Szolnok Megyei Néplap, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-19 / 246. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. OKiober iá. Csuvasföldi jegyzetek ERDŐK VONULNAK EZÜST PIPERÉBEN Vonulnak az erdők, vonulnak ezüst piperében és nem a vonat halad. Aztán rőt hátú. lomha dombok szakadnak bele hirtelen a mély, éles kanyarú vízmosásokba, hogy sárgára kopva erőlködjenek ki a szakadék másik oldalán, újból púpot nyújtva a fehér derekú nyárfaerdőnek. Itt nincsenek meredek sziklák rejtelmes völgyekkel a talpuk alatt, itt messze nyáron homokvihart, télen havat zúdítson a dü- hödten sivító szél, amely akadálytalanul nyargalhat egészen az Uraitól idáig, mintha vad és apró lovon ülne. Turistaként as őshasában Olyan apró, szívós kis lovakon, amelyeken eleink cserkészték be valaha errefelé a határt. Tudom, nevetséges, mégis úgy bámulom az elsuhanó tájat, mint ahogyan felnőtt lesi izgatottan a gyermekkora óta nem látott egykori szülőhazáját. Ibusz út, repülőgép, vonat, tranzisztor, újság, zóna idő: turista útlevéllel vissza az őshazába. Repülőgéppel Moszkva alig több, mint két óra, onnan vonattal Csebok- szári, a csuvas főváros 21, — összesen 23 óra számunkra az út. Jó eleink mokány kis lovaikon hol hajtva, hol hajtatva, azaz vagy menekülve, vagy ők is valakiket menekülésre késztetve, mennyi idő alatt értek el mai hazánkig?! „Nem merek vitatkozni a tudósokkal. Történészek, nyelvészek, etnográfusok vallják és bizonyítják, hogy valamikor a Volga mentén létezett egy hatalmas, gazdag és kulturált ország. Ezt az országot Arany Bulgáriának nevezték. Határai messze terjedtek, népe szabad volt és független. Más történészek, nyelvészek és etnográfusok viszont azt állítják, hogy mindez legenda. Ilyen ország nem létezett. Bulgáriának nevezték ugyan a Volga vidék népeinek államát, de ez egyáltalán nem az, amiről a fent említett tudósok beszélnek. Megint mások azt mondják, hogy ezek is tévednek. Létezett valamikor az Arany Bulgária, de nem Dzsingisz kán előtt, hanem jóval később és határa valahol mesz- sze keleten, Szibériában volt...” E meditáció a csuvas nép és Csuvasia múltját illetően egy magyar embertől való. Egy meg nem jelent cikkből. Megírásának dátuma 1933. Az ok: Csebokszáriba hívták össze annakidején az útépítés élenjáró dolgozóinak kongresszusát. Ezen a kongresszuson a fenti sorok írója, a magyar Zalka Máté, Lukács tábornok is részt vett. Zalka Máté csuvas földön kereste, kutatta és szolgálta is annak idején a történelmi barátságot, Kodály Zoltán itthon adta ki kis füzetét, amelyben másfélszáz csuvas népdalt jegyzett le, dolgozott fel nemcsak keresve, de meg is találva a népi dallamok mélyén az ősi párhuzamosságot. Mint ssív alakú levél Es ismét csak Zalka Máté az, aki pompás hasonlattal, egyetlen mondatba sűrítve fogalmazta és rajzolta is meg csuvas földet „Csuvas- föld, ha a térképen nézzük, olyan, mint egy vékony ágon függő nagy levél. Az ág a Volga, Gorkijtól Kazányig. És Csuvasföld úgy terül el a Volga anyácskától délre, mint egy szív alakú levél...” Remek és telibetalált hasonlat. Ez a föld, ahol az évi csapadékmennyiség átlagosan alig haladja meg a 400 millimétert, ahol a jégkorszak hordta kemény és köves anyagon ujjnyi vastag csak helyenként a termő talaj, a Volga adja az életet. Itt lelkesedik ugyan még két folyócska, a — keleties hangzású Szura és a dallamosan lágy, szlávhangzású Szvijaga, — de a víz, a folyó fogalma az egy és oszthatatlan a Volgával, A jelenlegi fővárosa, Cse- bokszári is jó négyszáz évvel ezelőtt a Volga magasabb partján létesült és a város jelenlegi igen gyors ütemű fejlődése sem nyúj- tóztatja át csápjait a Volga másik oldalára: az már nem csuvasföld. Mert itt az Adil (a Volga) mellett élnek már hét évszázada a csuva- sok, az északi, egykor erdős területeken. Annak idején átkelvén a Volgán túlra még magyar szót hallhattak volna, hiszen Juliánus barát még szót értett az őshazában maradiakkal. De ez már nem monda, hanem történelem. A ssáműsötlek útja volt A csinos, egyenruhás földi kisasszony körbe hordja a teát. Még van idő hörpölni az illatos, forró csájából. A vonat nem döcög, zakatol, inkább siklik a széles nyomtávú síneken. Egy óra még, vagy annyi sem és megérkezünk Csebokszáriba. Kereken háromezer kilométer hazulról. Messze elkerültünk. Akkor innen, most onnan ide. Itt húzódhatott valamikor, a cári idők alatt, a vlagyi- míri országút: a száműzöttek útja volt, ezen vonultak tovább, egyre tovább, pz Ura- lon túl is néha. Vagy csak ide a környékre, Szimbirszk- be például. A vonat ablakában valóságos erdei tűnnek fel az almafáknak. S a fák tövében apró kis dácsák. Az almafák haragos zöldek, az almák rajtuk pirosak, vakító sárgás-fehérek, a dácsák a fák alatt meg kékek, az ablakukon fehérre cizelláltak: festő ecsetjére való kép. Piros motorkerékpár hever a töltés oldalán, fehér hajú öreg csuvas piszmog rajta. Fel sem figyel a vonatra, amint elzakatol a háta mögött ... És messziről feltűnik a csuvas televízió hatalmas adótornya. Megérkeztünk. A jelenbe. Gyurkó Géza (Folytatjuk.) Offenzívában a szovjet diplomácia Az elmúlt hetekben minden eddiginél szélesebb területen bontakooztt ki a szovjet bé- keoffenzíva amely ezúttal felelős szovjet párt- és kormányférfiak nagyszámú külföldi hivatalos látogatásában SZKP főtitkára, 1971 szeptember 22—25-ig nem hivatalos baráti látogatást tett Jugoszláviában, szeptember 25—26-án Budapesten, szeptember 26—27-én pedig Szófiában folytatott megbeszéküldöttség élén a Vietnami Demokratikus Köztársaságba látogatott, október 13-án pedig Iránba érkezett. Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának is kifejezésre jutott. Nyolc országban ültek tárgyalóasztalhoz a szovjet állam vezetői, hogy a békés politikai és gazdasági együtműködés megteremtése és kiszélesítése érdekében egyeztessék az álláspontokat. l'WQjfid Brezsnyev, — az léseket. Október 25—30 között hivatalos látogatást tesz Franciaországban. Nyikolaj Podgomij, a Szovjet Legfelsőbb Tanács elnöke 1971. október 1-én Üj- Delhiben, október 2-án Ran- goonban folytatott megbeszéléseket. Október 3-tól 8-ig szovjet párt- és kormányelnöke 1971 október 4—8 között Algériában, október 8— 10 között pedig Marokkóban tárgyalt. 1971. október 18-án ellátogat Kanadába, ez év decemberében pedig a tervek szerint Norvégiát és Dániát keresi fel. * TERRA Kubai cukor —Japánban Japán cukorszükséglete nagy részét Kubában szerzi be. Kuba tavaly 1 millió 150 ezer tonna cukrot exportált Japánba, ami a kétszerese az 1965. évi exportnak. A kubai Cubazucar vállalatnak állandó képviselete van Tokióban és napi összeköttetést tart fenn Havannával. Kuba oly mértékben meghódította a japán piacot, hogy több mint kétszer akkora meny- nyiségben szállít cukrot Japánnak, mint Ausztrália, — amely a második helyen áll a Japánba irányuló cukorexport terén. Rezervátummá nyilvánít I áh a Bujkált Szibéria gyöngyszeme, a Bajkál, Ázsia és Európa legnagyobb édesvízi és a földgolyó legmélyebb (körülbelül 1750 méter) tava. A Baj- kált állami természetvédelmi területté nyilvánítják. A 20 millió hektár kiterjedésű táj gát, amelytől a tavat tápláló mind a 336 folyó léte függ, különleges ellenőrzés alá helyezték. Az említett erdőterületnek több mint a felén megtiltották a fák irtását. A turisták részére 4000 kilométeres utat vágnak. A gépkocsivezetők külön parkolóhelyeket vehetnek igénybe. Alakulóban a legnagyobb angol gépkocsi- kolcsonzo hálózat Az International Reservation Ltd (Nemzetközi Szobafoglalási Kft.), amely Anglia legnagyobb számítógépes szállodai szobafoglalási szolgálata, most alakítja ki gépkocsikölcsönző hálózatát, — amely körülbelül 70 helységre terjed ki és körülbelül 8000 gépkocsival fog rendelkezni . A becslések szerint Angliában a gépkocsikölcsönzések száma évente átlagosan 20 százalékkal emelkedik, — ezért a társaság gyors sikert vár az új szolgáltatástól. Már több gépkocsikölcsönző vállalat csatlakozott a hálózathoz, amelynek legfőbb előnye, hogy egy telefonhívással a szállodai szobát és az autót is meg lehet rendelni. V Tarisznyás rákok támadása Rák-hadsereg támadta meg az egyik japán tengeralattjárót és két külföldi fehérhajót, amelyek Kobe kikötőjében horgonyoztak. A fedélzetet tömegesen elárasztó ta- risznyás rákok megrongálták az újonnan épített japán tengeralattjáró vízhűtő berendezésének szivattyúját, és károkat okoztak a másik két hajóban is. Végül a tengeralattjárót javítás végett a dokkban kellett hagyni, a két fehérhajón pedig be kellett szüntetni a munkát. Mikronok... szabad szemmel A leningrádi optikusok novoszibirszki kollegáikkal együttműködve olyan készüléket szerkesztettek, melynek segítségével a legbonyolultabb mikroszkopikus alkatrészek hibái is a szószoros értelmében szabad szemmel felfedezhetők. Lényegét tekintve a készülék átalakított mikroszkóp. A szokásostól eltérően ennek a mikroszkópnak két tárgyasztala van, két tárgylencséje, de csak egy szemlencséje. Az ellenőrzés összehasonlítási módszerrel folyik, azonban nem az alkatrészt Várostervező intézet Tádzsikisztánban várostervező intézet létesült. Az intézet fogja kidolgozni az új városok és települések általános tervét. Ebben a középázsiai hegyvidéki köztársaságban a szovjethatalom előtt gyakorlatilag az egész lakosság hegyi falvakban — kislakásokban — élt. Jelenleg Tádzsikisztánban 18 várost és 40 városi típusú teleHűtő- és fűtősisak hanem a kettő optikai képét. A tárgyasztalon elhe’ye- zett mintát és alkatrészt szűrőn átbocsátott különböző tónusu — vörös és zöld — fénysugárral világítják meg. A két képet egyesíti« és a szemlencsére vetítik. Ha az alkatrész és a minta körvonalai nem esnek egybe, a kép körül fényudvar keletkezik és az ellenőr a mikron tört részéig terjedő pontossággal meghatározhatja, mennyire térnek el az alkatrész méretei a normától, hasonlítják össze a mintával. pülést találunk. Lakosságához mérten Tádzsikisztán az épülő lakások számát tekintve a világon az elsők között van. A széleskörű városiaso- sodás a Tadzsik Köztársaság elmúlt félévszázados rohamos gazdasági fejlődésének eredménye. Évente 20 nagy ipari létesítményt helyeznek itt üzembe. A képen látható „agyhűtő” berendezés a motorkerékpárosok védősisakjára hasonlít, csak valamivel nagyobb annál. Belülről rugalmas gumimembránnal vonták be, hogy szorosan illeszC fokig bármilyen hőmérséklet előállítható a sisak belsejében a beépített hűtő- és fűtő elemek segítségével. Két hajlékony vezetékkel csatlakozik a vezérlőasztal műszerfalához, amelyben a kedjék, simuljon viselője fejére. Ma már sok országban a mentőautók elmaradhatatlan tartozéka, hogy szükség esetén a beteg fejének hűtését, vagy melegítését lássa el. Mínusz 20 C foktól 50 Fehérjegondok Táplálkozástudományi szakemberek a tengerek vizének tápláléktartalékát tekintik a rohamosan növekvő lakosság élelmezésének legfőbb utánpótlási forrásának. Nagyszerű tervek születtek ennek a tartaléknak kihasználására, sőt megsokszorozására. Jelenleg azonban ez a táplálékkincs csak pusztul, s ha hamarosan nem történik valami, jóvátehetetlen károkat szenved. Szennyvizek, szeméttelepek, kiszárítások, szennyképződések szinte évről évre megtizedelik a tengerek állat- és növényvilágát. E pusztulás megakadályozására he- ^lyi rendszabályok nem elegendők: még nagyvárosok, félvezető elemeket árammal ellátó egyenirányítót, továbbá a szabályozó automatikát helyezték el. Az egész sisak súlya mindössze 2,8 kg, áramfelvétele 250 watt. vagy akár egyes államok akciói sem. Világméretű ösz- szefogásra van itt szükség. A tengerekben lévő természeti kincs megmentésére és a tenger vizének, az elszennyeződéstől való megmentésére a FAO, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Bizottsága állítja össze a programot. Néhány adat a pusztulásra: angol halászok a század- forduló idején évente 4 ezer kiló lazacot adtak el a Tees folyóból. 1920-ban már csak 1500 kilót, ma már úgyszólván semmit, mert a folyóba naponta 54 millió liter szennyvíz ömlik az ipari üzemekből. Családnevet az eszkimóknak Kanada északi tájain egy eszkimó járja sorra a hatalmas területen elszórtan élő eszkimó családokat. Ö a világ legkülönlegesebb házalója. Valami egészen rendkívülit és egyénit árul, méghozzá ingyen: egy nevet. A Kanadában élő kb. 12 ezer eszkimó túlnyomó többsége e jéghideg vidéken lakik, j Mivel az eszkimóknak csak i egy nevük van, s az sem j családnév, a kanadai kor- j mány már a negyvenes évek I elején elhatározta, hogy az j azonosítás megkönnyítésére i valamivel pótolja a hiányt, I mert a névhiány, a segélyek, nyugdíjak stb. folyósításánál sok nehézséget okozott. Akkor egy azonossági számot kapott minden „innuit” (az eszkimók így nevezik önmagukat, az eszkimó nevet az indiánok adták nekik, s any- nyit jelent: nyershús evők.) A barna fémlapon egy szám állt, továbbá az angol királyi korona. Az eszkimók belenyugvással fogadták a számozást, de később más kanadaiak megalázónak találták a számmal való megjelölést. Most a kanadai kormány hozzá-- fogott a családnév-akcióhoz; asus