Szolnok Megyei Néplap, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-31 / 257. szám

1971. október 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 Harang az ENSZ-ben A z East River partján, az ENSZ üveg­beton palotája és a világszervezet többi épületei között az udvaron van a híres japán béaeharang, amelyet annak­idején, jónéhány esztendővel ezelőtt az ak­kor még a világszervezetben csak megfi­gyelő személyében jelen lévő távol-keleti szigetország ENSZ-társaság adományozott a New York-i épületcsoport egyik díszéül. Amikor a narangot öntottéK, meg csak hat­van tagja volt a világszervezetnek — a bé­keharangot hatvan ország ENSZ-delegátu- sai által ajándékozott aprópénzdarabokból öntötték. Minden látogatónak, aki elhalad a harang mellett, részletesen és színesen beszéli el az idegenvezető: ez a harang azo­kat az imákat jelképezi, azokat a vágyakat fejezi ki. amelyeket naponta a világbékéért mondanak, vagy sóhajtanak el a föld sok­sok országában. Jelkép tehát a békeharang és egészen bizonyos, hogy mostanában, az ENSZ 26-ik ülésszakán a küldöttek sok­szor gondoltak a jelképre is, de arra is, hogy ima és óhaj nem elegendő a béke megőrzé­sére. Tenni kell, cselekedni kell a békéért. Aki csak egy kicsit is visszanéz évszáza­dunk elmúlt, viharos évtizedeire, annak a történelem elég sokat mond erről a korpa­rancsról. Éppen a Magyar Népköztársaság külügy­minisztere, Péter János volt az, aki ennek a történelmi tanításnak egy nagyon is ak­tuális leckéjére felhívta a figyelmet — ak­kor, amikor a Népszövetség múltját és az ENSZ jelenét hasonlította össze. Hiszen va­laha rég a Lac Léman partján megalakult Nemzetek Szövetsége tulajdonképpen még két évtizedig sem élhetett; a Genfi tó csen­des környékén 1919-ben megszervezett Nép- szövetségnek, ha formálisan csak a második világháború befejezése után szűnt is meg, tulajdonképpen 1938-ban már csak látszat élete volt. Sőt. ahogy Péter János hangsú­lyozta „Sok jó törekvés mellett több ízben volt fegyveres konfliktusok előkészítésének eszköze”. Az ENSZ immár életének huszonhatodik évében jár és ha sok-sok válságot élt is át ez alatt a több mint két és fél évtized alatt, átvészelte mindet és — kockáztassuk meg a jóslatot — jövendőjére további derűlátás­sal tekinthetünk. Annak, aki a Népszövetség és az ENSZ történetét összehasonlítja, természetesen mindenekelőtt arra kell gondolnia, amit ha­zánk külügyminisztere is hangsúlyozott: az ENSZ jelenét és jövőjét alapvetően befo­lyásolja a világtörténelem sorsfordítóan nagy változása: a szocializmus, az új, az igazságos társadalmi rendszer győzelme or­szágok egész sorában, ami együtt jár a nem­zetközi erőviszonyok megváltozásával. M egváltozott erőviszonyok — ez min­denekelőtt azt jelenti, hogy sem az ENSZ-ben, sem másutt nem lehet többé az imperializmus elképzelései és szán­dékai szerint irányítani a világpolitika leg­különbözőbb folyamatait. A világ legna­gyobb és leggazdagabb tőkés országának vezetője, Richard Nixon, az Egyesült Álla­mok elnöke például éppen most tartotta szükségesnek bejelenteni, hogy Moszkvába utazik, egy sor fontos, közös érdekű kérdés megbeszélésére. A Szovjetunió politikájá­nak, a szocialista országok békepolitikájá­nak igazolása ennek az utazásnak a beje­lentése is; mintegy mai igazolása a Lenin- megfogalmazta koncepciónak a különböző társadalmi rendszerű országok békés egy­más mellett élésének lehetőségéről. Elgondolkoztató, hogy ott, a japán béke­harang közvetlen közelében éppen Japán ENSZ-képviselője is erőteljesen hangsúlyoz­ta: hazája mennyire fontosnak találja a Kí­nai Népköztársaság ENSZ-jogainak helyre- állítását, mert hiszen „Japán földrajzi, és történelmi szempontból egyaránt igen kö­zel él Kínához, s az elmúlt 2000 év során csaknem töretlenül folytatódott a baráti érintkezés a Kelet két legrégibb nemzete között”. A mikor Péter János hazánk nevében be­szélt a világszervezet fórumán és szo­cialista külpolitikánk alapelveit tag­lalva, a nemzetközi viszonyok rendezése te­rén a világ előtt álló feladatokat összefog­lalva, szót ejtett az európai biztonsági ér­tekezletről is. A többi között kijelentette: javulnak a nemzetközi viszonyok, a külön­böző két- és többoldalú tárgyalások általá­ban megjavították a nemzetközi politikai légkört. így hát az európai biztonsági érte­kezlet összehívását is meg lehetne gyorsí­tani. „Azt kérjük, hogy a várakozási időt m töltsük tétlenséggel, vagyis: a többolda­lú tárgyalások lehetőségének általános meg­nyílása előtt kezdtük el. il’etve folytassuk kétoldalú tárgyalások keretében annak meg­vitatását, hogy milyen szervezésben kép­zeljük el a konferencia, illetve a konferen­cia-sorozat előkészítését, a napirendjét és a megfogalmazandó dokumentumokat” — mondotta Péter János. M intha csak a japán békeharang mel­lett elhaladó sok-sok látogató gondo­lataira felelt volna: a békéért tenni, cselekedni kell. Sokoldalú kooperáció kölcsönös elonyok írta: Kari N?nde*> ez NDK E’ektrolechnitiai és E e * trón kai Minisztériumának á lamtitcára 4 természet műemléke A bielowiezai Nemzeti Parkot 50 évvel ezelőtt, 1921- ben létesítették. Az 5000 hek­táron elterülő lengyelorszá­gi rezervátum ma egyike ama kevés őserdőnek, amely Európában még megmaradt. Az egyedülálló természeti műemlék titkait a Lengyel Tudományos Akadémia há­rom osztálya, 40 különböző más kutató intézet, valamint 9 bel- és külföldi tudomá­nyos központ munkatársai kutatják. A Nemzeti Park fái közül igen sok eléri a 45 méter magasságot, a fenyők között nem ritka a 80 méter magas fa sem. Számos fia igen ma­gas kort ért el; 300 évnél idő­sebbek az erdei fenyők, a Jagiello nevű őstölgy 40 mé­ter magas és 700 éves. A nö­vényállomány több mint 300 növényfajtát képvisel A gyönyörű Nemzeti Park egész területe szigorú felü­gyelet alatt áll; vezető nélkül senki sem tekintheti meg, saját érdekében sem. Ha a látogató nem ismeri az utakat és az ösvényeket, könnyen eltéved az őserdőben és el­tűnik a magas sással benőtt mocsárban, még vadállatok­kal is találkozhat. A bielo­wiezai természeti műemlék­ben 12 000 fajta állat, madár, rovar és csúszó-rr.ászó él. A 61 emlősállatfajta között megtalálhatók a bölények is. amelyek az őserdő' területén szabadon élnek. A turisták a park különböző részein felállított magaslesekről fi­gyelhetik a bölényeket, szar­vasokat. Igen nagy közked­veltségnek örvend az őserdő­ben felállított természettudo­mányi és erdészeti múzum. A Német Demokratikus Köztársaság és Magyaror­szág közötti gazdasági és tu­dományos-műszaki együtt­működés az elektrotechnika­elektronika területén gyor­san és mindkét fél számára jelentős előnyökkel fejlődött az utóbbi években. A tudo­mányos-műszaki fejlődésre nagymértékben kiható ipar­ág termékeinek forgalma a két ország között 1966-tól 1970-ig 156 százalékra emel­kedett. A két szocialista állam • között 1967-ben aláírt ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezmény, valamint a Tu­dományos-Műszaki és Gaz­dasági Együttműködési Kö_ zös Bizottság határozatai alapján állandóan mélyül­nek a közvetlen kapcsolatok, az együttműködés sokoldalú formái alakultak ki a két ország minisztériumai, ipari egyesülései és üzemei között. 1968 óta egy sor sza­kosítási szerződés aláírá­sára került sor az elektro­nikus építőelemek gyártása területén, így mindkét or­szágban csökkenthették a gyártmányválasztékot, és nö­velhették a sorozatgyártást. Ez vonatkozik például a speciális adcsövekre, érint­kező építőelemekre és bizo* nyos félvezetőkre. Ugyan­csak 1968-ban írta alá az NDK. Magyarország és Cseh­szlovákia az elektronikus mérőműszerek gyártására vonatkozó szakosítási és kooperációs szerződést. A re­gisztráló pénztárgépek eddig az NDK hagyományos ter­mékei közé tartoztak, leg­utóbb ezek gyártását Ma­gyarországra szakosították. Az NDK 1970 óta regisztráló pénztárgép igényét a buda­pesti Irodagépiparj és Fi­nommechanikai Vállalat ter­mékeiből fedezi. Az NDK és Magyarország állami tervbizottságai között koordinált 1971—75-ös ötéves terv és a Közös Gazdasági Bizottság IX. ülésének ha­tározatai megteremtették az előfeltételeket arra. hogy a tudományos-műszaki és gaz­dasági együttműködésbe be­vonják az elektrotechnika­elektronika új, különösen dinamikus ágait, ezzel is gyorsítva a szocialista gaz­dasági integráció folyamatát. Így például miniszteri meg­állapodás született, amely az elektronikus építőelemek gyártásában elősegíti a sza­kosított termékek, műszaki felszerelések, technológiák és anyagok magasabb haté­konyságát és mindkét fél igényeinek optimális kielégí­tését. Hasonló, komplex meg­állapodás jött létre a minisz­tériumok között az elektro­nikus adatfeldolgozás terén. Mindkét ország szakemberei megkezdték már ezeknek a ■szerződéseknek a realizálá­sát. Jelenleg további jegy­zőkönyveik aláirásáról tár­gyalnak. A kooperáció és speciali- záció nagymértékben gyor­sítja az árucsere-forgalom növekedését. így az 1971— 75-ös tervidőszakban az NDK és Magyarország kö­zött az elektrotechnikai­elektronikai termékek keres­kedelmének volumene az előző öt évhez képest több mint 2,5-szeresére emelkedik. Az együttműködés fejlődé­sének egyik fontos feltétele a partnerek teljesítőképes­ségének pontos ismerete. A közelmúltban megrendezett „Az NDK elektrotechnikai, elektronikai és tudományos készülék gyártása” elneve­zésű szakmai kiállítás ezt a célt szolgálta és hozzájá­rult az NDk és Magyaror­szág közötti gazdasági kap­csolatok további bővítéséhez. A Kaspi-tenger mélyén rejlő olajkincs felszínre hozását már a múlt században tervbe vették. Az első olajkút azonban csak 1947. november 7-én kezdett működ­ni, 100 kilométerre Bakutól. Azóta újabb és újabb olaj kutakat fúrtak, s város ala­kult ki a környéken. A cölöpökre épült város neve Neftjanie Kamnyi, magyarul Olajos Kövek-et jelent. Képünkön: az ötezer lakosú város — esti kivilágításban. Az elektronikus számítógépek és a kereskedelem Sxorjet szakemberek tapasztalatai Az elektronikus számító­gépeket nem régen alkalmaz­zák a kereskedelemben. Az elmúlt ötéves terv során szá­mítóközpontokat alakítottak Moszkvában, Leningrádban, Kijevben. Vilniusban, Har­kovban, Tallinnban. Ezek a nagy áruházakban és keres­kedelmi központokban több, mint 30 különböző feladatot oldanak meg. Milyen ma a gépek szerepe, milyen mun­kát végeznek, mire alkalmaz- hatók még, és milyen nehéz­ségek merülnek fel széleskö­rű felhasználásuk során — ezekre a kérdésekre válaszol­nak a szakemberek. V. Sub: a GUM áruház szá­mítóközpontjának vezetője: A GUM áruházat naponta 350 ezren keresik fel. Több mint 200 ezer vásárlást bo­nyolítanak le naponta, ez mintegy 1.5 millió rubel for­galmat jelent. Az ilyen áru­ház irányítása elektronikus számítógépek nélkül szinte lehetetlen. A gépek segíte­nek leküzdeni a hatalmas in­formációmennyiség begyűjté­se, feldolgozása és az emberi teljesítőképesség közötti el­lentmondásokat. Gyakorlati­lag végtelen memória-kapa­citású apparátus a gép, gyor­san feldolgozza az adatokat, lehetővé teszi a több irány­ból érkező hatások egyidő- ben történő összevetését, szinte akkor kontrollál, ami­kor az esetek végbemennek, és egyidejűleg nyújtja a ja­vaslatokat is. Az áruház ve­zetősége naponta kap útmu­tatást a terv teljesítéséről, nemcsak az egész GUM-ról. de az egyes osztályokról, részlegekről külön-külön is. A gép nagy segítséget nyújt a kereslet felméréséhez is. Ahhoz, hogy az összes infor­mációt a gén számára feldol- gozhatóvá tegyék, mindent lyukkártyán, perforáció se­gítségével kell ábrázolni. Az erre történő áttérés rendkí­vül sok munkát igényelt. A gép segítségével viszont je­lentős munkát takarítanak meg az egységesített számí­tásoknál, különösen a meg­rendelések vonatkozásában. Egy új megrendelő számla- rendszert alkalmaznak, ame­lyen a gép segítségével fel­tüntetik a színt, a fazont, a méretet stb. Ezt a módszert alkalmazzák a cipő, a kötött­áru, a fehérnemű stb. cikkek­nél. Meg kellett oldani az árura legjellemzőbb jel kivá­lasztását. hiszen ezek modell, fazon, szín forma, anyag stb. szerint különbözőek. Kidol­gozták az elsődleges és má­sodlagos jeleket. Ezeknek használata árucikkek szerint változik. B. Szidorov, az ukrán Ru­házati Kereskedelmi Központ igazgatója: Pontosan ismernünk kell, hogy milyen árut. hol és ho­gyan lehet eladni, mit keres a vásárló, milyen megrende­lést adjanak az iparnak. Az első lépés a kereslet felmé­rése volt. A múlt év közepé­től az információk feldolgo­zása elektronikus számítógé­pek segítségével történik. Na­ponta összefoglalják egy táb­lázat-rendszerben a készlet helyzetét. Ez tükrözi, hogy mennyi az élező havi készlet, a bevétel, az eladott meny- nyiség, a hóvégi készlet. Uk­rajna minden ruhakereske­delemmel foglalkozó üzleté­ben. A nehéz feladatot az egységes jelek kidolgozása jelentette. Kibocsájtottak egy katalógust, amely a különbö­ző ruházati cikk készletek automatizált irányításában használható, részletesen ki­dolgozott jeleit tartalmazza. Például: 002 — a kijevi var­róüzem, 009 — a gyapjú fér­fikosztüm. 0116 — a modell jele. Ma már több mint 40 terméket gyártó ruházati üzemmel ilyen módszer se­gítségével bonyolítják le az árubeszerzést. A következő öt évben ezeket a — még kez­deti stádiumban levő — mód­szereket és eredményeket akarják tökéletesíteni. L. Bulicsov, könyvelő, gaz­dasági szakértő: Az ipar, a nagykereskede­lem. kiskereskedelem — há­rom állomás, amíg az áru el­jut a vásárlóhoz. Ebben a fo­lyamatban az utóbbi időkben kezd végre polgárjogot nyer­ni az elektronikus számítás- technika. Az áruházban gép biztosítja az árumozgás szám­bavételét és kontrollját, a be­vételt, a maradványt, ellen­őrzi a terv teljesítését és a tevékenység alakulását. A gép által nyújtott lehetősé­gek teljesebb kihasználása érdekében azonban további lépéseket kell tenni. Kétol- dalúan kell összekapcsolni az áruforgalmat, az ipar és a kereskedelem oldaláról. Az üzleteket, a nagykereskedel­mi szerveket, és az ipari lé­tesítményeket el kell látni megfelelő számítástechnikai berendezésekkel, nagy me­móriaegységekkel renaelkező gépekkel, egyezményes je­lekkel. A központban ma há­rom géppel dolgoznak. Ezek jelenleg nem teljes kihasz­náltsággal működnek. Azt tervezik, hogy a három gép segítségével, és mée sok-sok egyéb külső berendezés al­kalmazásával majd lehetővé válik, hogy az egész vas-mű­szaki cikk kereskedelem áru­ellátásának tervezése, kalku­lációja. a gépek segítségével történjen. Sőt, egyezményes, országosan egységes árukódok megállapításával — országos méretekben, a kis egységekig lebontva — gép végezheti a feladatokat. Meg kell gyorsí­tani a kérdések matematikai megfogalmazását, a jelrend­szer kidolgozását, fejleszteni kell az automatikus sziszté­ma információinak dinami­kusabb mozgását. Így majd a gépek teljes kihasználtsága biztosítva lesz, és el fogják látni a statisztikus, a köny­velő, a tervező szerepét. Ju. Pukk. Tallinn: Néhány éve dolgoznak Tal­linnban a Minszk-22 géppel, amely a raktárak és egyéb kereskedelmi helyiségek jobb kihasználása érdekében szá­mításokat végez. A húszezer négyzetméteres raktárterüle­tet az ötéves terv során 30 000 négyzetméterre kívánják nö­velni. A gép végzi a leltáro­zást, számba veszi a készle­tet, pontos és gyors adatokat szolgáltat az áru értékesíté­séről. Segít eligazodni az áru­készletben, nyilvántartja a raktárak: : vonatkozó összes adatokat. Most a Minszk-22 ahhoz nyújt segítséget, hogy hogyan lehet az áruk szállí­tását a leggyorsabban, a leg­kevesebb veszteséggel megol­dani. Például: a kenyérellá­tás biztosítása érdekében több mint ezer változatból kellett kiválasztani a szállítás leg­megfelelőbb útját. A gép ezenkívül számításokat végez több nagyobb gyár részére is. KÜLPOLITIKA

Next

/
Thumbnails
Contents