Szolnok Megyei Néplap, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-03 / 233. szám

1971. október 3.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

(Folytatás az 1. oldalról)

hogy ez így is van: a dolgozók tisztában vannak politikánk lényegével és vezető testüléteink is ismerik a dolgozók életkörülményeit, mindennapi gondjait.

Ezek után így folytatta:

— Abban, hogy a Magyar Népköztársaság egészséges és szilárd alapokon fejlődik, nagyon jelentős szerepe van a mezőgazdaság mintegy tíz esztendővel ezelőtt végrehajtott szocialista átalakításának. a termelőszövetkezetek megszületésének. Ha ez akkor, a történelmileg alkalmas pillanatban nem történt volna meg, sem politikailag, sem anyagilag nem fejlődhettünk volna a mai színvonalra. Az Önök termelőszövetkezetében, községében, az itteni lakosság életében éppen olyan jól látható és lemérhető, hogy mit eredményezett az elmúlt tíz esztendő, mint «milyen kézzelfoghatóan bizonyítható megyei és országos méretekben is. Az önök termelőszövetkezete taglétszámában erősödött, területileg gyarapodott és összeforrott. Nemcsak a táblára írják az „Egyetértésit, hanem a tsz valójában a dolgozó parasztok szocialista egyetértéséből született s ezt az egyetértést fejezi ki ma is. Az geységes, jó kollektívában a vezetők és a tagok között normális és egészséges a viszony. A vezetők mindig több és jobb

Kádár János beszéde a pálfai falugyűlésen

munkát követelnek a tagságtól, és a tagság is fokozott követelményeket támaszt a vezetés iránt. Ez egészséges viszony, amelyet fenn kell tartani, mert előrehaladásunk egyik fontos feltétele.

— Az elmúlt tíz esztendő során a mezőgazdasági nagyüzemekben nagyszámú mérnök, technikus, szakmunkás, mezőgazdasági dolgozó nevelődött ki — közéjük tartozik a helybeli tsz mintegy másfélszáz főnyi szakembergárdája is — munkájuk ma már nélkülözhetetlen a korszerű mezőgazdaságban. Csak velük, s szakértő. helyes vezetéssel, valamint a tagság odaadó, lelkes és fegyelmezett munkájával születnek olyan eredmények, mint amilyeneket a szövetkezet is elért.

Az első gazdálkodási év óta a búza holdankénti termésátlaga 12-ről 22 métermázsára emelkedett, a sertés és szarvasmarha állomány megháromszorozódott. De tükröződik mindez természetesen a tagság életszínvonalának alakulásában Is, abban, hogy az egy tágra jutó jövedelem már meghaladja az évi 28 ezer forintot. Ahogy megyeszerte, az országban, úgy itt is új házak egész sora épült, az emberek jobban, kultúráltabban élnek.

Tolna megye fejlődéséről

•— A fejlődésről vallanak a megyei adatok is, hozzátéve, hogy az eredményeket megalapozó beruházások részben a megye dolgozó közösségének saját erejéből, részben központi állami támogatással valósultak meg. Tolna megyében az ipari beruházások összege 1965- bep. még alig haladta meg a 1Í0 millió forintot, 1970- ben mór elérte a 414 millió forintot. Most a termelés is négyszerese a tíz évvel ezelőttinek. Ma a megyében foglalkoztatottak egyharma- da mór az iparban dolgozik, s ez az arány jól jelzi a népgazdaság szerkezetének kedvező alakulását, a dolgozó társadalmi osztályok egészséges fejlődését is. Tíz évvel ezelőtt a termelőszövetkezeti tagok jövedelme — megyei átlagban — nyolcezer forint körül volt, s ma már eléri az évi 21 ezer forintot. A mezőgazdasági termelés tíz esztendő alatt mintegy 60 százalékkal növekedett. s a megye ipara, mezőgazdasága most mór esztendők óta szinte rendszeresen több árut ad a népgazdaságnak a tervezettnek Kádár János felidézve korábbi látogatását, elmondta: — Tíz évvel ezelőtt — bár ft* ígérgetésekben és a fogadkozásokban kölcsönösen mértékletesek voltunk — még arról beszélgettünk, hogy fejleszteni kell a szövetkezeteket, Ehhez a munkához kellett a szocialista elhatározás, szükség volt a gondos mérlegelésre, a megfelelő tervekre és a tagság egységére. A szocialista építés a falun természetesen a párt ügye, de nem egyszerű pártügy. Az induláshoz a szocializmust akaró minden tisztességes ember összefogása kellett.- Voltak olyan paraszt- emberek, akik korábban is megálltak a maguk lábán s a termelőszövetkezetek megalakulásakor csak nehezen, hosszas lelkitusa után vállalták a közös utat. Amikor elszánták magukat, nemcsak

a közös utat vállalták, hanem a nagyobb felelősséget is a közösségért. Sokat közülük brigádvezetőnek is megválasztottak. Azóta sokan megvallották, életükben először érezhették, hogy a többi embernek szüksége ' Van rájuk, először jutottak az emberi méltóság olyan szintjére, amit különben sohasem érhettek volna el. A közösség javára végzett munkával kiérdemelték a tiszteletet; úgy dolgoztak, hogy a bizalomra méltóak legyenek. Ez adta azt az új önérzetet, új arcot, amit a parasztemberek az egyéni gazdálkodás útját járva so. ha. semmiképpen sem értek volna el.

— A vállalt feladatok eredményes végrehajtása kedvezően változtatta meg az emberele, a magyar paraszti társadalom életét. Éppen ezért most, tíz év után sem önöknek, sem nekünk nem kell lesütnünk a szemünket A párt Központi Bizottsága nevében szívből, őszintén gratulálok a pálfai Egyetértés Termelőszövetkezet vezetőinek és tagságának, a járás és a megye dolgozóinak az elmúlt tíz esztendőben elért nagyszerű eredményeikhez. Ha így, ebben a szellemben dolgoznak tovább, öt vagy tíz év múltán további szép eredmények tanúi lehetünk.

Kádár János beszédének tovább; részében rámutatott, hogy a termelőszövetkezeti eszme a munkásosztály világnézetének, politikájának egyik legfontosabb része, az egyik legfontosabb útmutatás a testvéri paraszt-osztálynak.

— Amikor arról beszélünk — mondotta. — hogy a termelőszövetkezetek országszerte megszilárdultak, tagságuk összeforrott, s a tsz-ek jelentős része már valóban szocialista nagyüzemi gazdaság. akkor azt is el kell mondanunk, hogy ez a munkáspolitika, a munkásosztály és a parasztság nagy politikai, erkölcsi sikere.

Ezerféle módon bizonyítható

Jelenleg a termelőszövetkezetek adják az ország mezőgazdasági termelésének 70%-át, s ez megfelel gazdálkodó területük részarányának. A termelési színvonal országosan emelkedett, s kedvezően változott I a parasztság élete. Ezerféle módon bizonyítható, hogy a mezőgazdasági dolgozók job- , fcan élnek, mint akár tíz J esztendővel ezelőtt is. Min. \ Satt lift bezárult a tér*

melőszövetkezetek fejlődéséhez, önérzettel, szocialista öntudattal és jogos nagy örömmel gondolhat vissza saját munkájára.

Kádár János a termelőszövetkezeti mozgalom lényeges vonásairól szólva a szocialista jelleg mellett kiemelte a közösségi életben nélkülözhetetlen demokratizmust. valamint azt a jó értelemben Vett érdekeltséget, hogy a szocialista célnak és az emberek egyéni, családi,

közösségi érdekének egy irányba kell hatnia.

Megállapította, hogy a napokban megalkotott szövetkezeti törvény tovább fejleszti a szövetkezetek szervezetét, működését, elősegíti fejlődésüket.

Kádár János a továbbiakban az ország általános fejlődéséről szólt. Hangsúlyozta, hogy a dolgozók életszik- vonala jelentős mértékben emelkedett, megfelelő az előrehaladás a közoktatás, a

kultúra terén is. A mindennapi munka során a bérek, az árak, a juttatások, a nyugdíjak, a lakásépítkezés bizonyos kérdéseiről lehet és kell is vitatkozni, de amikor mérleget vonunk, megállapíthatjuk: a fejlődés egyértelmű, vitathatatlan. Életszínvonalunk — miután évről-évre rendszeresen fejlődött — lényegében arány- áll a végzett munkával, a me^te^elt javakkal.

Fejlődésünk gondjai

— Fejlődésünk persze nem jelenti azt, hogy nincsenek nehézségeink — folytatta Kádár János. — A párt, a

hiszen tökéletesen sem gép, sem ember, sem testület nem tud dolgozni. Hathatós erőfeszítéseket kell tennünk

kormány — az illetékes testületek, szervezetek — az elért eredmények mellett mindig nyíltan szólnak a problémákról, a megoldandó feladatokról. Őszintén beszélünk a hibákról Is, amelyeket a szocializmus építése során helyileg, de néha országosan is elkövetünk. Voltak nehézségeink és bizonyára a jövőben sem tudjuk majd a problémákat teljesen kiküszöbölni,

egyebek között a költségvetési egyensúly javítására, a beruházások elhúzódásának és szétaprózottságának megszüntetésére, a kötelességtudat, a munkafegyelem további javítására. Az eddiginél jobban érvényesítsük a szocialista elosztás elvét: kiki munkája szerint részesüljön a javakból, munka nélkül pedig ne részesedhessen az elosztásból.

Á nemzetközi erőviszonyok alakulásáról

A párt első titkára a továbbiakban nemzetközi kérdésekkel foglalkozott. Kiemelte, hogy fejlődésünk eredményeként sokat javult a Magyar Népköztársaság általános nemzetközi megítélése. Az utóbbi esztendőkben megnövekedett a szocializmust építő magyar nép becsülete, hitele. Külpolitikánk a szocializmus és a béke eszméjét, célját elválaszthatatlanul összeforrasztja. Bár a nemzetközi helyzet alakulása ellentmondásos, bonyolult, számunkra, a szocializmust építő magyar nép — s általában a dolgozó emberek — számára kedvezően fejlődik, az erőviszonyok alakulása a haladás javát szolgálja.

A nemzetközi helyzet alakulásának ezen a tendenciáján nem változtatnak az imperializmusnak a világ különböző térségeiben tett agresszív erőfeszítései.

— Vietnamban és Indokínában — mondotta — még folyik az amerikaiak gyarmati háborúja. Egyre bizonyosabb azonban, hogy a vietnami nép. Indokína népeinek elhatározása. hogy saját maguk döntenek sorsukról, beteljesül s állhatatos harcuk győzni fog. Bízunk benne, hogy ez a győzelem már nincs messze, s a népek a világnak ebben

a részében is békében, saját elgondolásuk szerint építhetik szabad jövőjüket.

— A Közel-Keleten ugyancsak továbbra is fennáll a bonyolult háborús helyzet. Az agresszor azonban nem képes „betakarítani” az agresszió „termését”. Ebben is megakadályozzák az arab népek haladó erői, s az őket támogató szocialista országok. Mi is változatlanul segítjük az arab népeket, hogy szívós és állhatatos küzdelemben visszaverhessék az imperialisták leigázó kísérleteit. Szolidárisak vagyunk arab elvtársainkkal, az arab haladó mozgalmakkal, s bízunk abban, hogy az arab országokban mindenütt felülkerekedik a meggyőződés: a haladó erők

csak összefogva győzhetnek az imperializmus ellen.

— Mi nem avatkozunk be más. önálló, független ország belpolitikájába, belső életébe, de hangot adunk annak a meggyőződésünknek, hogy aki üldözi a haladás erőit, a kommunistákat, az az antiimperialista harc erőit gyengíti és rombolja. Nem lehet egyidejűleg hatásosan küzdeni az imperializmus és a reakció — illetve a haladás legkövetkezetesebb erői ellen.

Áz európai biztonság megteremtéséért

jelenleg Európában béke van, földrészünk helyzete változatlanul a világpolitika nagy kérdése: Európában

néznek farkasszemet a két világrendszer fő erői, itt a legnagyobb az összpontosított katonai potenciál. A történelem tapasztalatai szerint az európai háború már kétszer világháborúhoz vezetett. Mi, kommunisták, a szocializmus hívei, a szocialista országok egy szilárdabb, biztonságosabb, békésebb Európa megteremtéséért harcolunk!

— Harcunk során — .^«milyen nehéz akadályoké fen’’ is leküzdenünk - eredményeden előre. hogy az emTb'gr«.^£ ,rJ',eg' teremthesse azt a amelyben az igazság érve-.' nyesül és béke van, — folytatta beszédét a párt első titkára. — Ez nem Csupán kommunista politika. Az emberiség a pusztító eszközöknek olyan mérhetetlen tömegét halmozta fel, amellyel bármikor, rendkívül rövid idő alatt meg lehet semmisíteni az egész civilizációt. Világszerte felismerték tehát, hogy csak két út van: vagy küzdünk az új világháború megakadályozásáért, és akkor az emberiségre jobb jövő vár, vagy — s ez számunkra elképzelhetetlen — a népeket újabb pusztító háború sújtja.

— A Magyar Népköztársaság szocialista külpolitikájával is hozzá kíván járulni ahhoz, hogy béke legyen, világszerte felülkerekedjenek a haladás erői. Harcunkban szoros szövetségesünk a Szovjetunió, együtt dolgozunk a Varsói Szerződésbe, a Kölcsönös Gazdásági Segítség Tanácsába tömörült országokkal.

Kádár János jelentős lépésként említette, hogy létrejött a szocialista gazdasági integráció alapelveit rögzítő komplex program, majd rámutatott:

— A haladásért és a szo- cializtnusért nemzetközi síkon folytatott harc sikerének biztosítéka a szocialista országok egyesített ereje. Ezért pártunk és kormányunk minden körülmények között és minden alkalommal a szocialista országok egységének erősítéséért dolgozik, -s ezt teszi a jövőben

is. A haladás, a kommunista világmozgalom, az összes antiimperialista erőknek még szorosabb tömörítésére törekszünk. Nemzetközi tevékenységünket tehát szocialista elveink, népünk érdekei és az igazi nemzetköziség eszméi vezérlik. Arra törekszünk, hogy a

agyar külpolitikát követ- ke2e^ss®6’ állhatatosság és állandóság jellemezze, mert ez növeli óságunk politikájának hitelét14S erejét.

— Amikór nernzetivjjzi ta.

lálkozások során a legkülönbözőbb aikamakkor beszélünk a tőkés országok képviselőivel, világosan kifejezésre juttatjuk: mi szövetségesek vagyunk a Szovjetunióval, a Varsói Szerző, dés tagországaival és ehhez a szövetséghez hűek mari* dunk. Ha a tőkés országok partnerként velünk akarnak dolgozni, szavunkra nyugodtan építhetnek* politikánk következetes, a szocialista Magyarország nem ijíánto- rog” ide-oda. A nemzetközi életben inkább becsülik azt, akikről tudják, hogy hova tartozik. Azzal az emberrel, aki mindig mást mond és más álláspontra helyezkedik, a mindennapi életben sem lehet együttműködni. Bizonyos értelemben így van ez az országok között is.

Külpolitikánk alapelveinek szel emében

— Az utóbbi időben komoly lépések történetek az európai biztonság megteremtésének útján. Nyugat-.

Berlin kérdésében létrejött a négyhatalmi megállapodás, amelyet a két Németország közötti tárgyalás követ. Bár

— Pártunk és kormányunk

nemzetközi tevékenysége konkrét akciókban realizálódik és egyes lépéseink is megfelelnek külpolitikai élveinknek, a Szovjetunióval és a Varsói Szerződés országaival Való szövetségnek. Ennek megfelelően a napokban Budapesten folytattunk baráti elvtársi eszmecserét

L. I. Brezsnyev elvtárssal, az SZKP KB főtitkárával. A konzultációk segítik egyesített harcunkat közös céljainkért és érdekeinkért. Ugyanígy a többi szocialista országgal is szoros kapcsolatban állunk, részt veszünk egymás pártkongresszusain, párt- és kormányküldöttségeket küldünk és fogadunk. E látogatások közé tartozott Losonczi Pál elvtárs, az El. nöki Tanács elnökének útja a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba. A közelmúltban magyar küldöttségek tettek látogatást Mongóliában Is.

— Nemrégiben Tímár Mátyás elvtárs. miniszterelnökhelyettes vezetésével magyar küldöttség járt több latin- amerikai országban- Ez is példázza, hogy szorosabb együttműködésre törekszünk a fejlődő Országokkal is, ami kölcsönös érdekünk. Támogatjuk a latin-amerikai országoknak azt a jogo* törekvését, hogy kiszabaduljanak az amerikai függőség alóL

— Külpolitikánk alapelveinek szellemében dolgozunk a tőkés országok viszonylatában is. Fock Jenő elvtárs, a kormány elnöke nemrégiben látogatást tett a szomszédos Ausztriában. Nálunk járt a közelmúltban a francia külügyminiszter. Normalizélt viszonyra törekszünk az Amerikai Egyesült Államokkal. Erre törekszünk az NSZK-val is, abban á mértékben és formában, ahogy megérnek ennek a feltételei. Messzemenően hajlandók vagyunk arra, hogy

normális viszonyokat teremtsünk a különböző társadalmi rendszerű országokkal, amikor ez ésszerűnek és hasznosnak mutatkozik.

— A Magyar Népköztársaság kormánya és a Vatikán között évek óta tárgya, lások folynak, amelyek viszonyunkat bizonyos mértékig érintik. Itthon arra törekszünk, hogy normális legyen az állam és az egyház kapcsolata, s ez megfeleljen népünk szocialista építőmunkájának. A Vatikánnal való tárgyalások keretében intéződnek konkrét ügyek is. Enneg keretében jött létre az a megállapodás, hogy MindsZenty József véglegesen elhagyja Magyarországot, Rómába távozik. Ezt a tényt a lapokból ismerik. Az is köztudott, hogy ha mi az egyházak egyik-másik vezető személyiségével szembekerültünk, az mindig politikai összeütközés volt. Az embereket, mint állampolgárokat sohasem osztályoztuk aszerint, hogy ki hívő és ki nem. hanem mindig aszerint, hogy reakciós-e, vagy haladó, segítője-e a nép haladásának kész-e a néppel való együttműködésre vagy sem. Aki nem, azzal mindig megütköztünk, aki igen, azzal együttműködtünk.

Kádár János befejezésül hangsúlyozta: Őszintén mondom, nagy öröm tapasztalni itt — de másutt is ***, meny, nyit fejlődött népünk politikailag azokban a nagy harcokban, társadalmi összeütközésekben, amelyeket az utóbbi évtizedekben, a fejlődés legújabb szakaszában átélt.

— Még egyszer megköszönöm a szíves meghívást és fogadtatást, s őszintén minden jót kívánok a termelő- szövetkezet tagjainak, a község minden dolgozójának — fejezte be hosszantartó nagy taps közben beszédét Kádár Jánosa .