Szolnok Megyei Néplap, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-19 / 246. szám
1971. október 19. SZOLNOK IWEGVEI NÉPLAP s jpp /uí&eitnr ftohh'£cí§i Gyerekek játszanak felnőtteknek Eredeti pofák ezek a kölykök. Már csak azért is érdemes ezeket a hangjátékokat végighallgatni, mert a gyerekhang mindig új szín is egyben. A kis emberkék a színészethez, jellemformáláshoz jószerivel mitsem értenek, mindent ösztönösen csinálnak, nekik a játék tényleg játék. Azért veszik komolyan. A hét műsorában két olyan hangjáték is elhangzott. melynek főszerepeit gyerekek játszották. Gyerekekről szóltak, mégis inkább felnőtteknek. Derűs gyerekszoba Irenuesz Iredynski gyilkos szatírája tulajdnoképpen két gyerek dialógusa. A szülők kötelező látogatásaik egyikét bonyolítva a két gyereket otthon hagyták a lakásban. A két lurkó aztán eljátsza, hogy milyenek is drága jó szüleik. Olyan jellemző epizódokat elevenítenek meg jókedvűen és sokat bolondozva, szüleik életéből, melyek egyértelműen jellemzik a hazug, nagyképű, hamis életvitelt. De ez a légkör már a gyerekeket is megfertőzte. Ök is képmutatók, ők is számítgatnak. Csak azért „jók”, mert így többre számíthatnak. Tömör és sokatmondó mű h lengyel író hangjátéka. Mindemellett könnyed, játékos. Mulatság és egyben figyelmeztetés is. Hogy gondoljunk arra, hogy a gyerek figyel, s gondoljunk arra is: mi is figyeljünk, — önmagunkra. Varga, Géza; a rendező meg tudta teremteni azt a miliőt, melyben a két gyerek természetesen, fesztelenül tud játszani. A játék hangulatához, nyugodtan mondhatjuk, sikeréhez jelentősen hozzájárult Elbert János könnyen gördülő, jellegzetes kiszólásokkal magyarított fordítása. Gabi Somogyi Tóth Sándor rá- riójátékot készített azonos című regényéből. Mégpedig kétrészes rádiójátékot, hiszen az anyag erre is futja. Tizenéveinek elejét koptatja Gabi, a hangájáték hőse, aki első személyben számol be naplójának és a hallgatónak a vele történtekről. Az ötvenes évek elején vagyunk, amikor bizony sok olyan történt, amire magyarázatot egy ekkora gyerek nehezen tud találni. A megelevenedő epizódokban sok persze az érdekes gondolat, s mind a felnőttek, mind a gyerekek élvezetes játékot nyújtanak. Mégis az az érzésem, hogy a mai tizenéves, akihez tulajdonképpen ez a hangjáték szólna (hiszen az Ifjúsági Rádiószínpad mutatta be), nam nagyon tudja hová tenni ezeket a gondolatokat. Így végül is inkább az idősebbek azok, akik az epizódok közötti (és mögötti) összefüggéseket igazán fel tudják fogni. — trömböczky —• Mesét hallgatni érdekesebb Közismert, hogy a tűzoltókhoz és a mentőkhöz érkező hamis bejelentések szinte kivétel nélkül unatkozó gyerekektől származnak. A lengyelországi Zie- loha Gorában úgy döntöttek, hogy nincs értelme idegeskedni az „ifjú huligánok” miatt. Ehelyett a helyi újság közölte, hogy a 915-ös telefonszámon egy „kedves néni meséket mond”. Ez segített! Az orvosok és a tűzoltók fellélegeztek. „Hizlalt" kristályok Ki lehet vadász? Kedves lettem... A modern elektronika elképzelhetetlen lenne félvezetők nélkül. Előállításuk legfőbb kritériuma a nagyfokú tisztaság, szennyeződésmentesség. Jóllehet a készülékekbe, műszerekbe beépített félvezetőknek tartalmazniuk kell bizonyos mennyiségű szennyező elemet — ezáltal nyerik ismert jótulajdonságaikat. gyártásuk ben konstruálták szovjet mérnökök. A megtisztítandó anyag hőálló, átlátszó csőben foglal helyet. A körgyűrűvel végzett indukciós hevítést az anyag egyik végén kezdik el, s fokozatosan haladnak a másik vége felé. Ilyenkor — érdekes módon — a szennyezések is „vándorolnak” az anyagsorán mégis a tökéletesen tiszta és egynemű anyagból kell kiindulni, később adagolva hozzá a szennyező anyagokat a kívánatos ösz- sze tételben. A képen látható ún. zőnás kristályolvasztó berendezést e technológiai cél érdekéban a hevítés! folyamat irányában, s végül is a rúd végén gyűlnek össze. A berendezés üzemeltetéséhez 20 kW energia szükséges; 12 mm átmérőjű és 100 mm hosszú kristályok tisztíthatok, „hizlalhatok” vele; Sokan és joggal teszik fel a kérdést — nézzük hát a számokat. Magyarországon 23 ezer vadász van, több mint azelőtt, s jóval kevesebb. mint másutt. (Olaszországban például egymillió vadászt tartanak nyilván, amit sem az ország nagysága, sem vadgazdasága nem indokol.) A vadászat nem olcsó mulatság, de nem is elérhetetlenül drága. A vadásztársadalom összetétele tehát másról is beszél, nemcsak arról, kinek meny. nyi pénze van. A legfrisebb adatok szerint ma kilencezer falusi vadász van Magyarországon, tizennégyezer városi, közülük nyolcezer munkás, s hatezer alkalmazotti munkakörben dolgozó. Mibe kerül? A legdrágább — természetesen — a puska. A leg. olcsóbb sörétes fegyver is 2000 forint körül van. A tízezer forintos fegyver nem ritkaság. A vadásztársaságok önálló gazdasági egységek, nagyfokú autonómiával. A társaság határozza meg ennek megfelelően azt is, mik a tagfelvétel anyagi előfeltételei. Az új tagnak belépéskor általában 500— 1000 forintot kell fizetniük — természetesen az államilag meghatározott okmánybélyegeken túl. A havi tagdíj — a társasági gazdálkodás eredményeitől, illetve a folyamatban lévő beruházásoktól függően — 20—30 forinttól 150 forintig terjed. Egy sörétes töltény kettő- kettőötven, egy golyós 6—18, egy céltávcső 1800—2500, egy jó vadászkés 150—200 forint, s egy kutya... A területbért. illetve az állami vadászjegyet minden évben meg kell hosszabbítani, ami újabb százasokat jelent. Ma. gyarország valahol a középtájon áll a költségek tekin. tétében: Angliában összehasonlíthatatlanul drágább, a Szovjetunióban pedig valamivel olcsóbb a vadászat. Inasidő A kezdő vadász hat hónapig nem kaphat fegyvert. Ez a tanulóidő. Ekkor kell elsajátítania a legalapvetőbb vadgazdálkodási, vadismereti, fegyverkezelési és fegyelmi ismereteket. Az „inasidőt” állami bizottság előtt letett vizsga követi, majd a nagy esemény: a fegyvervásárlási engedély kézhezvétele. Az első vadászat felejthetetlen élmény, a játékos avatási szertartás úgyszintén, az el- sg hónapok-évek azonban rendszerint kudarcban sem szegények. Nálunk nincsenek vadász-Dűterek, skeet- pályák megfelelő számban, így aztán a kezdő vadász minden gyakorlat, fegyver, és lőismeret nélkül kezdi meg vadászéletét. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a magyar vadászetika már-már drákóian szigorú, bizony érthető, hogy sokszor üresen marad a kezdők táskája. Ülő nyúlra. földön álló, vagy futó fácánra, „felgallyazott” (fán ülő) kakasra, hasas kocára, gidával járó sutára nem lő becsületes va-. dász, mint ahogy különböző megtévesztő eszközöket sem használ. Amerikában például széleskörben divat erős nőstényszagot árasztó folyadékkal operálni, ami 5—6 lépésre becsalja a bakot, a bikát. Nálunk egyedül a hívósíp használata engedélyezett, a megfelelő hangok előcsalogatása azonban oly nagy szakértelmet, szinte művészetet igényel, hogy csak nagyon kevesen élnek ezzel a lehetőséggel. A törvény szerint a vadászat csak egészségileg tökéletes, biztosszemű emberek számára engedélyezhető... És ha valaki megöregszik? Az erdőktől, mezőktől, vadásztársaktól nem könnyű a búcsú, azért is kellett a Vadász Szövetség legfelső vezetésének ezzel a kérdéssel foglalkoznia. S a döntés: nincs felső korhatár, egyedül az orvosi vizsgálatok eredménye döntse el. ki meddig viselhet puskát. Békés Sándor Nem hittem a fülemnek: a szolnoki vasútállomás hangosbeszélője olyan megváltozott modorban adta elő mondókáját. Emlékezzünk csak, nem régen ez még így „ment”: Közöljük az utazóközönséggel, hogy az ilyen és ilyen vonat, ennyi meg ennyi percet, ennyi meg ennyi órát késik... Hivatalos formaszöveg, jutási őrmester módra. Az ember csakhogynem már nekilátott a „kelj, feküdj !”-nek, mert a bemondó hangjában ez is benne volt, meg az is, hogy oszolj! — ha nem tét. szik a vonat késése, menjen gyalog. De vasárnap este kedves lettem, és már nem közölték a késést, hanem értesítettek róla. „Értesítjük a kedves utazóközönséget, hogy ez meg az a vonat, ennyit meg annyit késik...n És most tessenek leülni, vagy ha ülnek, jól kapaszr kodjanak meg! A kellemes női hang még azt is hozzátette. hogy „a késésért szíves elnézésüket kérjük.” Nem igaz, mi? De igaz és így van rendjén. Ha késnek is a vonatok (szerintem már az első három centis havazásra gyakorlatoznak), legalább ezt kultúráltan, udvariasan közük a kedves utazóközönséggel. Persze volna egy jobti megoldás is, hiszen a közlekedésben a pontosság sem utolsó dolog, dehát minden; egyszerre, úgy látszik nem megy— é- ti -* Hirdetmény A TITASZ Vállalat szolnoki Ozemigazgatósága a Kolozsvári híd mellett épített villamos vezetéket, ma feszültség alá he-; lyezl. A vezeték és az egyéb vllla- mosberendezések érintése haláé los. bodrogi sAndor : Randevú a Kopasz Oroszlánban 29. Hangtalan küzdelem vette kezdetét. Schirmbaum soha nem volt gyakorlott verekedő, csak a katonai közelharc mozdulataira emlékezett a régi időkből. Már a második ütésnél megértette, hogy végzetes tévedés áldozata lett. Ez az ember nem Wocheck professzor. És abban a pillanatban, hogy ezt felismerte, már fel is rémlett előtte egy akasztófa. Pillanatig sem tétovázott, hátat fordított „Wochecknek” és hanyatt- homlok menekült. Gömöry egy pillpnat alatt' felmérte a helyzetet. A talaj dobogott futó lábaik alatt, végre elérték a gépkocsit, beültek, és elszáguldottak. Áthaladva a hídon, Gömöry a belváros felé vette útját. A szálló előtt a parkolóhelyen megállította a kocsiját. — Most kiszállsz — mondta — és eltűnsz. Soha többé nem akarlak látni. Ilyen balekkal, mint te vagy, nem lehet együtt dolgozni. Schirmbaum arra gondolt, most pillanatok alatt kézre kerítik. — Nem hagyhatsz magamra — mondta Gömörynek. — Nekem nincs vesztenivalóm. Én nem öltem meg senkit a Kárpátokban, és nem volt soha Gemner a nevem. Nem is akarok hozzád menni. Add ide a víkendházad kulcsát. És ha meglátlak a ház körül, úgy lelőlek, mint egy kutyát. Gömöry elővette kulcscsomóját, kiválasztott egyet és Schirmbaum kezébe nyomta. — Holnap estig ne mutatkozz a házban. A házvezetőnőmet haza telegrafálom. Idén nem megyek le Siófokra. Tavasszal lemegyek, és ha ott talállak — akkor véged. Schirmbaum eltette a kulcsot. Kiszállt a kocsiból, a zsebéhez nyúlt. Ott volt benne a pénz, a személyi igazolvány. A szájából a hátsó zápfoga mögül elővette azt a kis fiolát, amelyet az akció kezdetén — a „Páter” parancsa szerint — oda erősített. Gömöry elszáguldott. Schirmbaum sétált az ii- cán. Onnan figvelte a szálló előtti parkolóhely forgalmát. Külföldiek jöttek és mentek. És Schirmbaum agyában egy új terv körvonalai sejlettek fel. Másnap délelőtt testes, vöröshajú férfi állt meg a Magyar Nemzet kiadóhivatalában a pult előtt. Darabka papírt kért, és hirdetést szövegezett... Bécsben, a „Páter” lakásában harsány káromkodás hallatszott. Egy titkárkülsejű férfi ugyanis a pesti lap egy példányát helyezte az asztalra. — Ezek ott Pesten valami nagy marhaságot csináltak — mondta a fiatalember. A hirdetés szövege így hangzott: „Terepjáró Volkswagen komplett motorblokkal, de hibásan eladó, .Pesti autós’ jeligére”, A „Páter” sietve öltözködött és intézkedett, hogy a délelőtti müncheni gépre helyet kapjon. Lóhalálban vágtatott a repülőtérre, mert mihamarább Eberüngnél kívánt lenni. — A Kopasz Oroszlánban várom — mondta a „Páter” a telefonba. Egy kis káromkodásért Eberling sem megy a szomszédba. Most sem tagadta meg önmagát. Lecsapta a kagylót és rá sem hederítve az előszobájában ülő és kihallgatásra váró beosztottjaira, a Kopasz Oroszlán felé száguldott. A kis emeleti szeparéban a „Páter” jóízűen falatozott. — Mondja, maga mindig eszik? — kérdezte Eberling, amikor a szobába lépett. — Először dühös voltam, aztán rájöttem, nem az én y nyakam van a hurokban =3 kedélyeskedett a reverendás. — Ha ebben a papi ruhában látom, mindig rosszul érzem magam — morgott Eberling —, jobban áll magának a Gestapó uniformisa. — Eszi, nem eszi, nem kap mást — kedélyeskedett a „Páter”, — Tudom, ha rám néz, eszébe jutnak a bűnei és rögtön vacog a foga. Eberling nem volt derűs kedvében. Kedvetlenül elzavarta a pincért, csupán egy narancsot, egy üveg vodkát és egy pár kocka jeget kért tőle, —• Vajam! baj van Pesten *— tért a tárgyra a „Páter”. — Útközben gondolkodtam rajta, mi lehet a probléma. Azt hiszem három dologra kell felkészülnünk. Az első az, hogy Wocheck eltűnt a szemünk elől. Ez a kisebb baj. A második az, hogy Wochecket talán megölték. Bajnak ez sem kicsi, de nem is jóvátehetetlen. A harmadik és a legveszélyesebb. hogy pesti embereink elszakadtak egymástól. Erre vall a hibás motorra utalás abban a hirdetésben. — Én arra gondoltam — mondta a „Páter” —, hogy talán Schirmbaum irataival lehet baj. — A gondolkodás soha nem volt a legerősebb oldala — dühöngött Eberling. — Ha baj van az igazolványával. akkor már nincs szabadlábon. És mit gondol, ha letartóztatták Schijmhaumot, akkor néhány óra eltávozást kért hogy feladhassa ezt a hirdetést? Hallgattak.' IFolytatjukJ t