Szolnok Megyei Néplap, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-03 / 233. szám

4 SZOLNOK MÉGVEI NÉPLAP 1971. október 3. Tízezer méter fkirat terven felül a szegedi szénhidrogén medencében A szegedi szénhidrogén medence egyre nagyobb sze­repet tölt be az országos kő­olaj és földgázprogramban. Jelenleg már száz négyzet- kilométer kiterjedésű terüle­ten eddig 450 kutat telepí­tettek. A medence legjelen­tősebb részén — az algyői rpezőben — már korábban befejezték az úgynevezett felső-pannon korszakbeli szénhidrogén telepek kuta­tását, s az elkészült kész­letbecslési, illetve művelési tervek alapján gyors ütem­ben folytatják a feltáró fúrá­sokat. Ezek többsége a vi­szonylag a legolcsóbban ki­A Vízkutató és Fúró Vál­lalat ceglédi üzeme termál­vizet keres a Szelidi-tó part­ján. A munka kísérleti jel­legű, s egyben része a Bács-Kiskun megyei „Kis- Balaton” fejlesztési program­jának. A kútfúrók körülbe­lül egy hónap múlva már Huszonhét színházi premier októberben Filmjegyzet Marat ha'ála Megrázó eréjű alkotás Peter Weiss drámájának filmváltozata. Aki láto­gatja a fővárosi színházi előadásokat, kétszeres ösz- szehasonlítást is tehet, hi­szen az utóbbi évtized leg­emlékezetesebb színpadi élményei közé tartozik a Marat halála Nemzeti Színház-beli előadása Mar­ton Endre rendezésében, a külföldi társulatok ven­dégjátékai közül pedig az angol Royal Shakespeare Company Lear király elő­adása veit a legrangosabb esemény: tőlük láthatjuk most filmvásznon a drá­mát. A Svédországban élő né­met drámaíró műve ízig- vérig színpadi alkotás és Peter Brook rendező nem *s igyekezett eltérni ettől a meghatározó jellegtől. Egyetlen helyszínen ját­szódik a film, a charentoni elmegyógyintézet hydrote- rápiás csarnokában. Még­sem nyilváníthatjuk egy­szerűen lefényképezett szín­házi előadásnak. David Watkin operatőr állandóan mozgó kamerája, az ar­cokat tragikus közelségbe hozó premier plánjai, dramaturgiai funkciójú színváltásai olyan hatással vannak a nézőre, amit színházi előadás sohasem érhetne e(L Más kérdés, hogy sok lényeges elem, amit a színpad maradéktalanul képes visszaadni, itt má­sodlagossá válik. Különö­sen a párbeszédek metsző és megfordítható logikája, az egyéniség felszabadítá­sát prédikáló de Sade és a népforradalomért apos- tolkodó Marat viliódzó szópárbajai és a főcselek­ményt aláfestő songok köz­mondás-tömörségű megál­lapításai változnak át. Szó sincs arról, hogy elsikkad­nának, de az eredeti racio­nális eszközökből érzelmi agitációvá válnak, feszült­séget keltenek inkább, egész a sokkirozó idegiz­galomig, mintsem meg­győznének. Ez rendez® koncepció kérdése, nem hiba. A Nemzeti Színház egykori, emlékezetes előadása in­kább tanított, gondolkod­tatott. Peter Brock filmje inkább fölkavar, megdobd bent, szétzilálja a csak egyértelmű igazságok elfo­gadására hajlamos szemlé­letet Weiss drámai anya- a gánafe forrongásában ez a fajta felfogás is benne rejlik, sőt a középkori misztériumjátékokra emlé­keztető számos megoldása inkább az efajta fölzaklató előadásmód mellett érvel. „Jean Paul Marat üldöz­tetése és halála, ahogy a charentoni elmegyógyinté­zet ápoltjai előadják de Sade úr betanításában” — hangák az eredeti darab, ugyancsak középkori ihle­tésre utaló hosszú címe. Többrétegű, ravaszul egy-: másra csukódó kagylóhé­jakként zárják magukba a játék elemei a megnyugvó végkövetkeztetésig soha nem jutó érveket a forra­dalom, a rend, a tömeg és egyén, a terror és meg­békélés vitáit. A nézőn múlik, hogy nyitja föl ezt a zárrendszert a maga számára, a filmnek ez az aktivizáló ereje a legérté­kesebb. Külön tanulmányt érde­melne a színész« játék. Minden egyes főszereplő és epizódista, nemkülön­ben a kataton őrültek kó­rusa, hangban, mimikában és mozgásban egyaránt szuggesztív hatású. Sz. ), ősbemutatóval kezdi az évadot számos vidéki és fő­városi színház. Veszprémben Madách: „Csak tréfa” című vígjátékát, a Vígszínházban Feydeau: „Bolha a fűben” bohózatát, a Vidámszínpadon Bárány—Payer—S. Nagy: „A szülő is ember” kétrészes vígjátékát tűzték műsorra. Két mesejáték ősbemuta­tóján gördül fel a függöny az első premieren Pesten. Romhányi—Horusitzky: Csipkerózsikájának modern változatával nyijta új ott­honát a Bartók Színház. Tóth, Eszter: „Gidaház az erdőszélen” című játékával kezd az Állami Bábszínház. Az Irodalmi Színpadon Ba­bits Mihály drámai költe­ményét, a „Laodemeia”-át és költői oratóriumát, a — IUetve Gömöry-Gemner. — A 26. SS páncélos had­osztály volt egészségügyi fő. nöke? A hadosztály az első magyar hadsereg egyik ön­álló dandárénak közelében állomásozott. A magyar ala­kulat orvosa egy bizonyos Gömöry alezredes volt. Gemner a háború utolsó szakaszában egy vadászat során Gömöry alezredest véletlenül agyonlőtte, iratait magához vette, majd ami­kor csapatával a magyar fő­város védelmére rendelték, a volt magyar orvos hozzá­tartozóit felkutatta és meg­semmisítésükről gondosko. dott. Egyezik? — Egyezik, — mondta a „Páter”. Eberling zavartalanul foly­tatta: — Ezután Magyarországon bújkált, majd amikor a nyelvet kellőképpen elsajá­tította, az egyik kórházban Gömöry doktor irataival fel­vételre jelentkezett. — Minden egyezik, főnö­köm. — Hozzájárulok Gömöry. Gemner akcióba kapcsolásá­hoz. Figyelmeztetem arra, hogy Gemner a mi legerő­sebb barátainkkal is együtt­működik. Erre tólünk en­gedélyt és felhatalmazást kapott A maga emberének termelhető 2100 méter körüli mélységekbe hatolt. Az al­győi mellett legjelentősebb­nek ígérkezik a kiskundo­rozsmai terület. Ott nemré­giben 3000 méter körüli mélységű kutat fúrtak, s eb­ből napi ötven köbméter jó­minőségű olajat nvertek. Ha­zánkban eddig ilyen mély­ségben még nem akadtak hasonló termelékenységű kútra. Ezzel együtt az év első háromnegyedében 103 ezer méternyi fúratot ké­szítettek, s így több mint tízezer méterrel teljesítették túl időarányos tervüket. Különleges teljesítmény­elérik a kívánt ezer méter mélységet. Ha megfelelő minőségű melegvíz tör fel a mélyből, akkor már jövőre strandot építenek a nép­szerű hétvégi fürdő- és nyaralóhelyen. Ezzel meg­nyújtják az itteni strand­idényt. „Jónás könyvét” mutatják be. A budapesti Katona Jó­zsef Színház „Bölcsek a fán” című Illyés Gyula darabot, a kaposvári Csiky Gergely Színház Csehov „Sirály”-át, a kecskeméti Katona József Színház névadója drámáját: a „Bánk bán”-t, a békés­csabai Jókai Színház Csikv Gergely: „Buborékok” cí­mű művét játssza. A Pesti Színházban Sarkadi Imre: „Ház a város felett” című drámáját, a Madách Szín­házban Ibsen remekművét a „Peer Gynt”-t, a Nemzeti Színházban Madách Imre— Keresztúry Dezső drámáját a „Csák végnapjaiét mu­tatják be. A hónap utolsó premierje: Beaumarchais „Figaró házassága”, a Jó­zsef Attila Színházban. ez utóbbi dolgokról nem kell tudnia. Arra azonban adjon parancsot, hogy Gö- möryt nem szabad lelep­leznie, mert rá még nagy feladatok várnak. — Nem szeretem, amikor a főnököm ilyen kapásból sorolja az adatokat — mond­ta a „Páter”. — Ügy érzem magam, mint egy szűzlány ruha nélkül. Túlságosan so­kat tud Eberling úr. azt hi­szem már a beszélgetésünk kezdete előtt a javaslatom­ra is fel volt készülve. — Ne féljen tőlem, én a maga javát akarom. Sze­rencsére vannak nyilván­tartásaink és a számítógé­peink elég logikusan gon­dolkodnak. Hallottunk a bé­csi emberéről, csak azt nem tudtuk, hogy kicsoda. Már akkor szóba került, amikor azt a francia foglyot a Du­nába lőtte. Az a francia ugyanis — a mi emberünk volt Észrevette, hogy Schirmbaum túl jó húsban van, nem mosdik, állandóan vár valakit. Azt hitte, a ruszkik akarják beépíteni a szervezetbe. Egy darabig mi is erre gondoltunk... Hát innen az én nagy tájéko- zottságomi A „Páter” hangosan fel­nevetett — Te jó ég, ha Schirm­baum ezt tudná. Azt hiszem a legnagyobb őrültséget ak­nek számít az ország ed­digi „legferdébb” — a fel­színi fúrásponttól legjobban eltérített — kútjának mélyí­tése. Ez a kút az árterület­ről a Tisza medre alá ha­tol. Fúrását rövidesen befe­jezik. A mélypontja 730 méterre tér majd el a felső fúrásponttól. A „ferde kutak­kal” a folyó alól termelik ki a szénhidrogéneket. Sikeresen folytatták a medencében a tavaly meg­kezdett újfajta fúrás-soro­zatot, az úgynevezett sze- lekítv-, vagy kettős kutak rendszerének megteremté­sét is. Lebontják a természet- tudományi múzeum ember­tani kiállítását A Természettudományi Múzeum vezetősége elhatá­rozta, hogy januárban le­bontják a korszerűtlenné vált embertani kiállítást, s helyette gyakran változó, érdekes témájú természet- tudományi kiállításokat ren­deznek. Az embertani ki­állítás anyagát egy ideig módosított formában a Nem­zeti Múzeum előcsarnokában mutatják be. Az HDK hőnyi ajándéka Mohácson nemrég avatták fel a város és a járás új, ötvenezer kötetes könyvtá­rát, amely — az itt élő nagy létszámú nemzetiségiekre te­kintettel — külön szerb-hor. vát és német részlegekkel is rendelkezik. Az NDK kultu­rális minisztériuma most 400 kötet könyvet ajándékozott a Mohácsi Jenő íróról és műfordítóról elnevezett könyvtárnak a németnyelvű könyvállomány gazdagításá­ra. A mintegy 25 ezer forint értékű anyag főleg szépiro­dalmi, politikai és nyelvé, szeti tárgyú műveket, vala­mint értékes kézikönyveket tartalmaz. kor követnénk el, ha fel­hívnánk erre a figyelmét — Egyetértek — állt fel Eberling. — Rövid, de hasz­nos eszmecserénket befejez­hetjük. Még annyit: mikor szándékszik ezt a magán­ügyet lebonyolítani? — Várjunk még egy ki­csit. Először is tisztázzuk: Wocheck üres doboz-e, vagy van benne valami, ami kel­lene nekünk. — Néhány jelentéktelen kémiai definíció. — Képzelem, mennyire jelentéktelenek azok a kép­letek. Na de mindegy. Tehát élve kell. — Feltétlenül. — Akkor az akcióval leg­alább egy hónapig várok. Most őrzik, mint eb a tá­nyérját körülnyüzsgik az Örömmel olvastuk Rézsó Pál kisújszállási olvasónk levelét, amelyben arról pa­naszkodik, hogy vendéglőjük Tippan nevét a vendéglátó- ipar illetékesei a Rózsakért névvel cserélték fel. Meg­értjük, hogy tiltakozik „az ilyen átkeresztelés ellen”. A lényegre tapintott akkor, amikor „túlságosan giccses- nek” ítéli az új megneve­zést. Egyetértünk kritikájával, és meg is indokoljuk, miért. Az utóbbi években gyakran tapasztalhattuk, hogy a vendéglátóipar vezetői jó­voltából nemcsak az idegen megnevezések (bisztró, bu­tik, drinkbár, grill, taverna, bodega stb.) szaporodtak el, hanem a giccses előkelőskö­désre és a felesleges szak- szerűsködésre árulkodó ne­vek is. Nem azt fájlaljuk, hogy eltűntek a régi, na­gyon is kifejező és egészsé­ges humort is tükröző nevek, s nem a Fekete Sas, a Fehér Bárány, a Vörös Ökör, a Zöld Fa, a Fehér Szarvas elnevezések felelevenítését kívánjuk, csak azt, hogy ne kapjanak szerepet az egész­séges névízlést is sértő, va­lóban giccses megnevezések. A Tippan tulajdonnév köz- névi alakjában igen értékes tagja nyelvünk szókincsének. Az ismeretlen eredetű tippan növénynév szakszóként is szerepel szakkönyveinkben. A nedves réteken, szikese­ken, ártereken élő, vékony szálú, pázsitfű, nevére vo­natkozólag az első magyar füvészkönyv szerzői, Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály úgy ítélkeztek, hogy ez a „a nép közt forgó” név igen alkalmas a szakszó szerepé­re is. Valóban ennek a nö­vényfajtának sok változatát elhárítok, heten megkóstol­ják a levesét, mielőtt ehetne belőle. Egy hónap múlva kezdünk és az akciót két nap alatt a Tágman-rend- szerrel bonyolítjuk. — Előtte vigyék a Szi­getre, hallgassák meg és ha hazudna, rövid úton tegyék talonba. Harmincnyolc nap múlva ugyanitt találkozunk. Eberling állt, mintha ka­rót nyelt volna. A „Páter” biccentett, azután kilépett a szobából. Lehaladt a nyi­korgó falépcsőn, az utcára ment, beült kocsijába. A vezetőülés mellett kis négy- szögletes dobozban egy mag. netofon szalagot talált. — Most Eberlingem me­gint egy kicsit a kezembe vagy, — mondta. Azután gázt adott és sö­tét lámpákkal elszáguldott. Nem vette észre, mert már messze járt, amikor a kocsi helyén először fölült, majd felállt egy férfi. A főpincér volt. Egy kis szerkezedet rejtett a zsebébe, egy olyan berendezést, amely — ha üzembe helyezték — három méteres távon belül, min­dent letöröl a közelben lévő magnetofonszalagról. megnevező magyar nevek külön-külön és összességük­ben nagyon kifejező megne­vezések, s népünk és nyel­vünk szóteremtő tehetségét is dicsérik. Ezekre a jelzők­re gondolunk elsősorban: harmattartó, rongyos, nádas, ezüstös, veres, lapított, ta- rackos, fejér, apró, pici, cér­na, dara, tippan. Csokonai sem véletlenül gondolt egy szép hasonlatá­nak megalkotásakor a tippan növényre, mert jellegzetes alakja valóban alkalmas ennek a hasonlatnak érzék­letessé tételére: „A leányok ingóbbak a vigály tippan- nál...” (Csokonai: Az álla­tok beszélgetése). Ha a szak­tudósoknak s a költőknek nem tűnt „túlságosan parla­ginak” a tippan név, le­gyen megfelelő egy vendég­lő elnevezésére is. Ami pedig a Rózsakért megnevezést illeti: ez az összetétel túlságosan mes­terkélt, s olyan képzeteket kelt, ami nehezen kapcsol­ható össze egy magyar ven­déglő jellegével, funkciójá­val. A Rózsa szóval alkotott összetételek, a rózsafüzér, a rózsakoszorú, a rózsalánc, a a rózsavíz olyan hangulatú szavak, amelyek inkább a giccsesen finomkodó embe­rek szókészletének jellegze­tes szavai és az erőltetett keresettségre, modorosságra árulkodnak. Éppen ezért a Rózsakért megnevezés nagy­képűnek, műveltkedő nyelvi formának tekintendő. Kü­lönben ez a név egy régi imakönyv neveként is szere­pet vállalt, s éppen ezért egészen furcsa képzetkap­csolatokra is késztethet ben­nünket a vendéglő új neve. — Ez a „Páter” soha nem fog megjavulni — nevetett Eberling, amikor a pincér tájékoztatta őt a kocsi alatt eltöltött néhány percének eseményeiről... ...Három nappal a Kopasz Oroszlánban tartott értekez­let után Rudolf Schirmbaum nagyon rosszul aludt. Vissza­térő álom kínozta, egy óriá­si vekkeróra repült feléje, kiterjesztett szárnyai csat­togtak, és a „madár” pokoli csörgést árasztott maga kö­rül. Amikor végre felébredt, hallgatózott: csöngettek aj előszobában. Magára kapta pongyoláját, kiszaladt ajtói nyitni. A „Páter” és egy fiatal nő állt a bejárat előtt — Csak semmi megrökö­nyödés — mondta a „Páter”, — úgy alszik, mint a mór mota. Pedig igazán illett volna hamarább felébrednie, hiszen egy csodálatosan szép feleséget hoztam magának. Schirmbaum oly zavarba jött, hogy el is felejtette aa előszobából a nappaliba kí­sérni a vendégeit De a „Pá­tert” nem kellett biztatni, az elegáns és karcsú hölgyet maga előtt irányítva, a la­kás belsejébe haladt. A hölgy sötét köpenyt via seit amelynek gallérját la felhajtotta. Most kibújt a selyemfényű kabátjából éa a felgyulladó villanyfényben egyszerre láthatóvá vált ar­ca, s jó alakja. — Jana vagyok — nyúj­totta a kezét és megszorí­totta a férfi jobbját. — Egy ideig együtt fogunk élni,' vagy legalábbis egymáa mellett és ez a pontos megj határozás — szögezte le A „Páter” is ledobta baH Ionját és körülülték a nao4 pali szoba közepén lévó asztalt. (Folytatjuk} Dr. Bakos József BODROGI SÁNDOR: Randevú a Kopasz Oroszlánban 16. Megnyújtják a „Szelidi nyarat"

Next

/
Thumbnails
Contents