Szolnok Megyei Néplap, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-10 / 239. szám

Precizitás Halló, éjfélkor kérek ébresztést! Esküvő után | — Áruld el nekem, hogy , is történt, hogy mégis meg- ! nősültél? — Ennek az a magyaráza­ta, hogy azelőtt otthon és házon kívül egyformán po­csékul éreztem magam. Most viszont legalább házon kívül jól érzem magam... A kérdés A profeszor így szól a di­ákokhoz: — Ez volt az utolsó elő­adás vizsga előtt. Kérem, hogy a hátralévő időt szen­teljék a tanulásra. Idő nem sok van mivel a vizsgalapok és kérdések már a nyomdá­ban vannak. Van valakinek kérdése? Egy hallgató: — Igeit. Melyik nyomdá­ban? A labda kerek... Sporttudósítás (A fiúk a rejtekhelyen) A fiúk a rejtekhelyre vo­nultak. A rejtekhely nagyon jó rejtekhely, mert árnya­sak a fák, tiszta a levegő és a fiúkat itt alaposan meg lehet mozgatni. A kiadós reggeli után ki­adós edzés következett: él­vezet volt nézni, ahogy Csohonya II-ről, a CSTK üdvöskéjéről vastag sugár­ban ömlik az izzadság. Ez szép, ez jó, csak így to­vább fiúk... Megkérdeztük Puczuráfc főedzőt, a szurkolók nép­szerű Pucu bácsiját, mit vár a mérkőzéstől: — A labda kerek — nyi­latkozta diplomatikusan. — De ha történetesen hatszög­letű, akkor sincs baj, mert a jobbtól kikapni nem szé­gyen, csak kellemetlen... Nagyon eredeti, amit Cso­honya II. mond: — Mindent el fogunk kö­vetni. .. A fiúk roppant elszánt hangulatban vannak. ízelítőt akarnak adni a korszerű labdarúgásból... (A fiúk a mérkőzésen) I A csapat kifutott, a labda elindult 90 perces útjára. Most kellene hajtani, mert egy gól alaposan megnyug­tatná a fiúkat. Csohonya II. alaposan mellé durrantott. Mindegy, fő, hogy a fiúk betartották a taktikai utasí­tásokat: tökéletesen betartot­tak az ellenfélnek. Sajnos, a játék gólra megy. A fiúk most mégis bizo­nyítanak: megumtatják, mi­lyen az igazi, technikás ma­gyar labdarúgás. Huszáros rohamokat vezetnek. Fel­húzták a góllövő Cipőjüket. De a jó helyzetnél nincs jobb... És a jó helyzet itt, ezúttal, kevés. A szünetben a főedző ala­posan megmossa a fiúk fe­jét. A fiúk alaposan meg­mossák a lábukat. Most kel­lene biztatás a fiúknak. Csohonya II. labdájának szeme van. Különösen a szabadrúgásának. Mintha zsinóron húznák, — mellé. De nem baj, győzzön a jobb. Legjobb védekezés a támadás. A fontos. hogy hátukra vegyék a pályát. Ne feledjék, hogy a mérkőzés 90 percig tart. Nem feledték. Sajnos a bíró hosszabbított és a 91. percben gólt kaptak a fiúk. A hagyományos magyar hal­szerencse ! A fiúk mindenesetre esuJ romvizesek. £s ez is nagyon fontos. (A fiúk a mérkőzés után) A fiúk a nagy mérkőzés Után gőzfürdőbe mentek. A fiúk a gőzfürdőben leve-J tették a cipőjüket, majd a ruhájukat. Ezután bementek a gőzbe és nagyokat szu­szogtak. Látszik, hogy jó erőben vannak, bár a mér­kőzés sokat kivett belőlük. Puczurák főedző, a szur­kolók népszerű Pucu bácsi­ja eközben figyelte a fiúkat. Árgus szemekkel. — Sajnos Liechtenstein- szky Pimpi rúgást kapott a bal vádlijára. Csak a tüzetes orvosi vizsgálat... Pihennie kell... Güzü III-nák kiújult a régi mandulaszemölcse. Gondjaink vannak... En­nek ellenére bízom abban; hogy teljesértékű harcosok. Csohonya Il-t sikerült szó­ra bírnunk. Éppen a gyúró- pádon feküdt Pokróczy gyú­ró markai között. Megint nagyon eredetien nyilatko­zott: — Mindent elkövettünk.. Mindent elkövettünk... Min­dent el fogunk követni... Kinyomja a vakbelem, mes­ter! — jajdult fel és tért ölelő rúgással úgy eltalálta Pokróczy gyúrót, hogy az kénytelen volt meghajolni a nagyobb tudás előtt, — pe­dig egyáltalán nem játszott alárendelt szerepet, nem tisztelte nagynevű ellenfelét és azt vallotta, hogy veszteni lehet, de szív nélkül játszani nem, nincs helye a kisasz- szonyfutbaünak... Ezután a fiúk együttma- radtak, és könnyű ebédet fo­gyasztottak. Tejfölös bable­ves, kolbásszal, hagymás rostélyos, füstölt csülök, tú­rós csusza, torta. — Evés közben jön meg az étvágy — nyilatkozott Cso­honya H. két csülök között — Nem szabad lebecsülni az ellenfelet ezért jövő vasár­nap megint nem ismerünk elveszett labdát.. Novobáczky Sándor Ki a gyilkos ? — Képzeld, ennek a könyv­nek az íróját tegnap meg­gyilkolták. — És már megtalálták azt az olvasót? Nyál volt ' Tudom én, hogy ezzel nem mondtam újat, s hogy fi hűvösödő őszből látva a hűvös nyár is melengetőén nyárias. Ez a történet vi­szont, akár ilyen, akár olyan volt a nyár, forró egy ki­csit. Történt, hogy a nagyon fiatal, de már nem újházas asszonyka szakszervezeti be­utalót kapott a Balaton mellé. A férj-uram sajna nem kapott, bár illetékes körökben tudni vélik, hogy annyira nem is igyekezett. És elutazott egymagában az asszony. Az állomáson volt puszi és pá, volt feles­leges izgalom egy otthonha­gyott kiskosztüm miatt, már ment a vonat, s akkor elhangzott még néhány asz- szonyl utasítás a virágok öntözéséről, ahogyan az len­ni szokott. A fülkében, aho­vá az asszonyka ült, még irigykedett is egy öregecske néni, hogy így megsiratja ez a szép asszony a férjét. gint kopogtak. Jött 8 táví-J rat Az is csak egy szói „ Téged”. És attól a naptól kezdve tizenegy tízkor kap­tam egy egyszavas távira­tot A harmadik naptól már szerelmes voltam. Lassan mondat lett a táviratból! Én Téged nagyon, nagyon imádlak. És ha egyszer együtt lehetünk., 3 — Izgi! — Képzelheted. A (drága Gézuka minden reggel fél hétkor feladta a táviratot Ráadásul a férjem nem írt — És Gézuka? Aztán, ké­sőbb? = Gézuka? Nem lett az ügyből semmi. Tudod, olyan aranyos gyerek volt a pos­tás, aki naponta hozta a táviratot. Még most is sze­relmes vagyok..; r- A postásba? — Hogy képzeled! Tudod fi napszemüvegessel volt randevúm Pesten.,; — A szemüvegesbe? — Nem. Vele csak eltöl- töttem egy napot, és aztán nagyon rossz lelkiismerettel mentem haza. Én Gézába, a férjembe vagyok szerelmes. Szegényke, én két hétig rossz kutya voltam, ő meg, a drága csak várt rám, és a kis buta agyonöntözte a vi­rágaimat ... Bartha Gábor Hég ilyet... Mi történt később? Azt részben kitaláltam, részben két barátnő suttogásából értettem meg. A suttogást idézem majd, a többit csak írom. ' A férj nyilván hazament. Körülnézett a lakásban és nem találta a helyét. Meg­ette, a jégszekrénybe zárt maradék ételt és amíg meg­ette eszébe jutott egy régi barátnője, felhívta, termé­szetesen minden mellékgon­dolat nélkül. De mert a ba­rátnő ráért, találkoztak a sarki presszóban és ott el­panaszolta, hogy nem ért a virágokhoz. — Mert Géza nem mehe­tett? — Nem. Én Gézuka miatt sírtam. Megígérte hogy ki­jön az állomásra, de nem jött eL Pedig ott kellett vol­na állnia a hátsó kocsi sar­kánál ... — Ki az a Gézuka? CUKRÁSZDA ~1 Gézuka? Hát Gézuka, ö! Érted? — ö? Meséld gyorsan! — Szóval sírtam, de Ceg­lédnél elkezdett nézni egy najpszemüveges, elkísért a Déli pályaudvarig. Tizen­egykor érkeztem» az üdülőbe. Tizenegy tízkor kopogtak az ajtómon. Képzeld! Gézuka táviratozott. — Mit? ■ — Egyetlen szót. Azt, hagy „Én”. Nem értettem, de másnap tizenegy tízkor me­Megható leleményesség Ezzel a férj dolgát el Is intéztük. Csak kitaláltam, de biztosan így lehetett, mert így illik a barátnők suttogásához. —• Tudod, Ceglédig sír­tam ... — Mibe halt meg szegény? — Bánatában, a 'főorvos nem fogadta el tőle a hono­ráriumot... 1 Nem azért a 70 fillérért, de... Kedvenc csemegém egyike a gesztenyepüre. örültem, hogy ismét itt a szezonja, s fogyaszthatom e drága jó édességet. Az idei első vá­sárlásomkor szomorúan ta-; pasztaltam, hogy drágább lett. No nem sokkal, csak 70 fillérrel. Kicsit méltat­lankodtam emiatt n szolnoki közkedvelt cukrászdában, ahol aztán megnyugtattak, hogy mindenütt ennyi. Aznap este a tv-ben hal­lottam, majd az újságban ol­vastam a pacsai gesztenye­üzem vezetőinek „receptjét”: Két éven át összekeverték a kukacos gesztenyeport a frissel és árusították. A minap arról értesültem az újságból, kedvezett az időjárás az idei gesztenye­termésnek. Mondtam is ma­gamban: éppen ideje, leg­alább az idén nem lesz prob­léma a pürével. Ezek után nem tudom mi­re vélni a dolgot. Két évig károsítottak bennünket, fo­gyasztókat. Több mint 700 ezer forintot fizettünk rá azért, mert kukacos geszte­nyepürét kaptunk. Vajon most nincs a püré- ben kukac?! De 70 fillérrel drágább lett! Nem azért a 70 fillérért, de kukac nélkül már nem lehet kihozni a tavalyi ár­ból? — csani — Félreértés Egy iskolába új igazgatót neveznek ki. Első munka­napján a folyosón sétál és felbőszíti az egyik osztály­ból kiszűrődő zaj. Belép a a tanterembe és meglát egy nyurga fickót, aki a többiek­nél jóval hangosabb. Ener­gikusan karonragadja. kivi szí a folyosóra és a sarokba állítja. Nehány pare múlva az Igazgatói szobában megjele­nik néhány diák: — Hazamehetünk? — Miért? —a Az órát már biztosan nem tartják meg, ha a tanár úr ott áll a sarokban. —. Mindenütt megtörténhet Egy idős szakállas férfi felszáll az autóbuszra és egy kedvezményes jegyet mutat fel a kalauznak: — Kérem, nincs joga ilyen jeggyel utazni — mondja a kalauz. — Ügy látom, ön már túl van az iskoláskoron! — Ez egyszerűen csak azí bizonyítja, barátom, hogy nagyon-nagyon régóta vág­tam a buszra! módszer — régi bosszúság ellen (A Paris Match-ból)

Next

/
Thumbnails
Contents