Szolnok Megyei Néplap, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-05 / 234. szám
1971. október 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s A beruházási tevékenység hatékonyságának növeléséért Sok jel arra figyelmeztet az utóbbi időben, hogy Szolnok megyében is feszültségek keletkeztek a beruházások megvalósítása során. Olyan helyzet alakult ki, amely arra késztette a megyei pártbizottságot, hogy soronkívüli ülésen elemezze a beruházási politika érvényesítésének megyei tapasztalatait és állásfoglalásával* intézkedéseivel a jelenleginél hatékonyabb beruházási tevékenység feltételeit segítse megteremteni. A párt felső szervéi és a kormány a nemzetgazdaság egyik legfontosabb területének minősítették a beruházási szférát. A X. kongresz- szuson jóváhagyott gazdasági feladatok megoldását, a szocializmus teljes felépítéséhez szorosan kapcsolódó társadalmi, politikai céljaink élérést döntően befolyásolják, sikerül-e a beruházási politika alapkövetelményei szerint fenntartani a beruházási egyensúlyt, megszüntetni az ellentmondásokat és a valóságtól nem elszakadó beruházási tevékenységet folytatni. Fordulatra van szükség, állapította meg a megyei pártbizottság, mert az idei év nyolc hónapjának tapasztalatai és a vállalatok, gyárak, szövetkezetek középtávú tervei, a várható igények eltérnek a negyedik ©téves terv időszakára érvényes országos beruházási politika alapelemeitől. , Az alapelvek a következők: A pénzforrások és a kivitelezési kapacitás közötti feszültség csökkentése és a beruházási egyensúly megteremtése. (A tervidőszakban döntően az építőipar és az építőanyagipar fejlesztése révén.) Meg kell akadályozni egy olyan helyzet kialakulását, mely túlzott beruházásokkal megterhelné a népgazdaságot. A beruházási célokra fordított eszközök volumene középtávon mintegy 30 százalékkal, azaz a nemzeti jövedelem tervezett ütemével azonosan növekedhet. Ez felel meg ugyanis a kiegyensúSzolnok megyében az országosnál nagyobb mértékű a feszültség a beruházási célok, pénzügyi eszközök és az azok elérését, illetve fel- használását biztosító kivitelezői-, szerelői kapacitás között. így a helyi, területi tervekben szereplő beruházási feladatok mintegy 25—30 százalékára hiányzik jelenleg az építő- szerelő kapacitás, s ez a becslések szerint nagyobb mértékű az országosnál A másik körülmény: a megyében nagyrészt vállalati, szövetkezeti és tanácsi döntéseken alapulnak a beruházási célkitűzések és ezért a feszültségek, problémák kiinduló pontja a helyi tervekben intézkedésekben keresendő. A beruházási tevékenység társadalmi és politikai összefüggéseit is tisztán kell látni a gazdasági következmények mellett és itt sincs minden rendben. Sokan nem értik vagy nem gondolják végig milyen veszélyeket rejt magában a beruházási politika alapkövetelményeinek megsértése. A beruházási politikát illetően hiányzik az egységes szemlélet és ennek kialakítását több felszólaló is hangsúlyozta a vitában. A tervszerűtlenség, a felhalmozási források és pénzeszközök erőszakolt, a tervezettnél a lehetőségeknél gyorsabb mértékű növekedése nem folyhat sokáig súlyos következmények nélkül. Veszélyezteti életszínvonalpolitikánkat, ha önkényesen megváltoztatják a nemzeti jövedelem elosztásának tervezett arányait A népgazdasági beruházások növekedését évi átlagban 7—8 százalékban írja elő a terv, a tervezett növekedés ezzel szemben 20 százalékos és már jl970-ben is magasabb volta jtervezettnél Szolnok megyé- jbea még ennél is nagyobb lenne. = 60 százalvozott arányos gazdasági fejlődés követelményeinek, a fogyasztás és felhalmozás kipróbált, a harmadik ötéves terv időszakában is bevált arányainak. Az a cél, hogy főleg az intenzív fejlesztést szolgálják a beruházások, a pénzeszközök nagy részét a meglévő, már termelő állóalapok korszerűsítésére, munkaerő megtakarításra, műszaki fejlesztésre kell fordítani. A népgazdaság beruházási tartalékai nem engedik meg a középtávú terv előirányzatainak, költségeinek túllépését; újabb nagyobb központi beruházási eszközök igénylésére nincs lehetőség. Ezért szükséges, hogy elsősorban a saját erőforrásaikra tervezzenek a gazdasági egységek a műszaki-technikai fejlesztést szolgáló beruházások elhatározásakor. A jelenlegi állapot vizsgálata Szolnok megyében azt mutatja, hogy a beruházási kiadások a tervezettnél lényegesen gyorsabban emelkednek, a megkezdett beruházások viszont továbbra is lassú ütemben valósulnak meg. Ezek következtében a beruházási feszültség nem csökken. Hosszú a kivitelezési idő, túlzottan magas a befejezetlen beruházások állománya. A gondok, a fogyatékosságok általában azonosak a népgazdaság egészében fellelhetőkkel. Két vonatkozásban említésre méltó a különbség s mindkettő előnytelen a megyére. lékos — ha a beruházások ilyen nagymérvű, a tervtől ennyire eltérő növekedésének megálljt nem parancsolnánk. Már pedig azt kell tenni a fogyasztási alap, az életszínvonalpolitika érdekében is. Ugyanakkor a megvalósuló beruházások hatékonyságát javítani kell. A produktív termelési célú beruházásokkal szemben a közgazdasági elvárások a következők: eredményezzék a teljes termék és a tiszta termék növekedését, még pedig oly módon, hogy a teljes termelésnek és a tiszta terméknek (nemzeti jövedelem) nagyobb mértékben kell növekednie, mint ahogy az előállításra fordított alapvető anyagi eszközök, a termelő alapok a beruházás útján növekednek. Az is követelmény, hogy az új termelő alapok nagyobb nemzeti jövedelem növekményt hozzanak mint a régiek. S ez a gazdasági növekedés, a nemzeti jövedelem növekményének dinamikájában a termelékenység emelkedésében, a termék előállítását közvetlenül befolyásoló technikai-műszaki színvonal korszerűsödésében realizálódjon. A beruházások fogyatékosságai nemcsak az építőiparban dolgozók körében rontják a légkört, hanem a közvéleményre is idegesítőleg hatnak. Az építőipari árak emelkedése, a hosszú ideig tartó építkezések, a közérdekű létesítmények építésének elmaradása — óvodák, napközik, üzletházak, stb. —- rossz hangulatot keltenek. A közélet morális állapotát is zavarják a beruházási feszültségek és ellentmondások. Mérhetetlenül veszélyes és káros az a magatartás, amely a beruházásokhoz szükséges pénz megtermelése helyett a pénz. a hitel megszerzésének taktikáját tartja fontosnak és célravezetőnek. A valóságos költségek alá tervezik a beruházásokat „majd lesz valahogy” mondják, — hogy a kivitelezést megrendelhessék, azután központi szerveknél kilincselnek támogatásért a saját forrás kiegészítése végett. A költségek alakulása sem érdekli az ilyen A megyei pártbizottság a jelenlegi helyzet értékelésekor a harmadik ötéves terv beruházásainak végrehajtását is elemezte. Megállapította, hogy az elmúlt öt évben megélénkült, volumenében a számítottnál nagyobb mértékben növekedett a beruházási teljesítmény. A megye viszonylag gyors gazdasági növekedését mintegy 11 milliárd forint értékű beruházás alapozta meg. Ezt kiegészíti az a 2 milliárd forint, melyet a lakosság főleg lakásépítési célokra költött. A beruházások növekedésének dinamikáját jól érzékelteti, hogy a második ötéves terv időszakához képest 55 százalékkal, 4 milliárd forinttal nőtt a fejlesztésre fordított összeg. Valamennyi ágazatban ez volt tapasztalható. Az ipar fejlesztésére 74 százalékkal, az építőiparban 25 százalékkal, a mezőgazdaságban 21 százalékkal nagyobb összeg került felhasználásra, mint az előző tervidőszakban. Elkészült a megyében 14 239 lakás. Az ipari termelő kapacitás jelentős bővülését mintegy 18 000 új ipari munkahely tanúsítja. Az infrastrukturális létesítmény ek építésében is előre léptünk, megépült 63 iskolai tanterem, elkészült 23 km közút, 160 km vízvezetékhálózat, 34 km szennyvízcsatorna és még számos olyan létesítmény, amely a lakosság életkörülményeit nagyban javítja. Ezeken a beruházásokon az építők, kivitelezők dere- kas munkát végeztek és a - vitában felszólalók többen méltatták is érdemeiket, kiemelve azt, hogy az építők sok gonddal küzdenek, ám a sok új lakóépület, üzemcsarnok. középület Szolnok város és az egész megye képét formálja, az ő kezükÁz igények és a A megyei pártbizottság a harmadik ötéves terv időszakában is több esetben foglalkozott a beruházási helyzetet súlyosbító problémákkal. A programokban megjelölt határidőket a kivitelezők nem tudták betartani; például a lakóépületek hosszadalmasan és gyors ütemben növekvő költséggel épültek. A beruházási eszközök árszínvonala a számítottnál gyorsabban nőtt, s ez csak hatványozta a gondokat. Az igényeket az építő szervezetek nem tudták kielégíteni, az utóbbi években már átlagosan, 200—250 millió forintot tett ki a hiányzó kivitelezői kapacitás. — bár az építőipari kapacitás évi átlagban 8—9 százalékkal, az ötéves terv szintjén 55 százalékkal emelkedett. A kielégítetlen beruházási igények feszültségeket szültek, melyek jelenleg is tartanA vállalatok, intézmények, szervek tervezésében, beruházási tevékenységében kifogásolható, hogy saját forrásaikat. pénzügvi lehetőségeiket meghaladó beruházási célok elérésére törekszenek, beruházókat. Elítélendő és megengedhetetlen, hogy a kivitelezésben, szerelésben el nem végzett munkákat és szolgáltatásokat számláznak, munka nélkül szerzett jövedelmeket legalizálnak. Erkölcsileg káros az is, rontja a terv és pénzügyi fegyelmet, hogy szerződés és pénz nélkül kezdenek el beruházásokat, s folytatnak több építkezést a kivitelező vállalatok. A tervek és a lehetőségek közötti ellentmondások még sok más egészségtelen, káros jelenséget szülnek. Ilyeneket mint az elvtelen jutalmazás, a lepénzelés, a munkaerő- csábítás, protekcionizmus, törvénytelen másodállások, és mellékfoglalkozások. A beruházások területén lévő visszásságok elleni fellépést úgy is kell tekinteni, mint a szocialista erkölcsért folyó harcot. , J munkáját, tehetségüket dicséri. Nem kell tehát fukarkodni a dicsérettel sem. Az elmúlt tervidőszakban kedvezőtlennek ítélhető meg az egyes ágazatok részesedése a beruházásokból. Szembetűnően alacsony az építőiparban a termelőkapacitások pótlására, bővítésére befektetett pénzösszeg, mindössze 140 millió forint, a megyében megvalósult összes beruházásnak csak 1 százaléka. Megyénk mezőgazdaságában a beruházási volumen növekedése elmaradt más ágazatoké mögött, de nem egyenlő az országos fejlődés mértékével sem. Nem sikerült felszámolni a kereskedelmi, a kommunális beruházások révén a megye egyes területei között meglévő nagy ellátottsági különbségeket sem. Az infrastrukturális ellátottságunk színvonala megyénk gazdaságának fejlettségénél alacsonyabb. Különösen így van ez Szolnok városban; a rohamosan fejlődő megyeszékhelyen nem sikerült előrelépni a szükségletnek, a számítottnak megfelelően. Szolnok beruházási helyzetéről a vitában többen beszéltek. Támogatták azt az álláspontot, hogy a megyeszékhely tervezett fejlesztése, beruházásai feltétlenül valósuljanak meg. Szolnok városa felsőfokú központ rangjára fog emelkedni és ennek a feltételeit meg kell teremteni. Szolnok nemcsak a szolnokiaké, hangzott el, mert közintézményei, középiskolái, egészségügyi létesítményei a megye egész lakosságát szolgálják. Közvetlen vonzáskörzete is igen nagy és ezért nem öncélúak azok a beruházási tervek, amelyek a város dinamikusabb fejlődését biztosítják. kapacitás ezáltal eltúlzott, a lehetőségeket meghaladó építési igényt támasztanak. Nem megfelelő az elhatározott beruházások gazdasági, műszaki előkészítésének színvonala, a megkezdett építkezéseknél megsértik a terv- és pénzügyi fegyelmet. Megtörténik, hogy egy-egy gazdasági egység nem képes finanszírozni a saját beruházását. A gondokat még tetőzi, hogy számos beruházás érvényes kivitelezői szerződés nélkül elkezdődik. Nem rögzítik a kölcsönös kötelezettségeket és így a felelősségvállalás is hiányos. Nir.'j kivitelezői szerződés például a tiszafüredi Hajó- és Darugyár építésére, a szolnoki 42 lakásos KISZ lakóépületekre, a szolnoki Dohányfermentáló üzem bővítésére. Ez a tűrhetetlen állapot arra utal, hogy a vállalatok közötti gazdasági, termelési kaocsolatok normális rendjét, szabályait gátlástalanul rúgják fel a beruházók és a kivitelező szervezetek is. A megyében folyó beruházások műszaki tervezésének feladatait nagyobbrészt nem A feszültségekről, az ellentmondásokról Á harmadik ötéves terv és a beruházások megyei székhelyű vállalatok, szervezetek látják el. Több jelenség arra mutat, hogy romlott a tervszolgáltatás és ez alól a megyében működő tervező szervek sem kivételek. Baj van a tervezői józansággal is, szárnyal a fantázia, nem veszik figyelembe a rendelkezésre álló pénzösszegeket, a kivitelezési lehetőségeket és a felkészültséget sem. Rontja a kivitelező vállalatok teljesítményét. hogy erőik szétforgácsolódtak. Az állami építőipari vállalatnak 1968-ban 155, 1971 közepén 291 kivitelezés alatt álló létesítménye voll optimális erőt ennyi munkahelyre természetesen nem tud koncentrálni A további feladatok A pártbizottság a beruházási gondok részletes feltárása és sokoldalú megvilágítása után megszabta a felelős beosztást viselő kommunisták és a pártszervezetek ga>- daságellenőrző és segítő munkájának a helyzethez igazodó feladatait. Kommunista aktívák lesznek a gazdasági egységekben és más szervezetekben a beruházásokkal kapcsolatos tennivalók kimunkálására. Rövid időn belül áttekintik és felülvizsgálják mindenütt a beruházási politikát, s ez remélhetőleg segít az egységes szemlélet és cselekvés kialakításában, abban, hogy egyetlen olyan döntés sem születik, amellyel megbontják a negyedik ötéves terv időszakára meghatározott beruházási arányokat. Bizonyos esetekben nemet kell mondani olyan beruházásokra, melyeknek saját pénzügyi fedezete, anyagi tartalékai nincsenek és nem számolnak a tervezői, kivitelezői kapacitásokkal. Megálljt kell parancsolni minden olyan törekvésnek, amely egyes létesítmények kezdési idejét a tervtől eltérően előbbre szeretné hozni. A pártbizottság határozata semmiben sem korlátozza az új gazdasági irányítási rendszerben ma már kialakult vállalati önállóságot, de arra ösztönöz, hogy a gazdasági egységek teljesítsék a párthatározatokban előírt feladatokat. Éppen ezért koordinálni kell az 1971—75, években megvalósítandó beruházásokat a következő elvek figyelembe vételével: a beruházási tevékenység szolgálja a megye terület- fejlesztési tervében megszabott célokat. Valósuljanak meg , a produktív termelés fejlesztését célzó, tervekben szereplő beruházások, mind az iparban, mind az élelmiszergazdaságban ; érdemben a vállalatszervezés kérdéseivel a feladatok nagyságának megfelelő műszaki személyi állomány kialakításával. Sokat kell tenni a vezetésben dolgozók körében is az erkölcsi szemlélet változásáért, mert sok a kifogásolható jelenség, ezek közül elsősorban a jogtalan számlázások, a burkolt árdrágítások említendők. Ami pedig a beruházókai a vállalatoknál, a szövetkezetekben működő pártszerveket illeti: a beruházási politika elveinek érvényesítéséért a beruházások pártellenőrzésével a gazdasági vezetők beszámoltatásával tegyenek meg mindent Különösen az állami terv- és a munkafegyelem kérdéseire, az egységes felfogás kialakítására, a beruházásokkal foglalkozók, a kivitelezésben dolgozók támogatásának megnyerésére, őszinte és nyílt tájékoztatására, de főleg a gazdasági, műszaki vezetés állapotára, a kádermunkára összpontosítsanak a pártszervezetek. Szolnok megyében az országosnál nehezebb feltételek melleti a beruházási egyensúly ellentmondásainak kiéleződött körülményei között kell most a beruházási munkát a központi akaratnak megfelelő irányba befolyásolni. Ha a negatív jelenségek és gondok vannak is túlsúlyban, akadnak azért követésre ajánlható jó példák is, bár a gyengeségek jellemzőek és szembetűnőbbek. Eredményes a beruházói tevékenység, a kivitelezői, szerelői munká Is az Országos Papíripari Vállalat szolnoki gyáregységében; a szolnoki bútorgyár rekonstrukciója is jó tapasztalatokkal szolgál ugyanígy az Alföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat Délalföld térségében megvalósuló bea lakásépítkezések, függetlenül a lakásépítés formájától a forrásoktól a területi telepítéstől. ruházásai is. A szolnoki vasútállomás rekonstrukciójának első üteme — a rendezőpályaudvar megépítése — Készüljenek el a tervezett gyermekintézmények (óvodák, napközi otthonok), az iskolai oktatási hálózat bővítését szolgáló létesítmények; a kereskedelmi hálózat és kimagaslóan jól szervezett munkával, a tervezettnél alacsonyabb költséggel és határidő előtt valósult meg. Ennek és más jó példáknak nagyobb nyilvánosságot kell biztosítani raktárkapacitás; az úthálózat és közmű fejlesztését célzó beruházások. Legyen kapacitás a művelődési létesítményekre és a szolnoki városközpont rekonstrukciójára. A kivitelező szervezetek vezetése és működése igazodjon a magasabb követelményekhez. Foglalkozzanak A pártbizottság helyzet- elemzése és a beruházási tevékenység megjavítására hozott határozata arra enged következtetni, hogy jelentős lépést sikerül tenni a hatékonyabb gazdálkodás felé és már az 1972. év tervezése során remélhetőleg jelentkezni fognak az általános javulás jelei, eredményei. Aratják a maglucernát A jászdózsai Tarnamentl Tsz földjén készült a kép. Kő- czián István kombájnos szerint nz idén jó közepes termést ad a maglucerna