Szolnok Megyei Néplap, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-05 / 234. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. október 5. A. A napfényes Koreában Az új operaház — a régi és a modern építészeti elemek szép együttese. Hí Tizenegyezer kilométeres repülő út után pillantották meg először — a Magyar Népköztársaság elnöke a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba szállító — IL —18-as külön gép utasai a jellegzetes koreai tájat: a végtelen aranysárga rizstáb­lákat. A szeptember végi rizsaratástól még két hét vár lasztott eL Szibériában hidegre számí­tottunk, kellemes őszi időjá­rás fogadott mindenütt. Phenjanban 24—26 fokos meleg, ragyogó napsütés várt, de a levegő páratartal­ma 75 százalékos volt Itt szükség volt a tavaszi öltö­nyökre, a fehér ingekre és sokszor a kedvesen felaján­lott legyezőkre is. Barátok koxött Történelme során a koreai nép egyaránt megismerte el­nyomóit, ellenségeit és baé rátáit Az első elnyomók ä mon= goi kánok voltak, őket a mandzsu dinasztia követte; majd a múlt században a franciák és az amerikaiak kíséreltek meg betörni a koreai félszigetre. Ezt követ­ték a japán támadások; amelynek a vége 1910-ben a japán annektálás lett 1945 augusztusában a Szovjet Hadsereg szabadította fel Koreát a japán gyarmati iga alól, de szeptemberben az amerikai csapatok megszáll­ták Dél-Koreát Ez végül is ..az ország megosztásához ve­hetett 1950-ben megkezdő-; idött a KNDK ellen a dél- koreaiakkal szövetkező ame­rikai imperialisták fegyver rés intervenciója, amely há­roméves háborúba sodorta az országot és csak 1953-ban; fegyverszünettel ért véget A hadműveleteket beszün-j tették, de a békét minded^ dig nem teremtették meg, rendszeresek a KNDK elleni amerikai és dél-koreai pro-> vokációk, változatlan az or­szág kettéosztottsága. A koreai népben mélyed fel a japán elnyomók és az amerikai intervenciós csa­patok kegyetlenségeinek em­léke. Bármerre is jártunk; mindenütt ezt tapasztaltuk. Megtekintettük Phenjanban a „Honvédő háború és a győ- zelem” nevet viselő múzeu­mot, ahol megörökítették á koreai nép küzdelmét el­lenségei ellen. Termeiben őr­zik azon hősök képeit, fel-1 szerelési tárgyait, akik éle­tüket áldozták, különleges hősiességet tanúsítottak eb­ben a harcban. De láttuk itt napjaink dokumentumait is, lelőtt amerikai repülőgépek, elsüllyesztett hadihajók ké­peit, maradványait. Amikor a magyar vendé­gek Kim ír Szen-nel, a Ko­reai Munkapárt Központi Bi­zottsága főtitkárával, a KNDK Minisztertanácsa el­nökével találkoztak, ő is megemlékezett arról az ön­zetlen segítségről, amelyet a ínagyar nép nyújtott a há­ború után romokban heverő országnak, köszönetét mon­dott a támogatásért, amely segítette a további fejlődést. Az előbb említett múzeum­ban is őrzik, a többi között, annak a támogatásnak az emlékeit, amelyet népünk, kormányunk az 1950—53-as háború idején nyújtott. Lát­tuk a magyarországi szolida­ritási tüntetéseket megörö­kítő fényképeket, á magyar kórház néhány felszerelési tárgyát, egy-egy adományo­zott ruhát, takarót — em­lékként. A találkozások során i koreai vezetők hangsúlyoz­ták a két nép közötti barát­ság további erősítésének, az egymás jobb megismerésének fontosságát Megállapították, hogy Elnöki Tanácsunk el­nökének látogatása során a két nép még közelebb került egymáshoz. A látogatás idején írták alá a gazdasági és mű­szaki-tudományos kormány­közi konzultációs bizottság létrehozásáról szóló egyez­ményt is. E bizottság fel­adata lesz felkutatni, melyek azok a tennivalók, amelyek­re az együttműködés során kölcsönösen szükség lesz; mely területeken lehet a két ország közötti együttműkö­dést tovább szélesíteni. Ba­rátságunkat tovább erősíti, hogy a látogatás során a magyar vendégek hangsú­lyozták; a Magyar Népköz- társaság minden fórumon őszintén, következetesen és határozottan támogatja to­vábbra is a koreai nép jogos követeléseit, beleértve a két országrész békés (egyesíté­sét is.' Csodálatra méltó eredmények Koreában járva lehetősé­günk nyílt megismerkedni a nép életével. Elsősorban az építés nagyszerű üteme, az ipar és a mezőgazdaság je­lentős fejlődése, a porig le­rombolt ország teljes újjá­építése keltett csodálatot bennünk; Láttunk képeket az 1953-as Phenjanról, amikor minden romokban hevert. Koromtól megfeketedettt tűzfalak; a házak helyén puszta föld, az utak helyén árkok és bom­batölcsérek — ez maradt a háború után. Az akkor négy- százezer lakosú fővárosra négyszázhúszezer bomba hul­lott. Korea falvait és városa­it lerombolták, a hidakat fel­robbantották, a víztárolókat tönkretették, a gyárakat és bányákat elpusztították. Most egészen más kép fo­gadott benünket. Üj házak, gyárak, tiszta és derűs ut­cák, modem üzemek, az aranyló napsugárban beérő rizstáblák. Háromszor is re­pültünk az ország felett, a gépről letekintve szabályo­zott folyók, duzzadó víztáro­lók csillogtak a hegyekben, a rizsföldek között. Emberkéz alkotta szépség a hatalmas, zöldnövényzetben gazdag he­gyek, a homokos tengerpart, a tengerből a partok mentén meredeken kiemelkedő, kúp­alakú kicsinyke szigetek eg­zotikus látványa közepette. " Az ország őrzi régi építé­szeti emlékeit, az utak men­tén a falvak házait még sárkánytetővel építik, még állnak mindenütt a sárkány­tetős pihenők. A fővárosban a Moranbon Színház és az új Nagyszínház is ebben a hagyományos stílusban épült, restaurálták az ősi motívu­mokkal ékes egykori város­kaput, a Tedong-kaput, a Moranbon hegy gyönyörű ki­látóit A fővárosban és az általunk meglátogatott Ham- hung városban már az épít­kezések többségére a modora irányzat jellemző. Ilyen Phenjanban a hetvenezres stadion, az új tv-torony, a Phenjang Szálló, a mand- szundei kongresszusi palota, a legtöbb állami intézmény székháza, a Kim ír Szén egyetem, á csodálatos úttö­rő palota, az új cirkusz épü­lete. Modernek a Phenjan két részét elválasztó Tedong folyót átívelő hidak is. És modernek az új lakóházak. A legszebb talán a Csollima sugárút, ahol fél év alatt egy modern, új lakótelepet épí­tettek. Mindezek a létesít­mények a koreai nép szor­galmát, csodálatra méltó munkáját tükrözik. (Folytatjuk.) MITZKI ERVIN f Különjárat óvodásoknak A z óvodahiány már-már örökzöld probléma és úgy látszik, Szolnokon egye­lőre az is marad. Alig pár hete annak, hogy a társa­dalmi bizottság elbírálta az óvodai felvételi kérelmeket Sajnos, az igényeket még megközelítőleg sem tudták kielégíteni: négyszázhetven- két kérelmet utasítottak eL Magától értetődő, hogy sok 6zülőt érzékenyen érintett és nem nyugodott bele a dön­tésbe. Az elutasított kérel­meknek azonban mindössze 10 százalékát orvosolhatták, .de még ez sem volt egysze­rű. A belvárosi óvodák zsú­foltak, így főleg a külterü­letiek még betöltetlen he­lyeire számíthattak. A kisgyepi Vércse üti óvodában több mint harminc gyereket vehettek fel pótló­lag. Ezidáig rendben is len­ne, de hogyan jutnak majd el a város központjában la­kók a peremkerületre? — töprengtek az illetékesek. A városi tanács kezdeményezé­sére hamarosan megszüle­tett — és rövid egy hét ta­pasztalata után, kijelenthet­jük, hogy be is vált — a megoldás. A vidéki városok közül elsőnek Szolnokon kü­lönjáratot indítottak. A busz ablakában fehér tábla, rajta nagy piros betűk jelzik a jármű szokatlan rendelteté­sét: „Óvodás járat”, amin harmincöt kisgyerek utazhat reggel az oviba, este pedig haza. Szeptember 27-én, hétfőn tette meg első útját a járct — akkor még csak négy gye­rekkel — a 4-es busz útvo­nalán. Azóta egy hét telt el és tegnap már a Vosztok úttól a végállomásig min­den megállóban ott toporog­tak az anyukák, apukák ke­zét szorongatva a csöppsé­gek. Két óvónő felügyelete alatt utaztak a kisgyerekek busszal az oviba. Abba az óvodába, ahová először félt­ve küldték a szülők cseme­téiket. Gyorsan híre ment, hogy az első „vállalkozók” kellemesen csalódtak az alig egy éve átadott intézmény­ben. Igaz, hogy a környezete még elhanyagolt, nincs vi­rágos udvara, homokozója, hintája. — Az utazás kényelmes és praktikus megoldás — mon­dogatták a szülők megköny- nyebbülve. A gyerekek élve­zik az utazást és az sem utolsó szempont, hogy az nem jelent többletkiadást a családoknak. A buszköltsé­get ugyani« a városi tanács fedezi. K. K. ' — _| , , [| —- - - -­S zennyeződés fenyegeti élelmiszert az Egyesült Államokban Jó kis muri A népszerű zeneszerzőnél, Fényes Szabolcsnál vendé­geskedett vasárnap este a Magyar Rádió mikrofonja, — az „Ablak” műsorsorozat keretében. A házigazda néhány ba­rátja, pályatársa is szót ka­pott a műsorban. Egy önmagát Chopin-játé- kosnak nevező zongoramű­vész is „sztorizgatott”. Megtudtuk azt is, hogy vi­dám kis társaság élt ám va­lamikor Pesten. (Hej, azok a régi szép idők!) Történt, hogy egy ilyen vidám kis társaság egy haj­nalban „feltévedt” egy le­génylakásra. Hűvös volt, fáz­tak, mire a társaság egyik tagja remek tűzrevalót ta­lált: a könyvtárpolcon lévő piros, szépkötésű Shakespeare „összest”. Szétszaggatták a halhatat­lan angolt, dobálták a kály­hába. Kellemes meleg lett, re­mekül éreztük magunkat, mondta a „sztorizó”. E sorok írója meg éppen- hogy nagyon kellemetlenül érezte magát, amikor mind­ezt végig kellett hallgatnia, i Ez akkortájt történt, ami­kor egy jó évig kellett a réz kétfilléreseket az agyag­malacba dobálnom, hogy megtudjam venni az Egri csillagokat. Ez nekem tehát nem egy jó sztori! Gondolom, nem én egyedül idegenkedem e hon­ban az ilyesfajta „mulatsá­goktól”. Más kérdés, hogy milyen képet ad önmagáról az a vi­dám kis társaság, aki haj­nali kedvében Shakespeare összes műveinek lángja mel­lett érzi jól magát? j- fi » MICRONICA ’72 Hétfőn délelőtt Kiss Ernő 1 kohó- és gépipari miniszter- helyettes megnyitotta a „Micronica 71” című nemzett közi elektronikai alkatrész, kiállítást a BNV 30-as és 35- ös pavilonjában. A résztvevő 22 magyar vállalaton kívül 16 ország 65 cége mutatja be termékeit. Ez az első olyan kiállítás, ahol szocialista és tőkés országok vállalatai fel­vonultatják legkorszerűbb alkatrészeiket. A rendező — a KGM Műszaki Tudományos Tájékoztató Intézete — rend. szeressé akarja tenni az ilyen bemutatókat, hogy a magyar elektronikai alkat­rész-gyártás folyamatosad felhasználhassa a kiállítások tapasztalatait Macska­import * Ä mezőgazdaság több fon- , tos területe, sőt számos ál­lampolgár élete veszélyben forog Kolumbiában a —■ macskahiány miatt. A hely­zet olyan súlyos, hogy a kormány külföldről szándé­kozik nagyobb mennyiségű macskát importálni Mint a kolumbiai egész­ségügyi minisztérium kép. viselője elmondotta, macs­kák hiányában az ország­ban katasztrofális mérete­ket öltött a patkányok, ege­rek és más rágcsálók elsza­porodása: támadásaiknak sok áldozata van az embe­rek között is, különösen a trópusi éghajlatú vidékeken. Még Bogotában, az ország fővárosában is, ahol viszony­lag hűvös éghajlat uralko­dik. ritkaságszámba mennek a macskák. Egy macska ára egy építőipari munkás egy­heti bérével is egyenlő. A levegő, valamint a fo­lyók és tavak szennyeződése miatt aggodalmaskodó észak­amerikaiakat most az a ve­szély fenyegeti, hogy élelmi­szereik is szennyeződnek. Két egymást követő hír ér­kezett arról hogy a tyúkok és más szárnyasok húsában mérgező hatású vegyianya­got találtak. A földművelésügyi minisz­térium szóvivői közzétettek egy nyilatkozatot, amelyben leszögezték, hogy az ország­ban fogyasztásra kerülő csir­kehús kísérleti elemzése so­rán bebizonyosodott; a hús­ban található vegyi anya­gok mérgező hatása igen ki­csi. Ugyanezek a források azonban elismerik azt is, hogy feltehetőleg millió számra öltek le és adtak el olyan szárnyasokat, amelye­ket Észak-Karolina állam­yeszélyes körzeteit Amerikai tudósok — Win­kelstein és M. Gray profesz- szorok (Berkeley egyetem) — megállapították, hogy a halálos szívinfarktusok szá­ma rohamosan növekedik s —100 000 ember kerülte el 3 biztos halált. Az NSZK ren­delkezik jelenleg Európa legjobban kiépített irányító­palánk hálózatával, összesen 5 000 kilométer hosszúságban óvják ezek az acélból ké­szült szegélymarkirozók az autóvezetők testi épségét és életét. Különösen hatásosnak bizonyultak az új vezérpa- lánkok (a felvétel bal olda­Két-három hétig eltart sí tartályhajók útja a Közép- Kelet térségéből Japánig. A japán vállalkozóknak nem tetszik, hogy ilyen huzamos ideig befagynak a nyers­olaj beszerzésére fordított nagy összegek. Jelenleg egy 200 ezer tonna teherbírású tartályhajó tervét tanulmá­nyozzák, amely alkalmas lesz arra, hogy a huzamos utak idején részlegesen feldolgoz­za a kőolajat. A nagy lengyel csillagász, Kopernikus születésének 500. évfordulóján Olstynban fel­állítják Lengyelország első űrrepülő planetáriumát. A kupola átmérője 15 méter, a nézőtér 300 személyes. Az automata berendezések se­gítségével a nézők megte­Az Intorgmas—71 kiállítá­son különös figyelmet kel­tett a szovjet gyártmányú rtthnnktárczó é= szállító be­rendezés. A raktárban sínek­re akasztva függenek a ru­ban a közismert ;,DDT”-hez hasonló összetételű tápszer­rel etettek. Szakemberek véleménye szerint ez a fertőződés első­sorban annak a hallisztből készült tápszernek tulajdo­nítható amelyet főként Dél- Karolina állam legnagyobb tyúkfarmjain alkalmaztak. A földművelésügyi minisz­térium egyészségügyi szerve­inek több mint ezer tonnát sikerült lefoglalniuk ebből a hallisztből és megvan a re­mény arra, hogy a közeli napokban újabb ezer tonna kerül a hatóságok kezébe. A különböző államokban (Ala­bama, Missouri, Mississippi stb.) szigorú vizsgálatot foly­tatnak annak érdekében, hogy a csirkék és egyéb em­beri fogyasztásra tenyésztett szárnyasok ételébe ne keve­redjék mérgező hatású anyag. szennyezett levegőjű körze-J tekben. Ezeken a vidékeken 80 százalékkal több a hala-; los szívinfarktusok száma; mint a „tiszta” yidékeken, j következtében rugalmasabb bak maradnak. Ezáltal jó-; formán alig lehet ezeket át-; törni. — Érdekes hidat épít-; tettek fel nemrégiben a hannoveri autópálya felett a gyalogosok részére (jobb ol­dali kép). Kigyóalakban sze­li át a forgalmas útvonalat, hogy a keskeny építménynek kellő állóképességet nyújt­son. Előzetes adatok szerint a szállítóhajó és a gyár e szin­tézise 111 millió dollárba ke­rül, ami 80 millió dollárral több egy ugyanolyan teher­bírású, de gyári felszerelés nélküli tankhajó költségénéL Hogy ez az egyedülálló terv gazdaságilag kifizetődőnek bizonyul-e — ezt még korai megítélni, annyi azonban elő­re is leszögezhető, hogy az óceán vizeit óriási adag kő­olaj-melléktermék fenyeget ti. hinthetik az általuk kivá­lasztott, programot, amelyet egy perforált szalag táplál be az automatagépekbe. Automata szinkron-berende­zés biztosítja a hang és a kép együttfutását. A plane­tárium lencserendszereit az NDK-ban vásárolták. hák egymás mellett, mint á szekrényben. Gombnyomásra a ruhák átvándorolnak a raktár másik felébe. A szál­lítóberendezés több szinten elhelyezhető. Űrrepülő planetárium Automatizált ruharaktár Életmentő vezérpalánEoE Amióta az NSZK autópá­lyáin és közlekedési főútvo­nalain felállították a vezér- palánkokat, a szakértők becs­lése szerint körülbelül 80 00Q Ián), melyeket Stuttgart térij ségében állítottak feL Szíj vósabbak az eddigieknél és nem erősítik fel őket köz-; yetlenül a póznákra, aminek TartályKajó gyári felszereléssé!

Next

/
Thumbnails
Contents