Szolnok Megyei Néplap, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-31 / 257. szám
1971. október 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 Korszerűsödés, kérdőjelekkel GÉP HEL GÉP A teendők szerteágazóak, sem könnyűéit. A minisztériumi ipar munkásainak csupán 27,3 százaléka végzett kifejezetten gépesített munkát — mert a gépek mellett dolgozók jelentős részénél még a kézi tevékenység dominál — a legutóbbi, 1968-ban végzett felmérés szerint. A munkások 46 százaléka kényszerűi nehéz fizikai tevékenységre, különösen magas arányuk, a bányászatban, a kohászatban, az építőanyag-iparban. Az anyagmozgatás a belső szállítás mai színvonala tipikus megjelenítője a korszerűtlenségnek. Az építőanyag-iparban száz munkásból húsz, de a tégla- és cse- réoiparban százból 46 foglalkozik anyagmozgatással, a tejiparban százból 41. A vállalatok nagy része nem végez elemzéseket az anyagmozgatás kihatásairó* halmozódó veszteségeiről, s így nem is tudják, mibe kerülnek valójában az „olcsó” segédmunkások.. • A segédmunkások, akiknek száma érzékeny mérceként jelzi a technikai szintet. A magyar iparban ma még sok a segédmunkás. Számítások szerint táboruk 1975-ig mintegy 300 ezer fővel csökken, mert — nem lesz elég vállalkozó a segédmunkára! Azaz a mai fonák helyzet, amikor a vállalatnak előnyösebb a nehéz és a kedvezőtlen körülmények között végzett fizikai munkát jobban megfizetni, mint gépesíteni, feltehetően megszűnik. A hiány ellensúlyozásához a kisgépesítéstől a komplex gépesítésig, sok mindenre szükség van, így a többi között igazán korszerű eszközök választékára- ami ma még hiányzik. A meglévővel i«... írtuk: a beruházási, fejlesztési javakra váltható pénzzel jobban kell sáfárkodni. Ám, nemcsak ezzel, hanem a meglévő eszközökkel is- Az egy foglalkoztatottra jutó vállalati állóeszköz értéke legmagasabb a vegyiparban — 940 ezer forint! —, de az élelmiszer- iparban is eléri a 240 ezer forintot. Azaz nem okvetlen az állóeszközö mennyiségével van a baj, hanem összetételükkel, kihasználtságukkal. A gépipar állóeszköz állománya hatalmas, ám mégis a műveleti idők mintegy fele szerelés, s ezt — az alacsonyfokú génesített- ség miatt — kézzel végzik. Az itt végrehajtott frontáttörés nem növelné ugyan jelentősebben az állóeszköz állományt, ám annál inkább a végtermék kibocsátó képességet. a termelékenységet. Erre azon an az amortizáció mértéke — 1971. január 1-ig. de még ma sem egyértelműen — nem sarkallta különösebben a vállalatokat, hiszen a számításukat — a pénzüket — így is megtalálták.. • S a többi iparterületen hasonló a helyzet. Ezért, hogy 1960 és 1970 között az állóeszköz értékekhez viszonyítva a selejtezés évenként csupán 1 —2.5 százalékot tett ki, ami nagyon alacsony. Ám miért ne maradjanak a régi avult gének, ha — amint azt mondják a gyárakban — forintot termelnek. ha a gazdasági környezet lehetővé teszi a gyenge áru. az avult termék pénzre váltását is? S ha az új gép beszerzése, a korszerű technológia bevezetése ezerféle nehézségbe ütközik? A kényelmesség persze rossz tanácsadó. Ahhoz azonban idő kell, míg ez kiderül. Venni, de lionii't ? Buktatók, akadályok ellenére végülis — tegyük fel — a vállalat rákén”szerül a technikai korszerűsítésre. Vásárolni akar- Mit és honnan? Rendeljen numerikus vezérlésű szerszámgépeket? Méregdrágán, dollárért veheti meg. Külföldre utaztathatja a kezelőket betanulásra, s amikor a gépek működni kezdenek, kiderül, gyorsaságukat, „falánkságukat” nem tudja kielégíteni az öntöde, az edzőműhely... Jónéhány helyen járnak hasonló cipőben, mégis, napjainkban nagy divat az import Jó, jöjjön, ami korszerű. Ám az import összetételének tanulmányozása azt mutatja, hogy a vállalatok elsősorban egyedi darabokat vásárolnak, s csak kis hányadban komplett gyár- és gépberendezéseket 1970-ben az összes tőkés gépimport 11,2 százaléka volt komplett gyár. vagy gépberendezés — jelentősen kevesebb, mint a megelőző két esztendőben, míg az egyedi darabok importja 45,6 százalékot tett ki- Szocialista országokból származó gépimportunk esetében ugyanez az adat 5,1, illetve 47,7 százalék! Darabok érkeznek tehát, egy- egy gén. amely elvész a régi technológiai környezetben, lehetséges előnyeit nincs mód különösebben kamatoztatni. Nagy kérdés az is: valóban azt hozzuk be az országba, amit csakis importból lehet fedezni? Lehet és — érdemes?! Egy felmérés amely az importgépek hasznosítását elemezte — a népi ellenőrzés végezte — azt mutatja, hogy a külföldi beszerzések nagyrésze esetleges, nincs szoros összefüggésben a fejlesztési irányok következetes megvalósításával. Ez pedig azzal jár, hogy elköltik ugyan a pénzt, de annak kevés a hozama! Hozzájárul a visz- szás helyzethez az is, hogy — furcsa módon époen a szocialista országokból be- szerzehető gépek, berendezések esetében nem áll rendelkezésre kellő informá- ci'. ismertető, s így a választék a ténylegesnél is szerényebb. H tározót! irániban A népgazdaság negyedik ötéves terve az ipari termelés növekedésének 7p—80 százalékát a termelékenység emelkedéséből fedezendőnek írja elő. Ezt országos szinten serkenti a szelektív ipar- fejlesztési politika — ami nincs mindenki ínyére, de ez testesíti meg az össztársadalmi érdeket —-, vállalati szinten pedig az érdekek közösségének fölismerése. Az ipari termelés tökéletesítése miatt alapvető teendő — a tervtörvény szavaival — „a műszaki haladás követelményeinek korszerűsítése. minőségének javítása és választékának bővítése”, A törvény azt is kimondja, hogy az iparban „a magasabb színvonalú technikai kultúra megteremtése érdekében fokozni kell... a termelési folyamatok gépesítését és automatizálását, az anyagmozgatás korszerűsítését”. Az ipar fejlesztését a tervidőszakban 196—197 milliárd forint beruházás szolgálja. Ebből a pénzből elsősorban az állóalapok rekonstrukcióját és korszerűsítését — vállalati beruházási tevékenységként! — kell fedezni, azaz az okos. átgondolt technikai, technológiai haladást. Azt, ami döntő forrása a hatékonyabb gazdálkodásnak. „A munka termelékenysége, ez végeredményben a legfontosabb. 1 a legfőbb az új társadalmi rend győzelme szempontjából” — írta Lenin 1919-ben. E legfőbb teendő semmit nem vesztett azóta sem jelentőségéből, s a cikksorozatunkban vázolt gondokra a következő esztendőkben ezért nemcsak lehetséges, hanem szükséges is megkeresni a megfelelő megoldást, hogy a nehéz fizikai munkát végző embert a gép, az elavult berendezést a korszerű, nagvtermelékenységű válthassa feL Mészáros Ottó (VÉGE) A III. országos felsőoktatási nevelési konferencia Szombaton a budapesti Műszaki Egyetemen plenáris üléssel fejezte be háromnapos munkáját a XII országos felsőoktatási nevelési konferencia. Elsőként a pénteki szekció-ülések tapasztalatairól számoltak be a vitavezetők. Megállapították; különös jelentősége van valamennyi tanszék és minden oktató munkájában a tanítás és a tanulás alkotó jellegű erősítésének, a hagyományos ismeretátadáson s gvakoroitatá- son túl a tudományos kutatás időszerű feladataiba való bekapcsolódásnak, továbbá a tudományos alkotó munka módszerei elsajátításának. Ez a legcélravezetőbb mód’a annak, hogy szüntelenül emelkedjék és a korszerű tudományos fejlődéssel lépést tartson az egyetemi oktatás színvonala. A tanulás eredményességének, hatékonyságának ma az egyik legidőszerűbb problémája a tanulmányi munka folyamatosságának biztosítása. A tanulás hatékonyságának talán legsúlyosabb akadálya a felsőoktatási intézmények gyakorlatában a vizsgaidőszakokra koncentrálódó felszínes, kampány-szerű munka. A tudományos ismeretek mennyiségének rohamos növekedése valamely tárgy oktatásában nélkülözhetetlenné teszi a gondos szelekciót: — bátran kell a korszerűség követelményeinek megfelelően válogatni a tananyagot. A tanszékek pedagógiai munkájának fontos része kell hogy legyen a munkás-paraszt hallgató« nagyobb figyelemmel való segítése. — Különösen az első évfolyamokon kell elérni, hogy szükség szerint akár egyéni, vagy kiscsoportos foglalkozás formájában is nagyobb támogatást kapjanak a tanszékektől és az oktatóktól. A plenáris ülés záró akkordjaként dr. Király Tibor, a Művelődésügyi Minisztérium felsőoktatáspolitikai főosztályának vezetője összegezte a nevelési konferencia tapasztalatait. A jelenlegi konferencia az egyetemi és főiskolai valóság mély és felelősségteljes ismeretével elemezte a legidőszerűbb felsőoktatási-nevelési feladatokat. A fő figyelem a tanszékek pedagógiai színvonalának emelésére alkotó-tudományos és nevelő mnhe’v'e'iesű erősítésére irányult. A napirendre került az alkotva tanítás és tanulás megvalósításának legsürgetőbb feladata. November 5-én délelőtt 10 órakor adják át rendeltetésének Szolnokon a „Vosz- tok” ABC áruházat Háromszázezer hold földön „légi művelés" Kora tavasztól késő őszig 10 repülőgép startol, emelkedik a magasba a Szolnok megyei nagyüzemek mező- gazdasági repülőtereiről. A gépmadarak a télutói fejtrágyázástól, az őszi betakarításig segítik a mezőgazdasági kultúrák művelését, a terméshozam bővítését. A mezei flotta idei rekordja, több mint 30 ezer felszállás. Együttesen mintegy 300 ezer katasztrális hold terület műtrágyázását. vegyszerezését és porozását végezte el. Intenzíven segítették a repülőgépek az összefüggő nagy gabonatáblák művelését. A búzaterület mintegy felén, 92 ezer holdon végeztek fejtrágyázást 130 ezer katasztrális hold búzavetésre nagyhatású gyomírtószert permeteztek. Segítségükkel az utóbbi évtized egyik legjobb gabonatermését érték el a megyében. A kedvező időjárás lehetővé tette, hogy egész évben megszakítás nélkül startolhattak a gépek és zavartalanul dolgozhatnak a szép, őszi napokon is. Az ősszel elvetett kalászosokból eddig, mintegy 50 ezer holdra szórták ki a műtrágyát A nagykunsági lecsapolt rizstáblák 9 ezer holdjára olyan vegyszert permeteztek, amely elszárítja a rizs zöld leveleit és ez által megkönnyíti a betakarítás műveletét. A tíz repülőgép november végéig dolgozik a megyében, segíti a jövő évi jó termés megalapozását Világfa karékossági Nap '71. Takarékosság. Mindenki által jól ismert szó, fogalom. Takarékosságra van szükség a társadalom, a család, az egyén gazdálkodásában. Szocialista társadalmunk egészének, ezen keresztül az egyén anyagi jóléte fejlődésének egyik fontos feltétele a takarékosság — hangsúlyozta az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács 1971. augusztus 4-i együttes ülése, a közelmúltban megtartott országos gazdaságpolitikai aktívaülós. Népgazdaságunk annál eredményesebben fejlődhet, minél hatékonyabban működik. Leegyszerűsítve, a hatékonyság azt jelenti, minél kevesebb ráfordítással, minél nagyobb eredményt elérni. Ezért fontos, hogy mindennapi munkánk során takarékoskodjunk a munkaerővel, az anyagi javakkal. Szocialista társadalmunk minden tagjának fontos érdeke, hogy becsüljük meg, takarékosan használjuk fel a nemzeti vagyont. Nem kisebb a takarékosság jelentősége közvetlenül a családok életében sem. Az életszínvonal, a lakosság pénz jövedelme, nek állandó emelkedése lehetővé teszi, hogy az emberek évről évre többet költsenek és ezzel párhuzamosan újabb összegeket helyezzenek el a betétkönyvekben is. Ha- zán^ és megyénk lakossága él ezzel a lehetőséggel. Ezt mutatja, hogy országosan a takarékbetétállomány 1970. végén 42 milliárd forint volt. A megye lakossága az OTP-/nél, a takarékszövetkezetekben, a postahivatalokban 1970. végén 1 milliér<j 290 millió forint betéttel rendelkezett. Ez az összeg napjainkig 1 milliárd 432 millióra növekedett A családok, az egyének takarékossága lehetővé tette és teszi, hogy az OTP és a takarékszövetkezeti hálózaton keresztül a lakosság hitelben részesüljön, tervezett beruházásait, vásárlásait megvalósítsa. Társadalmunk nagy erőfeszítéseket tesz a lakás-probléma megoldására. A takarékosság ebben is segít. A megyében a har. madik ötéves tervben 6300 családiház és 271 társasház építését segítette hitellel az OTP. A negyedik ötéves tervben tovább folyik a különböző lakásépítési akciók támogatása az OTP. a takarékszövetkezetek részéről. Terveinkben például 2500 OTP kivitelezésű társasházi lakás építése szerepel. Sok háziasszony munkáját könnyítik a hitelakciókban vásárolt háztartási gépek, felszerelések A fiataloknak segít a családi fészer k'alakításábán az egyre népszerűbbé váló Ifjúsági betét akció. A takarékosság alapján összegyűjtött forintok vagy igénybevett kölcsönök segítik a lakáskarbantartást, berendezést, a háztáji gazdálkodást stb. A fentieken túl az OTP és a takarék- szövetkezetek évről évre bővítik a lakosság részére nyújtott szolgáltatásaikat. A hálózatfejlesztés, a takarékszövetkezetek kialakulása egyre több ügy elintézését teszi lehetővé helyben. Ezzel időt és fáradságot takaríthatunk meg. Az akciókon keresztül a lakosság nagy része kerül kapcsolatba az OTP megyei, városi, községi, helyi fiókjaival, a megyében lévő 23 takarékszövetkezettel és a postahivatalokkal. Napjainkban a megyében az OTP mintegy 129 és félezer, a takarékszövetkezetek több mint 20 ezer betétet kezelnek. Az OTp összes hitelállománya több mint egy milliárd forint, a takarékszövetkezetek kölcsönfolyósítása az év első három negyedévében meghaladta a 80 millió forintot. Az OTP-nél és a takarékszövetkezetekben dolgozók, akik a takarékosság ügyének hivatásos munkásai, igyekeznek üzlet- politikájukat a lakosság érdekében kialakítani. Törekednek a gyors, szakszerű ügyintézésre és kérdéseinkre sokszor adnak türelmes, útbaigazító magyarázatot, felvilágosítást. Ezen keresztül vívták ki és vívják ki folyamatosan a lakosság elismerését, bizalmát. Ügy gondolom, a Világtakarékossági Nap alkalmából illik tisztelettel köszönteni az OTP, a takarékszövetkezetek dolgozóit, megköszönni munkájukat. Kérjük, hogy a jövőben is segítsenek ügyes-bajos dolgaink intézésében. Legyenek a jövőben is a takarékosság ügyének hivatásos dől. gozói, szószólói. Amikor köszöntjük a takarékosság hivatásos dolgozóit, tudjuk, hogy a takarékosság ügye ennél szélesebb, érinti az egész földkerekség dolgozóit, hazánk társadalmat, A Világtakarékossági Nap ,is ezt fejezi ki: 1924. október 26—31. közt Ülésezett Milánóban a takarékpénztárak nemzetközi kongresszusa, hogy megvitassa a takarékpénztárak és a takarékoskodó emberek közös problémáit. Azóta minden évben október utolsó munkanapján a különböző országokban megrendezik a Világtakarékossági Napot. E cikk is azt szolgálja, hogy ez alkalomból köszöntse a takarékoskodók igen széles táborát, kívánva, hogy a tervszerű, takarékos gazdálkodás segítségével megvalósíthassuk társadalmi, családi célkitűzéseinket. SÁRI MIHÁLY S megyei pártbizottság osztályvezetője
