Szolnok Megyei Néplap, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-24 / 251. szám
1971. október 24. SZOLNOK MEGVEl NÉPLAP 5 Krónikások Türelmetlenség vagy anyagiasság „A haza az ország a maga történelmileg kialakult földrajzi, társadalmi, politikai viszonyaival, amelynek sorsával, fejlődésével valamely nép élete, munkája, harca a történelem során a legszorosabban összefonódott.” Jóllehet ez a haza fogai, mának egyik legszabatosabb meghatározása, a hétköznapok során aligha gondoljuk így végig, ha a hazára terelődik a szó. A legtöbb emberben képek bukkannak fel, ha a hazára gondol, szülőföldjének, lakóhelyének képei. Az elvont fogalom minden ember számára más konkrét tartalommal telítődik. Ezért igaz az az állítás is, hogy aki nem kötődik érzelmileg egy „szűkebb” hazához, az nem tud igazán kötődni a „tágabb” hazához sem. A jó értelemben vett lokálpatriotizmus nem gyengíti, hanem éppen erősíti a hazaszeretetet, mert köznapi tartalmat ad neki. Ez az önmagában nem is új, de egy jó évtizede újonnan felfedezett igazság lett a honismereti mozgalom reneszánszának alapja. A Hazafias Népfront, a helyi tanácsok. pártbizottságok ösztönzésére és segítségével a korábbi elszigetelt kísérletekből mozgalom született. Alig van ma olyan város, község Magyarországon, ahol legalább egy-két ember ne gyűjtené a múlt tárgyi és írásos emlékeit. Sok helyen azonban körök alakultak ennek a szép feladatnak az elvégzésére. A honismereti szakkörök, a múzeumbarátok körei kutatják, gyűjtik, rendszerezik az emlékeket, s munkájuk eredményeit időről időre a nagyközönség elé tárják. Jászágó fiatal község, jövőre lesz húsz éves. Macs! Sándor iskolaigazgató a kutatómunka egyik lelkes résztvevője. — Valóban csak az egyik .— kezdi a beszélgetést. — összesen vagy tíz-tizenöt ember vesz részt benne. — 1962-ben kezdtük írni a község krónikáját, eddig három vastag kötet készült el. A községi könyvtárban mindenki elolvashatja, és a ta_ pasztalat szerint az emberek érdeklődnek is iránta, A kultúrotthonban van egy kis helytörténeti gyűjteményünk, amelyből időnként kiállítást rendezünk. Éppen most készülünk egy ilyen kiállításra az Országos Múzeumi és Műemléki Hónap alkalmából. Igaz, hogy községünk fiatal, de ezen a helyen már évezredek óta laktak emberek. őskori leleteink is vannak. Jászapátin Szikszai Gábor nyugdíjas tanár a honismereti szakkör vezetője. Ebben a községben régi hagyományai vannak a helytörténet, írásnak. Már 1895-ben megjelent egy könyv Vándorfi János munkája „Jász-Apáthi város egyházának múltja és jelene”, amely igen sok értékes adatot tartalmaz a község történetéről is. Rus. vay Lajos később ismét megírta a község történetét a felszabadulásig, attól kezdve pedig a honismereti szakkör írta meg napjainkig Jászapáti történetét. Vágó Pál festőművész egykori szülőházában falumúzeumot rendeztek be, amelyben az állandó kiállítások mellett időszakos bemutatókat tar. tanak. A mostani kiállítás „Jászapáti fejlődése a fel- szabadulástól napjainkig” egy éve van nyitva, s eddig több mint ezerötszázan nézték meg. —; A honismereti szakkörnek tizenhat tagja van — mondja Szikszai Gábor. — Háromhetenként — egyha- vonként jövünk össze, s ilyenkor írjuk meg a község krónikáját az eltelt időszakról. A végleges szöveg az év végén alakul ki, ezt megvitatjuk, s akkor fogadjuk el végérvényesnek. Jászszentandráson Sípos István a honismereti szakkör vezetője, ő gyűjti az anyagot a község történetéről. Molnár István iskola- igazgató a nemrég feltárt románkori templomról gyűjti az adatokat, Kunráth Sándor tanár pedig a templom Aba-Novák készítette freskóinak történetét, korabeli sajtóját kutatja. A Szüreti Napok idején helytörténeti kiállítást is rendeztek, tavasszal pedig Aba-Novák műveit állítják ki. Jászjákóhalmán Váradi Zoltán nyugdíjas iskolaigaz. gató a tizenkilenc tagú honismereti szakkör vezetője. Itt is van falumúzeum, amelyben állandó kiállításon láthatók a község múltjára vonatkozó dokumentumok. Váradi Zoltán megírta Jász- jákóhalma történetét a fel- szabadulástól, s jelenleg a korábbi évszázadok történetéhez gyűjti az anyagot. A falumúzeumban lassan már nem fér el a felhalmozott anyag, amelynek csak egy részét tudják kiállítani. A vendégkönyv tanúsága sze. rint 1963 óta több mint 5800 látogató fordult meg a hely- történeti kiállításon. Véget értek a KPVDSZ kulturális és sportnapjai Ünnepi műsorral fejeződött be tegnap délelőtt a kereskedelmi, pénzügyi és vendéglátóipari szakszervezet megyei kulturális és sport- rendezvényeinek sorozata. A most tizedik alkalommal rendezett megyei kulturális- és sportnapok eredményeit dr. Tigyi István, a kultúrbizott- ság elnöke értékelte. Hatszáz különböző rendezvény az alapszervekben és 12 kiemelt megyei program, művészeti, szakszervezeti és egyéb témakörben: ez a közel egy hónapig tartó programsorozat mérlege. Az elmúlt évben eredményes munkát végző huszonöt kulturmunkásnak tárgyjutalmat és elismerő okleveleket adtak át. A TÜRELMETLENSÉG nemes emberi tulajdonság, ha azért türelmetlen valaki, mert munkájában nagyobb eredményeket akar produkálni. Ezért tanul, képezi magát, dolgoziK ha kell ön- feláldozással is. Az a türelmetlenség, amely igazi emberséggel. az emberek iránt érzett megbecsüléssel és szeretettel párosul — csak tiszteletet érdemelhet. Ám ha azért türelmetlen valaki, — hogy minél növidebb idő alatt, minél több pénzt keressen és ezért félredob olyan etikai kategóriákat, — mint a kötelesség, a lelki ismeret, az emberi méltóság, az az ember nem érdemes a köz megbecsülésére. Szándékosan nem írok neveket A jászsági nagyközségben sokan beszélnek megtörtént esetekről, amelyeknek orvosok a főszereplői. Nem írok neveket, mert gondolom, már beszéltek és beszélnek e fiatalokkal a nagyközség vezetői, a település legidősebb, köztiszteletben álló orvosa... Arról, hogy rossz úton indultak el pályájuk kezdetén. A bizalom hallgatattja el velem a neveket, mert remélem belátják, hogy az orvosi hivatás gyakorlása nem ilyen gondolkodást kíván. Beteg lett egy öregasszony a faluban, egyedül él 260 forint havi járadékából. — A szomszédai orvost hívak hozzá. A vizsgálat után a néni megkérdezte; „tessék mondani, mennyivel tartozom?” A válasz: „100 forint”. A néni kétségbeesett; „de nekem most csak 40 forint minden pénzem”. Mire az orvos: — „Nőm baj, majd a hiányzó 60 forintot elhozza elsején!” A néni biztosított volt. Ingyen gyógyításra jogosult Ez a történet és a többi ehhez hasonló a tanács végrehajtó bizottság ülésén hangzott eb Ott viszonthallottam a panaszt, amit a nagyközségből szerkesztőségünknek is megírtak. „A fiatal orvosoktól a lakosság az egészségügyi ellátás javítását várta, hisz a fiatalok tele vannak ambícióval. Sajnos nem így történt. A helyzet változatlan. Továbbra sincs éjszakai vagy hétvégi ügyelet. Előfordul, hogy megkönyörül valamelyik orvos a hozzá éjszaka bekopogtatón, és hajlandó 80—100 forintért kimenni. Kérdem az illetékesektől, — megengedhető ez?” A panaszra könnyű válaszolni: az éjszakai és a hétvégi ügyeletet már régen elrendelte a tanács vb. A vb ülésen mégis ismét kritikusan tették szóvá a testület tagjai. Űjabb határozat született: a központi rendelő ajtajára ki kell tenni minden esetben a táblát az ügyeletes orvos nevével, aki azon az éjszakán vagy hétvégén köteles a beteghez elmenni, — ha az illető biztosított, minden ellenszolgáltatás nélkül. Minderről tájékoztatni kell a nagyközség lakosságát. A tanács és végrehajtó bizottsága, abban a nagyközségben épp úgy, mint hazánkban mindenütt, igyekszik megoldani a lakosság egészségügyi alapellátását. Bizonyítéka ennek a sok-sok pénzzel épített központi orvosi rendelő, a lakások, amelyeket az orvosok azért kaptak, hogy letelepedjenek. — Mindezt az emberek érdekében tették. A helytelen és elítélendő egyedi esetekből nem lehet és nem szabad ugyan messzemenő helytelen következtetéseket levonni, de azokat meg kell szüntetni. AZ EMBER .legnagyobb kincse az egészség, annak visszaszerzése vágy megőrzése érdekében rpinden áldozatra hajlandó. Csak ezzel nem szabad visszaélniök azoknak, akiket azért taníttatott államunk, hogy e szép, megtisztelő hivatásnak éljenek. Varga Viktória B. A. Az Országos Múzeumi Hónap keretében ma délelőtt 11 órakor nyílik Szolnokon a múzeum földszinti termeiben Piroska János festőművész kiállítása. A tárlatot dr. László Gyula egyetemi tanár nyitja meg. Képünkön a művész „Kecéző” című alkotása. BODROGI SÁNDOR: Randevú a Kopasz Oroszlánban 34. Amikor a szerszámos kamrában egy jó gumimatracra is bukkant. úgy döntött, hogy a padláson alszik majd. Minden meglepetésre felkészült: az előszobából a padlástér felé nyílő ajtót elreteszelte, széket állított mögé, a székre egy vödröt, a vödör tetejére pedig seprű, nyél-darabokra támasztva néhány tányért helyezett. Ha bárki az ajtót megnyitotta volna, a seprűnyéldarabok odébb görögnek és a tányérok eszeveszett csörömpöléssel a vödörbe zuhannak. Miközben mindezt elrendezte, megfordult agyában a gondolat: itt van néhány lépésnyire a rendőrőrszoba, bemegy, és jelentkezik. így megszabadulhatna az ideg sejtjeiben bujkáló izgalomtól, a felelősségrevonástól érzett évtizedes félelme lecsapódik. De ha megteszi, akkor örökre el kell Janától búcsúznia. Most gondolatban az ő arcát látta. Ebben a pillanat ban szinte nem a börtöntől félt, és az akasztófától, hanem attól, hogy Janát soha többé nem látja. És úgy vjjveztcu .es s bűnös és átkozott élet, amelyet eddig élt és az a távoli lehetőség, amelyben e pillanatban bízott, nem áll egyensúlyban egymással. — Csak itt lenne Jana — gondolta — és ki is mondta félhangosan a gondolatát. , És ebben a pillanatban kulcs csikordult a zárban... ☆ ...A búdapesti szállóbeli bár selyemernyővel borított lámpái kevés fényt sugároz, tak. Jana fehér kisestélyjt viselt. Az egyik ablakfülké. ben lévő kanapén üldögélt és cigarettázott. Egy zongorista és egy dobos játszott a pódiumon dallamos muzsikát. A pincérek hangtalanul suhantak asztaltól asztalig. A szomszéd asztaloknál kíváncsi te. kintetek fürkészték Janát, fiatalabb és idősebb férfiak ugyanazzal a csodálattal néz ték a szikrázó tek'ntetet, a dús és fehérnek tűnő hajkoronát. a vállak lágy és a keblek haragos ívét. Gömöry hirtelen felállt és táncra kérte Janát. A zenekar most másik számot kezdett, az orvos és a fehér kiseStélyis hölgy a parketten táncolt. A dobos egy váratlan pillanatban a cintányérra ütött, Jana odakapta a tekintetét, erőszakos, követelőző, ugyanakkor hódoló pillantással találkozott. Tánc közben megállapodtak. Gömöry fizetett és kivezette Janát a helyiségből. A portánál elbúcsúztak, Gömöry felöltözött, az épület oldalánál álló kocsijához ment, várakozott. Jana az elsß emeleten lévő szobájába sietett, levette kisestélyijét, yászonkosztü- möt öltött és szőke haját egy fekete, asszonyi fürtöket utánzó sapkába bújtatta. Táskájából szemüveget vett elő, a vegyianyaggal futtatott üveg lila és zöld szí neket játszott. Karjára vette porköDenyegét, lesietett a lépcsőn. Kulcsát a portás márványasztalára dobta. Az orvos Volkswagenjét azonnal megtalálta, a vezető mellé ült. Egy ideig a városban autóztak, azután a Hármas határhegy felé vették útjukat Egy templom mellett tértek a szerpentinre, majd egy kis kocsma előtt álltak meg. Gömöry egy üveg Szürkebarátot rendelt és egy feketét. Azután közel húzta székét Janához és akik látták őket, azt hitték, egy nagy szerelem van közöttük kialakulóban. — Három olyan létesít, ményt találtam — mondta az orvos, — amelyben Wo- eheck doktor kísérleteket folytathat— Hárman vagyunk mi is! Mindegyikre jut egy. — Ketten vagyunk — helyesbítette az asszonyt Gömöry. — Schirmbaum hasz. nálhatatlan. Berezelt és a balatoni víkendházamban. húzódott meg. — Nem úgy ismerem Schirmbaumot, hogy megijedjen az árnyékától, és most ilyen apróságra nem is adhatunk. Magának van kocsija, utazzon le Berend- re. A másik kettőt ránk bízhatja. —- Most már késő van. En nem tudok holnap délelőtt Schirmbaumért lemenni, — Szükségtelen is lenne. Maga holnap lemegy Bercidre, és felszedem Schirmbaumot, átadom neki a központ parancsát és egy kis ügyességgel egy nap alatt mindent kideríthetünk. •— Félek Schirmbaumtól. — Vannak iratai! Vagy nem? Ahogy én önt nézem doktor úr, nem úgy fest. mint aki ilyen egyszerű feladatot sem tudna megoldani. —- Iratai vannak. Csak fél. — Ne legyen rá gondja. Vigyen vissza a szállodához és maradjunk abban, hogy holnapután estg tízkor ugyanitt találkozunk. Legyen biztos benne, Schirmbauns velem lesz. — Nem értem a központot... Először jön Schirm, baum, hogy ő a parancsnok. Aztán jön maga. és párán, csókát osztogat. — Más nem jön — mondta Jana. — Mert vagy megszerezzük a tudóst, vagy mind a hárman felsorakozunk az akasztófa alá. De lyegyen nyugodt: ha bármelyikünk lebukik, mindhár. man megrendelhetjük a szemfedőnket. Az orvos megvonta a vállát és ezzel beleegyezését is adta... Jana másnap délelőtt tíz óra tájt ült be a fehér Mer- cedesbe. Már a szállodai szobában tájékozódott arról, hogy merre is kell majd haladnia. Könnyen megtalálta tehát a Balaton felé vezető utat. Miközben a fehér kocsi kilencven-száz kilométeres sebességgel vágtatott, Jana arra gondolt, kár, hogy az ő szakmájában a rendes évi szabadság ismeretlen fogalom. Jól el tudta volna képzelni, hogy független, szabad és nyugodt emberként ringatózik végig ezen a hosszú úton és aztán meg. érkezik majd az üdülőbe, fürdik és a Balatonon úszkál, napozik. Arra gondolt, milyen szép lenne az út, ha nem tudná. hogy állandó életveszély leselkedik rá, hogy elég egvetien hibás lé. pés, egy elrontott mondat, egy elhamarkodott cselekedet, és a hibáért, amit vétett, az életéve! fizet. (Folytatjuk).
