Szolnok Megyei Néplap, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-31 / 257. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. október 81. A népi erők offenzívájo Hétfő: Leonyid Brezsnyev Párizsba érkezett — Koszigin be­fejezte kanadai targyatasait Kedd; Az ENSZ-kŐzgyűlés megszavazta a népi Kína ENSZ- jogainak helyreállítását — Kissinger hazautazott Pekingből Szerda: Koszigln látogatása Kubában — Parlamenti válasz­tás ->k az EAK-ban Csütörtök: Kormányválság Törökországban — Tito és Nixon találkozója Washingtonban — Megszavazta a kö­zös piaci belépést az angol parlament Péntek: Indira Gandhi Londonba érkezett — Lemondott a finn kormány Szombat: Leonyid Brezsnyev Franciaországból az NDK-ba repült. , Ritka hét az olyan, amely­nek szinte mindegyik napjá­ra jut egy-egy történelminek számító nemzetközi esemény. A most véget ért hét pedig így vonult be a krónikába. Mert ki tagadná, hogy törté­nelmi pillanat volt, amikor a New York-1 üvegpalotában a közgyűlés indonéz elnöke is­mertette a szavazás eredmé­nyét; a világszervezet 76 tag­állama akarja a Kínai Nép- köztársaság ENSZ-jogáihak helyreállítását, 35 tagállam ellene szavazott, 17 ország képviselője tartózkodott a szavazástól... A közgyűlés szavazásának ez a kimene­tele azt jelentette,' hogy — képletesen szólva — tágra rozatot! Többről van szó te­hát, mint egyszerű tagság­ról. Kína helye valójában mindig is a Kínai Népköz­társaságot illette meg 1949. október 1-e, a népi Kína ki­kiáltása óta. Csak az ameri­kai imperializmus nyomása eredményezte, hogy Kína helyett a mesterségesen élet­ben tartott bábállam, Taj­van képviselőjével töltették £e és tartatták elfoglalva. A mostani történelmi for­dulat Jogilag nem más, mint az, hogy a Kínai, Népköz- társaságot visszahelyezték törvényes jogaiba. Politikai­lag természetesen — ennél százszorta fontosabb esemény történt. Kudarcot vallott az Brezsnyev megérkezése az Elysée-palotába, ahol Pom­pidou elnök fogadta (Telefoto—AP—MTI—KS) nyűt a világszervezet kapuja a Kínai Népköztársaság előtt. Ugyanakkor — hogy a ha­sonlatnál maradjunk — e hát­só kapun át távoznia kellett a csangkajsekisták képvise­lőjének, az amerikaiak által fenntartott bábáliam Tajvan küldöttének. Talán érdemes magyará­zattal élni, miért is használ­juk a Kínai Népköztársaság ENSZ-jogai kifejezést, ahe­lyett, hogy egyszerűen csak kínai tagságról beszélnénk, vagy éppenséggel —ami jogi és politikai hiba lennel — a Kínai Népköztársaságnak az ENSZ-be való „felvételét” em­legetnénk... Kína az Egyesült Nemzetek Szervezetének ala­pító tagja, méghozzá nagy­hatalmi tagja. Mint ilyen az ENSZ legfontosabb, opera­tív szervének a Biztonsági Tanácsnak is állandó tagja. Ilyen minőségben megilleti az ügynevezett vétójog: — Akarata ellenére a Biztonsá­gi Tanács nem hozhat hatá­imperializmus több mint két évtizedes abszurd és káros magatartása, makacsul ellen­séges Kína-politikája. A vi­lág minden táján aláhúzták a hírmagyarázóit, hogy min­denekelőtt az USA páratlan diplomácia} vereséget szen­vedett. Egyes nyugati kom- mentátorök visszalapoztak 1964-ig, amikor is egy bizo­nyos texasi olajmágnás, — George Bush így nyilatko­zott: „Ha a vörös Kína az Egyesült Nemzetek soraiba lép, akkor az ENS2 már re­ménytelen eset nekünk nem marad más hátra, minthogy kilépünk belőle...” Ez a bi­zonyos George Bush —mel­lesleg Nixon személyes jóba­rátja — az Egyesült Álla­mok állandó ENSZ-képvi se­téjeként ezen a héten kény­telen volt asszisztálni ahhoz, hogy a világszervezet köz­gyűlésé igenis visszaadja a népi Kínának az őt megille­tő helyet Most már Bush nem beszél az USA kilépé­séről az ENSZ-bőL Ö maga is „munka nélkül” marad­na... Nixon elnök egy még kö­zelebbi munkatársa és bizal­masa, Henry Kissinger, ak­kor hagyta el Pekinget, ami­kor már oda Is elérkezett a New York-i szavazás kime­netelének híre. Az embernek az volt az érzése, hogy az amerikai elnök pekingi útját előkészítő politikus kényte­len volt bevárni az ENSZ- szavazást attól függött ugyanis végül a kínai—ame­rikai megállapodás a Fehér Ház urának jöveteléről. Most már tudjuk: a jövő év ele­jén kerül sor a pekingi út­ra. Pontos, dátumát decem­ber 1-e után hozzák nyil­vánosságra, s mert a jelek szerint az időzítések nagy szerepet kapnak , a Peking és Washington közötti vi­szonyban, hadd emlékeztes­sünk arra, hogy a Fehér Házban a vietnami háború dolgáról egy még november­ben teendő megnyilatkozást helyeztek kilátásba. S most térjünk át a szov­jet diplomácia a héten elért eredményeire: Brezsnyev párizsi tárgyalásaira. Ko­szigin kanadai és kubai lá­togatására. A Szovjetunió vezetői a világméretű béke- offenzíva új elemeit mun­kálták ki Párizstól Otta­wáig. Leonyid Brezsnyev a Szovjetunió és Franciaor­szág viszonyát még szoro­sabbra fűző. a két ország közti politikai, gazdasági együttműködésre minden ed­diginél nagyobb arányú fej­lesztő megállapodásokra ju­tott Pompidou elnökkel­S itt közbevetve máris tegyünk említést arról, hogy a tíz éves lejáratú szovjet—francia gazdasági együttműködés megállapo­dás jelentőségét egyebek között éppen az adja, hot*y a nyugat-európai gazdasági átcsoportosulással egyidejű­leg kötötték meg. Nem je­lentéktelen biztosítékot nyújt a Szovjetuniónak ar­ra, högy az Anglia és má­sik három ország (Dánia, Norvégia, Írország) csatla­kozásával „tízek”-ké bővülő „hatok” Közös Piacas nem lehet egyértelműen ellensé­ges a Szovjetunióval és a szocialista országokkal szemben. A nyugat-európai Gazdasági Közösség kialaku­lása viszont most már min­den bizonnyal felgyorsul, hiszen a héten az angol Dar- lament kimondta az igent Nagy-Brltannia csatlakozá­sára. Visszatérve a Pompidou— Brezsnyev tárgyalásokra, az európai biztonsági konferen­cia ügyének újabb lendüle­tet adott az e téren kibon­takozó szovjet—francia egyetértés. S itt kapcsolódik be a szovjet diplomáciai offenzíva másik eleme: Ko­szigin kanadai tárgyalásai igen sikeresek voltak. Az észak-amerikai • ország, amely a NATO tagja és amelynek csanatai Nyugat- Európában állomásoznak, érdekelt az európai enyhü­lésben, most már sokkal kedvezőbben nyilatkozik az összeurópai értekezletről, az eurónai biztonságról, mint korábban. Koszigin mostani útján Kanadában és Kubában, az­az az Egyesült Államok két szomszédjában tárgyalt- Volt olyan nyugati kom­mentátor. aki ennek kan­osán „az USA bekerítéséről” írt... Persze erről nincs szó, hanem arról, hogy a világ- hatalom Szovjetuniónak joga és lehetősége van pozícióit a földgömb nyuea« félén is kiéoíteni. ííem lehet ma már olyan elv. amelv azt akar­ná elismertetni. bo«y Észak-. Közén- és Dél- Arr.erika csak az Egvesült Államok kizárólagos befolyá­si övezete. John Connaliy amerikai pénzügyminiszter, aki Thieu délvietnami bábelnök va­sárnapi beiktatásán Nixont képviseli, szombaton reggel Saigonba érkezett. Kísére­tében van William H. Sul­livan, távol-keleti ügyekkel megbízott amerikai külügyi államtitkárhelyettes is. Az amerikai pénzügymi­niszter a dél-vietnami fő­városban Ellsworth Bunker saigonl amerikai nagykö­vettel. Creighton W. Abrams tábornokkal, a Dél-Vietnam- ban állomásozó amerikai fegyveres erők főparancs­nokával és más hivatalos személyiségekkel is tárgyaL Nguyen Cao Ky dél-viet­nami alelnök, akinek man­dátuma vasárnap lejár, be­jelentette: hivatalos teen­dőinek • befejeztével vissza­tér a hadsereg kötelékébe, „hogy az első vonalakban osztozzék a harcosokat fe­nyegető veszélyben és szen­vedéseikben..’* Szombat reggeli indokínai hadijelentések szerint Kam­bodzsa északkeleti frontján fellángoltak a harcok. A népi erők e frontszakaszon néhány nappal ezelőtt fel­robbantottak egy stratégiai fontosságú hidat, s ezzel mintegy húszezer kambod­zsai kormánykatonát vág­tak el utánpótlási vonalai­tól. Egy Phnom Penh-i ka­tonai szóvivő közlése sze­rint a Lon-Nol-rezsim szo­rongatott helyzetben lévő alakulatainak mentesítésére amerikai bombázók több hullámban indultak bevetés­re. A népi erők offenzívá- jának tüze a Prakham és Rumlong városok közötti, valamint a damrei Slap fa­lut övező térségre összpon­tosult. Phnom Penhben beismer­ték, hogy a szerda óta tar­tó partizán offenzíva nyo­mán háromszáz kambodzsai kormánykatona megsebesült. A halottak száma „nem is­meretes” — mondották. M INDENFELÖ 1 Labour-ya'ság Az ellenzéki munkáspárt sze napon' | ibói szégyenlete­sen végződött alsóházi sza­vazás után a labourists ve­zetőségben egyre mélyül a bizalmi válság. Azt a hat­vankit enc munkáspárti kép­viselőt, aki megszavazta a közös piaci belépést, és a húsz tartózokodtt a közeli napokban a választókerületi pártveziftőségi bizottságok elé idézik és több helyütt mozgalom indult, hogy új jelöltet állítsalak az elárult mandátumra. Egyre többen javasolják azt is. hogy Roy Jenkinst, a párt Wilson után második számú emberét, váltsák le az ölvezérségről és a sokkal népszerűbb, bal­oldali Michael Footot állít­sák helyére. Az alvezéri és a pariimén» ti szerVeeőtitikári tisztségét most újítják meg, a jelölése­ket szerdán zár iák le és csütörtökön kezdik leadni a szavazatokat. A szavazás no­vember 10-én zárul és rákö­vetkező nap válik ismeretes­sé. hogy kit választott meg a végrehajtó bizottság. A párt jobboldala békül- ni szeretne és Harold Wilson maga is úgy foglal állást, hogy „a közös piaci érvek ne tereljék el a munkáspárt tizeimét a munkanélküli­ségre és áremelkedésre ve­zető kormánvooliUkáról”’. Roy Jenkins pénteken megígérte, hogy a jövő év elején a parlament elé kerü­lő törvényeket nem fogia megszavazni a kormány ol­dalán, de megint sejttette, hogv adott esetben tartóz­kodni fog. Írországi robbanások Szombaton reggel, egy óra leforgása alatt, nyolc vámhi­vatali épületet robbantottak fel a titkos republikánus hadsereg, az IRA terroristái az észak-ír—ír határon. A táma­dásokat kétségkívül össze­hangolták. Az észak-írorszá­gi hatóságok azt állítják, hogy nyolc közül egy alka­lommal a terrorista csopor­tok bizonyíthatóan az ír Köztársaságból érkeztek. Ez a Belfasttól 60 kilométernyi­re fekvő Tullydonelli vám­őrségnél történt, ahol három fegyveres először arra kény­szerítette a vámőrség pa­rancsnokát, hogy állítsa le a határforgalmat, aztán felrob­bantotta az épületet Sebe­sülés nem törtéirt. Két napon beiül a máso­dik rendőrőrsöt robbantotta fel az IRA. Belfastban is a szombati incidens azoknak a merényleteknek a soroza­tába tartozott, amelyek az észak-ír rendőrség ellen irá­nyulnak. A határmenti robbantáso­kat szemlátomást válasznak szánták arra, hogy angol utászok tönkreteszik a ha­tárövezetben földutakat, a rendőrök házai, vagy rend­őrőrsök elleni akciók pedig nyilvánvalóan megtorlások a katolikus internáltak kín­vallatásai ellen. Szombaton reggel egyébként a hadsereg a belfasti katolikus lakóne­gyedben megint letartózta­tott kilenc embert, hogy ki­hallgassa őket. SAIGON A saigoni amerikai had­vezetés csak szombaton közöl­te. hogy a dél-vietnami Nha Trang-tól IX kilométerrel keletre kedden a tengerbe zuhant az amerikai légierő egyik óriási csapatszállító helikoptere. Öt főnyj le­génysége és öt utasa ször­nyethalt. A viharos tenger hullámai még • a holt­testeket is elsodorták. Eddig csak két hullát talál­tak meg. Az ügyben meg­indult a vizsgálat. Az Egyesült Államok lé­giereje — a beismert ada­tok szerint — 1961. január 1.. vagyis az indokínai há_ ború kitörése óta összesen 8001 repülőgépet, illetve helikoptert vesztett az indo­kínai hadszíntereken. VARSÓ A lengyel sajtó történeté­ben ezúttal először érte el na pl egymilliós példánvszámot sajtóorgánum: a Trybuna Robotnyczá, a LEMP kato- wicei vajdasági bizottságá­nak lapja.. Katowicében a közelmúltban adták át ren­deltetésének a lap új, kor­szerű nyomdáját. MOSZKVA Moszkvában a. szakszerve­zetek székházában szomba­ton megnyílt a Béke Világ- tanács leszerelési bizottsá­gának kibővített ülése. A több mint húsz ország éa nemzetközi szervezet képviselőinek részvételével rendezett ülésen részt vesz Romes Csandra, a Béke Vi„ lúgtanács főtitkára, Mihail Millionscsikov szovjet aka­démikus, K. D. Malavlja professzor (India), a Béke Világtanács leszerelésig bi­zottságának elnöke, Martin Niemöller, nyugatnémet éa Cyrus Eaton, nemzetközi Lenin béke-díjas amerikai békeharcos. WASHINGTON Robert C. Mar dián,, az Egyesült Államok igazság­ügyi minisztériuma belbiz­tonsági osztályának vezetője egyik legutóbi megnyilatko­zása alkalmával elmondotta, hogy a hatóságok tervet dolgoznak ki az olyan köz- alkalmazottak automatikus elbocsátására, akik a kor­mány által „felforgatónak” tartott szervezet tagjai. Az ENSZ egyetemességének győzelme R553 A szavazásnál nem volí jeíe.i * 1 V ÁOíizhA* II 'COSTA K;CA ­é’l GABON­3« IZRAEL* *í LAOSZ * 91 NIGERI''. * ü . . 1* <J\J -t 2 AUSZTRIA* 12 CSEHSZLOVÁKÉ * 22 GAMBIA.-» 32 JEMEN* 42 LENGYELORSZÁG ♦ ÜZ^LASZORSZÁG* bi TRlNlDAO és 3 Bahrein o> 13 DÁNOMÉT-* 23 GÖRÖGORSZÁG • 33 Jordánia* 43 LESOTHO­53 PANAMA • T Oly*GO ­4 BAR8A00SO 14 OÁNiA ♦ GUATEMALA— 34 JUGOSZLÁVIA* 44 LIBANON o 34 ROMÁNIA * 63 TUNÉZIA* 5 BELGIUM * 15 0ÉL-JEMEN ♦ 2* OOlNCA ♦ 3S KAMB0DZSA­45 LIBÉRIA­55 RUANDA* 64 UGANDA* 6 BOTSWANA ♦ lö DOMINIKA» KŐ*?.* 26 GUYANA* 36 KAMERUN* 46 LUXEMBURG » 56 SALVADOR­65 SZVÁZIFÖ10­7 BULGÁRIA* 17 ECUADOR ♦ 27 HAITI­37 KATAR ö 47 MAGYARORSZÁG* 57 SIERRA LEONE* 68 ZAM8IA* 8 BURUN01* 18 EGYENLÍTŐI GUINEA * 28 HOLLANDÉ* 38 KONGÓ <8.1* 48 MÁLTA­58 SZENEGÁL* 9 BHUTÁN ♦ I« reiSÖ VOLTA­29 HONDURAS — 39 KÖZéP-AfRúíA- 49 NEPÁL* SZiNGAf»Ufi * >0 CIPRUS* 20 FINNORSZÁG * 30 IRAK* 40 KUWÍT* 50 NICARAGUA­éo SZÍRIA * 1971 október 25-én. 22 év után helyreállították a Kínai Nénköriámság tör­vényes ENSZ-jogait és Tajvant kizárták a világszervezetből. A szavazás eejnné- nye: 76 ország a Kínai Népköztársaság mellett. 35 delegáció ellene szavazott. 17 küldöttség pedig tartok-*ott az állásfoglalástól. Nem volt Men Tajvan. Maldive- szigetek és Omán (1971- október 8. óta Ej£SZ-tag) képviselője. — TERRA -® /

Next

/
Thumbnails
Contents