Szolnok Megyei Néplap, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-31 / 257. szám
8 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. október 31. A szibcr'ai olajország megszületése 22 év - 21 szavazás KÜLPOLITIKA Uj útvonal —- üvegládában A lengyel főváros egyik legnagyobb útépítési beruházása a jelenlegi ötéves tervben lazienkowszki útvonal. A varsóiakat rendkívüli módon érdekli az útvonal építkezése és ezért a városi tanács kezdeményezésére a városközpont legnagyobb terén, ahol az új útvonal is áthalad majd, óriási üvegládát, üvegpavilont építettek, amelyben a látogatók megtekinthetik a lazienkowszki sugárút makettjét, számos kiegészítő rajzot és grafikont. Az üvegládában postaládát helyeztek el, amelybe minden látogató levelezőlapot dobhat be, közölve a készülő létesítménnyel kapcsolatos észrevételeit, ötleteit, javaslatait. Az üvegládában levő útvonal makettje naponta bővül, mert mindig kiegészítik az új, elkészült útszakasz makett-részletével. Táblák tájékoztatják a látogatókat a munka előrehaladásáról az építkezés különböző szakaszain. A szocialista országokban hatalmas összegeket fordítanak kutatási célokra. A Szovjetunióban a tudományos fejlesztésre fordított 1950. évi összes nemzeti jövedelem 1,4 százalékával szemben 1968-ban ez az arány 3,8 százalékra növekedett. A nemzeti jövedelemből a kutatásfejlesztésre fordított hányad tekintetében a Szovjetunió 1,5—2-szeresen meghaladta az európai kapitalista ipari államokat. A többi szocialista ország is nagyobb arányban költ nemzeti jövedelméből kutatás-fejlesztésére: Magyarország 1960: 1 százalék, 1968: 2.4 százalék, Bulgária ugyanezen időszakokban: 0,5 százalék és 1,5 százalék, Lengyelországban: 1960: 1 százalék, 1970: 1,6 százalék (terv). A jelenlegi körülmények között igen eredményesek a kutatásfejlesztési ráfordítások. A különböző országokban végzett gazdaságossági számítások bebizonvftották, hogy az ilven jellegű kiadások kedvezően befolvásoliák a nemzeti iö/edelem aln1"’- lását. A szocialista országokban arra törekednek, hogy olyan technikai megoldásokat dolgozzanak ki. Az osztyák—vogul nemzetiségi terület talán egyik legcsendesebb vidéke a szibériai Szurgut és környéke volt. Az egyetlen, néhány halászhajóval rendelkező halfeldolgozó üzem képviselte az ipart. A fenyveserdőkkel. ingovánnyal és mocsárral körülvett települések álmosan hallgatták az Ob hullámainak csobogását. Ezt a csendet törték meg a geológus kutató expedíciók terepjárói. A motorok dü- böigése megváltoztatta a város és az egész vidék életritmusát. A fém tört, mint az üveg A pionírok útját szinte leküzdhetetlen akadályok nehezítették. Más országrészekkel a rendszeres kapcsolatot csak rádión tarthatták fenn; a szállítási útvonalak az év legnagyobb részében járhatatlanak voltak. A néhány hónapig tartó nyári időszakban az Ob folyón érkeztek hajók, de a fontos és gyors szállításokat csak költséges légi úton lehetett lebonyolítani. A nagyobb gépi berendezéseket a járhatatlan tajgán és mocsarakon át sokszor több száz kilométer hosszú „úttalan úton”, majdnem lebírhatatlan nehézségek közepette vitték a helyszínre. Az 50 °C-os fagyokban a fémek úgy törtek, mint az üveg. Nyáron a szúnyogok és a mérges rovarok inváziója ellen kellett felvenni a harcot Láncreakció Az olajkutatók azonban íegyűrték a nehézségeket Felfedezték a lelőhelyek egész láncolatát; megindították egy új Olajország felépítését. Szurgutot városi rangra emelték. A felfedezett olaj kitermelése érdekében egész sor problémát kellett megoldaniok. Mindenekelőtt szakképzett munkaerőre volt szükség. Azerbajdzsán, Bas- kiria, Tatárföld, a kujbisevi amelyek a munkatermelékenység növekedése mellett a gyártmányok, önköltségét is csökkentik. A népgazdaság fejlesztése szempontjából a szocialista országokban a jelenlegi szakaszbein a legfontosabb Jeladatok: új, nagy termelékenységű gépek és berendezések beállítása, a gyártási folyamatok mechanizálása és automatizálása, új anyagok, hatékony ‘echnológiák bevezetése, a nyersanyagok komDlex kihasználása és a munka- és anyagráfordítások csökkentése. Ezen célok megvalósítása érdekében különös figyelmet fordítanak a tervezési és vezetési módszerek tökéletesítésére, az információfeldolgozásra, valamint a technológiai folyamatok vezérlésének automatizálására. Különösen fontos a KGST- országokban azoknak az iparágaknak, ill. gyártmányoknak a fejlesztése, amelyekben a szocialista nemzetközi specializáció szempontiából egyik vagy másik országban tudománvcs-tec’ - nikai bázist éoítenek ki, szakemberkénzési. ill. termelési szempontból felfutás előtt állnak. Az 1966—70-es időszakban terület brigádokat küldött; a munkások családostól érkeztek. Azonnal felmerült a lakáskérdés. Lakóházakat kell építeni, de miből? Az építőanyagot is szállítani kell, de hol vannak az utak? Építeni kell utakat is. És az energia? Távvezetéket kell kiépíteni TyumenytőL A láncreakcióhoz hasonlóan egyik probléma szülte a másikat. A nyugati sajtó úgy vélte, hogy a felfedezett szibériai olajtenger még sokáig érintetlen marad. A nyugati szakértők felmérték a lehetőségeket, a rendelkezésre álló anyagi-műszaki bázist és eszerint állapították meg az optimális határidőket. Egyetlen tényezőt azonban nem vtttek figyelembe: a szocialista állam mozgósító erejét, a dolgozók lelkesedését A tajgán át méterről méterre haladva épültek az első betonutak. Minden egyes betonlapot több ezer kilométeres távolságból hoztak ide. A geológusok hamarosan he- lvi építőipari nyersanyagot találtak; megkezdődött a tégla- és cementgyár építése. Az „égi forgalom” Szurgutban nagy kapacitású építőanyagipari komplexum épült. Tyumenyből ma már távvezetéken érkezik az energia. Elhatározták azt is, hogy az új Olajország fővárosában erőművet építenek. amely hasznosítja az olajfinomítás gázos mellék- termékeit. Az erőmű első egysége 1972-ben kezdi meg a termelést, összkapacitása eléri a 2 400 000 kilowattot. A szibériai olaj kitermelésében az egész Szovjetunió részt vesz. Egymás után érkeznek óriási repülőgépeken a hatalmas berendezések. Az „égi forgalom” óriásivá növekedett; szüntelenül feltűnnek a felhők alatt az MI—6 nehéz-helikopterek; Mindez együttvéve sem oldja meg azonban a szállítás kérdését. Az Olajország polgárai reménykedve tekintenek a Tyumeny—Tobolsk— a KGST keretei között mintegy 150 fontos problémát és több mint 500 témát koordináltak. Az új ötéves tervidőszakban a KGST-orszá- gok tudományos-műszaki együttműködése, azok formáinak és módszereinek kidolgozása, összhangban a szocialista integráció programjával, minőségileg új szakaszába lép. Különös súlyt kap os energiaga ? dúl- kodat, a i egy ipar és a gépipar fejlesztése, mivel ezen iparágak fejlődése, a villamosítás, az automatizálás, a mechanizálás befolyásolják a népgazdaság többi ágának technikai fejlődését is. Az összes iparág fejlődését jelentős mértékben befolyásolja a gépipar és a fémfeldolgozó ipar technikai színvonala. A gépipar fejlődése minden országban jelentős szerepet játszik az egész népgazdaság strukturális változásának elősegítésében. Minden szocialista országban növekszik a gépipar aránya az összipari termelésben, ami az ipari struktúra javulását mutatja és a technikai fejlődés egyik jelentős tényezője. A KGST-országok gépipara az utóbbi években jelentős strukturális változásokon ment át. Növekedett a nagyobb munkaieénvessé- get követelő termékek — így az elektrotechnikai, elektronikai és automatikai berendezések, szerszámgépek s7ám^tásta^v»r!kai ké- sz'"'av«>k — aránya. öss7escZ7ZV>on a gépipar termelése fedezi a legtöbb gép és berendezés vonatkozásában a KGST-országok Szurgut vasútvonal építésére. A 700 kilométeres szárnyvonal gyors ütemben épül. Tyumeny és Tobolsk között már járnak a személyvonatok, amelyek az ötéves terv végére Szurgutba is befutnak. A geológusok nyomában Nagyarányú építkezések mindenfele... A befejezés időpontját alig lehet megvárni, hiszen az országnak égető szüksége van az értékes nyersanyagra. Az olajbányászok nem is vártak, szorosan nyomon követték a geológusokat. Kezdetben tartálykocsikon. később a Saim —Tyumeny vezetéken szállították az olajat. Hamarosan kiépült Omszkig az ezer kilométeres vezeték. 1970- ben már 30 millió tonna olajat szállítottak az országnak a szibériai olajbányák. A fejlődés mozzanatai Az előző ötéves terv időszakában maga az Ob parti város, Szurgut is hatalmas fejlődése!, ment keresztül. — Nem könnyű mindazt felsorolni, ami nálunk ebben az időszakban történi; — mondja Mihail Konyev, a városi pártbizottság első titkára. — Kiemelkedő az építőanyagipari kombinát. A Leningrádi Tudományos futató Intézetnek, valamint a Kísérleti Tervező Intézetnek kihelyezett osztálya működik Szurgutban. Az előző tervidőszakban 613 millió rubel értékű beruházást fejeztünk be, ez az összeg jelentékenyen nagyobb lesz az előttünk álló tervidőszakban. Megkezdtük a helyi szakemberek kiképzését. A tyunie- nyi Műszaki Egyetem szur- guti részlege a jövő évben fiatal szakembereket bocsát szárnyra. ^ Saját nevelésű olaj-, építő- és közlekedési szakemberekkel rendelkezünk majd. szükségleteit. Néhány alága- zatot azonban még nem fejlesztettek ki megfelelően. A viszonylag kis belföldi piac a KGST-országoknál (a Szovjetuniót kivéve) hátrányos a nagyszériájú gyártás optimális kihasználásához. Ezért a gépipar optimális fejlődése szempontjából a legfontosabb előfeltétel a szoe absta integráció, a szocialista nemzetközi specializáció és kooperáció kiépítése és elmélyítése. Ez annál is fontosabb, mert a gépek és berendezések cseréje a KGST-országok ösz- szes külkereskedelmi forgalmának 50 százalékát teszi ki. Különösen nagy szerepet játszik a gépek és berendezések forgalmazásában a Szovjetunió. A Szovjetunió gépimportjának közel háromnegyed részét a szocialista országokkal bonyolítja le. Ez az import nagymértékben befolyásolja a többi KGST-ország gépiparának fejlesztési irányvonalait. ' Különösen nagy mértékben fejlődött a szocialista nemzetközi specializáció a komplex gyártóberendezéseknél. 1969-ig 2300 gépipari ajánlást fogadtak el a KGST-országok a gyártás specializációja és kooperációja figyelembevételével. Ugyanakkor csak lassan növekedett bizcnvoc termékeknél a gvártás specializációja ami a termékek kölcsönös kicserélését mee- nehezíti. Ebből a szempontból is nagy jelentőségű a XXTii. (rendkívüli) és a XXIV. KGST-ül ésszak. aroo'vúr lefektették a szocialista országok gazdasági irt*>c'rá'’ié;iának alaoelveit és megvalósításuk gyakorlati módozatait. Huszonkét év alatt huszonegyszer szavaztak a világ- szervezetben a Kínai Nép- köztársaság ENSZ-jogainak helyreállításáról. Huszonegy alkalomból hússzor nem sikerült többséget szerezni olyan határozati javaslatnak, amely az ENSZ egyetemessége útján is jelentős előrelépés lett volna, s egyben lehetővé tette volna a népi Kína tagfelvételét. 1949-ben foglalkozott először az ENSZ a népi Kína mandátumával. Akkoriban — nem sokkal a KNK megalakulása után Csou En-laj külügyminiszter levelet intézett Trygve Lie ENSZ-főtitkár- hoz. Ebben követelte: a Csang Kaj-sek által képviselt Tajvant zárják ki a világszervezetből és a néni Kínát vegyék fel az ENSZ tagállamainak sorába. A rákóÉv Felv. mellett 1950 8 1951 11 1952 7 1953 10 1954 11 1955 12 1956 24 1957 27 1958 28 1959 29 1960 34 1960-ban J. F. Kenredy lett az Egyesült Államok elnöke. Vele sok tekintetben változott az amerikai külpolitika is. Kína ENSZ-taasá- gának kérdésében például úgy, hogy új obstrukciós taktikához folyamodott az USA: javaslatot terjesztett elő az ENSZ-ben, amelynek értelmében a kínai képviselet kérÉv Felv. mellett 1961 36 1962 42 1963 41 1965 47 1966 46 1967 45 1968 44 1969 48 1970 51 Már az első szavazások adata ból is világosan kitűnik, miként erősödött, gyarapodott a Kínai Népköztársaság ENSZ-jogainak helyre- állítását követelők tábora. Az elmúlt kedd hajnali 4 óra 20 perckor Adam Malik soros elnök által kihirdetett eredmény bizonyos mértékig Az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának, L. I. Brezs- nyevnek jugoszláviai látogatása új tartalommal töltötte meg a szovjet és a jugoszláv nép barátságát és együttműködését a békéért és a szocializmusért folytatott harcukban. Az utóbbi években a szov- jet-jugoszláv kapcsolatokban elég jelentős pozitív tapasztalatok halmozódtak fel. Vonatkozik ez különösen a gazdasági és tudományos-technikai kapcsolatokra. Elegendő annyit mondani, hogy az elmúlt ötéves tervben a Szovjetunió és Jugoszlávia közötti áruforgalom értéke elérte a 2.5 milliárd dollárt. A Szovjetunió Jugoszlávia egyik legfcntosabb kereskedelmi partnerévé vált A szovjet—jugoszláv gazdasági és tudományos-technikai együttműködés elősegítette Jugoszláviában jelentős vas- és színesfémkohászati, ener- aef’kai létesítmények felépítését. a tudományos-technikai vívmányok beveeztését a termelésbe, a szakemberek képzését stb. Mint a szovjet—jugoszláv közlemény rámutat, nagy lehetőségei vannak a Szovjetunió és a JSZS7K gazdasági és tud''ményos-te''t'nikai eswí í ♦ >4 k Mése kibővítésének és elmélyítésének, mind kétoldalú, mind sokoldalú alapon, ebbe beleértve a Juvetkezo év januárjában Ja-, kov Malik a Szovjetunió képviseletében javasolta a Biztonsági Tanácsban: Tajvant szólítsák fel távozásra. Még ugyanennek az évnek a végén közös szovjet-kínai javaslat került az ENSZ közgyűlés elé a népi Kína ENSZ- tagságának elismeréséről. Az amerikaiak eddig valameny- nyi javaslatot ellenezték, legfeljebb taktikájuk váltató zott. 1950—1960 között az USA arra az álláspontra helyezkedett hogy a népi Kína tagfelvételi kérelmét ne tűzzék napirendre. A tíz év alatt lezajlott szavazásokon tehát lényegében a kínai felvétel mellett szavaztak mindazok, akik az amerikai javaslat ellen foglaltak állást. Mégpedig évről évre a követa.zőképpen; Felv. ellen Tartózkodott 33 10 37 4 42 11 44 10 43 11 42 6 47 8 48 6 44 9 44 9 42 22 dését „ügyrendileg fontos kérdéssé” kell nyilvánítani. A szabályok értelmében az érvényes döntéshez ebben az esetben kétharmados szótöbbség kellett. 1964 kivételével — akkor az ENSZ pénzügyi válsága miatt a közgyűlés nem szavazott a kínai mandátumról — 1960—1970 között így zások: alakultak a szavaFelv. ellen Tartózkodott 48 20 56 12 57 12 47 20 57 20 58 17 58 22 56 21 4» 25 még a derűlátó megfigyelőket is meglepte. Az albán javaslat, tehát a KNK ENSZ- tagsága mellett 7 6-an foglaltak állást, 35 ellenszavazat és 17 tartózkodás ellenében. A határozat helyreállítja a Kínai Népköztársaság ENSZ- jogait, s egyidejűleg kizárja Tajvant az ENSZ valameny- nyi szervéből. goszlávia és a KGST közötti megállapodáson alapuló együttműködést is. A szovjet—jugoszláv gazdasági kapcsolatok továbbfejlődésének alapvető irányai a kereskedelmi forgalom bővítése, a kölcsönösen előnyös kooperáció és szakosodás a termelésben, valamint a tervezési és kutatási tevéKenységben, különösen azokon a területeken, amelyek meghatározó szerepet töltenek be korunk tudományos-technikai haladásában. Ezzel kapcsolatban — mondja a továbbiakban a közlemény — a felek üdvöz- lik a Szovjetunió és Jugoszlávia Között 1971—1975-re megkötött egyezményt. Ebben az időszakban a Szovjetunió és Jugoszlávia közötti áruforgalom meg fogja haladni a 3 milliárd dollárt. azaz a megelőző ötéves tervhez viszonyítva mintegy egyharmaddal emelkedik. — Megváltozik a forgalom áru- szerkezete is, növekszik a gépes és berendezések aránya. Az 1971—1975-ös években nagy jelentőségűvé válnak a kooperáció alapján készülő gépipari termíVek szállításai, arpe’vcVet a ko^^bi egyezmények nem iránvoztak elő. Juií'-'sz'ávia réld^ul kiegészítő piVütráeTokot fog szállítani a vclgai autógyár eé-KOcsi- jaibc7 a]kptré«7oiret a CET— 250 típusú traktorok gyártá-* sához. Gépipar a KGST-országokban Az egyre szorosabbá váló együttműködésre támaszkodva a szocialista országok a kutatói erőfeszítéseket az alapvető tudományos-technikai problémák megoldására koncentrálják, összhangban az alkalmazott kutatásokkal. A szocialista országok tudományos kutatási-fejlesztési és tervezési munkaprogramjai keretében a magfizikai kérdések mellett kutatások folynak többek között a természeti kincsek kihasználásáról, új műanyagok és szintetikus ércek kikísérletezéséről, új félvezetőanyagok előállításáról, nagy tisztaságú fémek kinyeréséről, valamint az atomenergia hasznosításáról a népgazdaságban és egyéb, alap- és alkalmazott kutatási témákróL A szovjet—jugoszláv gazdasági együttműködés
