Szolnok Megyei Néplap, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-31 / 257. szám

* VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK? Ära: T forint XXn. évf. 257. sz. 1971. október 31., vasárnap. A MEGYEI PA Rf BIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Növekedjék a nők iránti megbecsülés és tisztelet Befejezte munkáját az országos nőkonferencia Szombaton a Parlament kongresszusi termében foly­tatta tanácskozását az Or­szágos Nőkonferencia. Az elnökségben helyet foglalt Benke Valéria, az MSZMP politikai bizottságának tag­ja, a Társadalmi Szemle fő- szerkesztője, Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, Vályi Péter, a minisztertanács el­nökhelyettese, Jakab Sán- . dór, az MSZMP Központi Bizottságának osztályveze­tője, Keserű Jánosné, köny- nyűipari miniszter, Varga Gáborné, az országgyűlési alelnöke-, továbbá társadal­mi, politikai és kulturális életünk számos ismert sze­mélyisége. A délelőtti plenáris ülés elnöki tisztét Szabó Piros­ka. a HNF budapesti bizott­ságának alelnöke töltötte be, aki elsőként Vályi Péternek adott szót. Vályi Péter beszéde A minisztertanács elnök­helyettese a kormány nevé­ben üdvözölte a tanácskozás résztvevőit, majd többek között a következőket mon­dotta: — Az MSZMP Központi Bizottságának 1970 febru­ári ülése óta a nők helyze­te valóban a közfigyelem, a közérdekű törekvések előterébe került. Világszer­te vita folyik a nők hely­zetéről, a nők gazdasági, társadalmi szerepéről, a család jövőjéről, a gyer­mekgondozás és nevelés sok-sok időszerű kérdésé­ről. Gyakran szenvedélye­sen csapnak össze haladó és konzervatív, új utakat kereső és ósdi. vagy éppen alprogresszív nézetek. Úgy vélem, kormányunk érde­me, hogy valahányszor e kérdéssel foglalkozunk, har tározatainkat, intézkedésein­ket mindenkor körültekin­tően, sokféle összefüggést elemezve igyekszünk meg­hozni. — A nők egyenjogúsága hazánkban közjogi és poli­tikai szempontból egyaránt biztosított. E jogok érvé­nyesülését azonban korlá- x tozza, hogy sok területen nincsenek meg a szükséges szemléletbeli és anyagi fel­tételek. A nők gazdasági és szociális helyzete — az általános fejlődéssel össz­hangban — az elmúlt négy évben is tovább javult, de hosszú, szívós munka kell még ahhoz. hogy a női egyenjogúság elve teljes mértékben érvényesüljön. E problémák megoldása a tár­sadalom. fejlődésének szer­ves és attól elválaszthatat­lan része — a megoldás fel­tételeit társadalmunk fej­lődése biztosítja. Éppen ezért szükséges az is, hogy állami határozatok és in­tézkedések segítsék a folya­mat kibontakozását. A kor­mány 1970 tavaszán — az MSZMP Központi Bizottsá­gának irányelveit követően — ezért hozott határozatot a nők gazdasági és szociális helyzetének javításáról. E kormányhatározat szerint az intézmények és szövet­kezetek vezetői felelősek annak az alkotmányos elv­nek megvalósításáért, hogy a nők egyenlő munkáért a férfiakéval azonos bért kapjanak. A vállalatok és intézmények többségénél a vizsgálat már megtörtént, sőt intézkedtek is a bérará­nyok javításáról. Természe­tesen e téren még sok te­endő vár ránk a következő időszakban is. — A vállalatok, az in­tézmények és a szövetkeze­tek vezetői kötelesek a to­vábbképzésre vonatkozó ok­tatási és iskoláztatási ter­vek kidolgozása során biz­tosítani, hogy a megfelelő képességekkel rendelkező női dolgozók kellő számban részesüljenek továbbképzés­ben. E kormányhatározat szerint a vezetői munkakö­rök betöltésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy a jó képességű nők ne kerüljenek a férfiakénál hátrányosabb helyzetbe. Különös figyel­met kell fordítani ennek az elvnek a megvalósítására azokban az ágazatokban, — például a művelődésügy, az egészségügy és a belkeres­kedelem területén —, ahol túlnyomórészt női munka­erőt foglalkoztatnak. A kormányhatározat intézke­dett arról, hogy a szolgálta­tások fejlesztése során előnyben kell részesíteni azokat az ágazatokat, ame­lyek megkönnyítik a nők háztartási munkáját. A munkahelyi vezetőkét pedig felelősség terheli a dolgo­zó nők munkafeltételeinek és szociális helyzetének — anyagi lehetőségek figye­lembevételével történő —: fokozatos javításáért. A ha­tározatot követően a minisz­tériumok irányelveket dol­goztak ki, az OKISZ, a SZÖVOSZ és a TOT a nő­bizottságok megszervezésé­hez és tevékenységéhez adott ki útmutatókat. A kormány elvárja, hogy ezek a szer­vezetek gondoskodjanak a helyes határozatok végrehaj­tásáról és folyamatosan el­lenőrizzék a végrehajtás me­netét. A Minisztertanács elnök- helyettese végezetül az anyákról szólott, hangsú­lyozta megbecsülésük fon­tosságát, majd kiemelte: — a kormány ezután is azért fáradozik, hogy hazánkban növekedjék a nők iránt ér­zett megbecsülés és tiszte­let, s ez érződjék a kor­mányzati s az egyéb állami döntésekben, intézkedések­ben. A Minisztertanács elnök- helyettesének nagy tapssal fogadott beszéde utálj a konferencia munkabizottsá­gainak vezetői összegezték a szekció-viták tapasztala­tait. A konferencia munkáját Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke összegezte. Elmon­dotta, hogy a tanácskozás betöltötte hivatását, a ple­náris ülésen és a bizottsá­gokban elhangzott több mint 250 javaslat és indít­vány hozzájárul a nők hely­zetének könnyítéséhez, gaz­dagítja a magyar nőmoz­galom tevékenységét. Újjáválasztották a Magyar Nők Országos Tanácsát Erdei Lászlóné tapssal fo­gadott szavai után a kon­ferencia újjáválasztotta a magyar nők 174 tagú, a nő- társadalom minden rétegét képviselő országos tanácsát. Örökös tanácstaggá válasz­tották Gárdos Mariskát, a magyar nőmozgalom egyik megalapítóját. A konferencián újjává­lasztott Magyar Nők Or­szágos Tanácsában Szolnok megye nőtársadalmát nyol­cán képviselik: Faragó Alajosné tsz-tag, Jászárok- szállás, Juhász Imréné dr. nyugdíjas, Szolnok, P. Szi­lágyi Lajosné szociálpoliti­kai előadó, Kisújszállás, Fe­hér'Judit tűzőnő, Martfű, Harmati József né gépi var­ró Jászberény, B. Lantos Ist­vánná állattenyésztő, Zagy- varékas. Pánti Ildikó peda­gógus, Karcag, Szűcs Sán- dorné könyvelő, Karcag. Az Országos Tanács meg­tartotta alakuló ülését, megválasztotta tisztségvise­lőit. A Magyrr Nők Orszá­gos Tanácsának elnöke is­mét Erdei Lászlóné lett, al- elnökök: Duschek Lajosné, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára, . Fekete Jánosné tsz-brigádvezető és Makoldi Mihályné Kossuth- díjas pedagógus. A tanács elnökségének tagjai: Bo- korné dr. Szegő Hanna nemzetközi jogász, a jogtu­dományok kandidátusa, Bu- gár Jánosné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak . főtitkárhelyettese. Csiz­madia Ernőné dr. közgaz­dász, Ferge Zsuzsa szocioló­gus, Futó Pálné híradás- technikai műszerész. Keserű Jánosné könnyűipari minisz­ter, Király Lászlóné terme­lőszövetkezeti főkönyvelő, Kovács Judit újságíró, Mar- kovics Lászlóné, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója, dr. Mogyoróssy Júlia bíró, Móricz Virág író, dr. Nagy Katalin főiskolai docens, Németh Istvánná műszerész. Németi Irén új­ságíró, a Nők Lapja főszer­kesztője, Orbán Józsefné, az MSZMP K. B. munkatársa, Ortutay Zsuzsa, a Magyar Vöröskereszt főtitkárhelyet­tese. dr. Pillis Pálné, a HI- SZÖV elnöke. Tóth Tibor- né, a Ruházati Ipari Dol­gozók Szakszervezetének fő­titkára, valamint Viola Ist­vánná főkönyvelő. (MTI) Bressnyev Berlinbe érkezett Leonyid Brezsnyev, — az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára a Német Szo­cialista Egységpárt Központi Bizottságának meghívására — szombaton baráti látogatásra Berlinbe érkezett. A repülőtéren Brezsnyevet és kíséretét Erich Honecker, a NSZEP Központi Bizottsá­gának első titkára, a párt és a kormány más vezetői, va- larpint a berlini dolgozók képviselői fogadták. Otto Winzer elutazott Otto Winzer, a Német De­mokratikus Köztársaság kül­ügyminisztere — aki Péter János külügyminiszter meg­hívására ötnapos hivatalos baráti látogatást tett ha­zánkban — szombat délelőtt feleségével és kíséretének tagjaival elutazott Budapest­ről. A vendégek búcsúztatá­sára a Ferihegyi repülőtéren megjelent Péter János és fe­lesége, Marjai József Külügy­miniszterhelyettes, Kovács Imre, hazánk berlini nagy­követe, valamint a Külügy­minisztérium több vezető be­osztású munkatársa. Ott volt a búcsúztatásnál dr. Herbert Plaschke, az NDK budapes­ti nagykövete és a nagykö­vetség több diplomatája. Befejezte munkáfát a KIOSZ VI. országos küldöttgyűlése Szombaton folytatódott a KIOSZ VI. országos kül­döttgyűlése. A Vasas Szék­ház dísztermében rendezett tanácskozáson részt vett Fa­luvégi Lajos pénzügyminisz­ter, Földi László, a könnyű­ipari miniszter első helyet­tese, Nagy Imre munka­ügyi miniszterhelyettes, Ben- csik István, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára, Csikesz Józsefné a Fővárosi Tanács elnökhe­lyettese és Rév Lajos, az OKISZ elnöke. Felszólalt a tanácskozáson Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter is, aki az MSZMP KB és a kormány üdvözle­tét tolmácsolta a küldöttek­nek, s az általuk képviselt kisiparosságnak. Ezután sor került az or­szágos szervek tisztségvise­lőinek megválasztására. A KIOSZ elnökévé ismét dr. Gervai Bélát, helyetteséül Gömöri Lajost és Neményi Endrét választották. Előkészületek november 7-re Budapest lakói, az üze­mek, hivatalok, intézmények dolgozói fővárosszerte ün­nepségeken emlékeznek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 54. évfordulójá­ról. A város ünnepi díszt ölt: fellobogózzák az utcákat, te­reket, nemzeti színű és vö­rös zászlókkal, transzparen­sekkel ékesítik a középülete­ket, este díszkivilágítás teszi ünnepélyessé a városképet. November 6-án, az ünnep előestéjén Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a SZOT főtit­kára méltatja majd a rádió­ban és a televízióban a Nagy Október* jelentőségét. Ugyan­azon a napon délelőtt a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a for­radalmi Munkás-Paraszt Kor­mány és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa ko- szorúzási ünnepségeket ren­dez a Szabadság téri hősi emlékműnél. A Kossuth té­ren — a Parlament előtt — felvonják az állami zászlót, amely előtt november 7-én délben zenés őrségváltással tisztelegnek a fegyveres tes­tületek tagjai. A gellérthegyi felszabadulási emlékműnél ugyancsak katonai tisztelet- adás közepette vonják majd fel a nemzeti színű lobogót, és a nemzetközi munkásmoz­galom vörös zászlaját. Az évforduló estéjén V. J. Pav­lov. ■ a Szovjetunió budapesti rendkívüli és meghatalma­zott nagykövete a rádióban és a televízióban méltatja az októberi forradalom je­lentőségét, ismerteti az orosz proletariátusnak. a munkás- mozgalom megteremtéséért folytatott küzdelmét. Elutazott a finn békebizottság küldöttségé Szombaton elutazott Bu­dapestről a finn békebizott­ság küldöttsége, amely az Országos Béketanács vendé­geként egy hetes látogatást tett Magyarországon. A de­legáció élén Uuno Syrja: alelnökkel, a BVT tagjával tárgyalásokat folytatott a békemozgalmi együttmű­ködésről az Országos Béke­tanácsnál Pethő Tibor és Terényi István alelnökkel, valamint Sebestyén Nándor- né titkárral. Fogadta a finn vendégeket Bodonyi Pálné, az Elnöki^ Tanács tagja, a Hazafias Népfront buda­pesti bizottságának titkára. Mta: Világ takarékossági Nap 71. ft Művészek és civilek ft Lány szótárral ft Visszafordult a szerencse kereke Randevú a Kopasz Oroszlánban Ember féllábbal ft A pápa fizet * Nagyotmondók ☆ Külpolitikai magazin ft Gép helyett gép 'ft Vasárnapi dörmögések ☆ A holnap tervezése SÍ Ilii k 'Ä- TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK ^ HÍREK Kizárták a Panioniost A Panionios görög együt­test, Budapesten, a Ferenc­város ellen mutatott sport­szerűtlen játéka és fegyel­mezetlensége miatt kizárták a mérkőzéssorozatból. A két kiállított játékos közül Mo- raitelist 1974. december 31- ig, Barbis Ingoglut 1973. de­cember 31-ig tiltották el európai kupamérkőzéseken való részvételtől. 1972. de­cember 31-ig nem játszhat a nemzetközi kupákért Hai­fas, akitől ezenkívül „élet­fogytiglan” elvették a kapi­tányi tisztségét. Három eu­rópai kupamérkőzésre ka­pott felfüggesztést Theophili- populos, két mérkőzésre Ar- tanasios Ingoglu. 1972. de­cember 31-ig függesztették fel lliumpulos gyúró tevé­kenységét. Kimaradtak az ember- előnyös helyzetek Lapzártakor érkezett: Bp. Spartacus—Szolnoki Dózsa 3:1 (0:0, 1:1, 1:0, 1:Q) Sportuszoda. 400 n. v.: Domby. Szolnok: Cservenyák — dr. Kulcsár, Kozák, Ká­dár, Pintér, Urbán, Zárrbó. Csere: Cseh. Edző: Kanizsa Tivadar. A vízilabda OB I. őszi for­dulójának második mérkő­zését is a fővárosban ját­szotta a Szolnoki Dózsa csa­pata. Az első negyedet mind­két oldalon egy-egy szép lövés és védés vezette be. Kozák kiállítása után ember­előnyhöz jutott a Spartacus, ide nem használta ki. A második negyedben a Ko­zák ellen megítélt 4 méte_ rest Felkai értékesítette. A Dózsa is emberelőnyhöz ju­tott, de kimaradt, végül Pin“ tér büntetőből egyenlített. A harmadik játékrész Ur­bán kapufájával kezdődött, a másik oldalon Kozák ösz- szeszedte harmadik büntető­jét és kipontozták, helvére Cseh állt be. Az ember­előnyt Felkai váltotta gólra. Urbán lövését Molnár véd­te, majd Pintér a kapufát találta el. Az utolsó negyed­ben Kádár kiállítását Al­brecht révén értékesítette a Spartacus. 3:1. Ezt követően a Dózsának lehetősége nyílt az egyenlítésre, de sem Ma­gas. sem tjedig Brinza kiál­lítását nem tudta kihasz­nálni. A Dózsa jól küzdött a mérkőzésen, de a lövések­kel nem volt szerencséje és ami döntő volt, nem sikerült értékesíteni az emberelőnyös helyzeteket. Cservenyák többször bravúrosan védett, kívüle még Urbán dicsér­hető. „Sertéshúsgyár” épül Borsodban •A Mezőnagymihátyi Álla­mi Gazdaság a mezőkeresz­tesi, a mezőnyárádi, a bo­gácsi és a tarái termelőszö­vetkezetekkel közösen évi negyvenezer hízott sertés kibocsátására alkalmas „ser­téshúsgyár’’ építésére társ lást alapított. Észak-Magya onsZág legnagyobb sertés- hizlaldájának építését meg­kezdték. A százötven millió forintos beruházásból, tizen­nyolc hektárnyi területen épülő hizlaldát az olasz li- cenc, alapján gyártott, úgy­nevezett mezőpanel elemek­ből szerelik össze. Az egész telepet közmúvesitik, az út­hálózat, valamint a vízveze­ték és csatornarendszer már elkészült, s megkezdték aZ épületek szerelését is. v

Next

/
Thumbnails
Contents