez a műszakbeosztás — panaszol­ja. — Elvált asszony vagyok, Szőcs Gáspárné a kombinált marógépnél egyedül nevelem a gyereke- Ket. Ha mindig délelőtt dol­goznék, beadhatnám óvodába. Így a szüleimnél van, amíg dolgozom, csak alva látom ha hazamegyek. — Hogy tudta megszokni ezt a zajt? — Nem értem mit. kérdez. Lánysza tagok Százötvenen hajolnak a berregő elektromos varrógé­pek fölé metszőén tiszta ne­onfényben. Kockás flanellin- geken és szovjet exporira ké­szülő fehéringeken dolgoz­nak szalagban. Egy szalag­ban harmincán vannak, eny- nyi mozzanatra bomlik le egy ing elkészítése. A szom­szédos teremben negyvenen gomblvukazzáK, vasalják a kész ingeket. Vibrál a jó­kedv. Fiatalok, főként lá­nyok. 20 év az átlagos élet­kor. Mit számít az. nv'lyen műszakba osztják be őket? Van munkaalkalom, ez a lé­nyeg. — Tanulóüzem a mienk — magyarázza DeáK Im>-éné műszakvezető. — Alig múlt egy éves a Férfi Fehérnemű­gyár kisújszállási részlege. A termelési adatinknál többet mond egyelőre, hogy ezt a sok lányt, akinek nagyobb része nem dolgozott ezelőtt, lassanként hozzászoktatjuk a közösen végzett munkához, az üzemi fegyelemhez. Sz. J. — N. Zs.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents